Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1907-08-18 / 33. szám
2 33-ik szám. N Y I R V I D ÉK 1907. augusztus 18. A tiszavidéki ág. h. ev. egyházmegye közgyűlése. A Tiszavidéki ág. h. evang. egyházmegye szerdán és csütörtökön, e hó 14-én és 15-én tartotta ez évi rendes közgyűlését Nagyváradon dr. Meskó László államtitkár, egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos debreczeni lelkész, főesperes elnöklése mellett. A közgyűlésen Nyíregyházáról Paulik János lelkész, espercsségi egyházi jegyző, Balla Jenő esperességi világi jegyző, Mészáros Ferenc egyházmegyei pénztáros, Leffler Sámuel, dr. Vietórisz József, Ruhmann Andor, Prisztauka Lajos és Nandrássy Aurél vettek részt. Geduh. Henrik lelkész és Májerszlcy Béla felügyelő hivataloséi;, ozlatásuk miatt nem jelenhett?k meg. A közgyűlés és a kapcsolatos események 1 folyásáról következő tudósításunk szól: Szerdán délelőtt már teljes számban Nagy áradon voltak a tiszavidéki egyházkerület közgyűlésére kiküldött tagok. Reggel 7 órakor közgyűlést megnyitó istentiszteletet tartottak a Körös-útcai templomban. — Ezt a gyamintézet' előértekezlet követte. Majd az iskolabizottság és a számvevőszék tartott ülést íz iskolahelyiségeil en. A barátságos villásreggeli elköltése után vette kezdetet a templomban a tulajdonképeni közgyűlés. Elnökei voltak: Materny Lajos debreceni főesperes es Meskó László dr. államtitkár. A templomban 32 kiküldőit foglalt helyet. A gyűlést Meskó László államtitkár nyitotta meg. Dr' Meskó László államtitkár megnyitó beszédében főleg az 1848. XX. t.-c. végrehajtásánaK szükségességével és az egyházi irodalomban élénken vitatolt egyetemes püspökség eszméjevei foglalkozott. A» első kerdéshen elodázhatatlannak tarlja a 3 millió korona államvoltak a nyíregyháziak közül Leffler Sámuel, Mészáros Ferencz és dr. Vietórisz Jó/i-et. Az első felköszöntőt Glacz Antal főispán mondotta Meskó Lászlóra és Materny Lajosra a két társelnökre. Kiemelte azokat az érdemeket, melyet Meskó és Ma'erny évek bosszú sora óta az egyház anyagi es szellemi felvirágoztatása körül szereztek. Materny Lajos a szívélyes vendégszerető háziasszonyt éltelte. Meskó László államlitkár a főispánra üritelte a pohaiát meleg, elismerő szavak kíséretében. A társaság még sokáig maradt ezután kedélyes hangulatban. Délután 4 órakor foly tat ák a kitűzött Eladatok elvégzései. A Gyann itezet tartotta közgyűlését, melyen a nőegylet is teslülelileg megjelent Oszterlamm Árminné vezetésével. Este hat órakor a templomban óriási előkelő közönség jelenlétében istentisztelet volt. A beszédet Maigócsy Aladár ungvári lelkész mondta. Másnap csüiörtökön délelőtt folytatták a tanácskozást, melynek egyik legérdekesebb tárgya az ungvári rnissio szervezéséről szóló jelenlés volt. A gyűlés délután I orakor éit véget. Ekkor közebédre gyűltek össze a közgyűlés tagjai a Pannónia éttermében, amelyen Nagyvarad előkelőségének számos képviselője veit részt. A lelkes és tartalmas felköszöntőkkel fűszerezett ebéd után a közgyűlés tagjai a leg szebb emlékekkel utazlak haza a vendégláló váradi egyház köréből. A jövő évi közgyűlést a szatmármegyei Kölesén tartják. ben elodázhatatlanná^ iai.ja « ~ segélynek s az eddigi segélyösszegnek törvénybm való biztosítását, űgy mint azt gróf