Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-14 / 24. szám

XXIX. évfolyam. 21. szám. Nyíregyháza, 1908. május hó 24. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. «o-s

>Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek:: Egész évre 8 korona Fél évre 4. B Negyed évre 2 , Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint GO fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Vasúti állomás épületünk. Hat esztendeje elmúlt már, hogy Nyiregyháza városa s nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy vele együtt érezve, Szabolcsvármegye egész közvéleménye kéri, sürgeti a nyíregyházi vasuli állomás épületnek újraépítését. Mert hiszen ma már valóságos közbotrány ez az épület, szűk voltánál, elhanyagoltságánál, rondaságánál fogva. Tűrhetetlenek voltak az állapotok ez állomáson hat évvel ez előtt is, midőn az uj állomás építésének kérelme először hangzott fel s az az idű óta legalább is megháromszorosodott forgalom folytán, s a folytonos ígérgetések következtében beállott ama helyzet miatt, hogy e hosszú idő alatt az épületen semmi tatarozást sem végeztek: igazán joggal mondhatjuk közbotránynak ezt az állapotot. Hiszen alig ha van magánház Nyíregyházán, mely az elhanyagoltságnak olyan szomorú képét mutatná, mint a m. kir államvasutak nyíregyházi állomás épülete. Hogy mi lehet az oka annak a szembeszökő mellőzésnek, amelyben Nyíregyházának s vele karöltve Szabolcsvármegyének ez a jogos kérelme részesül, i azán nem tudjuk megérteni, mert hogy hasonló forgalmú — nem csak átmeneti forgalmú valamelyes állomásán a m. kir. államvasutaknak a nyíregyházihoz csak hozzámérhető lehetetlen állapotok lentiének, egész bátorsággal tagadni merjük. LélTet, hogy talán bennünk van a hiba. Hogy mi nem igen szeretünk és nem is igen tudunk díszruhás-deputációzni, nagy urak előszobáiban ácsorogni, idehaza csődüléses ünnepségeket renA „Mfí a r r " Van egy falu . . . Van egy falu csöndes erdő szélén, Egyszer jártam „mindössze" ott még én. Járhatott más ezerszer is ottan, Nálam még sem szeretheti Azt a falut jobban. Faluvégen egy zöld-zsalus ház van. Virág nyilik minden ablakában, Szívem egy nap százszor odadobban . . A szépséges menyországnál Szebbet láttam ottan. Ott lakik egy fehér arcú lányka, Nem felejti a ki egyszer látta. Szava édes, lágy csalogányének. Szép szemében bűvössége Száz tündérregének. Egyszer voltam csak abban a házban, Azt a kis lányt alig-alig láttam. De lettem voln' ezerszer is ottan, Azt a kis lányt még akkor sem Szerethetném jobban. Egy szál virág. Mindennap elnézek én egy szál virágot. Hervadt már a szirma, illatja elszállott. En mégsem találnám gyönyörűbbnek, szebbnek, Legszebb rózsatengerét sem Csodás napkeletnek. Az az egy szál virág de sok kincscsel ér fel, Hisz' ő szakasztotta kis fehér kezével. Olyan virág többé, tán nem is fakadhat . . . ... Az volt legszebbik virága, Száz rózsás tavasznak. Koéky Mván. dezni, amelyen megjelennének a felsőbb hatalmasságok is. Lám 50 és egynehány Kossuth szobor áll már Magyarországon, de Nyíregyházán még nincs, nem hazafiasságunk hiányossága miatt, hiszen meglehetős összegünk van már erre a célra, hanem mert nem vagyunk elég praktikusuk, hogy egy ilyen Kossuth-szobor leleplezéssel magunk felé fordítanánk egy kis napfénysütést, amelynek világításában felülről is meglátnák nyomorúságunkat. A vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön tartott üléséből feliratot küldött a kereskedelemügyi miniszterhez — most már negyed ízben 1902. óta — az új állomás épület sürgős létesítése érdekében. Nem tudjuk lesz-e sikere ennek a feliratnak. Vármegyénk országgyűlési képviselőit — akik között két államtitkár is van — mindenesetre és mély tisztelettel kérjük, hogy vessék a mérlegbe szavukat, hogy ez a nagy és fontos érdekünk — mely közérdek is egyszersmind — sürgősen megvalósuljon. A felirat így szól: Kereskedelemügyi m. kir. minis/Jer úr! A m. kir. államvasutak nyíregyházai felvételi épületének közhasználatra szánt helyiségei annyira szűkek, hogy a megnövekedett forgalom igénycinek többé meg nem felelnek. Az utazó közönség nagyobb része az időjárás viszontagságainak kitéve, egészségének kockáztatásával a szabadban, a folyosón és nyitott perronon, melynek töredezett fedelén is beesorog, kérytelen az elutazás idejét bevárni. Az illemhelyeknél a falak szcnylével annyira át vannak itatva, hogy ezen helyiségek közegészségügyi szempontból a legnagyobb kifogás alá esnek s ezen tűrhetetlen helyzeten a legrövidebb idő alatt segíteni kell. Egy színésznő története. Réthy Böske tiszta, egészséges c.n'udjltal lepett a színpadra. Már a gyermekéveiben feltűnt mindenkinek szép, csengő s ava, értelmes beszéde. Az iskolai vizsgákon ő tolmácsolta a klasszikusok vers il és már ekkor is meghódította a tömeget dikciójának erejével, plasztikus mozdulatával s minden érzést és hangulatot finoman kifejező mimikájával. Az ejész egyéniségét kon.olyan és lelkiismeretesen alakította, fegyelmezte a szinészséghe/

