Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-18 / 33. szám

33-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. augusztus 18. 3 amelyek a gazdasági életnek elkerülhetetlen jelenségei (igy pl. részleteladások, örökösödé-, elköltözés, adósság törlesztés slb. esetébm) és oly parcz ellátások között, amelyek nem személyi vagy tárgyi okoktól, hanem nyerészkedési czélzattal történnek. Tulajdonképpeni óvi intézkedések csakis ez> n utóbbi üzletszeiü parczeljázásokkal szemben lehetségesek és kívánatosak. E felfogásnak ad kifejezést az osztrák mezőgazdasági tanács is a parczellá'.ásokra vonatkozólag beható vita után elfogadott határozatában, melynek kiindulási pontja az, hogy az állam nem nézheti tétlenül az üzletszerű parczelázás visszaéléseit, hanem közbe kell lépnie a maga ellenőrző, szükség esetén megiorló hatalmával. Addig is, mig e tárgyban külön törvényhozási intézkedés tőrténnek, sokat lehetn: elérni az érvényben levő adó-, ipari és büntető ö ényeknek szigorú alkalmazásával, valamint az is kivána'os volna, hogy a parczellázasokat és általában a földelad sok közvetítését nyereszk- dő és lelkiismeretlen vállalkozók helyett a gazdatársadalom szervezetei vennék keinkbe. Legsürgősebb teendők gyanant az emlilett osztrák hatarozat a következőket sorolja fel: paiczellazáss il c-ak hitóságilag engedélyezett vállalkozok foglalkozhassanak, akik szigorú ellenőrzés alá vonandó™ ; az uzsora fogalma kiterjesztendő a földuzsorára is és ez utóbbi szigoiuan üldözendő; titkos parcellázások, parczel.ázasi szerződésnek korcsmnban v,.ló megkölé-e és mindennemű vis-zae ések földbii tokok i lar> erezésen I 11tnUnduk s a paiczellazasia vonatkozó szerződési k mindenkor csak halosagi jóvahigy?s után legyenek végrehajthatók; a parczellázás ulján szerzett föld legalább három éven át ne legyrn ismét eladható sa parczellaminimumot a helyi viszonyok szeiint a hatrság állapítsa meg, végül pedig törekedjék az állam a járadékbirlokes örökbérleli rendszer hathatós támo^ata á al inrdot adni a mutatkozó földszerzési hajlandóságnak lehetőleg méltányos feltételekkel való kielégítésére. Mindeme javaslatok — muíalis mutandis — nagyjában megfelelnek a magyar gazdatársadalom javasolta intézkedéseknek s megvalósulásuk kétségtelenül nagyon is kivanatos. Az üzletszerű parczellázás a „földet a népnek!" hangzatos jelszavába burkolózv > oly sok visszaélést követ el nálunk i--, h-lylyel-közzel oly szemérmetlen uzsorái üz a kövi telt vételárát meg sem közeliiö értékű földeikkel, hogy akczioja nem a magán ik bitorolt „nepmentő", hanem egyinesen a „néppusz'íto" elnevezést érdemelne meg A pirczellázás folytán oly vételárakkal talákozunk, amelyek az illető föld hozamképességé>'el semmi arányban sincsenek s igy elég hozzá egy rossz termés, hogy az uj gazda megszoruljon és képtelen legyen a magas törleszlési részletek fizetésén; pír évi kínos küz.ködés, vége azulán a koldusbot. A parczellázó vállalkozó a birtokfeldarabolást üzletnek, spekulácziónak tekintvén, természetesen azon van, hogy — bármily eszközökkel — mentül nagyobb nyereségre tegyen szert. Üzletének természete hozza magával, hogy a parczellázásra szánt birtok vételárai felcsigázva minél több birtokost törekszik eladásra ingerelni, hogy azután a parczellák eladási árát meg magasabbra emelve, valóságos