Apponyi Albert vallásügyi miniszter kilátásba helyezte. Az államnak azonban itt megállapodnia nem szabad, mert az élő törv.ny haladéktalan végrehajtását követelni mmcsak az egyház, de a magyar nemzet érdek.' is, melynek feladatát az. ev. egyház mindenkor magáénak vallotta s a magyar közművelődésnek mindig hű szolgaja volt. A lelké-zek fizetésének rendezése kérdésében is ütött már a tizenketi edik óra, ha másért nem, egyedül ezért, mielőbb zsinatot kell tartani. Óva int attól, hogy az 1848. XX t.-c. végrehajtásának kérdését politikai kérdésiek tekintsük, mert egy élő törvény egyszeiü végrehajtasa felül álla politikán. Követeljük tehát a törvény végrehajtását pártpolitikai különbség nélkül és minden, láimely politikai alapon álló kormánytól. Helytelennek taitja, hogy az igazság és a tárgyilagosság rovására gyakran olyan kotmányférfiak részesülnek támadasban a protestáns érdekek elbanyagolásaért, akik e téren többet tettek mint összes elődeik. Az egyetemes püspöki állás szervezését feleslegesnek tarljp. Végül felveti a világiak s lelkészek közös értekezésének eszméjét, mely a hitélet bensőségét előmozdító intézményének alkotásával f glalkoznék. Megnyitja a közgyűlést. Az emelkedett hangú ünnepi megnyitó beszédet megillető lelkesedéssel és tetszéssel fogadta a közgyűlés. Az államtitkár szónoklatát Glacz Antul indítványára jegyzőkönyvileg megörökítettek. Ezután az államtitkár indítványára dr. Zelenka Pál püspököt a Lipólrenddel történt kitüntetése alkalmából táviratilag üdvözölték. Megkezdődött ezután a vita az egyházmegye fontosabb ügyei fölött Felolvasták a főesperesi jelentést, mely a mult év eseményeiről ad számot. A közgyűlés többek között elhatarozta, hogy tiltakozik a képviselőháznál az ellen, hogy a katholikus egyház a vegyes házasságok alkalmával más felekezetektől minden utonmódon hódításokat csinálhasson. Delben I órakor a közgyűlés első része véget ért. Gyűlés ulán Glacz Antal főispán lakásában vendégül látta a gyűlés tagjait. Az elnökség tagjain kivül ott Levél Tirolból. Toblach, 1907. aug. G-án. II. Azt mondja egy magyar közmondás ; több ház, mini templom. Ezt Tirolban minden túlzás nélkül fordítva lehet állítani, mert keresni kell meg egy helyet, hol oly sűrűn következnének egymásután a templomok, mint e vallásosságáról ismert vidékén. Két rozzant kunyhó, — egy templom s a nagyobb falvakban már gyakran (ftnél is többet találhatunk. A környék legérdekesebb templomai a XV. században emelt loblachi plébánia s az Innichen faluban látható Szentsír-Kápolna, melyet 1653-ban Krisztus jeruzsálemi szentélye után építettek a község vallásos polgárai. Mindkét templomot különösen évszázados freskói teszik érdekessé, melyek a toblaehiban Keresztelő Szent János életéből vett momentumokat ábrázolnak. A lakosság itt régen mindég a templom falai közé temetkezett s ez ős német szokás gyakran i íekes megfigyelésekre nyújt alkalmat, különösen h. null századok feledesbe merült eseményeiről beszéihe.nek a horpadó sírok. A templom éjszaki falán itt is egy teljesen ép sírkő látható, mely egy imádkozó párt ábrázol, — térdeplő vértes lovagot a felesegével s mindkettőnek nyakában hosszú aranylánc függ. E különös metszetnek érdekes története van Azt beszéli a lege, hogy az emlekkövön a falu akkori