1, a melyre reátermett a természeti adományai által. Mikor lizenötéves volt, az egész környezete tisztában volt az?al, hogy a Böske világa az a hazug színpadi világ lesz, a mel; ben az emberek a pillanatért s a pillanalnak élnek, ahol a szinésznépség nagy keserű vergődései, gyűlölködései egy gyönyörre, bűnre éhes, cinikus tömeg közönyének felvillanyoiására való. Ennek a csillogó, illúziók fátyolába takart, hizug, kegyetlen pályának nevelődölt Réthy Böske. Már az iskolában is nvnden erejét arra összpontosította, hogy életet öntsön Mindenbe, a mnől beszélt. A történet tanulásakor, mikor az elmúlt korszakok hős legendáit olvasta, minden lörténeti tényb színes drámai lendületet vitt bele és igy teimészeteten a Rethy Böske feleletei nem igen fedtek azokat az oknyomozó históriai adatokat a melyeket boldog emlékezetű Szalai és Ribári oly gondosan és nagy tanulmányok alapján hordott össze. Réthy Böske mindent stilizált. Az életnek legszürkébb jelenségeit, a legköznapibb eseteket, a legkevésbé művészi helyzeteket szép pózokkal tette színessé, éidekessé. Magas termetű, junii idomú leánnyá fejlett, mikorra befejezte a színitanodát. Erős, szép teremtés volt, a ki istnerle önmagát és ismerte az életet. N'gy kereső utján, a midőn a szerepeket összhangzásba hozla a tömegizléssel, mikor éles, hideg szemmel figyelte meg a közönségei, lassankint világos lati elótle minden, amit azelőtt bizonyos lelki meghatottság, vagy leányromantika illúziója takart el. Megtudla, hogy minden, ami sikert, \ ágyat, érdeklődéit jelent, a mi lángokat csihol a hideg emberszívből, — m