uzsorával adjon tul a mind'g nagy és biztos keresletnek örverdő földeken, mert hiszen üzletének alipjr és czélja az elérhető legmagasabb különbözeti nyereség. Közérdekből kell azonban e nyérészkedési törekvéseknek bizonyos határi szabni mert ha ölbe tett kézzel nézzük Asványtanilag érdekes megemlíteni, hogy a dolomitszikláknak szén, mész, de különösen magnézium tartalmától ered ez a csodás színpompa, mely halvány-sárgálól izzó vörösig, ezüstös-fehértől sö'étkék, szürke és feketéig szeszélyesen váltakozik. Bebizonyított dolog, hogy a világ leghíresebb L-slőinek egyike, a nagy Tizian is ill leste el a színezés művészetének legelső tiikait s a k >pein rendesen hasznait különös arany-vörös szí i nem egyeb, mint a naptól megvilágított dolom t sziklak sárgás-barna árnyalata. Amint egyre közelebb érünk az olasz halárhoz, a völgy jellege is mindinkább o'asz karaktert ölt és csakhamar megpillantva Italia gyönyörű egét. mind hatalmasabban és meglepőbben en elkednek előttünk a különálló Drei Zinnen csodás sziklái, melyek büszkén, függőlegesen lömek a magasba és hegye, élőkkel valami óriási golhikns toronyra emlékezi'tők. Majd egv vadregenyes környezetű, hitalinas sziklákból alkotott hegyóriás ragadja meg figyelmünket, melynek kü önös alakja három egymás mell;tt álló keresztet juttat eszünkbe s az olasznep élénk fantáziája ezért a Tre Groci elnevezést adta az impozáns havasnak. Itt nemsokára két fel' válik az út, melynek egyik liga a közeli Cortina fürdőhöz veze', másik részén pedig az Ampez.zó-völgy legnagyobb szépségét, a csodás Misurina-tavat érhetjük el, hol ferje meggyilkolása ulán Margit olasz királynő is há om hétig tartózkodott. A két út egymást múljx felül a termeszeti szépségek pazar nyújtásában; — Gorlina felé különösin szép a Croda del Ancona s a Busó d'Ancona sajátságos összetélele, mely kiszögelő szikláival hitaimas üreget képez s ez az úti ól nezve, egy Midonna-aak kivehető körrajzat adja, amint magasan áll a sziklaüregen átcsillámló ég sölét kekjében. Ejy meredek sziklafilon, az egész rengetegben egyedül áll a vars?erü Szent Hubertus kastély, egy amerikai család rendes nyaraiéhelye, kiket messze te geren'úlról is évről-évre ide vonz Tirol világhírű szépségé. A kastélyt környező süiü fenyőfák sötélzöldjéből messzire leng a kitűzőit ameiikai o ,ogó. mely távol idegenben is büszkén hirdet egy darao hazai területet. a főldspekuláczió féktelenkedéseit, ezer meg ezer elpusztult kisgazda fogja megsiratni tétovázásunkat. Az üzletszeiü parczellázás állami megrends.abályozásana< ki rdése nagyon is időszerű s amig erre sor kerül, fogjanak össze a hatóságok, az igazságszolgáltatás és a legjobban érdekelt gazdalá.sadalom szervezetei a visszaéléseknek lehető korlátozásán. Kellő körültekintess-1 eleg módot adnak erre jelenleg érvényben levő törvenyeink is, csak ne mulasszák el az illetékes tényezők azoknak erélyes alkalmazását. A paiczellázási laz okainak megszünletese és kinövéseinek orvoslása nagy es sürgős érdeke mezőgazdaságunknak, nemzeti birtokpolitikánknak; vid ant con•sules! M. E. (Ír. A jegyzők egyesületének jubileuma. A szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 17-d.ken ünnepelte meg, megalakulásanak 25 ik év fordulój at. A magyar állam kö.igazg. tásának szervezetében a községi jegyzők az eső