Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

XXVIII. évfolyam. 32. szám. Nyíregyháza, 1907. augusztus hó H. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkónt egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona Fél évre . . 4 „ Negyed évre ;l „ Egyes szám ára 20 lillér. Községi jegy:öink ünnepe, Huszonöt eszteudeje, hogy megalakult a szabolcsvármegyei községi jegyzők egyesülete. Méltó és érdemes alkalom arra, hogy az egye­sület megünnepelje ezt az évfordulót. Mert hiszen — épen a községek közigaz­gatásának a szempoutjábol nézve ennek a huszonöt esztendőnek a távlatait, a feladatok fontosságának és sokaságának óriási eltérései a letelt huszonöt év kezdő és befejező dátumai, a mult és jelen között, a mi vármegyénk közigazgatásának történetében is oly szembe­szökőek, hogy érdemes egy jubileumi ünnepség kínálkozó alkalmát visszaemlékezésre s a jöven­<b be nézésre fölhasználni. Két dologra utalunk itt csupán : a szociális viszonyokban beállott óriási változásra s ami legnagyobb részbeu ennek a folyo­máuya: a kiváudorlás óriási méreteire, mely Szabolcsvármegyét ma már a közvetlen ka­tasztrófák veszedelmével fenyegeti. Ez a két dolog teljesen ismeretleu fogalom volt huszonöt évvel ezelőtt Szabolcsvármegyé­ben. A patriarchális élet csendességét és nyu­galmát nem zavarta semmi, — — és a községi jegyző minden nagyobb megerőltetés nélkül teljesíthette kötelességét bent az irodájában törvényben megszabott kötelességének teljesíté­sén tul legfeljebb ha arra is ügyelvén néha­néha, hogy irtsák a szerbtövist És feltétlen bizodalommal volt iránta a falu népe. A szociális viszonyokban beállott óriási változás, ahogy megnövelte a jegyzői hivatás fontosságát, ugyanolyan mértékben m'g is nehezítette azt. nem is szólva a huszonöt év alatt hozott törvények egész tömegéről, mely Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint lill fillér. Apró hiidetések 10 szóig +0 fii., minden további szú 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A n' u Levél Tirolból. Toblach, 1907. jul. 31. A természet gyönyörűségében irom e sorokat. A llótel Bellevue terraszáról ide sötéMő fenyves erdő, — a mezők élénk zöldje s távolabb a hegyek hósivatagja olyan festői képet nyújtanak, milyet senki sem tud el­felejteni, ha egy.szi r szí vei-lélekkel elmerült a tiroli vidék csodás fenségébe. A természet vad szep-égeit s a modern kultura minden ki nyelmét együtt élvezheti itt az ember s az erdők mélységes csendjének éles ellentéte a fürdőben malkodó ele; pezsgő vidámsága. Ha szép idő van, — amit most már remélhetőleg tartósabban élvezhetünk — nap közben ugyan kissé csökken a fürdő szines élénksége s csup.in a sűrűn át­utazó tuiisták teremtenek nagyobb forgalmat, mert az itteni vendégeket mind messze csalja a hosszabb kirán­dulások csodás élvezete. Csak este felé élénkülnek meg ismét a kihalt sétá­nyok, a café-k széles terraszai, — a grand hotelek ké­nyelmes c-arnokai, — luxussal berendezett társalgó — és olvasó termői, hol rendkívül érdekes lársaság tartja naponta esti pihenöjet. Egész internationális publikum van együtt : — sűrűn hallani a francia élénk beszede mellett az angol vendé­gek érthetetlen gyorsan kiejtett szavait is, — még gyak­rabban az olaszok hangos tréfáit — s a nyugodtabb berliniek csöndes tereferéjét. No, még magyar szó is elég akad ebben a bábeli zűrzavarban s különösen budapestiek vannak nagyobb számmal, kik örvendő'csodálkozással mondogatják egy­másnak egy-egy hazai vendég felfedezésekor : „Ni, ezek is magyarok !" A társalgó termekben uralkodó élet azonban nem­csak a hallásnak, hanem a szemeknek is igen erdekes, változatos képet nyújt. A kényelmesebb vendégek selyem­ruhái és pompás kalapjai mellett ott látjuk a fáradt turista-hölgyek bokáig sem érö, ázott, gyűrött