Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

45-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. november 8. 217 melynek markolata szövettel körülgörgyült gyű­rűben végződött. Az ezalatt 3 méter mélység­ben fekvő főhalotthoz az ősidőben felülről és oldalról egy aknával hatoltak be, ugy hogy a tölgyfa gerendákból alkotott sírkamarának szét­dúlt romjain kivül egyebet nem találtuűk. A halom alja mellől azonban gyönyörű La Téne izlésü diszitett edények és egy ngy­tagu dudoros bokaperec kerültek. A buji .Fekete halom " ameiy vármegyénk­ben legnagyobb volt, egy góth lejedelemnek — talán Knivának képezte sirját, meit a halom­nak középmagassságának közepén talált csontváz­hoz közel öt méter mélységben — amelynek fcirmellékletét csupán egy-et-y centiméter átmé­rőjű, köpcös kiíii alakú sok ónnal vegyitett bronzból készült fülbevaló képezte — egy Marcus Aurelius-féle ezüst érmet talaitunk, aki Kr. u. Itít-től 180-ig uralkodott. A halom tehát előbbi időből nem származhatott. Az oldalrol behatoló őskori sirfosztogatók ezen tetemre nem akadlak, de a 13 m. mélység­ben fekvő főhalottra sem, aki tölgyfa gerendák­ból rovott, bolygatatlan sirban, összekuporodott helyzetben baloldalán feküdt, de amely tetem mellett absolute semmit sem találtunk. A hatalmas fejedelem, aki Kr. u. 294-ben 70000 harcost vezetethetett a Tisza mellékéről Philippopolis alá Decius császárnak tönkre veré­sere, nyilván azért temetkezett tüntetőleg sze­genyesen, hogy siri nyugalmát biztosítja. A császárszállási C méter magas ,Névtelen" halomnak középmagasságában szintén egy aldo­zat csontvázát találtunk. Mellette egy körülbelől "2 meter hoss/u, egy méter széles, 30 cm. mély, tenyérnyi vastag, de mar hamuszínű rostokká vált faladát. amelyben a környező igen kemény földtömegtől eltéröleg hamuszerü puha földnél egyebet nem találtunk, körülötte itt-ott kisebb­nagyobb kréta darabokat. Hat méter melységben fejjel nyugolnak, íabbal keletnek, hanyatfekvő kinyújtóztatott helyzetben egy haialmas 200 cm. hosszú csont­váz feküdt koporsonak nyoma nélkül. Egyszóval semmit, de semmit sem lellünk, amely a halom származási korát csak gyanítani is engedte volna. A halom tömegében egy kis ércsaiakot leltünk, tehát nem a kőkorszakból származik. A tiszaeszlári határban, gróf D?s-<wffy Miklós birtokán, gróf Pongrácz Jenő és a grófnék közreműködésével a ,Plotty halmot" ásluk meg. A hat méter mngas halomnak felső í'tle fekele földből, az alsó fele élesen lutarolva sárga földből állott. Ezen két rétegnek határán, a halomnak közép függélyes vonalában, zugoritott oldalt tekvő helyzetben, simára agyaggal kitapasztott hosszas négyszögű helyen, melyet három ujnyi valyuszerü mélyedés határolt, függélyesen <lh^­iyezett deszkák képezték a koporsót, valamint a fedelet is, de amelyeit már teljesen el voltak korhadva. A Meni azonban a simára tapasztott csupasz földön feküdt. Egyebet nem találtunk, mint füle mellett a .Fekete halomban* talált­hoz teljesen hasonló tülbevalót. Ezen sir előtt ugyanazon sikban egy gyer­meknek es csontbol készült nvakgyöngyeinek égetett maradványait. A tetemnek labaitól jobbra egy lépésnyi távolságban es egy méter magasságban, egy a nyiregyhaz.aiakhoz hasonló egetett embercson­tokkal telt, a földsuiya által szélnyomott La Téne durva cscrep edényt találtunk, amilyene­ket ami régészeti viszonyainkat nem ösmerő szakemberek kőkorszakiaknak tartanának. Ez alatt a tetem alatt már csak ősföldet véltünk felismerni és igy mélyebbre nem ha toltunk. Gyulaháza mellett Liptay Béla barátom birtokán egy 7 méter és egy másik 4V» méter magas őshaimot kutattunk át. A „nagyobbik" teljesen ki volt fosztva és csak sok apró bronzkorszaki cserépedeny töre­dékeknél egyebet nem találtunk. A ,kisebbiknek" alján égetett ember csontok felett tgy bronz harci csákányt, két füles = köpűs baltát, két tört, ket tűt, egy arany fülbe­valót, esry kis arany gyöngyöt es krétabeiétes apró cseréptördelekeket leltünk. A gróf Pangrácz Jenő bashalomi kastélyá­nak közelében levő 8 méter magas „Bashalo­mon u a család mauzóleumának építkezése miatt rendszeresen meg nem