Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-25 / 34. szám

34-ik szám. N Y í R V I D É K 1907. augusztus 25. 5 A tanév szeptember 7-én istentisztelettel és törvényolvasással reggel 9 órakor nyittatik meg. A rendes tanitás szeptember hó 9-én reggel 8 órakor kezdődik. Az I. osztályba csak oly tanuló !• pliet be; a) ki életének 9 évét betöltötte; b) kinek az elemi (nép ) iskola IV. osztálya számára kiszabolt tantárgyakban elegendő járlassaga van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt lólveteli vizsgálat ulján igazolja. (Az elemi iskola IV. oszlályát legalább jó eredménynyel végzett tanulok vizsgálat nélkül is felvehetők.) A második, harmadik és negyedik osztályba csak oly tanulók vétetnek föl : kik valamely hazai polgári vagy középiskolának (gimnázium vagy reáliskola) I, II., III. osztályát legalább elégséges eredmény nyel végezték és erről iskolai bizonyítványt tudnak felmutatni ; b) a polgári fiúiskola bármely osztályába fölvehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beleillik és az azon osztályba megkívántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. A tanterv különbözeti vizsgájaiért, lantárgyankint külön 4 korona fizetendő (1900. aug. 9 én 40.863. rend. 16. pontja.) A nm. vallás- és közokt. m. kir. miniszter 1889. évi május 12-én 6364. számú magas rendeletével a középiskolából a polgári iskolába való átlépést a köve'kezőleg szabályozta. a) A középiskolából (gimnázium vagy reáliskola) a polgári iskolába átlépni kívánó tanulót fel lehet venni : a) elsőrendű bizonyítványa alapján, b) másodrendű bizonyítványa alapján, ha az illető tanuló gimnáziumban görög nyelvből vagy latin, reáliskolában fraDcia nyelvből kapott elégtelen osztályzatot, de a többi tantárgyakból legalább elégséges eredményjegye van. b) Oly tanuló, ki a középiskolában az 1. §. b) pontjában emiitett tantárgyakat leszámítva egy vagy legfeljebb két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, szintén felvehető a polgári iskola magasabb osztályába, ha azon tantárgyakból, melyekből elégtelen osztályzata van, a polgári iskolában a fölvételt megelőzőleg sikeres vizsgálatot lesz. Ez esetben azonban e felvételi vizsgálatra bocsátáshoz a kir. tanfelügyelő engedélye szükséges. c) Valamely polgári iskolánál elégtelen osztályzatot nyert tanuló rendszerint csak ezen iskolánál tehet javító vizsgálatot. A javitó vizsgálatnak más polgári iskolánál való letehetése csak rendkivüü körülmények között, ez ulóbbi (fölvevő) iskola fölött álló kir. tanfelügyelő engedélyével történhetik meg. Kisvárdán, 1907. évi aug. 17-én. Werner Gyula, igazgató. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A kassai cs. és kir. katonai élelmezési raktár vezetősége a folyó évi szeptember, október, november és december honapokban a kassai és miskolczi él Imezési raktár részére kééi vásárlás utján beszerzendő rozs és zab szállilására vonatkozó hi detményt megküldte. A fenti raktárak havonkénti ro/.s- és zab szükségleti jegyzéke, valamint a részletes szállítási feltételek egyesületünk titkári hivatalában megtekinthetők. A Zemplénmegyei Ga?dasági Egyesület f évi szeptember hó 11 én Sátoraljaújhelyben országos terményvásárt rendez. A vásár üzletszabályzata egyesülelünk titkári hivatalánál megtekinthető, ugyanott bejelentési ívek is kaphatók. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — A vármegye rendkiviili közgyűlése e hó 22-én elég élénk érdeklődés mellett folyt le. Vay Gábor gróf főispán elnökölt a közgyűlésen, amelyen résztvett báró Feilitzsch tíerthotd közigazgatási bíró, vát megyénk volt főispánja is, ki ez idő szerint, mint a Dessewlfy grófok vendége, Királytelken időzik. A közgyűlés legnevezetesebb lárgya a nyiradonyi járási székhely áthelyezésének kérdése volt. Erről lapunk vezető helyén szólunk. Jóváhagyta a közgyűlés Nyíregyháza városának a közművelődési ház tárgyában hozott határozatát, kimondván, hogy egy közművelődési háznak Nyíregyházán való létesítése érdekében feliratot intéz a kormányhoz. Úgyszintén jóváhagyta a közgyűlés Nyíregyháza városának a magán jellegű polgári