Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-22 / 47. szám

ő 1 -ik szám. NYIRVIDÉK 1908. december 20. 3 ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. A felnőttek oktatása. A Bessenyei-Kör vette a kezébe az írni-olvasni nem tudó felnőttek oktatásá­nak szervezését. Ez a kör eddigi sikereivel olyan hírnevet vívott ki magának és olyan bizodalmat ébresztett maga iránt akadá­lyokat és nehézségeket nem ismerő szívós kitartásával, hogy a felnőtt analfabéták oktatása elé is a legszebb reményekkel tekinthetünk a kör vezetése alatt. Sok akadálylyal fog kelleni megküz­denie. Ezek között ott lesz a közöny, a bizalmatlanság és az álszemérem is. A közöny azok részéről, akik ha már eddig megvoltak az irás, olvasás és szá­molásban való jártasság nélkül, ugy veszik a dolgot, hogy meglesznek ezután is. A bizalmatlanság azok részéről, akik nem hiszik, hogy felDŐtt korban megta­nulhassák azt, amit nem tanultak meg gyermek korukban. Az álszemérem azok részéről, akik röstellenék, hogy felnőtt korukban isko­lába járjanak. Ezek az akadályok sem leküzdhetle­nek azonban. Kitartással, következetes és céltudatos komoly munkával megtörhető a közöny, felébreszthető a bizalom s le­küzdhető az álszemérem. A Bessenyei-Kör választmányából ki­küldött szervező bizottság ebben a tudat­ban fogott hozzá feladata megoldásához. Támaszkodik a jó érzésű emberbarátok segítségére, akik felvilágosítással buzdí­tással bizonyára lelnek alkalmat és módot arra, hogy irni-olvasni nem tudó embertár­saikat a tanfolyamok szervezéséről és cél­járól kellő időben és alakban tájékoztat­ják és őket a kínálkozó kedvező alkalom felhasználására rábírják. A városban valamennyi felekezet is­kolájában megnyílnak a tanfolyamok. A római katholikus és az ágostai evangeiikus központi iskolában két-két tanitó, a többi felekezeti iskolában egy-egy tanitó bízatott meg a tanfolyam vezetésével. A tanyai iskolák közül e télen tan­folyamok lesznek a kisteleki szőlők mel­letti, a rozsréti, Bálint, bokori, Mandai Hosszúháti, Nádasi bokori, Salamon bo­kori, Jakus bokori, Halmos bokori, király­telki. görögszállási és Felső Sóskút bokori iskolákban. A tanfolyamok négy hónapig, decem­ber első hetétől március végéig tartanak. A tanításra hetenként két délután 2—2 óra fog fordíttatni. Egy tanfolyamra leg­feljebb harminc hallgató vehető fel. Ezút­tal csak 20 évesnél idősebb férfiak. A tanfolyam látogatása ingyenes. Csak a fűtési, világítási és takarítási költsé­gekre kell 1 koronát fizetni. Beiratkozni "december l-ig lehet, hogy aztán a tanítás egyszerre és egyöntetűen megkezdődhessék. Ezek a legszükségesebb tudnivalók. Ezeknek a tudnivalóknak az írni-olvasni nem tudók megdöbbentően nagy kon­tingensében mennél szélesebb körben való köztudomásra hozatala kívánatos, mint a siker legelső feltétele. Túlesve a kezdet nehézségein, a jövő télen már az egész vármegye területén megindulhatnak a tanfolyamok, ahol azokra még sokkal nagyobb szükség volna. Mert hiszen mig Nyíregyházán egyötöd része nem tud irni olvasni a 20 éven felüli lakosságnak, addig a vármegye területén több mint a fele! — Vármegyei közgyűlés — vendéglő­ben. Bizony nem hihette senki, hogy az a nagy szerencsétlenség, mely ez évi február hó 19-dikén éjjel, a vármegyeháza díszes nagytermének leégése által Sza­bolcsvánnegye közönségét olyan