Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

32-ik szára. N Y I R V I D É K Í908. augusztus 9. 3 k közvágóhíd rendezése. Régebben élénk érdeklődés tárgyát képezi az a mozgalom, mely a városi közvágóhídon lévő rendezetlen állapotok megszüntetését tár­gyazza. Elegendő ezek kőzzül csak azon más, ha­sonló vámosokban fel nem található szokást fel­említeni, hogy nálunk a vágóhíd reggel 5 órától este 8 óráig állandóan nyitva volt, — ezen időközben a behajlás korlátozva nem volt, — a levágási idő is csak régebbi gyakorlaton ala­pult, — mely áliapotok azt eredményezték, hogy a vágóhidat igénybe vevő mészárosok és hentesek, illetve ezek alkalmazóttjai saját tet­szésük szerinti időben végezték munkájukat, nem lévén korlátozva közvágóhídi rendelet által. Ha ehez hozzá vesszük még azt, hogy a hús­vizsgálatot, az ezzel kapcsolatos írásbeli munká­latokat, sőt, a vágóhídi rend s tisztaság feletti felügyeletet is az a közvágóhídi állatorvos tel­jesítette kinek reggel 5 órától, a vágóhíd nyitá­sától este 8 óráig, annak bezártáig talpon kellett lenni, — kinek nem egy-zer a város egyes részeiben, helyhatósági állatorvosi teendő­ket kellett ellátni, s a ki mellé a közvágóhídon csupán egy hetes volt beosztva a rend s tiszta­ság feletti felügyelet kigyakorlásánál, — bizony nem lehet csodálkozni, ha ezen, egy ember fizikai erejét teljesen meghaladó munka ellátva nem volt. Tervbe van véve, s valószínűleg a közeli jövő már meg is hozza a közvágóhídnak modern átalakítását, addig is segíteni kellett azonban a mostani tarthatatlan helyzeten. Szerencsésen megoldotta ezt a kérdést Nyiregyháza város tanácsa, részben saját hatás­körében tett rendelkezésekkel, részben a képvi­selőtestülethez terjesztendő, megindokolt javas­lataival, melyeket az bizonyára el is fog fogadni. A tanács saját hatáskörében, a közvágóhídi szabályrendeletben megállapított jogánál fogva első sorban is a vágatási időket szabályozta. Kimondotta, hogy nyáron reggeli 5 órától del­előtt 8 óráig, s délután 2 órá'ól 6 óráig lehet vágni; — a téli időszakban reggel 6 órától délelőtt 9 óráig, délután fél 2 óratói 4 óráig. Vasárnapon és ünnepnapokon reggel 5 órától, illetve télen 6 órától délelőtt 10 óráig vághat­nak, mig Karácsony, Húsvét és Pünkösd első napjain a vágás tilos, csupán az előtte való nap levágott hus szállítható el a hűtő kamarák­ból a nyitástól számított egy óra alatt. A vá­gatási idő alatt a vágással járó mindennemű munka befejezendő, nem elég tehát azzal csupán annyira haladni, hogy az állatorvos a húsvizs­gáiatot megejthesse, azután pedig a mészárosok s hentesek tovább folytassák a boncolási mun­kálatokat. A vágatási időnek ekként történt megálla­pításával megszüntette a tanács azon eddigi, más városokban fel nem található szokást, hogy szombaton este 9 órakor kezdették meg a rituális vágásokat, s éjjeli 11-től 12 óráig is fenn kellett e miatt maiadni a húsvizsgálónak. Eltekintve attól, hogy ezzel a szabályrendeleti­leg megállapított zár orát szegték meg, —• már magában az is jogtalan kívánság volt, hogy az a húsvizsgáló állatorvos, ki kora reggeltől estig állandóan talpon volt, még ez idegfeszítő munkáját egy fél éjszakai munkával megtoldja. Hogy ezen vágások nem voltak elkerülhetetlenül szükségesek, eléggé bizonyítja az, hogy nem egyszer, a levágott marhákból egyet sem talál­tak ,kóser"-nek, s mégis volt másnap hús. Természetes is, mert a hűtő kamarákban 6 hétig el lehet azt tartani, s igy szombat esti vágás nélkül is teljesen friss húst élvezhettek s élvezhetnek. Szinte nevetséges színben tűnhet­tünk fel más nagyobb városok előtt, hogy még a hűtő kamarák létesítése után is elnéztük ezen rendellenes, indokolatlan szokást. A képviselőtestület — mint értesültünk — a jövő héten veszi tárgyalás alá a tanácsnak azon javaslatait, melyeket a közvágóhídi rend s tisztaság biztosítása céljából terjeszt elő, s a melyeket a pénzügyi szakosztály már magáévá tett. A kőzvágóhídra egy felügyelői állás szer­vezése vétetett tervbe ; — ennek az írásbeli munkálatok ellátásán kívül a vágóhíd tisztán tartása, s