Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-25 / 34. szám

4 34-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. augusztu

s 25. Az alábbi kimutatásban van összefoglalva a legénység összes illetékei: -5 | 00 oo :0 > Ol "1 be S > S OÍ có CD o có 5 I o O — CD O O CD CO 00 CO ia CD IC " o m x C] iC o C5 CO <M CM 00 OS 03 CM O CM "f 00 o 05 3 o o co ' o oo lO lO o CD co cj x CO o iO oo L CD Ol tCD 3 tO "Ö C 0) c Ezen illetékeken kivül lakás s ruházat Az étkezésért naponta 1 koronát fizetnek, amelyért teljes napi étkezésben részesül, és pedig: reggelire kávé, ebédre három tál étel s vacsorára pecsenye. A ruha beszerzése a tömegrendszeren alapszik, s a ki a ruháját kíméli, ebből is megtakaríthat évente 30 —40 koronát. 4 évi csendőrségi szolgálat után, mindenféle gyakorlat alól egyszers-mindenkorra ment. Szolgálati ideje alatt ha az illető szolgálatképtelen lesz, végkielégítés esetleg nyugdíjra van igénye. A végkielégítés csendőröknél szolgálati idejökhöz képest 1006 korona végkielégítésben részesül. A nyugdija a szolgálati idejéhez mérten adatik, 10 évi szolgálat után feltétlen nyugdíjra van igénye, mely 350 koronát tesz ki csendőrnél, természetes, hogy ez altisztnél megkétszereződik. A teljes nyugdíj 30 év után illetékes. Szolgálat alkalmával minden 24 órai szolgálat után a csendőr 80 fillér, az altiszt 1 korona pótdijat kap. Különösebb mozgalmak s nehezebb szolgálatok alkalmával ezen pótdíj 50°/o-kal felemelve számíttatik. — Biróságoknáli tanuzás alkalmával csendőr 1 kor. 40 fillér, őrmesternek 2 korona, járásőrmesternek 5 korona napi dij jár fizetésén felül. 12 évi szolgálat után igényjogosultsági igazolványnyal láttatik el, mely feljogosítja öt az altisztek részére fenntartott állami szolgálatok betöltésére a milyenek lehetnek az útinesteri, pályafelvigyázói, fogházőrmesteri, törvényszéki, járásbirósági stb. irodaszolgai állásra, s a 4 közép iskolát elvégzettek — a mi a csendőrségnél nagyon könnyen kivihető — már polgári segédtiszti állás elnyerésére igénynyel birnak, milyenek például a posta- és távírda segédtiszti s a bíróságoknál írnoki állásokra. Csendőrnek jelentkezhetik kiszolgált katona, akár póttartalékos, akár rendes sorhadbeli volt, a csapattestétöl közvetlen is átléphet még pedig a honvédségtől ha ott 1 évet tényleg szolgált, jelentkezik a csendörséghez, átengedik, a közöshadseregtől pedig ha kéri a csendörséghez való áthelyezését, 1 és V2 év után szintén átengedik. Szükséges a nőtlenség, s büntetlen előélet, itt megjegyeztetik, hogy csekélyebb s nem erkölcsbe vágó esetekért büntetett jelentkezőnek esetleges felvétele még nem kizárt. írni, olvasni kielégítően tudnia kell. A jó magaviseletű csendőr 2 évi szolgálat után őrsvezető lehet, s ez három—négy év múlva őrmester, s őrmesterből 4—5 év múlva járásőrmester. A jelentkezni akarók ezen szándékukat a községi elöljáróságnak, a hol csendőrség van az őrsparancsnoknak, esetleg az ott megforduló járőrnek jelenthetik. A felvétel a jelentkezéstől számítandó 14 nap múlva megtörténik. I Ezek oktatása tehát nemcsak közművelődési kér- ' dés, hanem nemzetgazdasági szempontból is kiválóan fontos ügy és sajnosan kell arról meggyőződnünk, hogy e téren még igen sok a tennivaló. Hazánkban az 1900. évi népszámlálás 65266 érzéki és értelmi fogyatkozásban szenvedőt mutatott ki. Ezek között 6—14 éves, tehát tanköteles korban levő 12344 találtatott. Ez összegből az 1906-1907. évben oktatásban részesülő 1877 fogyatékost leszámítva, megállapíthatjuk, hogy 10467 fogyatékos még oktatás nélkül nő fel s részint a munkaképtelen, részint a közveszélyes emberek számát gyarapítja. A fennálló intézetek egyrésze pedig anyagi zavarokkal