ásathatott ugyan, de meg lehetett állapítani azt, hogy a 1 alom már ősidőkben fel lett dúlva és hogy a közép ma­gasságban és a halomnak mélységében egy-egy ösmeretlen korban elhalt egyén volt eltemetve. Az orosi „Nagy Korhány" ásatásában Burger Pál urnák szívességéből véltem részt, de ez is teljesen szét volt dúlva. Csupán a halom ten­gelyében hat méter melységben találtunk vasból készült dudoros kar vagy bokaperecnek törött darabjait, melyek a Kr. e. évezred Il-ik felére vallanak. A nagykállói határban levő nNagy Kor­hány" az ősidőkben oldalról behatolo aknával teljesen ki volt fosztva, a halomnak alján itt-ott kevés ember csontokat kis mennyiségű korhadt fadarabokat találtunk. A sírnak fenekén igen vékony homorú deszka korhadékot, melyet néhai Dr. Bleuer Mik­lós é« Kovács István jelenleg törvényszéki elnök barátaimmal paizsnak tartottunk, amelyre a halottat elhelyezték. Ezen 15 halomról már a Nyírvidék régi számaiban itt-ott, valamint Szabolcsvármegye monographiájában részletesen számoltam be, de a rakamazi „Vágott balomnak" pár hét előtt történt megásásának alkalmából — mielőtt erről referálnék — érdemesnek tartottam rövidesen megemlékezni. Dr. .lóna András. A ref. tanítók gyűlése. A felsőszabolcsi ref. tanítótestület folyó évi rendes közgyűlését október hó 28-an Nyíregy­házán a városháza dísztermében tartotta meg László Gyula elnök elnöklete alatt. A gyűlés nagyon népes volt, mintegy 102 ref. tanitó vett reszt azon. Jelenvoltak még : Vas Mihály gégényi ref. 'elkész, Sz«sztay Zoltán ügy ved, mint egy­házmegyei ügyész, Katonka Albert ügyvéd, Kardos István közs polg. fiúiskolái igazgató, Tamáska Endre. Nagyváthy Ferencz, Beregi Imre közs. polg. fiúiskolái tanárok és a helybeli iskolák tanítói karának képviselői. Elnök fél 10 órakor a jelenlévők üdvözlé­sével szép és tartalmas beszéddel nyitotta meg az ülést. Tárgysorozat előtt a közgyűlést kir. tan­felügyelő (ki ugyanakkor az egri egyházmegyei tanitni gyűlésen >elt részt) helyett Lengyel József kir. tunlelügyelőségi tollnok üdvözölte, áldást kérve a közgyűlés munkájára Ezt követte S/abó Lajos karászi rt-f. tanitó mindenki figyelmei lekötő értekezése. Értekezésében meggyőző ércekkel igyekezelt. kimuialni, hogy az elemi iskolákban nincs szük­ség a nyelvtani szabályok tanítására. A pro et contra vila után közgyűlés odanyilatkozott, hogy bár a nyelvtani szabályok tanítását nem is tartja szükségesnek, mégis azok levezetése nem mellőzhető, különösen azoké, melyek a tulajdon­képp nyelvtannak alapját képezik. Folytonos gyakorlás a helyesírásban és fogalmazásban és kevés szabály levezetése legyen a fődolog. Értekezőnek jegyzőkönyvi köszönet szavaz­tatott. Elnöki jelentésekből különösen említést ér­dem-lnek : 1. A tiszántúli ref. pűspökválasz.tásra. 2. A főispán lemondásának visszavonására vonatkozók. Mindkét előterjesztést, illetve jelentést köz­gyűlés li-lkes örömmel fogadta. Határtalan örö­mének adott kifejezést, hogy a nagynevű kuruc generális, ragv és méltó utóda — látva a vár­megye közönségének hűségét és ragaszkodását, lemondását visszavonta és tovabbra is gróf Vay Gábor marad szeretett és tisztelt főispánunk, másrészről örömének adott kifejezést a felett is, hogy a debreceni ref. püspöki szekbe oly puritán jellemű, nagytudományu, erős kulvinista jutott, mint Erős Lajos. (Közgyűlés sok tsgja iratkozott fel a püspöki beiktatón leendő résztvételre.) A tiszti értekezletekről felvett jegyzőkönyvek felolvasása és lritelesitese után a közigazgatási es gyámpénztárnok évi jelentése olvastatott fel. Jelentések tudomásul vétettek. A tisztújítás — tekintettel azon körülményre, hogy a felső-szabolcsi nagy (92 egyház) ref. egyházmegye az 1909. év tavaszán — valószí­nűleg kétfelé válik — elhalasztatott. Végül elnök Nyíregyháza város polgármesterének a helyiség átwngedeseért hálás köszönetet mondva az ülést berekesztette déli 1 órakor. A .Kiskorona" ven­déglőben 80 terítékű bankett volt. Nyíregyháza, 1908. okt. 29. L. J. Füredi testvérek hangversenye. Páratlan és felejthetlen műélvezetben voit része a szép számú, zeneértő közönségnek, mely a szombat