fiúiskola átvétele tárgyában hozott határozatát is. Az Árpád fejedelem halálának ezeréves fordulója alkalmából rendezendő pusztaszeri ünnepen a törvényhatóság magát képviseltetni fogja, s e célból Vay Gábor gróf főispánt, Mikecz Dezső alispánt és Kállay Andrást fölkérte a közgyűlés, hogy a jövő hó folyamán rendezendő ünnepen vegyenek részt. A fölmerülő rendezési költségekhez pedig 500 koronával oly módon járul, hogy 200 koronát a rendelkezési alapból azonnal elküldeni rendel, 300 koronát pedig a közművelődési alapból belügyminiszteri jóváhagyás után bocsát a rendező bizottság rendelkezésére. Ámde a törvényhatóság Árpád fejedelem dicső emlékezete előtt nem csupán társadalmi ünnepély keretében kiván meghódolni, hanem a nemzet elengedhetetlen kötelességének tartja, hogy a leikeink mélyén lakozó hála, csodálat s honszerző őseink iránt érzett lelkesedés az ö emlékezetükhöz méltó alakban országos iinnrpély ki relében nyilr.lkozzhnal; meg. Xem engedhető meg. hogy Árpád fejedelem es az ő társainak emlékezete. kik nekünk e hazát vérük hullásával megszerezték, csupán társadalmi, tehát természeténél fogva is kisebb ' méretű, ünnepély keretében méltattassanak. A nemzeti akarat megnyilvánulásának szervezete. | az országgyűlés van első sorban is hivatva arra, hogy | alkotmányunk legelső alapja letevőjének. Árpád fejede- | delemnek, emlékezete előtt való meghódolásra az egész \ nemzetet összegyűjtse s gondoskodjék, hogy késő utó- I daink is meggyőződhessenek arrói, hogy e nemzedék | kipótolta azt. amit elődeink az idők viharos járása kö- | zepette elmulasztottak : örök időkre szóló emléket emelni | a honfoglaló fejedelemnek. Ugyanazért e törvényhatóság azon kérelemmel for- | dul az országgyűlés képviselőházához, hogy Árpád feje- | delem emlékszobrának országos költségen való felállítását — halálának ezredik évfordulója alkalmából — törvény utján kimondani s ezen szobormű leleplezésének országos ünnepély keretében való megtartását elrendelni méltóztassék. Ezen elhatározásáról a vármegye közönsége az összes törvényhatóságokat értesiti, felkérvén őket, hogy az indítványt hasonló szellemű felirattat támogassák. — A jegyzői egyesület 25 éves jubileumi ünnepének főbb részéről, a díszközgyűlés lefolyásáról lapunk legutóbbi számában beszámoltunk már, kiegészítve tudósításunkat most Tóth József egyesületi elnök magas szárnyalású megnyitó beszédének közlésével. A jubileumi ünnepség második része a Sósto-fürdőn ment végbe, hova a délutáni órákban szállította ki a közönséget a kisvasút. Gyönyörű szép társaság lepte el a Sóstót. A jegyzői testület csaknem teljes számban s legnagyobb részben családjaikkal s kivülök igen sokan a vidékről és Nyíregyházáról. Estefelé megjelentek a mulatságon Vay Gábor gróf főispán nejével és Mikecz Dezső alispán nejével, kiket a bejáratnál a rendezőség fogadott, szép csokrokat nyújtva át a hölgyeknek. öt óra tájban megkezdődött a táncz, melyet rövid időre megszakitott a közvacsora, melyet külön felállított óriási sátorban szolgáltak ki. — Mintegy 250—300-an vettek részi a közvacsorán. Természetesen felköszöntőkben sem volt hiány S Tóth József e. elnök, Mikecz Dezső alispán és Andó Sámuel gávai jegyző pohárköszöntőit zajos éljenzéssel fogadták. Aszlalbontás után újra megindult a táncz s tartott kivilágos kiviradtig. — Br. Vay Arnoltlné Habár a nyíregyházi városi dal egyesület az egri országos dalversenyről nem is hozott el annyi babért, mint amennyit az egylet jeles képességeit s különösen az ulóbbi időben kifejtett szorgalmát ismerve — joggal reméltünk, nekünk, Szabolcsvármegytieknek, m gis büszkeségünk marad az egri nagyarányú országos dalverseny s az annak keretébe beillesztett ,.Dobó" szobor leleplezési ünnepély. Ezt a jogos büszkeséget Br. Vay Amoldné Mikes Sarolta grófnő szerezte meg egri fényes szereplésével. A 46 dalegylet hol egyhangú, hol fárasztóan változatos versengéséből oázisként emelkedett ki az augusztus 18-ikán, a ,,Dobó-' szobor leleplezése napjának estéjén rendezett díszhangverseny, amelyen az ország aranyérmes vendégdalárdái, továbbá Sándor Erzsi