ott a rendnek betartása feletti fel­ügyelet s ezzel kapcsolatos rendelkezések meg­tetele képezné feladatát s kötelességét. A tanács már utasította a rendőrkapitányi hivatalt, hogy a vágatások idejére egy rendőrt állandóan ren­deljen ki, — ezzel s a közvágóhídi hetes segéd­kezésével — egy erélyes felügyelőnek bizonyára sikerülni fog a régen óhajtott rend és tisztasági állapotok megteremtése. Ekként az allatorvos csupán a húsvizsgá­latot látná el, egyéb szabad ideje alatt pedig pontosan elláthatja a piaci s üzleti húsvizsgála­tokat, melyek az uj húsvizsgálati miniszteri rendelet értelmében augusztus 1-től hatáskörébe utaltattak. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a be­hajtási idő is akként nyer szabályozást, hogy ezentúl csupán a reggeli és délutáni nyitástól számított egy órán át lehet majd az állatokat behajtani, — alapos reményünk lehet arra, hogy rövid idő alatt közvágóhídunkon beáll a régen hiányzó rend és fegyelem s nem fog maga után kívánni valót hagyni a tisztasági követelmény sem. Értekezlet az őszi választásokról. Gróf Vay Gábor főispán és Mikecz Dezső alispán értekezletre hivták össze a vármegyei tőrvényhatósági bizottság tagjait az októberi rendes közgyűlésen betöltés alá kerülő várme­gyei tisztviselői állások mikénti betöltésének meg­beszélése céljából. Az értekezleten, amelyet a városháza nagy­termében tartottak meg, tekintélyes számmal jelentek meg a törvényhatosági bizottság tagjai. Az őszi közgyűlésen fognak betöltetni az elhalálozás folytán megüresedett kisvárdai és a nyugdíjazás folytán megüresedő nyírbátori fő­szolgabírói állások. Ezekre az állásokra, valamint az ezeknek betöltése folytán megüresedő óllá­sokra már hónapok óta megindultak és folya­matban vannak a korteskedések. A lehető leg­különbözőbb kombinációk kerültek forgalomba. Az értekezlet célja, mint azt gróf Vay Gábor főispán megnyitó beszédében kifejtette, az volt, hogy a meglehetősen szerteágazó vélemé­nyek kölcsönős megbeszélés utján lehetőleg közös mederbe terelt essenek, hogy ekkéut az októberi választas eredménye mennél tökéletesebben ki­elégítse nemcsak az illető járások, hanem az egész vármegye közérdekeit. Előadta az elnöklő főispán, hogy ebben a kérdesben és az értekezlet összehívásában az alispánnal karöltve, mint a vármegye első tiszt­viselői, azért vették kezükbe az értekezlet össze­hívását, hogy miután állásuknál fogva mind a ketten legközvetlenebbül ismerik nemcsak az egyes járások, hanem az egész vármegye köz­igazgatási erdekeit, saját nézetüket is megismer­tessék a törvényhatosági bizottság tagjaival, anélkül azonban, hogy a targyilagos indokok feltárásán kívül bármiképen is befolyásolni kíván­nák a bizottsági tagokut választási joguk szabad gyakorlatában. Reámutatott arra, hogy vannak a várme­gyében járások, amelyek minden tekintetben mintaképül szolgálhatnak nemcsak a vármegye, de az egész ország bármely járása számára. Vannak, amelyek ha nem is ilyen kitűnők, de ellenük kifogás nem emelhető. Viszont azonban vannak olyanok is, amelyek jóllehet a többi feltételek épen ugy, sőt fokozott mértékben meg volnának azokban, mint a többi járásokban, még sem állanak olyan színvonalon, mint azt az illető járás és az egész vármegye érdekei megkívánnák. Erre való tekintettel, valamint figyelemmel arra, hogy »z őszi közgyűlésen elő/e láthatólag fiatalabb nemzedék kerül a járások vezető tiszt­viselői szekeibe és igy a választás évtizedekre kiható állapotoknak veti meg az alapját, külö­nös fontossággal bír, hogy a törvényhatóság a választásoknál fokozott körültekintéssel járjon el. Ismételi és hangsúlyozza, ho^y előterjesz­tése távolról ssm célozza azt, hogy a bizottsági tagokat szabad választási jogukban befolyásolja, de kötelességének tartja a viszonyok közvetlen ismereten alapuló és az alispán véleményével megegyező azon nézetét megismertetni a tör­vényhatósági bizottsági tagokkal, hogy felfogá­suk szerint a valasztások akként volnának leg­célszerűbben foganatositandok, ha a kisvárdai járásba Okolicsányi Dezső jelenlegi kemecsei főszolgabíró választatnék