esti hangversenyen a Korona dísz­termében megjelent. A kik a kivalo szakérte­lemmel egybeállított műsort áttekintették, már eleve tisztában voltak, hogy itt egy nem min­dennapi, hanem méreteiben és művészi szín­vonalában egyaránt nagyszabású művészi atrak­cióban lesz részük. Külföldi sikereik után közön­ségünk fokozott érdeklődéssel és várakozással viseltelett Füredi testvérek itteni szereplése iránt. Örömmel konstatáljuk, hogy Fürediek a hozzájuk fűzölt várakozásokat a legteljesebb mértékben kieltgitettek, sót meggyőztek bennünket arról, hogy tudásukban, művészi erejükben legutóbbi, két év előtti itteni szereplésük óta növekedtek, sokat fejlődtek s ne vegyék kicsinyeskedésnek azon tárgyilagos bírálatunkat, miszerint ily szép sikerű hangversenyt Fürediék eddig aligha ren­deztek szülővárosukban. Érthető is volt igye­kezetük, mert itteni zenetanári működésük folytan meg kellett mutalniok, hogy a vezetésük alatt álló „Nyíregyházi Zeni de" napytudásu, igazán szakavatott, művészemberek kezében van s hogy közönségünk a legszebb reményekkel nézhet a zeneiskola és Nyíregyháza város zenei életének rohamos kifejlesztése ele. Méltán kiér­demelték, hogy a közönség továbbra is a leg­n. gyobb jóindulatban, erkölcsi támogatásban részesítse eziranyu működésüket. A mi a hangverseny egyes számait illeti, azokrol kivétel nélkül csak a legnagyobb elisme­rés, elragadtatás hangján emlékezhetünk meg. Nem akarunk banális dicséreteket használni és nem is szorulnak rea Fürediék. Megkritizálni játékukat felesleges. Meglették azt már illetéke­sebbek. Füredi Sándor hegedüjatékában, úgy­szintén a remek összjátékot nyújtó vonósnégyes es zongorahármas vezetésében mint teljesen ki­forrott müvészegyéniség mutatkozutt be. Széles vonókezelése, plasztikus, melyen átérzett előadása, kiképzett egyenletes technikája, m.-ly a legna­gyobb nehézségeket is csillogo, játszi könnyű­séggel győzi le, méltán sorozzák őt legnagyobb magyar hegedűseink hires gárdájához. Méltó partnere a gordonkán Füredi Samu, ki szintén feltétlen ura remek hangszerének, melyen feltűnő könnyedséggel, az emberi hangokra emlékeztető lagysaggal, bensőséggel játsza el virtuóz darab­jait. A zajos tap-okra műsorát meg egy ráadás­sal kellett megpptolnia. Grieg hatalmas zongora­versenyeben mutatkozott be először zenedénk uj tanárnője Volkmann Róza úrleány, ki e nagyszabású műnek preciz, stylszerü előadásával nagy technikai készültségről, zenei tudásról tett Unumgot. Feltűnő, zijos sikere volt az est vendégének, Naeter Eisa bécsi dal és opera­énekesnőnek, kiben egy oriasi hanganyaggal, nygyterjedelmü, minden registerben egyenletesen képzett, drámai és lyrai énekre egyaránt kitűnő hanggal biró enekművésznőt sikerült felfedeznünk. Sympathikus megjelenése, a könnyekig megin­dító, érzéstelt előadása, nagy zenei intelligen­liája a fiatal művésznőnek a legszebb jövőt biztosítják. Benkő Miksa zongoraművész úgy a magánszámok zongorakiséretéb?n, mint a Zon­gorahármas zongora szólamában nagy tudásu muzsikusnak a legjobb művészi qualitásokkal megáldott, nagyslylü zongoristának mutatkozott. S? fliil ' DIVATTERME, Szarvas-utca 5. sz. • u ís ^ l ll SITTÍlllP Tisztelettel értesiti a n. é hölgyközönséget, hogy tó&Ii LillJíí SJ 1' U18 ÍJ a legújabb ószi és teli diratkalapok cs angol sapkák, melueket budapesti, bécsi és berlini C05—6—? •útjában beszerzett, megérkeztek. :: .-.- :: :: Gyermekkalapok. -virágdíszei!:. Divatos kalaptük: S? fliil ' DIVATTERME, Szarvas-utca 5. sz. • u ís ^ l ll SITTÍlllP Tisztelettel értesiti a n. é hölgyközönséget, hogy tó&Ii LillJíí SJ 1' U18 ÍJ a legújabb ószi és teli diratkalapok cs angol sapkák, melueket budapesti, bécsi és berlini C05—6—? •útjában beszerzett, megérkeztek. :: .-.- :: :: Automobil! sapkák és fátyoíok. Gyász kalapok! S? fliil ' DIVATTERME, Szarvas-utca 5. sz. • u ís ^ l ll SITTÍlllP Tisztelettel értesiti a n. é hölgyközönséget, hogy tó&Ii LillJíí SJ 1' U18 ÍJ a legújabb ószi és teli diratkalapok cs angol sapkák, melueket budapesti, bécsi és berlini C05—6—? •útjában beszerzett, megérkeztek. :: .-.- :: ::

Next

/
Thumbnails
Contents