vonalon, a legfontosabb őrallo másokat foglalják el, m< rt hiszen az, amit közigazgatásnak nevezünk az ő mui kájuk állal valósul meg, le-z eletté, valósággá. Méltán elvárhatluk volna tehát hogy a közönség, legalább is a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjai érdeklődve, résztvegyenek a j'gyzők egyesületének jubileumán. Ho^y miért maradt ei ez az i rdeklődés, hogy a négyszáz es egynehány főből álló törvényhatósági bizottság tagjai kö ül, ebben a minőségükben csak négyen vetlek részt a jubiláris közgyűlésen, ezt a nagy indolenciát nem lehel megérteni. A hivatalos lényezők részvételére szorítkozva ment végbe ezek szerint a jubiláris közgyűlés, melyet az egye sülét választmányának tanácskozása előzött meg. A közgyűlés megnyitása előtt kü'dötlség hivta meg a megjelenésre Mikecz Dezső alispáni, majd az egyesület diszelnökél Vay Gábor gróf főispánt, kiket a teremben való megjelenésükkor zajos éljerzéss 1 fogadtak Az egye-úlet tagjain kívül megj leniek és résztvettek még a közgyűlés' n Eckerdt Elek kir. pénzügyigazgató, Szikszay Fái ny. alispán, Fejér Imre I.-főügyész, Péchy Gyula árvas/éki elnök, ki szabadság idejét megszakítva j -lent meg, — Májerszky Béla polgármester, Somogyi Gyula kir. közjeg ző, Mandel Dezső, Lipíhay Jenő, Balogh Ferencz biz. tagok. Dobos Imre, Zoltán István, Olchváry Pál, Mezőssy László főszolgabirák s a vármegyei központi tisztikar. A díszközgyűlést Tóth József g\ ürei jegvz.ő, egyesületi elnök nyitotta meg magas szárnyalású beszéddel, melyet lapunk legközelebbi számában közö ni fogunk. A megnyitó beszéd érdekes történelmi adatokat sorol fel a község jegyzői intézni

;ny fejlődes ről, a községi jegyzőknek az idők folyamán való anyagi és társadalmi h lyzeléről s arról a nemzeti munkáról, melyet különösen a legutóbbi agrár-socialista zavargások s az 1905—1906. évi nemzeti ellenállásban telje.-itellek A szép beszédet zajos élj-mzéssel fogidta a közgyűlés. Ezután Seres József nagykállói főjegyző, az egyesüht főjegyzője olvasta föl nagy gonddal és teljes részletes séggel megírt tanulmányát a szabolcsvármegyei jegyzői egyesület 25 éves történetéről. Az egyesüht megalakítására már 1876-ban megindu't a mozgalom a vármegye községi jegyzői karában, mig végre 1882. junius 28-án az egyesület törvényes formák között megalakult. Az egyesület első elnöke Nagy Kálmán Ujfeh«rló község jegyzője voR. Őt Lányi Antal orosi, majd Moravek Gusztáv dombrádi s az elnöki tisztet most is viselő Tóth József gyürei jegyzők kövelték. Sajnos körülmény, hogy a vármegye 83 községi és körjegyzője közül 10-en még mindmostanáig nem tagjai az egyesületnek, amely pedig 25 éves jubileuma Az út másik ágán lovább haladva, fenséges látvány a hirtelen kibukkanó Misurina — tó sötélk k víztükre — közülzárva a csillogó havasok, vakiló glelscherek. sötétlő erdők zöld koszorújától, — míg p utján a most épü

:t Grand Hotel merész ívei büszkén hirdetik az emberi kéz és emberi művészet emelkedő hatalmát a természet vad erőin ! Általában elismert dolog, hogy a világ legcsodásabb, legváltozatosabb, legsz

