Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

28-ik szám. N Y I R Y I D É K 1908

. julius 12. 3 Leövey nyírbátori főszolgabíró helyére Simák János fog pályázni s mi négyen az ügy ilyen megoldásában a főispánnál meg is állapodtunk. Miután igy a közérdek s mind négyünk jogos magán érdeke is teljes, méltányos és közm^gnyugvást keltő kielégítést nyer, arra kérem legyen szíves a választásnak ebben az értelemben keresztülviteléhez szavazatával és ismerősei körében hathatós befolyásával közreműi^dni stb." így a törv. hat. bizottsági tagokhoz intézett értesítés és kérelem. Mint már előbb e lapok hasábjain ugy ezúttal is hangsúlyozom, hogy ama bizonyos választási körleveleket ie kellene már venni a napirendről; ellenkezik az mindenkinek alkotmányos érzekével és felesleges is, mert hiszen a józan közvélemény kialakul minálunk anélkül is. De ha már valaki szükségét látja annak, hogy maga mellett reclamol csináljon, hát csinálja meg azt legalább elfogadható formában. Ettől a szabálytól a fentidézett körlevél nagyon is messzire tért el. Mert hát én azt jól tudom, hogy fő- és alispánnak a választási eljárást előkészíteni szabad sőt hogy az kötelessegük is, s eként a választást megelőzőleg egyesekkel es többekkel értekezniük kell is, de hogy az ilyen körlevelekben a fő- és alispánt lekomázzuk, nem létező .járási intéző körökre" hivatkozzunk, egyes tisztviselőket előre nyugdíjba küldjünk, a magunk megválasztását közérdekűnek állítsuk s végül azt mondjuk, hogy mindezekre nézve a főispánnal .megállapodasra" is jutottunk, nohát ez nem alkotmányos formája a dolgoknak. Én azt hiszem, hogy igy gondolkoznak a vármegyei .intéző körök" valamint azok is, akik e boldog köröknek keretein kívül esnek. Kállay András. * * * Ugyanebben az ügyben a következő felvilágosító nyilatkozatot vettük: Nyilatkozat. Tudomásunkra jutott, hogy egyesek Yirányi Sándor kisvárdai szolgabirónak a bizottsági tag urakhoz legutóbb intézett köriratát akként értelmezték, mintha a vármegye főispánja, alispánja és alúlirottak között a megüresedett és megüresedendő főszolgabírói állásokra vonatkozólag megállapodás jött volna létre, a mely megállapodás a vármegye közönsége részéről mint feltétlenül elfogadandó befejezett ügy, tekintendő. De sokan látták ám, s egy rész rohant ki- | menteni a papot, a másik rész pedig rohant a gyilkos felé. Budaházy János akkor már lovára pattant s odakiálltva, hogy Budaházy János Konczháza ura, elvágtatott, egyenesen vissza Teufenbach Kristóf főkapitány uramhoz. Még csak meg sem nézte Konczházát. Teufenbach szívesen fogadta a vitéz fiút, de elborzadt, hogy mit tett nagy hirtelenségében. Budaházy nem sokra vette az egészei:, bár sajnálta, hogy meg sem nézhette kis faluját. — Ej páter, páter — szólt fenyegetve Csombordit — te olvastál igy rám. Na de majd meglátom a falumat nemsokára. Csombordi a fejét rázta. — Nem tudom Jankó — szólt — nem tudom, hogy mondhatod-e még magadénak Konczházát. — Mit beszélsz páter ? — Lásd Jankó, a te megyédben történt, nem is olyan nagyon régen, hogy Butkai András kegyetlenül megverte Tamás papot, és egyezség utján fizetett annak 60 arany márkát és átadta Ungmegyében levő Ásvány faluját. Hát csak nem jól tettél te Jankó öcsém. — Nem jól tettem, nem jól tettem. Tudom én azt te nelküled is. De mikor a hídon elterülve voltam, mint egy béka, olyan haragba jöttem, hogy tán még apámat is . . . De mit beszélsz te Ásványról ? Mi az az én Konczházamhoz. Hej, de jó volna ott. Jó utak Gálocsra Gálocsy Barnához, Gsászlóczra