loden­costümjeit, a szokásos tiroli kalappal s a kivágott estélyi cipők mellett jól megférnek a szeges hegymászók, vaia­a községi jegyzők úgynevezett „hivatali köte­lességeit" is megsokszorozta. Azok a szurrogátomok, amelyekkel a törvényhozás a községi közigazgatás megsoka­sodott feladataival szemben beállított ennek a közigazgatásnak a rendébe, a bajou nem segí­tettek. Mert nem szüntették meg azt a hely­zetet, ami ennek a közigazgatásnak a legna­gyobb gyengesége, hogy a községi jegyzőnek szinte lehetetlenné van téve, hogy a maga igazi feladatainak, valóságos híva'ásáuak éljen, mert fogva tartja a bureau, az irodai munka, lehetetlenné téve, hogy meglássa községének bajait, az egyesekét és az összeségét, mert örökké csak, reggeltől estig, rubrikázuia, jelent­getnie, adót kivetni s behajtania s újoncot állítania kell, meg még „anyakönyveznie" is. Pedig hát a közigazgatásnak a községi jegyző ke?én kell megvalósulnia. Ami munkát a miuisztériumok, a várraegye, sőt a szolga­bírói hivatalok is papiroson végeznek, a közsé­gekben életie kellene vállniok — a jegyző által. De hát — sajnos — a jegyzői irod k is csak olyan bureauk, mint aiiár a minisztériu­mok hivatal-szobái, ahol bizouy igen gyakran az életbe alig beleszagolt segédfogalmazók tartanak autodaf-ít egy egész törvényhatóság közönségének elhatározásai felett A vármegye községi jegyzői, egyesületük fennállásának huszouöt éve-j fordulóján, a vár­megye székvárosában réndézendő ünnepséggel" méltán várhatják a közönség f'eléjók for.luló érdeklődését Az egyesület, huszonöt éves fennállása alatt a testület erkölcsi értékének növelésében és anyagi érdekeinek előmozdításában hivatá­sát híven betöltötte, dacára annak, hogy bizony sok zor kellett, még saj tt tagjainak közönyös­ségével is megküzdenie. mint a csipke-ernyők mellett a turista-botok és hosszú csákányok is. Sokan járnak a vendégek kötül tiroli népviseletben, ami érdekes és itt helyen való is, bír szepsegben me,' s-m közelíti a magyar parasztok testéi öltözetét. Térdig érö, kantarszeiüen folytatódó piros szoknyából áll ez a ruházat, melyet a fehér ingváilon kere.-ztbe kötött, rojtos kendő egészít ki és fekete kötény, lehajtott tollas zöld kalap tartozik még hezzá. Az aulomobilisták, — kik az itteni v.-nuégikn k egy (gészen speciális faját kepezik, már messziről ki­válnak a larka tömegből kis sapkaikon átkötött, hosszan lengő, szines fáiylaik által, melyekkel itt még edd.g sehol sem látott luxust fejtenek ki. Nemcsak a lürdö területén, hanem az erdők tá­volabbi részein is sűrűn fel-felhangzik a száguldó auto­mobilok éles trombitája s az utakat borilo mészpor hatal­mas felhő alakjában száll a tova robogo gépkocsik után. Mg sehol sem láttam oly őrületes sebességgel rohanni e divatos eszközöket, mint ezen a vidékén, de nem is csoda, mert ilyen remek országutakat sem i;en találni egykönnyen, — oly simák és egyenesek, mint a legfinomabb parquetie, — pedig ez nem kis dolog ebben a görbe országban ! Az automobilok beburkolt utasai között meglepő sok a szerecsen; — lepten-nyomon egy-egy néger hölgy arca kandikál ki a upülő fehér fátylak közül. Különösen erdekes közöttük egy itt nyaraló sudani milliomos házas­pár, kik minden kirándulást hatalmas sarga gépjükön szándékoznák megtenni. Pedig ha csakugyan megtartják ezt a kényelmes fogadalmat, akkor sok gyönyörű hely élvezetétől fosztják meg magokat, m.rt bizony a gletscherek örök j gebén nincs automobil út! Aranylag azért sok kirándulás tehető meg kocsin, vagy lóháton, de legérdemesebb, s itt a leg­szokásosabb is: gyalog felkapaszkodni, hosszú faradtsag áran elérni utunk célját. Rengeteg itt a látni való ! A könnyen elérhető toblachi to gyönyörű szin­pompaja s a hatalmas víztükörben sötéten visszaverődő paiti fenyvesek, — mögöttük az Ampezzo völgy, csodás