Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

31-ik szám. N Y I R Y I D É K 1908. augusztus 2. 3 a vidéki különbözetek a honnan származtak az összetartozandóságnak érzetét kizártak. Abban az időben még nern voltak olyan ficsúrok, akik gazdagnak tartották volna magukat azért, mert az apjuk gazdag volt: és akik pezsgőben fürödtek volna akkor, a mikor apjuk a vinkóval is spórolt, testvéreik szűkölködtek, hozományaiknak roncsain siránkozva. Az öreg Dréher idejében még nem voltak egyéves huszár-önkéntesek ha ugyan önkéntesnek lehet nevezni azt, a ki csak azért lett egy éves önkéntes, mert különben 3 éves őnkénytelennek kellett volna neki lenni. Ezen fiatal emberek közül a legtöbbnek az a jelszava, hogy „Soh'se halunk meg!" „Mi a világ, mi a trompf!' Ezek közül ugyan egy sem menne serfőző legénynek mert akkor oda lenne a katonabecsület, a miről pedig minden józan eszű ember tudja, hogy az valami magasabb fogalom, a mihez a civilbagázsnak esze fel nem ér. Azt inkább megteszi, hogy költekezésben versenyzik gróf „Nemtudomkivül" a kinek lajbi zsebében pedig több vagyon van mint az ő egész famíliájának. Az ezerekbe kerülő egyéves önkéntesség helyett üdvösebb lenne, ha külföldre menne, nem tanulni, mert hát az fáradságba kerül, hanem látni, hallani, népjellemet tanulmányozni. Ha haza jönne n»m veretné a tallérjára hogy .viribus separatibus* vagy .soh'se halunk meg", hanem azt, hogy ,ora et labora* Imádkozzál és dolgozzál. Épen tegnapelőtt utaztam Munkácsra dr. Horváth József országgyűlési képvisel öcsémmel erről a témáról is beszélgetve, akinek két fia Görlitzben lanul és finomult érzésűvé neveltetik de magyar érzelmének rovására. A múltkor meglátogatta fiait akik Görlitzben egy nyugalmazott tanítónak gondjaira vannak bizva. Az egyik fiu felhozza milyen nagy zenekedvelők a Görlitziek, ez a tanitó bácsi is jeles muzsikus. Keri Horváth, hogy játszana el valamit. A tanitó kiveszi zsebóráját és azt mondj* : .Uram ma vasárnap van egynegyed tizenegyre délelőtt.* a templomból még ki n*m jöttek. Nem lenne illendő mulatozni. L

;egnitz városban valami ügyben a tanfelügyelőhöz kellett mennie, a kinek hivatalos helyisége körülbelől olyan nagy mint a mi igazságügyi és földmivelési minisztériumunk egjüttvéve, ahol több mint 100 hivatalnok végzi három egyetemnek, száznál több középiskolának és több ezer népiskolának ügyeit. Egy ilyen elfoglalt tanfelügyelőhöz nehéz hozzájutni. Egy irnok kinézésű ember azonban az audenciát mégis csak kieszközölte, a miért távozásakor négy markával kinálta meg az Írnokot, a ki azt sértett önerzettel utasította vissza. Őt az állása tisztességesen fizeti, alamizsnára nem szorult. Pár év előtt Berlinben járván, az Állatkertből villamoson mentem az innen jó félórányira eső Potzdami kapuhoz. Az omnibus vagy villamos itt is ugy, mint egész Németországban 10 pfennig axaz hat krajcár, akár egy arasznyira, akár egy mértföldnyire utazunk. Már estefele volt — Én a perronon szivaroztam a kalauznak odaadtam a jegyért a tiz pfenniges pénzdarabot. Néhány hosszú perc múlva visszajön és kérdi : Uram, nem adott ön nekem 10 pfennig helyett egy ötven pfenniges ezüst pénzt ? Nem, kérem én tiz pfenniges adtam. Legalább rossz szememmel és a sötétségben azt hittem. Egy jó negyed óra múlva, amikor már a potzdami kapuhoz kőz«l voltunk, ismét jön a konduktor az 50 pfenniges pénzzel, mondván, hogy minden utast megkérdezett, hogy ki adott közülök 50 pfenniges ezüst pénzt? a mi épen olyan nagy, mint a 10 pfenniges váltópénz. Senki. Ez a pénz tehát csak az öné lehetett. Visszajár önnek 40 pfennig. Tessék! köszönöm tartsa meg magónak. Végig nézett rajtam. Ich bin Beamter (Hivatalnok vagyok.) Ezzel ott hagyott a faképnél. Nálunk mindenkiben gazembert szimatolnak. Az