súlyos anyagi veszteséggel sújtotta, még azzal a — hogy úgy mondjuk — erkölcsi pusztítással is járjon, ami íme bekövet­kezett az által, hogy a vármegye, e hó 30-dikára összehívott közgyűlését a Ko­rona szállodában kénytelen megtartani. Igazán mélyen sajnáljuk, hogy ez így bekövetkezhetett, sajnáljuk pedig annál is inkább, mert a vármegyének a városháza nagyterméből való ez a kitessékelése a város képviselőtestületének határozata folytán történt, holott pedig ennek a képviselőtestületnek mód és alkalom nyújtatott, arra, hogy az elkövetett hibát reparálja. A képviselőtestület azonban kitérve a vármegye alispánjának egyenesen fel­tett kérdése elől, hogy t. i. azonositja-e magát a 250 méteres út ügyében be­adott felebbezésben elkövetett ízléstelen­séggel (felhánytorgattatván t,. i. ebben a felebbezésben, hogy a város ingyen en­gedte át nagytermét a vármegyének köz­gyűlések tartására), olyan se alatta, se felette, se benne, mint ahogy mondani szokták lutheránus határozatot hozott, amelynek nem lehetett más következ­ménye, mint az, hogy a vármegye nem vehette továbbra igénybe a panaszos vendéglátást s e hó 30-diki közgyűlését a Koronában fogja megtartani. Pedig milyen könnyű lett. volna ez a reparác.ió! Hiszen a város főjegyzője, aki ezt a felebbezést, mint helyettes polgár­mester aláirta, s az illető előadó, aki fo­galmazta, személyökö&, avagy hivatali tekintélyükön eshető minden megkisebbi­tés nélkül fogadhatták és bizonyára fogad­ták volna a képviselet részéről, ha ez az alispán kérdésére kimondotta volna, hogy a város által a vármegyének felajánlott vendéglátásnak s még hozzá egy ezzel semmiféle nexusban nem levő ügygyei kapcsolatban való emlegetését helyesnek nem tartja Hogy ez, a vármegye alispánja által megtett kérdéstevés dacára sem történt meg s hogy a képviselőtestület, az igen­nel vagy nemmel való felelet helyett, a válasz megadása elől kitért: természet­szerűen következett ebből az a konzek­vencia, hogy az ilyen vendéglátást a vármegye tovább nem veheti igénybe s közgyűlései megtartására más helyiségről gondoskodott. A november 30-diki közgyűlés 153 pontból álló tárgysorozatából közöljük a következőket: A törvényhatósági vámos közúti alap 1909. évi költségelőirányzata. A magy. kir. belügyminiszter leirata a vár­megye kikerekitése tárgyában 638—908. Bgy. szam alatt hozzá intézett feliratra. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter le­irata, melyben az időközben állami kezelésbe átvett nyíregyháza ungvári közút székely — berkeszi szakaszának kiépítésére engedélyezett 56000 koronás kamatmen-os kölcsönnek az 1908- év végéig leendő visszafizetését elrendeli. Háromszékvármegye megkeresése a közép­birtokos osztály érdekeinek védelme tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett fel­iratának támogatása irár.t. Baja város törvényhatóságának a Türr Ist­ván tábornok emlékét megörökítő szobor tár­gyában kelt átirata. 7. A vármegye alispánjának jelentése a főispán ur Őméltóságának állásáról történt le­mondása következteben 776 - 908. Bgy. szám alatt hozott határozat végrehajthatásának tár­gytalanná váltáról. A vármegye alispánja az 1908. XXXVIII. t.