Gsászlóczy Bertihez, Kőtergényre, Komorára, jó cimborákhoz. Minden félreértés kikerülése czéljából kötelességünk kijelenteni, hogy ezen körirat ily értelmezése teljesen téves, mert annak célja csupán az volt. hogy tudomására hozassék a bizottsági tag uraknak pályázati szándékunk, mely szándékunk természetszerűleg a vármegye közönségének az oktoberi rendes közgyűlésén megnyilatkozó bölcs elhatározásával nyerend végleges elbírálást és döntést. Nyíregyháza, 1908. évi julius hó 10-én. Okoíicsányi Dezső, Mezőssy László, Virányi Sándor, Simák János. A „Nyirvidék" uj köntöse. Vélemény. Kellemesen lepett meg ama változás, mely a Nyírvidéki külső alakjában történt és sietek nektek, az újságírásban és újság csinálásban testvéreimnek őszintén gratulálni. Ne féljetek semmit, az ujszabásu köntösben sem fog a Nyírvidékbe más szellem beleférközni, mint a mely huszonkilenc éven át vezérelte és amelyben megcsontosodott: a tisztességes, lelkiismeretes es becsületes szolgálása a kőznek és első sorban Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közönségének. Tudom, magamról tudom, hogy milyen nehezére esik az embernek és különösen a szerkesztőnek és kiadónak a megszokott kényelmes habitustól megválni és az újba, szűkbe belebújni, amely ha formásabb is, bizony sokáig feszélyezi az embert a divatosságával. Aztán meg bizonyos kegyelettel vagyunk a régi alkotások iránt mi régi emberek; nem szívesen látjuk még a külsőségekben sem a modernizálás sokszor romboló jelenségeit. Nektek meg különös okotok is van a régi mellett kitartani, a kik a vidéki újságírás csecsemő korát gyermekbetegségeivel egy azon köntösben eltétek át. Bizonyára vannak még jeles munkatársaitok között sokan, a kik még élénken emlékezhetnek arra az időié, a mikor Szabolcsmegyében egyetlen újság volt: a néhai Maurer bátyánké, a melynek nagy erkölcsi ereje és hivatottsága abból állott, hog7 azon a présen nyomták, a melyen 48-ban Kossuth bankókat is készítették. Azóta már a vidéki ujságcsinálás is teljesen kialakult és ha teljesen eltér is a fővárosinak szellemétől, — aminthogy a fővárosi nevelés is eltér a vidékitől, — naivságával, becsületességével, tisztaságával imponál a fővárosiaknak is. — Na, na Jankó, hisz a jo utak megmaradnak, a cimborákat sem verték a tatárok agyon. Azok megmaradnak, de Konczháza talán nem. És csakugyan nem láthatta Konczházát Budaházy Jankó. Nem halt meg a jezsuita, mégis 2000 váltó forintokat kellett volna fizetnie nem számítva orvoslási stbbi költséget, ami jóval meghaladta a 2000 forintokat is. Budaházy János nagyot csapott öklével az asztalra. — Ej, megmondta ezt az átkozott Csombordi. írják az egyezséget, átadom Konczházát. Bögtön megszűnt minden. A vizből kihalászott jezsuita került Konczházába a rend érdekeit képviselni. XIV. Kelemen pápa 1773. évben eltörölte a rendet, és a Budaházyak szerint ekkor az a tévedés történt, hogy nem nekik adták vissza Konczházát, hanem átadták a munkácsi püspökségnek. Meg is indították a pert a munkácsi püspökség ellen, még 1792-ben javában folyt a per, midőn valamelyik Budaházy örökös azt találta mondani, hogy ők sohse bírtak a papokkal, hát hagyják abba a pert. Igy lett savanyu szőlő Konczháza a Buda házyaknak. De egyik sem busult utánna, sőt ugy tudom, ma már egyik sem sóhajtozik Konczháza elvesztése miatt. A vidéki újság csinálásban magának a közönségnek van nagy része és a minő a közönség, olyan az újságja. A vidéki hivatásos újságíróknak és kiadóknak legfőbb föladatuk, hogy az erőket együtt tartsak, hogy