küzd. Az állam messze menő áldozatkészséggel, a gyógypaedagógiai intézetek összes tanerőinek fizetését magára vállalta s ezen kivül 6 intézetet kizárólag maga tart tenn. A fogyatékosok oktatása azonban nem lehet tisztán állami feladat, de tisztán közjótékonysági kérdés sem, hanem községi, felekezeti és társadalmi feladat is egyszersmind. — Épen azért a többi intézet a növendékek eltartási költségeit különböző hatósági és társadalmi tényezőktől maga gyűjti össze. Kétségtelen az, hogy a társadalom szívesen áldoz e fogyatékosok oktatás ügyének. Mindazonáltal az intézetek szaporodásával, fejlődésével évenként kevesebb és kevesebb összeg áll rendelkezésre, a kiadások pedig az oktatásban részesülök szaporodásával arányosan növekednek és ez az állapot egyik-másik intézet létkérdését veszélyezteti. Ujabb intézetek felállítása sem a jóakaraton, hanem az anyagi eszközök elégtelenségén múlik. A fogyatékosok iskoláztatási költségeinek előteremtéséhez tehát az állam, a törvényhatóságok, egyházi hatóságok, valamint az összes társadalmi tényezők együttes és hathatós közreműködése szükséges. Az anyagi eszközök elégtelenségén kivül még egy másik dolog is akadályozza e téren a fejlődést. Nevezetesen az. hogy a társadalom minden rétegét, de főképen az ily szerencsétlen gyermekekkel sújtott szülők nagy részét még nem hatotta át az a tudat, hogy a gyermekeik megfelelő oktatás által a társadalomnak megmenthetők, s azért őket oktatásban részesíteni a szülői kötelesség parancsolja. Siketnéma gyermekekkel sújtott több szülő gyermekének iskoláztatása érdekében mit sem tesz, vagy ha iskoláztatni kezdi is siketnéma gyermekét, 3—4 évi képzés után már kiveszi az iskolából s miután a siketnémák teljes kiképeztetéséhez 8 év szükséges: az ily 3—4 év alatt csak félig-meddig kiképzett siketnéinán nincs segítve és más ily szerencsétlentől veszi el a tanítás lehetőségét. A vakok nevelő-intézetei pedig alig kapnak növendékeket, pedig hazánk 16482 vak egyéne közül 1163 a tanköteles korban levö. Ha e jelenség okát kutatjuk, arra a szomorú tapasztalatra jutunk, hogy a vakság szembeötlő és így részvétre indító fogyatékosság lévén, a vagyontalan szülök rendszerint az emberi méltóságot lealacsonyító koldulásra használják fel vak gyermekeiket, ahelyett, hogy kenyerüket tisztességes uton és inódon megkereső munkásokká nevelnék. Közös és a társadalom minden rétegét átható mozgalom segíthet csak e bajokon. Szabolcsvármegyében az 1900-iki népszámlálás szerint 242 vak volt, köztük 17 tanköteles korban levö. Siketnéma 350, köztük 74 tanköteles korban levő. Szellemileg fogyatékos 272, köztük 64 tanköteles korban levö. Volna tehát tennivaló e tekintetben Szabolcsvárgyében is elég. A vakok számára tanitó intézet van Budapesten és Kolozsváron; foglalkoztató intézet Budapesten, Szegeden, Temesváron, Szombathelyen és Miskolczon. A siketnéma intézetek közül Debreczenben van legközelebb, amely 1903-ban nyílt meg s az 1906/907. tanévben négy osztályban 60 növendéke volt. A szellemileg fogyatékosok számára intézetek vannak Budapesten. Borosjenőn és Pelsöczön. Mindezen intézetek igazgatóságai készséggel megadják a szükséges felvilágosításokat a hozzájuk fordulóknak. Azoknak pedig, akiknek családtagjait az ilyen sorscsapásoktól megkímélte a gondviselés, szeretettel ajánljuk figyelmébe ezeket az intézeteket és azoknak gyűjtő perselyeit. Minden fillér, ami ezekbe a perselyekbe hull, gazdagon gyümölcsözik a szerencsétlenek támogatása révén az emberiség és hazánk javára. A gyógypaedagógiai oklatasügy allapota. Hazánkban a gyógypaedagógiai oktatásügy, nevezetesen a siketnémák, a vakok és a gyengeelméjüek oktatása az utolsó tíz év alatt örvendetes