Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-04 / 14. szám

2 14 ik szám. itteni tarlózkodá.-uk, lakóhelyük, életmódjuk, szokásuk, szóval minél közelebbi ísmerettségük erdekei. Meit azt eltagadni nem lehet, hogy ha nem közvetlen őseink voltak is mint a hagyomány tartja, de őseinknek közeli rokonai voltak. Útjuk iránya bizonyosan az volt, melyet minden Ázsiából áttöiő lovas nép használt előttük is utánnuk is, t. i. az ázsiai síkságról a Kárpátok bércein át a Duna, Tisza közti síkságra. Tehát vármegyénk csaknem első megállapodási helyük voll, mint később magyar őseinknek is. Innen nyomultak egyrészt le a Duna felé, mit részt nyugat felé. 435-ben már a burgundokat verik le egy rémitő öldöklő csataban, hol a hun lovasság mindenkit lemészárolt, ki menekülni nem tudott. Több mint 20,000 burgund maradt a csatatéren. Később vármegyénk területéről — melyet régibb lakóinak a gepidáknak hagytak — az alföldi síkságokon ütöttek tanyát. Priszkus Rhetor leírása szerint Atiilla palotája egy nagy fa'uban domb tetején emelkedett, szépen rovátkolt gerendákból és gyalult deszkákból épitve s diszes kerítéssel beketitve. Hogy hol volt? megállapítani, többé adatod hiánya miatt nem lehet. Vannak oly tudósok kik épen vármegyénkben Ujfehértó körül keresik, míg Attilla temetkezési helyének a buji nagy halmot mondják. De ezek az álli tások vagy feltevések történeti b

:zonyitékokon nem alapulnak. A n:tgy király temetéséről Jordanis annyit mond, hogy hármas (arany, ezüst, vas) koporsóban temették el s hogy sírja örökre rejtve maradjon, a temetésnél szolgálatot tett egyéneket mind leöldösték. A hunn államszerkezetről valami biztos ismeretet szerezni nagyon nehéz. Kétségtelen tény, hogy lovas, nomád nép voltak, a városi életet gyűlölték, baromtenyésztés és harc voltak főfoglalkozásaik, de a művelődes irsnt elég érzékkel bírtak. Diplomatiai jártasságuk a római birodalommal való nemzetközi viszonyok intézésében feltűnő ügyességet mulat. Állandó letelepülésük nyomaival is ta'álko zunk. Priskus Rhetor nemcsak Attiilának, nejei nek, hanem a fő hunn embereknek külön uradalmairól is beszél, sőt barbár falvakat is emlit s ezek alatt kétségkívül jakygokat, germatiokat stb. kell értenü k. Művelődési képességük fényes bizonyítéka a fényűzés is, mely Attilla személyét kivéve — a hunn főuraknál megnyilvánul. Az udvari élet küiönbórő szertartások szerint folyik le. A fényütést mutatjxk az akkori irók által feljegyzett adatokon kivül, a különféle muzeumokban őrzött hunn—germán kori rmlekek. A hunn nép idejében a szlávok hazánk s vármegyénk területén még nem foglalnak helyet, ha egyenkint szállingózni kezdenek is erre felé, de tömeges bevándorlásról szó sem lehet. A szetet mindig mások sikere érdekében csillogtatja. Ezúttal szellemes és ötletes volt. Egy olasz opera-áriát variált egy csomó nagyhírű companista szelleme szerint. Hallottuk a rokoko Mozartot, a vé^e-hossza nincs Verdit, az ellenpontos fogás Bachot, majd Schumant, Otildmarkot, aztán Wagnert, sőt befejezésül a Liset rhapsodia tempót, melyből a végkimerülés keletkezik. Kacagás és taps követte minden részletét. Azután jöttek a dilettánsok Debrecenből, mely várossal mindinkább szorosabb kapcsolatba, érintkezésbe jutunk. Az idők kellemes fordulása ez. A cívis önérzet végre észre vesz minket, méltányolja haladásunkat. Nagy Zoltán pár darabot csevegett el a zongorán. Egy ismert cuplét dolgozott fel Grandé Valse alakjában, majd Rosenthal viz csobogásszerü darabját adta elő. Nagyon szépen játszik és reám főleg balkezének finom érzékenysége hatott. A fiatal Veszprémy pedig hegedült; programmja a könnyen elviselhető hangulatokat képviselte. Legnagyobb hatást a Wieuxttmps fis moll concerljének Il-ik télelével és a Goldmark Áriájával érte el. Az bizonyos, hogy szép technikája van és a cadenzában bemutatott tökéletes futamai, egy-egy staccatója, a kettős hangok absolut tisztasága nagy tehetséget árulnák el. Ha én Maecenas volnék, egy Amatival ajándékoznám meg. A legelsőt dr. Vietériss Jizsef