-c. rendelkezésének megfelelöleg a kör- és községi orvosok jelenlegi javadalmazásáról ösz­szeállitott I. A., I. B. kimutatásokat felülvizs­gálat és megállapítás végett bemutatja. A vármegye alispánja a vármegye székhá­zának nagytermében szükséges parkett, lakatos és üveges munkákra vonatkozólag' megkötött, szerződéseket jóváhagyás végett bemutatja. A vármegye alispánjának határozata a bogdányi járási telefon hálózat kiépítése céljá­ból az ebadó alapból való kölcsön felvétele tárgyában. Alispáni előterjesztés a Nyíregyháza r. t. városban megtartandó képviseleti tag választás vezetéséhez törvényhatósági kiküldött kijelölése iránt. Alispáni előterjesztés az 1909. évben meg­tartandó fősorozás polgári elnökeinek 'meg­választása iránt. A közigazgatási bizottságból kilépő Gencsy Albert, Bory Béla, Somogyi Gyula, Görömbey Péter és Propper Sámuel b. tagok helyének betöltése. Az igazoló választmány újra alakítása. A lövőpetrii, kisvárdai, rakamazi és kál­lósemjéni választókerületekben elhalálozás, a thass—pátrohaí és tiszadobi választókerületek­ben lemondás s a iiviradonyi választókerület­ben megsemmisítés folytán üresedésbe jött bi­zottsági tagsági helyek betöltése iránti előter­jesztés. Koroez József vm. bizottsági tag indítvá­nya a Ne temere kezdetű pápai dekretum vissza­vonása ügyében a kormánvhöz intézendő fel­irat tárgyában. A szabolcsvármegyei tűzoltó szövetség kér­vénye anyagi támogatás iránt. Nyíregyháza rt. város képviselőtestületének a vasúti állomás kibővítéséhez szükséges terület átengedése tárgyában hozott határozata. — Erzsébet ünnepségek. A helybeli községi polgári fiu es a polgári leányiskolában az elmúlt csütörtökön, november 19-én szépen sikerült ünnepségek keretében idéztek fel Erzsébet ki­rályné emlékét. A polgári fiuiskolaban d. e. 9 órakor kezdődött az ünneples Schnöller „Gyász­ünnepen" cimü dalának eléneklésével s a gon­dosan betanítóit daloskör mind ezt, mind a műsort bezáró „Erzsébet királyné emlékére" cimü dalt kifogástalanul, meghatottsággal adta elő. Közben Komjáthy Gusztáv III. oszt. nö­vendék Szabolcska Mihály alkalmi költeményét szavalta, a költeményt jsllemző m^ly érzéssel, Tamássy László szintén III ik oszt. növendék pedig Móra István .Könyörgés" cimü versét szavalta el komoly áhítattal. Az ünnepi beszé­det Beregi Ernő tanár mondotta, meggyőzően ecsetelve azt a mélységes nagy szeretetet, rnely­lyel a magyarsag Erzsébet királynét körül­övezte s mely a mai kegyeletnek is az igazi forrása. A szép ünnepségért méltó elismerés illeti ;;z intézet tuzgo igazgatóját Kardos Ist­vánt és az egész tantestület, mely teljes szam­ban jelen voit az ünnepségen. A polgári leányiskolában egy órával ké­sőbben, d. e. 10 órakor, az Erzsébet királyné képével díszített tornateremben kezdődött hét pontból álló műsor. Itt is karénekkel kezdődött es fejeződött be az ünnepség, elismerést sze­rezve a dalkörnek és lelkes vezetőjének dr. Popini Albertné úrnőnek. Az ünnepi beszédet Tas János tanár mondotta, tartalmasan és rész­letesen ismertetve azon időszakot is, melyben Erzsébet királyné annyira kiléphetetlenü 1 fér­kőzött be a magyarok szivébe. Szabolcska Mi­hály és Móra I-tván költeményei itt is meg­tettek a kellő hatast. Amazt Ungar Ilonka emezt Kemény Maiiska adta elő, mindkettő szép tiszta, magyaros hanghordozással. Pompásan sikerült a Liptay Margit által elszavalt melodráma ií, melyet zongorán Stoller Ilona kisért a kellő biztosságai, nemkülönben Sas Edének Hvaszta

Next

/
Thumbnails
Contents