földesura, lovag Cbristof Herbst gróf van megörökítve, — ki mint a környéknek egyszersmint bírája is, — egykor csekély vétség miatt valakit a vár földalatti börtönebe záratott. Itt azonban elfeledkeztek a becsukott emberről s csak bosszú idő nnílva nyitották fel ismét a tömlöc ajtót, mikorra már a szerencsétlen fogoly ehhaLlt szenvedett. E szörnyű látvány ugy megrázta a nemes lovagot és önkénytelen kegyetlensége annyira hatolt rá, hogv engesztelésül feleségével együtt Romába zarándokolt, hol a borzalmas tett őrök emlékére mindketten megfogadták, A parczellázás. Divattá vált az utóbbi időben jóformán minden gazdasági és társadalmi bajunk orvossz-rét a parczellázásban keresni és ettől várnia kisbirtokos-osztály fellendülését csakúgy, mint a nemzetsorvasztó kivándorlás csökkenését. Jelszavak zsart.oki uralma ala l álló közéletünkben pedig elegendő egy odaveted mondás, egy tetszetős frázis, hogy belevigyen a köztudatba olyan elveket, melyek azután váltópénz gyanánt forognak tovább, vagyis a nagy többség teljes értékükben fogadja el őket s nem is néz belső, valódi becsükre. Igy vált a parczellázás is a kisembereket lámogaló akczió egyik jelszavává, melyre nia százan meg százan esküsznek, mint valami csodaszerre. Pedig a valóságban nem igy ál a dolog s mig egi részi a földbirtokfelosztás bizonyos korlátozol! mertekben egészen természetes gazdasagi jeli nseg, mely önmagában véve sem károsnak, sem hasznosnak nem mondhato és úgyszólván velejár a normális birlokforgalonun 1, addig másrészt a paiczellázások számának túlságos felszökkenése egyáltalában nem mondhato kedvező tünelnek, meri tag teret nyit a földdel való spekulacziónak, túlságos arányban mozgósítja a földet, megnehezíti a rentábilis birlokszerzést és a szükséges anyagi erővel nem rendelkező elemekbi n is felkölti a földszerzés vagyát, ami cs k a földbirtok további eladósodasáta vezet. Továbbá az sem vonbato kétsegbe, hogy a parezt Húzások nagymérvű elsokasodását mindig kedvezőtlen gazdasági uszonyok idézik ilő, főleg eladósodás es a hivatott elemeknek a gazdálkodással való tömeges felhagyasa, s ha ily körülmények között az üzletszerű parczellázás felüti a fejet, nagy visszaéléseknek válhat kulforrásává. Az így kifejlődő földuzsoraról (inert hiszen csak a parczellázásnak e káros és nálunk most ijesztő 111 rlékben (elburjánzott kinövéséről van és leh*l szavunk) már megemlékeztünk. Hogy a kérdést ezutial ismételten szóvá tesszük, annak az az oka, hogy több oldalrol vett informáczionk szerint az idei rossz termés következtében nagyon sok helyütt lesz fennakadás a drága áron vásárolt parczellaföldek esedékes vételár-részleteinek törlesztésé en, mivé, a gyenge termesből nem fúlja a draga annuitásra, meg a sok adóra. Ezek a hirek nagyon is alkalomszerűvé tesz ik, hogy ujbol feihi>ju'« az illetékes körök figyelmet a parczellázás kérdesével való behaló foglalkozásra és a mutatkozó visszaéléseknek kellő ellenőrzés életbeléptetése utján való sürgős megakadályozásra. Országos gazdag) üléseink több izben foglalkoztak birtokpolitikánknak e nagyfontosságú fej zetével és elég az akkori állásfog'alásokra hivaikoznunk : azok világosán kijelölik a követendő utat. Nézetünk szeiint azonban nem elegendő ugy a hogy gondoskodni a mutatkozó visszaélések