lendületet vett. A gyógypaedagógiai intézeteknek és növendékeinek tíz évi szaporodásáról és az 1906 -1907. tanévi számszerű adatairól beszámoló kimutatásból látjuk, hogy a siketnémák oktatására és nevelésére irányult intézmények száma 16-ra emelkedett; a vakok 2 nevelő-intézetben oktattatnak, a keresetre képes vakok számára 6 foglalkoztató intézet áll fenn; a szellemileg fogyatékosok pedig 3 állami és 1 magánjellegű intézetben nyerik kiképzésüket. A kimutatásban foglalt s végeredményében 1877 fogyatékos nevelés-oktatás és foglalkoztatás révén a társadalomnak egy-egy hasznos tagja, az épérzékü- és épeszüekhez hasonlóan keresetre képes munkása lesz; mig ha oktatás nélkül nőnének fel, a társadalom terhére esnének s nem ritkán a környezetre is veszélyesekké válnának. TANÜGY. Felvétel a nyíregyházi községi polgári fiúiskolába. A beiratások az 1907—908. tanévre, az első és második osztályba, szeptember 2., 3. és 4-ik napján eszközöltetnek az ev. ref. népiskola II. számú termében. A javító és felvétdi vizsgálatok ugyanezen napok délutánján 3 órától kezdődőleg tartatnak meg. Az első ueiratás alkalmával minden tanuló szülőjével, vagy annak helyettesével tartozik megjelenni. Beirási és könyvtári dij 3 korona. Az elsó osztályba azon tanulók vehetők fel, kik 9-ik életévőkel betöltöltek s az elemi iskola IV. osztályát sikerrel végezték. A második osztályba azok vehetők fel, akik valamely polgári iskola I. osztályát elvegezték, vagy az elemi iskola V. osztályának elvégzése után különbözeti vizsgálatot tesznek. Felvehetők a második osztályba olyan középiskolai tanulók is, kiknek kielegitő bizonyítványuk van, vagy csak latin, vagy francia nyelvből kaptak elégtelen osztályzatot, ha az előirt tantervkülönbözeti vizsgálatot leteszik. A tanévet szeptember 5-én d. e. 10 órakor nyitjuk meg. Nyíregyháza, 1907. auguszlns hó 20-án. Kardos István, igazgató. Értesítés. A nyíregyházi államilag segélyezett ipariskolába az 1907—908. Unévi beiratások a róm. kath. iskola helyiségben Szeptember 1-én és 8-án delelőtt 8—12. délután 2—5 óráig eszközöllelnek s a tanítás 10-én este 6 órakor veszi kezdetét. Tanulok a beiratásnál utolsó évi ellenőrző könyvüket felmutatni kötelesek. Hitoktatás november 1-tól április l-ig minden tanulóra kötelező. A rajzoktatás alól fel vannak mentve : a borbély, cserepező, gubás, hentes, kalapos, kéményseprő, kefekötő, kötélverő, kövező, mészáros, molnár, nyomdász, pék, reszelővágó, szappanos, szitás és tímár tanulók. Felhivatnak a t. mester urak, hogy tanoncaikat a fent megjelölt haláridő alatt mulhatlanul beírassák, mert e két napon be nem irt tanuló mestere ellen, a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság a kihágási eljárást köteles megindítani. A tanulók utólag egyik osztályból a másikba nem iratkozhatnak át. Nyíregyháza, 1907. augusztus 23. Orsovszky Gynla igazgató. Értesítés. A nyíregyházi közs. polg. leányiskolába lépő tanúlók szeptember hó 2—6-ik napjain délelőtt 9—12-ig a következő sorrendben iralnak be : Szeptember 2-án az I. osztály „ 3-án a II. „ „ 4-én a III. „ „ 5-én a IV. „ Tandij egész évre 40 korona, melynek fele a beiratás alkalmával, másik fele február hó 1-én fizetendő. Beiratási dij 2 korona, könyvtár dija 2 korona. Beiratás alkalmával az iskola kötelékében újonnan belépő tanúlók kötelesek keresztlevelőket, illetőleg anyakönyvi kivonatukat, és az ujraoltást igazoló bizonyítványukat is bemulatni. Szept. 