alakú dolomit-láncaival, egyike az itt látható természeti csodák leggyönyörűbbjének! A 17-dikí jubileumi ünnepség — remél­jük — egybe fogja gyűjteni a vármegye szék­városában nem csak magokat a községi jegy­zőket, de községeink értelmiségét is: birtoko­sainkat, lelkészeket, tanítókat, akiknek a jegy­zőkével közös feladatuk és kötelességük, hogv a közigazgatás munkája a községekben meg­valósuljon Minden jele az időknek int benaüuket, hogy a legnagyobb éberséggel és érdeklődéssel viseltessünk a községek adminisztrác ója iráut s ho^y vállvetett munkával segítsük a jegyző­ket, a községek egyetlen hivatásos tisztviselőit nehéz feladatuk teljesítésében. Hiszen ebben a „közigazgatásiban tulaj­donképen egybeolvad a községek egész életi, minden java, előhaladása, érdekeinek védelme. Elő szervezetnek kell lennie, száz szemű nek és ezer karúnak, hogy belásson mindenüvé, megtudja hajlítani a derekát apró kunyhók alacsony szemöldökfája elótt is, és segitó keze mindenütt ott legyen. A „modern közigazgatás" cifraságaival, paragrafusos útvesztőivel és magas gallérú me­revségeivel szemben egészséges meleg vért kell bocsátani ebbe a szervezetbe, hogy hajlékony legyen a viszonyokhoz, érző szívű és tapintású és egyszerű. Mint a jó tanítónak apró tanítványai lelkéhez, a községi közigazgatasnak is le kell szállania a nép szellemi és anyagi mértékéhez, mert csak így érti meg, s lesz annak hasznára a közigazgatás gondviselésének munkája. Nagy munka, nehéz munka ez, s megrom­lott közviszonyaink között szinte apostolokat kíván munkásaiul. De a községi jegyzőnek ez az igazi hiva­tása és kötelessége! Fekvése hirleien a Tátrában látott poprádi tóra emlékeztet, csakhogy ez sokkal . agyobb stilusu és kör­nyezete is hatalmasabb. E^yáltulin bámulatos, hogy mennyi részlet van itt, ami meglepően hasonlít egy-egy tátrai csopo. thoí; — igy például a híres Piagser-VVtldsee-ben mintha csak a Zöld-to másat lámám, — nagyobb kiadasban! Az 1500 m. magassaguan fekvő pragsi ló szépségé azonban sokkal hatásosabb, megpillantana s -kkal meglepőbb, — csodás színjateka, l'eslői környezete minden latrai vidék­nél vadabb, mint altalaban az egesz tiroli természet. A feljutás e remek tóhoz igen fáradtságos s ezt nem is annyiia az út meredek emelkcdese, mint inkább nagy hosszasága okozza, mert bizony nem kis dolog harminc km.-t egyfolytában gyalogolni! De a legkiinerültebb turista is felüdül és egyszerre elfelijti a kiállóit összes fáradalmakat, mikor egyszerre csak megpillantja a csöndesen hullámzó, hatalmas víz­tükröt, melynek kekes-zöld, majd ezüstós-szúikébe át­menő felületen orakig el lehet né, ni a feny és az árnyék pajkos játékát. Közvetlen a to felett emelkedik egy büszke dolomit­orias, a hatalmas Seekolíel, melynek öröK hava egeszen benyúlik a Csillámló vizarba s a hómezők vakító felier­sege es a kopár dolomit-sziklak vöröses-barna tömegétől élesen válik el a part sötétzöld fenyő-szegelye. Talán uiég a mesebeli tündérek kek lava sem lehet szebb ennel a tiroli csodánál, melyet senki sem felejthet el, ha csak egy fulo peicre is látta ! Közvetlen a tó parljan emelkedik a csorbái „Nagy Szálló"-ra emlékeztető Wildsee-hótel, meynek (sodas comlOrte-ja valóban meglepő ! Londoni és párisi luxus­sal bererulezelt termek, — GleUclrerek hazajaban! Toblach vidékén igen sok érdekes regi var is ta­lalhato, melyek közül néhány meg ma is teljes épségben áll, — így például a Bruneck melletti „Schloss Bruneck" mely a XVH. század elejen lulalmas erődítmény volt s erős falainak egykor a töiténelemben is nagyobb szerep jutóit Most csendes a h íjdani harcok színhelye és a var összes emeletein békés nyaralók élvezik az ottani jo levegőt Csupán az első emelet van fennlartvaa brixeni püspöknek, Ki a vár mosiani tulajdonosa.

Next

/
Thumbnails
Contents