meg, mint ezt a járás értekezlete is kifejezésre juttatta; az ő helyére a nyirbogdányi járásba Mezössy László m índoki főszolgabíró; a nyírbátori jarasba Simák János szolgabíró, a tiszai járásba pediz Virányi Sán­dor szolgabíró választatnék meg főszolgabírónak. Gencsy Albert nem tartja mindig és egé­szen helyesnek, ha a járási főszolgabírói állásra az ugyanazon járásban működő szolgabíró kerül, épen azért a nyírbátori járásba Olchváry Pál gávai főszolgabíró megválasztását véli leghelye­sebbnek. Gróf Vay Gábor főispán kijelenti, hogy neki egyénileg nincs semmi észrevétele az ellen, hogy Nyírbátorba Olchváry Pál, Simák János viszont a dadai felső járásba választassák meg. Darvas István őszinte sajnálattal látna, ha Olchváry Pál a dadai felső járásból eltávoznék, de szívesen fogadják Simák Jánost is. Mezössy Gusztáv a választást teljesen reá­bízza a bizottsági tagok belátására. Hasonló értelemben szól üray Imre, aki semmi szüksé­gét nem látja annak, hogy egyes főszolgabírók eddigi járásaikból más járásba menjenek át. Igazságtalannak találja, hogy a választásoknál a régebben szolgáló tisztviselők mellőztessenek s épen azért a legrégebben szolgáló Péchy Gábor szolgabírónak főszolgabíróvá választása mellett nyilatkozik. Nem látja be, hogy egyes járások viszonyai miért tennék indokolttá külön kisze­melt főszolgabíró választását, mikor a járások közigazgatása elleni panaszról a törvényhatóság közgyűlésének tudomása nem volt és nincs. Mikece Deesé alispán kifejti, hogy bár az egyes járásokban a hivatali vizsgálatok nem is mutattak olyan eredményt, amelyek miatt azok­nak viszonyaival a törvényhatóság közgyűlésé­nek kellett volna foglalkoznia, ebből, valamint abból, hogy a mindennapi ügymenet, az akták aktaszerü elintézese nagyobb kifogásokra okot nem szolgáltat, nem vonható le az a következ­tetés, hogy az illető járás vezetése és irányítása minden oldalon megfelel a járás és a vármegye igényeinek. Dr. Vadász Lipót az értekezlet figyelmét visszatereli az értekezlet céljára. Ez pedig nem más, mint az, hogy a törvényhatósági bizott­ság tagjai most. a választások előtt, az arra hivatott tényezők felfogását megismerjék és [iletékes forrásból nyerjenek tájékozódást abban a tekintetben, hogy a választások minő módon szolgálhatják legjobban ugy az illető egyes járások, mint a vármegye egyetemének érde­keit. Épen ezért ő a maga részéről köszönettel tartozik az értekezlet összehívásáért a vármegye főispánjának és alispánjának s megvan arról győződve, hogy a tőlük hallottak után megérle­lődhet a nyugodt elhatározás a törvényhatósági bizottság tagjaiban. If j. Kállay András osztja dr. Vadász Lipót­nak azt a felfogását, hogy a választásodnál az arra illetékes tényezők véleménye irányításul szolgáljon a választó bizottsági tagok számára. Ámde épen ezért szavazatát arra fogja adni, akit a kijelölő bizottság már ismételten első helyen jelölt s m g van arról győződve, hogy októberben is első helyen jelölni fog a főszolga­bírói állásra. Több felszólaló nem jelentkezvén, gróf Vay Gábor főinpán megköszönte a bizottsági tagok megjelenését és az értekezletet bere­kesztette. Vándor diákok. A gyerek már az elemi iskolában megtanulja, mi a nap, mi a hold; megtanulja, hogy őt földrész van s a jó tanuló térkép nélkül is meg­mondja, milyen tengerek határolják Amerikát, Afrikát. És e gyermekek kőzött akárhány nem látta — a szomszéd várost sem. — De mi ez a pesti gyerekhez képest! Ott százával található az olyan iskolásgyerek, aki még nem látta a Dunát, nem ismer egy hidat sem, legfeljebb a képes levelező-lapokról. A háziállatok közül látásból sem ismeri például az ökröt, a juhot, sőt egynémely szárnyast sem. Szellemesen vázolta pár evvel ezelőtt Her­czeg Ferenc egy csevegésében, hogy a közép­iskolai tanuló éveken át hogyan biflázta a botanikát, az ásványtant s mikor letette az érettségit, nem tudta az iskola udvarán levő fák és növények nevét, sem azt, hogy miféle kőből vannak azok a lépcsők, amelyeken nyolc éven át járt föl osztályába. Ez a világítás pedig

Next

/
Thumbnails
Contents