pályanyertes költeményét legutóljára hagytam, mert azt kell ajánlanom, hogy olvassák el ezt kétszer, háromszor, hogy lássák a sok szép gondolatot, a nemes hevületet, az őszinte lelkesedést. —hm— N Y I R V I D fi K iiunnok szerepe.nek mint uralkodó osztály, az idegen néptörzsek, főként a germánok végzik a szolgálatot, kik közt a gótok és gepidák jobb bánásmódban részesülnek. Rajtuk kivül még számot tesznek a finn származású nomád népek is. Voltaképen mint később látni fogjuk a hunn nép államszerkezete megegyezett az avar és magyar nép szervezetével. Kezdetben ázsiai volt teljesen, azután a vidék természeti alakulata, a műveltségi viszonyok szerint átalakult, s teljes Európaivá vált. Attilla azonban maga személyere nézve egy féktelen, határt nem ismerő (tespota volt. A ragy hunn uralkodó halála kedvező alkalom volt a már is nehezen túrt iga lerázására az alávetett népeknek. Attilla fiai közzül Ellák örökölte atvja hatalmát, de nem volt képes azt fenn'ártani. És épen a mi vidékünkön akkor lakó gepidák kellek fel eUőben, majd ezekhez csatlakoztak a gótok is, mig a hunnok pártján maradtak az alánok, jakygok, kazárok és másféle népek. A végeldőntő csata rettentő volt, s bár előbb a hunoknak kedvezett a győzelem végre is a gepidáké volt. Negyvenezer embert VP3Ztettek a hunok — köztük a királyt a vitéz Ellákot is. A többi megmaradt hunok futásnak eredtek a Duna torkolatához a fekete tenger melléki síkságra húzódtak. Most egy uj alakulás jött léire hazánk területén. Vármegyénket s a tőle délre eső síkságot az Attilla székhelyevei együtt a gepidák — talán a hol nagyrészben eddig is tanyáztak — vették véglegesen birtokukba. Neve Hunnia helyett Gepidia lett az egész tiszántúli síkságot magába foglalván. A Duna—Tisza közén, le egész a Kárpálok déli lejtőjétől a herulok helyezkedtek el, hogv majd a longubárdoknak adják át szállásaikat. A keleti gótok Pannóniában telepedtek meg, de országuk három királyságra oszlott. Áz egykor hatalmas hunnok uj hazájukból kikitőrve próbálták a régi halaimat visszaszerezni. De ez egyáltalán többé soha sem sikerült. Beleolvadtak a szomszédos nemzetekbe s bár még később is találkozunk nevükkel, de számot többé r.em tesznek a történetben. Attilla utolsó unokája neve Mundó volt, ki a római hadseregben lovassági tábornok lett. Mint ilyen Salma ostrománál halt el a gótokkal vívott csatában 480 körül. A hun nyelvből egyetlen egy szó maradt fenn; ez igy hangzik : vadon, magyarázat hozzá magyarul nem szükséges. A IV. században élt Byrantinus Stefanus őrizte meg számunkra. Nagymáté Albert 4 nyíregyházi íorna- és vivő egyesület közgyűlése. Városunk többé kevésbbé virágzó, részben gazdasági, részben erkölcsi, hol meg éppen mind a két célt szolgáló testületei közül, talán a legcsekélyebb érdeklődés mellett tartotta meg egyesületünk rendes évi közgyűlését a m. hó 21-én. Pedig alig hihető, hogy az egyesületek között csak egy is volna, amelyik a közönség, sőt tagjainak nagy fokú részvétlenségével küzdve, olyan szép eredményeket képes felmutatni, mint épperi ez. Sajnos, hogy ez az eredmény a befektetett tőke %-ában ki nem fejezhető s még inkább, hogy csengő obululusokra be nem váltható; sőt még csak arra sem alkalmas ez a societan, hogy némi szereplési vágyat ki lehessen benne elégíteni. Más szávai sem a zseb, sem az ennél talán még sokkal erősebb mozgató erő, a hiúság nem nyer semmit. Szabad e hát csodálkozni, hogy sem a nagy közönségben, de még az egyesületi kötelékben állóknál sem találunk érdeklődést?! De reméljük, hogy lesz még másképpen is ! Lankadatlan kitartással sikerül, mijd megtörni a közönyt s meggyőzni helyi társadalmunkat arról, hogy egyesületünk célja, nem a bukfencvetés és cigánykerek-hányás szakszerű oktatása, hanem valami más. Hogy a vivás, tornázás, alhletika csak eszköze célunknak, edzett testű ifjakból erős lelkű férfiakat nevelni a hazának, hogy ez nemzeti missió s mi ezt igyekszünk betölteni. Lássuk azonban, mit szolgáltunk. Nyíregyháza város nemes tanácsának áldozatkészsége 1909. április 