2-án délután javitó, 3-án délután felvételi vizsgálatok. Nyíregyháza, 1097. aug. hó. 23. tiáspár Uézáné, igazgató. Értesítés. A nyíregyházi róm. kalh. elemi iskolában a beiratások szeptember 2—3 és 4-én délelőtt 8 órálól 12 óráig eszközöltetnek. Az 1907 — 908. tanév szeplember 5-én Vs 8 órakor ünnepélyes istentisztelet tel lesz megnyitva s ez után 8 órakor a rendes tanilás kezdetét veszi. A hitközség mindennapi tankötelesei a behatásnál 4 kor. tandijat, 1 kor. beiratásidijat s az oszágos tanító nyugdijalapra 30 fillért tartoznak tivelni. Ismétlő tankötelesek ezen dijakat nem fizetik. A hitközség tankötelesei közé nem tartózó lanulók beirutási dij és 30 filléren kivül 12 korona tandijat fizetnek. Tandijelengedés iránti kérvények szeptember 15-ig az iskolasz khez terjesztendők. Felhivainak az igen tisztelt szülők és gyámok, hogy ismétlő és mindennapi tanköteles gyermekeikel, fent jelzeit három napon beíratni el ne mulaszs/ák, mert a később beiratkozott tanilók szülöil büntetés végett a város hatóságához kell bejelenteni. Nyíregyházán, 1907. augusztus 23. Az igazgatóság. Értesítés. A kisvárdai állami polgári fiuiskolaban a beiratások az 1907—1908. tanévre szept, 5. és 6. napjain fognak az igazgató által d. e. 8 — 12 óráig történni. Szept. 2 án lesznek a felvételi, 3-án a javitó, és 4-én pedig a magántizsgálalok. Minden tanuló a felvételre személyesen és rend szerint atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatónál jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyerm^kök vagy gyámfiok felvételekor alkalmis helyettest tartozmk bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukal átruházzák, hogy a gondviselésre bizolt tanuló felől az igazgaló vagy osztályfőnök értesítését elfog'dh issa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál. (Hogy a t. iskoláztató szülők gyermekeiket megbízható családoknál helyezhessék el, a szállásadókat az igazgató összeírta.) A saját erdekükből folyolag figyelmeztetnek tehát a t szülők, hogy gyermekeik számára csakis az igazgató közbejöttével fogadjanak lakást. Az igazgatónak jogában áll más szállás felvételét meghagyni, ha az olyan hazban történt volna, melyben való lakást az igazgatónak alipos okai lehelnek meg nem engedni. Arra is figyelmeztetnek a szülők, hogy a lakás és teljes ellátás fóll'ogadasa jogilag a havi s/er;.ődés jelegével bir Ennélfogva nrra n"Z'e. ha valarrely szülő a karácsonyi, husv li vapy eayéb idő ö-i előirt szün bkéit, mely időt az ii>ető tanuló esetleg -zü ei köréhen szánd kőzik töll.ni, levoná-okat oh.ijl e-z.özölni z ellátásért a kilölióH havi liérből a szülokneK okv. tlenül és ké's^gft kizárólag akkor kell a t/áilasadóval tnegpg)e/ni. amikor a -z.ill.i-t fölfogadják, rneit különben a szállásadóknak jogukb.ni all a kikötő't h.ivi b-rből esetleg U'r lagosan es>k<v/ö i levonások m«gléiilé.-éi törvényes p-zkö/.öfckel köv. lelni. A I). iralás alk Imával mind n tanuló tartozik bemulalni k.-reszi ev. léi az előző osztályról szóló bizonyitvárnát s 1 a I -1 ev. t lieiöllölie. újra olla.-i uuonjilvuiiyt. Ez>'k n- lkül hí- n m ir. tik T.indij 4" komna, m lym-k fele a beiraláskor, má-'k lel ' felír, l é e őre fizetendő. A latin vagy franci , nye v I ni'á-i dija évi 4<> korona, mely félévi részt I kben a l..i»dijjal . gy szerre fz ler.dő Ez. nkivűl tartozik mindi n lannló 4 korona beirata-i dij d s ha méií nem lölifille be a I í vei, 3 ) fillért az országos tanítói lyu-dij alapia ftzeini. Azon szegénysorsu. jó előmenete ü ta ulok, akik magnkal rszb.n »»gy egedben a landij fiz.lése alól fölmenteni < h ij'ják, rolyamolvanyukal. — i-koiai és egy évnél n- in re.ibb szegé 'y-éüi bizonvilványr.yal l'< Iszerelv.' — a polg ri iskola gondnokságához cm ez e a beiiatas idkalmáv;i| az íua/ga nnal nyuj'sák b.-. Később beadoM toyamodasnk m m fognak tekintetbe véielni. Az arra érdemes sz g nysorsu lanulók — kés?|, t szerint — ingyen kapnak használatra tankfinyvekel.