omnibusokon, villamosokon, vasutakon csak ugy hemzsegnek az ellenőrök. Ha NyiregyházAkönyrnyomdája, könyykötésaete, köiiyr és hirlap kiadó vállalata, Jóba Elek ról esti vonattal Budapestre indulva elszenderedünk Szerencsen felvernek. Ugyanezt teszik Miskolczon is, nem is említve a jegyeket ellenőrző rémeket. Németország, Hollandia, Belgiumnak nagyobb vasúti állomásai ugy vannak berendezve, hogy a sok sínpárnak végződését íácsos korlát választja el a nagy előcsarnoktól, a mely a budapesti keleti pályaudvarban talán 30 lépés széles, mig a frankfurti 260. Minden sinpár végződésénél ki van irva az indulandó vonatnak iránya. Mindegyikhez egy kis rácsos kapu vezet, hogy zöldre van-e festve arra nem emlékezem, de emlékezem arra, hogy mindeniknél van egy bakter a ki a jegyet kilyukasztja. A von&ton a kalauz nem mindég vizsgálja a jegyeket, mert tudja, hogy a vonat közelibe jegy nélkül jutni nem lehet. Jegyeket ellenőrző kontroliőrt még menazsériában sem láttam. Jegyváltásnál tolongás nincs, mert sok pénztár van, dc akkor sem volna tolongás, ha csak egy pénztar lenne, dacára annak hogy nÍDCs kiírva, hot/y itta bejárás, itt a kijárás, még csak Mihaszna druszám sem iózeng ott. Poste restante leveleket várván, minden nagyobb városban postára mentem. Nálunk a rácsnyilás mögött ülő hivatalnokhoz tolakodui illik és az jut előbb a lyukhoz, akinek leghegyesebb a könyöke és a legszemtelenebb. Londonban, Párizsban, Anvers, Rotterdam, Hamburg stb. nagyobb városokban libasorban várnak sorra az emberek. A suszterpubot a mögötte álló tábornok nem taszítja félre. Meg a vigécet sem lehet ott felösmerni. Würzburgban a vi'lamoson a kocsi belseje és a perron kőzött egy elől-hátul vastag üveg lappal ellátolt perselynek alját egy felbillenthető sárga rézlemez kepezi. A felszálló ebbe dobja bele 10 pfennigjét. A városnak már közepe felé jártunk, mikor egy hivatalnok bejött; megszámlálva a pénzdarabokat felbillentette a rézlapot, mire azok az alatta levő záros szekrénybe hullottak. Nagyot néztek, mikor azt kérdeztem, hogy nem akad-e néha potyázó. Azt ott ösmeretlen fogalom. Ulmban a villamoson egy automatába dobtam a 10 pfenniget, mire perron-jegy módjára egy kéreg-jegy hullott markomba. Senki sem jött azt kilyukasztani. Épen hoztam hsza. Nürnbergben fotogrataló készülékem igen eomplicált pillanat zárójának egy kis rugója eltörött. Magam akartam megcsinálni. Bementem egy hangszerkereskedésbe, a hol egy darabka acél zongora hurt kértem. Mikor fizetni akartam, azt mondották, hogy ilyen csekélységnek ertéke nincs. Innen egy szerszám-kereskedésbe mentem egy kis drótvágó fogót venni. Kettőt egyforma kinézésűt i ettek elibem. Az egyik 20 pfenniggel drágább volt. Azon kérdésemre, hogy miért drágább ez, válasz helyett elővett egy acél drótot, a melyet a drágább ugy ketté vágott, mintha ólomból lett volna, mig a másik kicsorbult. Mikor azt kérdeztem, hogy miért tett magának tudva kárt, csak azt felelte, hogy .Megakartam a különbséget mutatni." Hát bizony dacára a jó szerszámnak nem tudtam a rugót megcsinálni, épen ugy mint ugyanazon ecsetlel nem tud Steinius szobafestő olyan képet festeni, mint Benczúr; pedig mind a kettő nyíregyházi fiu. A megromlott készüléket Stuttgartban egy óráshoz vittem. Mikor jöhetek értek ? Egy fél óra múlva. Érte mentem, de még egy negyed óráig dolgozott rajta. Mikor fizetni akartam, csak annyit mondott svábul. Dasch Koscht Nischt. Ilyen apróságból lehet a néplélekbe, az erkölcsi világukba bepillantani. Az önkénytelen önkénteskedés helyett, jobb lenne világot látni és a nyugati culturához törülköződni. Eger, 1908. julius 30-án. Dr. Jósa András. letelyhintés. Minden egyenes gondolkodású ember, akinél nem frázis a folytonosan hangoztatott szabadsag, egyenlőség