meggatlásáról vagy orvoslásáról hanem egyúttal le kell hatolni a kérdés melyére és mindent el k-ll követni azon okok megszüntetésére is, amely okok a jelenlegi parczellázási lázat előidézték és a visszaélésekie módot, lehetőséget szolgállaltak. Mert nem szabad öss/.etevcszteni az okol az okozattal, az üzletszerű parczellázás tul engése pedig csak következménye számos gazdasági életünk mélyében rejlő oknak, amelyek hiányában a szóbanforgó káros következmények sem állhattak volna elő. Ezen okok között ketségtt lenül szerep I népünk sokszor feleinlegetett és még többször felremagyarázott „loldéhsége" is, de ezt a mostani üzletszerű parc-.ellázás káros következményei nélkül, sőt jobban ki lehetne elégíteni a hosszú időtartamú bérleleknek, a farmrendszernek széles körben való meghonosításával. E rendszi r még javára is válna mezőgazdaságunknak a belterjes gazdálkodás elterjesztése folytán, mig a inai parczrllázó üzh t többnyire oly drágán elégíti ki a „földéhségethogy ugyancsak elveszi v le a szegény ember — étvágyát . . . Az itt elmondottak kapcsán hadd mulassunk még reá röviden az osztrák illetékes köröknek a parczellázások k rdesében elfoglalt álláspontjára. Előre kell bocsátanunk, hogy Ausztriában — talán Galicziatól és Bukovinától eltekintve — más természetű és más haiásu parczellázás folyik, inint nálunk s i zi a lényeges külömbs get az összehasonlításnál n m S'iib. d szem elől tévesztenünk. Auszlii. bin ugy: nis elsősoiban a parasztI irlok a birtokfel.iprózas (a jellemző ívniet műszóval: Güteiíchlachleiei) tárgya, mig nálunk főleg a középbirtok parczellázásának s ennek köv> ikeztében a nemzet egyik légéilékesebb és legjeU ntősehb osztálya, a középbirtokosság t'okozaios pusztulásának vagyunk tanúi. Mig ti hál Auszriaban a parczellázások problémájának sarkpontja a parasztoszlály fen'arlási, addig Magyarországban a kérdés lényege a közép irlokosság védelme és attljes deposszedácziólol való visszatartózlatása. Mindkét czél jogosul sága kelségt I n és mindki t irányzat egyaiant nagyfontosságú a nemzeti birtokpolitika ;zempontjaból. Habár a szoez'á is jelenségek különböző volla a részben mas-más eszközök alKalmazasát teszi is kivanalossá, a parczellázasi 'az káros gazdasági következményei ilt is, olt is "azonosak és a törpebirtok túlságos elszapoiodásában, a gazdálkodás módjának kezdi llegességében s a modern okszerű haladast gátló voltában, a kisbirtokosok terhes és alig elviselhető eladósodásaban, végül pedig a túltengő parczi llazási üzlet visszaéléséi okozta károkban foglalhatók öss-e. Természe e ?en különbséget ki II teni oly parczellázások között, életük végéig aranyláncot hordani s ez esküjöket — mint a sírkőbe vésett képök mutatja, — mindvégig híven megtartották. Ez a különös monda fűződik a toblachi templomhoz, — a közeli Innichen évszázados kápolnáját pedig egy művészettörténeti szempontból érdekes dolog teszi nevezetessé. Mikor ugyanis III. Frigyes német császár utolsó napjaiban Toblach környéké i tartózkodott, gyakran megcsodálta a kettős kupoláju, ősrégi templomot, melynek antik művészelét oly eilékesnek talalta, hogy a már csupán halálgondolalokkal foglalkozó beteg f jedelem ezt a kápo'nát jelölte ki hires potsdami mauzóleumának mintájául A gyönyörű fekvésű falu és festői