4.. folytán a volt Széchenyi liget területéből közel 4000 • ölet nyertünk sport-telep létesítésére. E'. sok költséggel, még több utánjárással és fáradtsággal a vezétőség részéről, sikerült is, ugy hogy, mihelyt az időjárás alkalmas lesz, gyönyörűen gyepesített, egyenletes pálya áll rendelkezésünkre szabályszerűen kimért és saiakozott futó körrel, ugró, sulydob) és diszkoszvető helyekkel, két teunisz pálya pedig épités előtt áll, Azonkívül ugyancsak a város 1000 koronát engedélyezett a telep beépítésének céljaira a fent emiitett liget parkírozására fenntartott összegből, a megszűnt .Nyíregyházi kerékpár-egyesület pedig 400 koronát meghaladó vagyonát adta át egy, az ő nevére és emlékére alapítandó örökös vándordíj ellenében. E két erkölcsi testület őrök hálára kötelező adományán kivül teljesen magunkra hagyatva s minden anyagi erőnket a pálya beepitéssnek áldozva, országos nyílt versenyt az elmúlt évben nem rendeztünk. Tagjaink összesen hit, többnyire barátságos jellegű mérkőzésben vetlek részt 12 első, síámos második és harmadik dijat sz-rezve. Hoz'ávéve a most elmondottakhoz az aug. hó 23-án dr. Fuchs Jenő, a kardvívás világbajnokának részvételével rendezett s erkölcsileg fényesen sikerült vivóikadérniát, előttünk áll dióhéjban az elmúlt év története. Az események előkészítésével s a minduntalan felmerülő akadályok elhárításával járó fáradtságról, odsado munkálkodásról es más egyebekről azonban meg sokat lehetne beszélni. Magának a közgyűlésnek legkimagaslóbb eseménye a tisztújítás volt. Őszinte sajnálattal és veszteségét igazán átérezve vei te tudomásul az egyesület mélyen tisztelt és szeretett, elnöke, Somogyi Gyűli lemondását, tiszlelettel hajolva meg annak indokai előtt. Feledhetetlen érdemei jegyzőkönyvileg leltek megörökítve s vég'elen hálánk szerény j?léül egyhangú lelkesedéssel örökös diszelnökké választatott. Helyet a közgyűlés osztatlan óhajának engedve szintén általánosan tisztelt és szeretett, agilis ügyvezető elnökünk, dr. sasi Szabó Líszló foglalta el. Alelnök: dr. Nagymáté András, titkár: dr. Szitha Sándor, a titkár helyíttes és jegyző : Krómi Károly és Garay Kálmán, pénztárnok: Kéhler Gyula, e. or^os: dr. Liicatos Imre, e. kapitánynak pedig Csernák Lijos választatott meg egyhangúlag. Mint látható, a régi, kipróbált vezetőség került, ismét az élre, amelynek fáradhatatlan munkássággal, egyetértéssel bizonyára sikerül majd a nemes célt teljesen valóra váltani éí sikerekben nagygyi tenni az egyesületet! I jegyzői egyesület közgyűlése. A mult szombaton tartotta meg a Szabolcsvármegye községi és körjegyzők egyesülete rendes közgyűlésit, Tóth József egyesületi elnök vezetése alatt, a tagok örvendetesen gyarapodó érdeklődése mellett. A közgyűlést Tóth József elnök nagyszabású beszámolóval nyitotta meg, melyből közöljük a következő részleteket: Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Mult évi tisztújító közgyűlésünk egyhangúlag megnyilatkozott megtisztelő bizalma ujabb három évre vállaimra rakta az elnöki kötelességek terhét. Érthető, hogy egy ferfiu, bármily munkakeddvel bírjon is, jegyzői hivatalos pályájának 3()-dik, köztevékenységének 40-ik évfordulóián, tehát nyitott sírja szélén roskatag lépteinek ily teher alatt csupán azon tudatból menthet erkölcsi erőt, hogy a .Mór megtette kötelességét, a Mjr elmehet!" E kötelesség teljesítését érezném én fogyatékosnak. ha be nem számolnék a mélyen tisztelt Közgyűlésnek mindazon jelentősebb eseményekről, amelyek testületünk érdekeit érintően utóbb felmerültek. A nyomott hangulatban megnyitott közgyűlés rövid időre felfüggesztetvén, közben az „Erzsébet Segitö Egyesület" alakíttatott ineg s elfogadott alapszabályainak felterjesztésére a felhatalmazas megadatott. A továbbiak a .Községi Közlöny" nov. Ili-én megjelent 46. számában részletesen közölve lettek s igy azjk a ny Ivánosságnak átadatván, fölöslegesnek tartom a hozott határozatokat egyenkint elsorolni. Csak általánosságban em;lem ki annak legfontosabb tárgyát: az összes sérelmeket és kívánságokat