;nd csupa trükk, kiaknázása (gy helyzetnek, gyengeségnek, bűnnek. Ennek a megismerésnek az eredménye az volt, hogy Réthy Böske nyugott lelki épséggel, szilárd biztonsággal játszotta nitg az elet komédiáját, mutatta meg Tulajdonképeni Il-od osztályú váróterem nincsen, mert a meglevő szük kis szoba átjáróként használtatik, miután a régebbi átjáró a személypodgyász feladási céljaira lefoglaltatott. Közigazgatási bizottságunk több ízben, nevezetesen 603/1902, 2285/1902, 1828/1905, §195/1905. és legutóbb 1261/1906. számú felterjesztéseiben részletesen rámutatott ezen bajokra s kifejtette azon okokat, melyek Nyiregyháza állomás felvételi épületének újraépítését halaszthatlanná teszik. Nagyméltóságod hivatali elődje már 34555/1902. számú leiratában kijelentette, hogy a felvételi épület helyiségei tudomása szerint is szűkek és azok kibővítése kívánatos. Mindezek dacára a felvételi épület újjáépítése ügyében mindeddig döntő elhatározás nem törtéut. Az 1906. május 10-én tartott ülésünkből 1261. szám alatt Nagyméltóságodhoz intézett felterjesztésünkben a legnagyobb reményünknek és bizalmunknak adtunk kifejezést az iránt, hogy a nyíregyházai felvételi épület újjáépítésének már évek óta húzódó nagyfontosságú kérdése Nyiregyháza város és az egész vármegye érdekében rövid idő alatt kedvező megoldást nyer. Keményünket a 87396/1905. számú leiratban foglalt azon kijelentésre alapítottuk, hogy a m. kir. államvasutak igazgat-:sága a nyíregyházi állomás uj felvételi épülete részletes tervének haladéktalan előterjesztésére már utasíttatott. Azóta ismét eltelt két év anélkül, hogy a felvételi épület újjáépítésének ügyében végleges elhatározás történt volna. Két év óta Nyiregyháza város személyforgalma rendkívüli mérvben megnövekedett, most tehát még inkább érezhetők azok a bajok és hiányok, melyek a felvételi épület újjáépítését halaszthatatlanná teszik. Nyíregyháza város polgármestere az eredetiben csatolt előterjesztésében statisztikai adatokkal bizonyítja*), hogy személyforgalom tekintetében Nyiregyháza város az országban a 14-ik helyen áll s a fel- és leszálló utasok száma 1907-ben a 900,0U0-et meghaladta. előző számában már köziil*) Ez adatokat tük. A szerk. lapunk egyik szépségét, alki.lmazla mozdulatait a tömegvágyhoz, mutatta feh'r, puha karjat, gyönyőiü vonalú vállait, hallatta a-kéjnek lihegését, a mámor . „ttogásait hideg testtel, közömbös leiekkel, rideg megfon'olással. N"m volt szüks. ge arra. hogy leküzdje a vágyakat, elűzze a cs'bitó kísértéseket, mert a körülötte ehesen ugrándozó ferfia* sóvár faun arca teljesen beillett azokba a szinészpozokba, amiket a szerepei követeltek tőle és a mel)eket a szobájában, egyedül, a tükör előtt mind végigélt. Neki minden szerep volt; az életben épugy, mint a deszkakon szerepeket játszott, a melyek mint komoly kötelességek tartották teljesen lekötve gyermekkora óta minden óráját és igy szép, derűs, hidpg mosolylyal nézitt a vágytól k

:gyuladt ferfiarcokra, hallgatta az i/.zó vágyak követelődző szavát, az esengéseket csókéri, ölelésed. Megismert mindent és az áteléseket szépen elrendezve belevitte művészetébe. Minden szot, minden szerelmes mozdulatot, a mit környezetében megfigyelt, átadott a szerepeknek, a melyeket estéről-estére játszott a pesti színpadon. Nem volt cinikus, keserű ez a leány, hiszen az élete sima, fehér és virágokkal, sikerekn k mámorával volt telített, — csak pedánsan rendes, hangya szorgalmú hivatalnoka volt annak a pályának, a melyre rendesen nagy, regényes álmok által elvakított leányok lépnek, a kik gyorsan veszítik el az illúzióikat, válnak hűtlenní a művész^

1 h"7

f és lesznek rab-zolgái az éleinek. Rethy Böske nem volt lilán. Ó stréber hivatalnoka volt a pályának, a ki a sikerért, a haladásért mindent feláldozott és igy az élet az ő fehér alakját is átfonta po'ipkarjávai. Nem tartozik az ügyre, hogy mi a neve a rablónak, a ki beférkőzött a koszorúkkal ékesített leányszobába. Valami színházi hatalmasság volt, a ki a felügyeleti joggal él vissza, mikor többet követel a színháznál mint a n.űvészi irogramm felelt való ellenőrzést és bJeavatkozutt Réthy Böske éleiébe is. A mi a szép a<'/falllovagok gyémántjainak nem sikerül', azt elérte az az öreg ember, aki tért adott a leány művészi becsvágyának és szép hatalmas művészi erőkifejtésre adott alkalmat nagy szerepekkel az aranyat és selymet adó éleinek. Réthy Böske a hivatásának vált rabszolgájává. Szinte nyers Nyíregyháza, Iskola-útca 3 sz i- és úri divat, raűiparáru, Sport és játék üzlete, Telefon 178. Minden létező Magyar ipar cikk. Saisoa cikkek ! Kerti bútorok, amerikai fe fagylalt és vajköpülő gépek, utazó ládák, kézi bőröndök és Coupe il@ kosarak, férfi és gyermek szalmakalapok, kocsitakarók, plaidek, eső és napernyők, Tennispálya felszerelések. 323-4-?