obb hegycsoportja a tiroli dolomitok s e véleménynek csak az mondhat ellent, ki a gletscherek ragyogó fehér világát mindenek tőié helyezi. Annyi bizonyos, hogy nehéz dönt'ni e két állítás között, mert a hómezők beláthatatlan videke is leírhatatlanul szép ! A feljulás egy-igy ily>n ponthoz persze sok aka dállyal, faradsággal jár, — hge^szerübb mégis a Lienz mellel'i Dilsachból, Defregger hí es festő ez érd kes szülőfalujából indulni, hol a nagy művesznek egyúttal a templomban látható gyönyörű kepeit is megcsodálhatjuk Innen löbb órai gya'oglás ulán Heiligenblut községbe érünk, honnét már jól látható Európa egyik legnagyobb hegyoiiása, a keleti Alpok kiralya a hatalmas büszkes ggel emelkedő 37ü8 ni. magas GrossG ockner, lábánál a vidék legszebb glelscherrészével, a hatalmas Pasterze beláthatatlan jégmezőivel. Szép időben, megbízható vezetővel neki indulhatunk a félelmes hósivatagnak, melyen c-upán ket lépésnyi keskeny út vezet végig, honnét félre lépve, a ráhullott friss hótól nem sejthető jégnp'dések lilokzalos mélyé ben ezer kalál ólálkodik a vigyázatlanra. Gyönyörű látvány, nnkor a déli napsugár meg világítja a keményre fagyott hótömeget és csillagalaku sziporkázó kristályait a legkülönbözőbb sziliekben ragyogtatja. Előttürk mindenütt az örök jég és hó zavartalan lisz'a fehérsége, felellünk az alpesi eg átlátszó azü j i s lenezve, a völgyben elterülő faluk, városok, folyók, erdők, mezők színes panorámája s ez itlieri ni'gasl'an lelkünk bámulattal hódol a csodás Természet minutnható erejének Jlegyerj Ella. alkalmából nagy es eredményes munkára tekinthet viszsza, amit ép n a jegyzők társadalmi állásának emelésében s anyagi viszonyainak rendezésében kifejtett. Ezt a 10 j gyzőt Tóth József elnöki megnyitó beszed ben gyaszmagyaroknak nevezte. Seress József főjegyző elöadásat nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés. Nagy Sándor kállosemjéni jegyző, egyesül ti alelnök inditvanyára Tóth Józs f elnök megnyitó 1 eszedet a díszgjű é.-rol fölveendő jegyzőkönyvbe fölvétetni rendelte a közgyűlés, elhatározván, hogy a beszéd egesz ter edelmében kinyomattassék, az egyesület tagjainak megküldessek s hogy a vármegye alispánja a beszed egy példányát a vármegye levellarában helyeztes-e el. Nagy Sándor alelnök ezzel a díszközgyűlést beiekesztelte. A közgvülés után az egyesület tagjai, élükön Vay Gábor gróf fői-páni al és Mtkecz Dezső alispannal a vármegyeház udvarara vonultak, hol Ilunyady László fényképész — permetező erőben — c oport f Iveiell készített, A jubilál is ünnep d lutani részéről, mely a Sóstófürdőn folyt le, lapunk legközelebbi számában referálunk. TAINÜGY. Felvétel a nyíregyházi ág liitv. evang. főgimnáziumba. ai A jövő 11107 — 8-ik iskolai évr- szeptember hó 2 ,3 is -t-ik napjain d. e. 8 — 12 ig és d. u. 3 — 5 óráig a főgimnáziumi epülel emel ti reszében vesszük IV1 a jelentkezőket. Ezt megelőzőleg augusztus hó 30—31 én a jav itó és pótló vizsgák tartatnak. Az egyes osztályokba való fölvelelre az előző Osztálynak sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosít. Az ötödik (V.j osztályba fellépő tanuló szülei, vagy azok beigazolt helyettese, kötelesek a beiratás alkalmával kijelenteni, hogy fiók, illetve gyárnolji, a görög nyelvet fogja-e liinulni, vagy a görög nyelvet he'yettesitő tun/olyamba kivanjak-e azt felvé elni. Az intézet bármelyik osztályába itt először belépni szándékozó tanuló, szüleinek vagy azok helyettesének kisereteben kötél s j lentkezni s az előző oszlályokrol szóló összes bizonyítványait, kivánalra (elmulatni. A tan vet szeptember h > 5-én, csütörtökön d. e lJ ór-akor nyitjuk meg. Ugyanezen napon kezdődik a rendes lanitás. b) Iskolai fizetések. Az egész n i tandíj 60 koion >, mily felerészben a beirataskor, másik feLresz.uen február hó 1-én előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. Fi et továbbá minden tanuló — es pedig a felvétel alkalmával — 4 kor. felveleli dijai, az országos nyugdíjalapra 6 koroi át, a gimnáziumi alapra 2 koronát, az ifjúsági könyvtárra 1 koronát. Ezen dijakon felül az. ev. reform, és az. izraelita tamil,ik 6 — 6 korona vallistanitási dijat fizetnek, az illető egyházi haloságok rendelkezése értelmében. Tandij elengedésben szegény és jeles előmenetelü, jó magavi.-elelü tanulók részesith tők. Kérvényüket az igazgatónal augusztus hó 15-ig nyújtsak be; később beadott lolyainodást figyelembe nem vehetünk. Első osztályba lépő tanuló layidijelengedésre igényt nem tarthat. c) A zenében magát kiképezni akaró ifjúság beiratás végett Santroch Alajos ének és zenetanitónal azonnal a tanév elej ;n jelentkezzék. A tanév elején való jelentkezés egész évre kötelez s a dijak egész évre havi vagy felévi részletekben fizethetők. Tanulhalnak hegedül, zongorát, cimbalmot és gordonkát. A zenetanítás rnenelét a tanártestület felügyelete alá rendelte a kormányzó-tanács. D,jak a mult éviek. d) A tápintézetbe, mely szeptember elején nyílik meg, a jelentkezés rendje szerint, korlátolt számban vétetnek fel a tanulók. Ebéd-vacsora egész évi dija 130 kor. A lápinlézeli alap minden felvett tanulóért meg ezenkívül 60 koronát fizet az ellátásért. A felvétehe a tápinlézeti felügyelő tanárnál, (ephorus), Mészáros Ferencnel, lehet jelenlkezni. A dij fele ugyanott előre fizetendő e) Magántanulók szintén az év elején iratnak be ; szeplembjr 15-ig az igazgató veszi fel őket, azulán csakis a tanártestület, illet ileg a feleltes hatóság engedélyével vehetők fel. A beiratás alkalmával minden magántanuló 3!) korona felvételi dijat köteles lefizetni. Egyebekben a hozzám fordulóknak szívesen adok felvilágosítást. Nyíregyháza, 1907. julius 28. Leiller Sámuel, főgimnáziumi igazgató. Értesítés. Azon szülők kik az 1907 — 1908. lanévre tandíjkedvezmény ill- tandíjmentességben óhajtanak részesülni eziránti kei-vényeiket legkésőbb folyó év augusztus hó 28. napjáig a hitközségi irodában a hivatalos órák alatl nyújtsák be. Később beadott kérvényeket nem veszünk figyelembe. Azon szülőkel, kik tandíjkedvezményben vagy elengedésben részesüllek már, laMuznak újból ez iránt folyamodni. Az iskolai beiralások folyó évi szeptember hó I., 2., 3. és 4. napjain mindig d. e. 8— 12-ig eszközöltetnek. A tanítás szeptember hó 5-én kezaőd'k. A stquo izr. hitközség Iskolaszéke. Hirdetmény az Iskolai behatásokról. Az 1907/1908. tanévre az elemi-, ismétlő- és tanonciskolákban a beiratások a következő napokon eszközöltetnek: I. Az elemi- és ismétlő iskolákban: A) A városban: szeptember hó 2., 3. és 4. napjain. A lanitás szeptember hó 5-én kezdődik. B) A tanyai iskolákban: szeptember ho 16-tól 22-ig. A lanilás szeptember hó 23-an kezdődik. II. A kereskedő tanonciskolában: szeptember hó 8-ik napján. A tanítás szeptember hó 15-én kezdődik. III. Az iparos tanonciskolá ban: szeptember hó 1., 8. es 15 ik napjain. A lanilás szeptember hó 17-én kezdődik.