és testvériség mély-éges sajnálattal láthatja, mint terjed manapság a felekezeti felfogás a közélet minden terén, a sajtóban éppen úgy, mini a társadalomban. Ha igy tart torabb, egy-két esztendő múlva hire-hamva sem lesz a hit 'es magyar liberalizmusnak és annak a felekezeti türelmességnek, amelynek párja alig volt másutt. Elismerjük azt, hogy az egyházaknak védekeznie kell a sok oldalról történő támadásokkal szemben. És ez rendjén is van, mert a vallás még manapság is elsőrangú szerepet játszik a haza fenntartásában és a társadalom rendjében. Nem is ez ellen van nekünk kifogásunk. Hanem kifogásunk van igenis az ellen, hogy az egyházért vívott harc felekezeti métely hintésévé fajult el. Legfájdalmasabban érinti a felvilágosodott embert, hogy a felekezeti gyűlölködés mételyét már az iskolákban hintik széjjel es a tanításban mindenek felett a felekezeti szempontokat domborítják ki, megzavarják a tanuló ifjúság lelki világát, a kicsinyek szivét egymástól elidegenítik es a más feleke/.elüek rnegvetcsére, kikerülésére késztetik őket, Az apa aki szabadelvű iskolában, szabadelvű nevelésben részesült, fájdalommal látja, hogy gyermeke éppen az ellentéte annak, ami ő volt ifjú korában. Nem az emberiség szent eszméjeert rajong az iju kebel, hanem harag és gyűlölet izzik benne azok iránt, akik más templomban, máskent imádják Istenüket. Igy aztán természetesen torz fogalmaik vannak az életről, a felebaráti szeretetről, de magáról a vallásról és az Istenről is. Azt mondják, hogy a huszadik század a haladás és felvilágosodottság százada, pedig amit az iskolákban manapság latunk, az a legkirívóbb hanytlás a lelkek sötétsége felé. Pedig, ha van ország ahol a felekezeti békességre államfenntartó szükség van, ugy Magyarország az. A nemzetiségiek felekezet külőmbség nélkül törnek a magyar állameszme ellen, de vegzeles kimenetelű lehet ránk nezve a harc, ha az alig tízmilliónyi magyarságot is felekezeti érzések állítják egymás ellen hadsorokba, ötmillió magyar katholikus mellett van két és fél millió színmagyar református. Bizony gonosz munkát végez az, aki ezeket a magyarokat egymásellen uszitja. Inkább minden jó magyar ember kövessen el mindent, hogy visszatérjen a magyar társadalomba a magyar szellemnek megfelelő türelmesség. Okatootáiai levei. Handzsi Achmed Nizai Effendi őrnagy urnák, a szabadságharc vezérének, Törökország. őrnagyom! A legöregebb törökök sem emlékeznek arra hogy a törökök valaha fiatalok is lettek volna. Mikor a népek gyülekezetét lerajzolják, a tőrök mindig aszott aggastyánnak van pingálva, aki görbe, mint egy fogas, amelynek egyedüli rendeltetése, hogy Allah egy tisztes szakált rá akaszthasson. És maga őrnagyom, mégis felizgatja öreg barátait egy alkotmányos harcra, ami alapjában fiatal embereknek való szórakozás, hogy elvonja őket a kávéháztói, vagy változatosságot nyújtson a lóversenyek egyhangú folyamában. Mi lehet annak az oka, hogy önökben mégis felgerjedtek a fiatalos ösztönök ? Én csak ugy tudom ezt megmagyarázni, hogy Önök még nincsenek tisztában azzal, hogy az alkotmány micsoda? Nem tudom, őrnagyom, emlékszik-e Ön arra az időre, mikor még közelebbről nem ismerte a hárem rejtelmeit ? Mikor ezer és egy tündérországot sejtett a jól táplált török leányok leple alatt és ha megérezte valahol a hajuk illatát, hát eszébe jutott mind az a szép, amire életében gondolt, azután mindent elfelejt

ett és csak arra a csúnyára Megkeresésre Nyíregyházán. Könyvek, folyóiratok, hírlapok nyomását. Meghívók, eljegyzési és esküvői kártyák, névjegyek stb. művészi kivitelben. — Hivatalos- és díszkötések, díszmunkák, úgyszintén egész könyvtárak bekötése jutá- arajanlattal nyos áron • Kii lön osztály: ügyvéd

, nyomtatványokból. W- szívesen szolgálunk!