és Takacs Mihály — a m. kir. operaház e két megbecmlhetlen kitűnősége társaságában a grófnő aratott osztatlan elismeréssel döntő győzelmet a maga magas szárnyalásu, tündöklő technikával előadott zongora solojával. Gróf Zichy Géza, a zongora nem kis mestere volt az első, aki nem tapssal ugyan, de elragadtatásának nem kevésbbé ékesen beszélő jelével adott kifejezést meghódolásának a zongora nagymes-ternőjének művészete előtt. A grófnő Bach — Stradol : Largo és finálét a D-moll koncertből, Liszt Ferenc — Vigasztalás, és Jodard — Koncert tanulmány czimü szerzeményeket adta elő a maga mélységes lelki misteriumának ulmutatása szerinti felfogásával és teljesen kész technikai tökéllyel. Csak természetes a magyar temperamentum felületessége mellett, hogy a német országi nagy koncert ttrimk lelkesedése után iktattatott be a grófnő a magyarszági zongora művészek sorába. — Országos dalverseny. E^er városának négy napig tartó lélekemelő ünnepe, melyen 1500 magyar dalos mérkőzött meg, vasárnap e-te véget ért. dalárdi jött ottan össze, hizank legkülönbözőbb tájaitól, hogy dicsőségét szerezzenek a magyar dalnak, a magyar dalszerzőknek, közlük elsősorban regi jó ismerősünknek, Lányi Ernőnek, akinek egymagának 15 dala zendült meg, messze túlszárnyalva ezzel népszerűségben minden más magyar dalszerzőt. Az elsőseg pálmája a lugosiaké lett, akik kiváló vezetőjük és énekesük, az ottani alispán lelkes szavai szerint már akkor énekeltek azon a nem/.etisegi vidéken, amikor m^p bujkálniok kelleti, mert inzultálták őket A második díjat, az érsek ezüstkoszoiuját, a Budapesti Polgári Dalkór nyerte el, amely csodás finomsággal színező enekével íjtett bennünket bámulatba. A harmadik díjat, az allam hatalmas ezüst serlegét, a Temesvári Magyar Dalárda vitte el, amely rövid négy évi fennállássá! vivta ki magának ezt a dicsőséget. messze felülmúlva egykori megsemmisítőjét, a temesvári ugy evezett nemet dalárdát. És igy tovább hosszú sorban a derek mezőkövesdi paraszt-dalárdáig, amely az utolsó, a 26-odik dijat nyerte el, néhány evi fennállásának nagy eredményével megszégyenítve sok kabatos dalárdát. A nyíregyháziakat a 16 dijat nem nyert dalárda közé sorózta 37. i^azs.lgos juiy ; . a„)u!.al nem botlottak, mint egy pár társuk, de elismerest nem arattak többet annál az elismerő oklevélnél, amelyet in nden dalárda kapotl. É-; ez bi/ony elszomorító, un rl hiszen a mi dalárdánk már szebb napokat látott. Elszomorító, de nera kétségbeejtő, sőt inkább okulás és buzdítás a jövőre. A mi dalárdánk négy esztendeje volt utoljára országos versenyen; azóta mint Lányi Ernő mondotta, hazánk dalárdai óriási léptekkel haladtak előre, szakítva a régi művészietlen, sablonos énekmodorral. Azlán a mi dalárdánk úgyszólván csak derék iparosainkból áll — liol van az uri osztály belőle, amely feles számmal van az ország többi dalárdáiban és amely elem.iek fontosságát nem kell magyaraznunk. Ujjá kell szerveznünk a dalárdankat, ezt az okulást harsogja a fülünkbe a lefolyt dalverseny, és sorakozzék lelkesen a régi, dicsőséget látott zászló közé varosunk minden polgára, akinek hangja v

un. A hanganyag, arai van is, csiszolatlan, nyers, a középhangok színtelenek; föl kell hát frissíteni őket és aztán buzgón neki látva, céltudatosan készülni a következő versenyre és mindenekfölött el nem csüggedve, el nem szalasztani egy versenyt sem, mert csak igy érhet el szebb napokat egv ilyen fontos kulturális intézménye városunknak. A dalárda lelkes uj elnökén bizonyára nera fog múlni, araint eddig sem, csak sorakozzék melléje vállvetve mindenki, akiben képesseg van. Adja az Isten, hogy úgy legyen ! A vasárnap esti díszhangversenyen Szabolcsból báró Vay Amoldné is szerepelt, de sem a roppant rossz zongora, sem a deszkákból összerótt óriási aréna gyönge ákusztikája nem kedvezett az ő bensőséggel teljes, nemes, finom művészetének. Dr. Popini Albert. — llyiuen. Tóth György eljegyezte Antal Lajos helybeli tekintélyes iparos kedves leányát Erzsike kisasszonyt. — Gott erhalte. Mi tűrés tagadás, nera olyan fekete az ördög, raint amilyennek festik. Ki az