köinyeke különben teljesen megmagyarázza az uralkodó nagy szeretelét, mert közeli havasaival s a keresztül folyo Rienz kies völgyével, Inniehen valóban egyike a Pusterlhal legszebb helyeinek. A sűrű turista -forgalomtól most igen élénkké lett fürdő még arról is nevezetes, hogy Toblach felé vezslő erdei utján található az ország egyik legelső folyamának, az oly hatalmassá fejlődő Diávának az eredete. Szinle megmászhatalian köves hegyoldalon, egy terebélyes fenyőfa tövén, magas sziklaüregből fakad a kis forrás, melynek kristálytiszta vize vékony sugárban folydogál a napos rélen ái. de erőszakos kitörésé már itt is mutatja, hogy az átléphető kis patako.skának micsoda hatalmas jövője van! Mindenütt fenséges, megkapó, mindenütt gyönyörű Tirolnak a vidéke, s a lépten-nyomon feltűnő természeti szépségek mindenkiben egyre fokozódó elragadtatást keltenek, de azerl a szépek között is legszebb a hires Ampezzo-völgy, melyet felülmúlhatatlan részei egyszerre világhírűvé lettek. Az Etschtől egészen a Dráváig terjed a dolomitok csodás világa, de a hatalmas begyláncnak egyik része sincs úgy elhelyezve, hogy egyik a másikat felülmúlva, folyvást szebbnél-szebb csoportokkal, leírhatatlan részekkel lepje meg a bámulót, mint az Ampezzo-völgy elismert legszebb vidéke. A gyönyörű sötétzöld loblachi tavat elhagyva, csakhamar megpillantjuk ,i széles országút menten ha talmasan kiszögelő, komor Klausenkofel-t, melynek szeszélyes szakadékai egy felü ről nyugatra forduló fej pontos körvonalait adják. A nép egy találó kifejezéssel Nasswandnak nevezi ezt a sötét hegyormot, meit I' kele oldalain a legnagyobb hőségben is lefutó vízerek csillámlanak s a hegyaljahoz lartvr, már messziről nedv s hűvösség csapja meg a közeledőt. A Schwalbenkofel lépcsőz tes sziklai e a Birkenkofel vöröses szürke l'tlai között tovább haladva a magas or zágúton. gy önyörű kilátás nyílik a kavicsos medrében tov ,siető Boile smaragd zöld habjaira, mely után netusnl. ra a mindenütt megjelenő Rienz is előtűnik, fehér tiijtekkal zúgva a mohos köveken, mintha csak örülne, hogy végre napfényre jutott földalalti futásának hosszú éjjeléből. A gyönyörű tájat minduntalan egy-egy omlado/.o várkastély fantasztikus romjai teszik regényesebbé, — élesen válva, ki szüike köveikkel az elénkzöld mezők és sötétebb fenyőerdők festői keretéből. Pár lépéssel a kidves kis Landro fürdőhely ulán, mintegy vara/sütésre — egyszerre csak elöltünk emelkedik a gyönyörű hármas csúcsú Monle-Ghrislall, melynek őiök hótól csillogo ormai meglepően könnyed, graciózus formájuk által érdekesek, mert ennyi kecsesség utóvegre mégis csak szokatlan egy 3200 méteres hegyőr ástól! A hegy lábainal terül el a Dürrensee zöldes-kék vize, a Piz Popena, a Ghristallin s a Monta Piano hatalmas keretétől körülzarva; — majd Schluderbach környékén mind ujabb és ujabb hegyormok csoportosulnak előttünk, melyek közül legmeglepőbb a csodás Role Wand, — olaszul: Croda Rosn, mely szeszélyes formája s különösen szokatlan színezete allal a dolomitok legéidekesebb hegyei közzé tartozik. Élénk rózsaszín, helyenként sötétpiros falai hatalmasan emelkednek a hegyi levegő átlátszó kékjébe s még képzelni sem lehel gyönyörűbb színjátékot, mint ha a lenyugvó napsugar megvilágítja a különös formájú sziklafalakat.