a nagy közönséggel megértessék, hogy minő nagy kötelességet teljesítenek akkor, ha a maguk szülöttjét, a saját szellemi erejük fokosát a saját érdeküket istápoló újságot járatják és olvassák. Mert megvagyok győződve, hogy ha a vidéki ujságcsinálók ugyanazon uton akarnák előfizetőiknek számát szaporítani, mint a melyre fővárosi fölfogás szerint — mi csak élhetetlensegből nem térünk — ugy a Nyírvidék-nek előfizetői megtízszereződnének. No de hát. ebben is különbözik a vidék a fővárostól. A mi ott termeszetes, mindennapi, az nálunk visszatetsző, erőszakos. Ne feljetek hát és ne skrupulizáljatok, mert a Nyírvidék ha szemrevalóbb lett is, a nagy közönség szeretetét el nem veszítheti, de bizonyára még sokkal többen fogják megszeretni, mert az uj köntösben is a régi romlatlan lélekkel fog olvasói között megjelenni. Nemes Szabolnsvármegye közönsége bizonyára jól tudja, hogy ,nem a ruha teszi az embert." Ungvár, julius 7. Lévai Mór. Szőlőmegmunkáld gépek és eszközök bemutatása. Ezer és egy indoka annak, hogy a birtokos ingatlan kezelését üzleti alapra fektesse. Ebből folyólag és minden bővebb részletezés és bonczolás nélkül is természetes a gépek térfoglalása. A kézi munkaerőt egyrészt a kivándorlás, másreszt az ál-socialismus, de m^g az intensivebb cultura nagvobbmérvü munkás igényei megtizedeltek vagy megrontották, de mindenesetre érzékenyen megdrágították. A legutóbbi idők visszavándorlását a munkásviszonyok javul sáb-sn még mindég nem látjuk, sőt előreláthatólag még nagyobb mérvű vissza vándorlás sem fog hosszú ideig lényeges változást eredményezni. , Mi természetesebb tehát, mint az, hogy a nagy befektetessel létesített, temerdek munkaerőt igénylő szőlő eddig ismert kedvező jövedelmezőségét tulajdonosaik továbbra is biztosítani és fenntartani óhajtják, vagyis a hiányzó, illetőleg megdrágult kézi munkaerőt állati erővel és gépek használatával igvekeznek pótolni. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete az elmúlt évb°n kezdte meg — máris eredményekről számoló — szőlőmegmunkálo gépek és eszközök bemutatását. Ugyancsak ennek közreműködésével határozta el egyesületünk is a megyénk tekintélyes számú szőlőbirtokosai érdekében egy ily gépbemutató megtartasát. A mult heten megtartott előértekezlet kimondta, hogy ez alkalommal a fogatos szőlő megmunkáló gépek és permetezőkkel együtt más kézi gépeket és permetezőket is kiván annyival is inkább bemutatni, mert szőlőink nagy része régi telepítési rendszer alapján létesíttettek, melyekben a fogatos müvelés teljesen kizárt s ép oly közérdeknek tekinti a kis- mint a nagybii tokost az okszerűbb gépek és eszközök kipuhatolásában tamogatni. E bemutató — tekintettel a szorgos munkaidő és egyben ennek czéljával f. hó 19-én d. e. 9 órai kezdettel fog a Sóstó m. á. v. állomás mellett közvetlen közelben s ettől északkeletre fekvő Csázik Péter úr szőlőjében megtartatni. Falragasz — hirdetmények, sőt egyeseknek címzett felhívások utján is és hírlapokban fogjuk e 1 emutatónkat közhírré tenni s e módokat csak azért kívánjuk fölhasználni, hogy arról minden szőlőbirtokos föltétlen tudomást szerezhessen s nehogy tévedés folytán a legteljesebb nyilvánosságnak szánt bemutatónkról hibánk folytán elmaradjon. Közlekedés a helyszínére mindenképpen alkalmas, amennyiben bármely irányból úgy a m. á. v. mint a Nyíregyháza v. kisvasutakon a m. á. v. állomáson vagy a m. á. v. kitérőn kiszállva pár száz lépésre elérhető. A bemutatás végeztével a Sóstófürdőtelepen egy esetleg kellemesen elköltött közös ebéd