ördög hitte volna, hogy a mi kuruez lelkületű, puritán, de minden izében magyar érzésű Jósa Andris bátyánk következmények nélkül tud végig enni egy nem rövid ebédet, amelynek csipős fűszerét a cím szerinti ékes dallamu nóta adja meg. Hát pedig ez megtörtént. Szavahihető tanúm rá maga Jósa András. Való ugyan, hogy felséges királyunknak — a nemzeti kormány által egyszersmindenkorra nemzeti ünneppé (rendeletileg) avatott napján esett meg, de megesett. (Csak azt ne érjem meg jelenleg, hogy március 15-én, a kifelejtett nemzeti ünnepnapon eniótió nélkül vegye be az én kedves bátyám gyomra azt a jeles, de szép hangz»tu nótát.) Ha azonban panaszkodni találna Jósa András, ne tessék neki elhinni. Nem a nóta esett neki rosszul. Előlegezem a panaszának tárgyát és el is árulom. Neki nem az aktiv politika való, nem is bele való, hanem a régi — talán fényes emlékeket villogtató antiquitásai közé. Uj kor a mai. Népszerű és lemondó. Volt ott üktiv kuruez szép számmal. Elmondom kik. Hellebront Géza, Hebrony József, Irsay József, Endrey Gyula s még egy 48-as képviselő. Mindmegannyi tigris, míg jó ebéd mellett mások hallgatták a magyar nóta motívumából készített Gott erhaltét — azokat.megették. Most ők eszik meg a jó ebédet a ,Gott erhalte" mellett. Eraótió nélkül. Ez esett rosszul neki s csak is ezéit panaszkodik, ha panaszkodik — és nem egészen természetesnek találja — a mi ktdves bályánk. Arailyen nagyon okos ember, kittlik tőle, hogy igazat ad a tenti 48-asoknak. Nem lehet az előkelő házigazdát megbántani! [Aminthogy igaz is. De hát a magyar királyt szabad ? Az is csak előkelő személy Magyarországon vagy mi ? Nem gondolja az én kedves bátyám, hogy váratlanul nem is olyan összeférhetetlen a makra jlkatu, kifent bajuszu 48. a Gotterhaltéval ? Legalább a mióta kormányon vágynák azok a bajus ok ? Történt pedig ez Egerben, 1907. évi augusztus 18-án d. u. 1 és háromnegyed órakor, a nagy nemzeti kormány uralkodásának második évében, dr. Samassa József biboros érsek által adott diszebéden. Sehogy még soha sem volt ! (P.) — A szabolcsmegyei gazdasági egyesillet ma egy hete választmányi gyűlésben foglalkozott a raezőgazdasagi érdekképviselet létrehozásával. Az e tárgyban Pécsen rendezendő országos kongresszusra Zoltán Sándor elnöklete alatt Szikszav Sándort és dr Járosy Sándort küldték ki. Rajtuk kivül a megye minden részéből történtek jelentkezesek, ugy hogy a megyénkből megjelenők számát 20—25-re lehet tenni. — Dalegyletünk az egri urszágos dalversenyen. A sikernek sokkal több reménységével ment el, mint a mennyit Egerben elérnie sikerült. Örvendetes jelenség ugyan, hogy a magyar daláregyesületek óriási fejlődést tüntetlek fel az utóbbi 4 év alatt, igaz az is, hogy az első csoport versenyfeltételei — ahol t. i. kitűnően képzett, jó hanganyaggal rendelkező dalardak magas művészi színvonalon álló művekkel versenyezhettek, s amely csoportba a mi dalárdánk is beosztva lett, — nagyon erősek voltak, mindamellett némi befolyásoltság, sőt tendenciosus magatariás is kirítt a jury Ítéletéből. Például a lugosi első díjat nyert dalegylet karnagya szót st m tud magyarul, ellenben még a versenyek elölt tudtuk, hogy az első díj a lugosiaké. Egyik karmester, aki két első csoportbeli dalegyletet mutatott be, veje a jury legtekintélyesebb tagjának. Persze nagy dijat nyer mindkét egyletével. Egy előkelő dalárda összetörte a verseny darabját, de azért a Il-ik csoportban 2 ik dijat nyert, jóllehet előzőleg hazautaztak — kivéve az elnöküket. A jury ítéletének kihirdetésénél óvások és díj visszautasítások röpködtek a levegőben, sőt Kecskemét sértett önérzetében az 1907. évre szóló meghívását is visszavonta. Mind olyan jelenségek, amelyek méltán keltettek lehangoló hatást s biza'matlanságot a jury Ítéletének elfogulatlansága iránt. A lemaradásban lehet ré*?e a dalegyletünk hn'-ganyagbeli fugyateko^agának, ue több a juiy részrehajlásának. A díszoklevél, amelyet az első csoportban dalárdánk harmadmagával nyert (két dalegvlet semmit) komoly munkának s szép eredmenynek n. ui elég nyomatékos jutalma. De buzdításra a jövőben