Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

30-ik szám. N Y í R y I D É K szerencsétlenül járt embereket a vonatkísérő sztmélyzet fellelte a podgyász kocsiba. Csapon az első se„'élyi Nagy B la orvos nyujto ta a katasztrófa áldozatainak, kik közül az egyik a szenvedett sérülések következtében azonnal meghalt,a másik Lippai Ferenc lény s litkei, szabolcsme^yei lakos súlyosan m •gsebusült. A katasztrófa áluozatainak egyikét G irzoly Jánost Csapon temették el. L ppai Fercncet pedig beszállították a sátoraljaújhelyi kórházba, hol másnap reggel kiszenvedett. A vizsgálat megindult annak megállapítása irár.t, kit terhel a szerencsétlenségért a felelősség. — Lépfene megdöbbentő nagy arányban lépett fel Nyirmadán Hunyady István bergazeras igáb in, ahol is egy nap alalt 32 daia'. marha hullott el. Az egész gazdaság szigorú zárlat alá vetetett. — Hamis e/ii->tpéiiz. A kereskelelmi miniszter rendele'et intézett a posla- és távirohivatalokhoz. amelyben tudilja, hogy ujabban ismét több hamis ezüstpénz került forgalombi. A hunisitvány többnyire ón-, cinkés antimonkeverékekből készül és sulyu<ról, rossz csen gésükről, valamint veretű; elrnosódoltsáyáról lehet felismerni. A miniszter f'Ilii- j • a hivatalokat, hogy az ezüstp ~nz elfogadásakor kellő óvatossággal járjan.ik el. — Ugy hisszük, ho^y a nagyközönség részére is elk lne ilyen miniszteri figyelmeztetés. — Nemzetközi birkózások. Wilson cirkusz igazgaló egyáltalában nem kíméli a köhséget, hogy az előadásait pártoló közönséget minél jobban mulattathassa. Programmja válogat dt. s művészei — kezdve a bájos kis Lmger gyermekeken a Triboló testvérekig mind elsőrendű gyakorlatukat mulattuk be, — az emberi testi ügyesség remekeit. — A múlt hét óta pedig — az érdeklődés fokozást véget — nemzetközi birokverseny folyik a Buza-téri arénában, s a mérkőzők között nem egy olyat találunk, aki a birkózás terén európai nevre tett szert. Ilyen löbbek kőzött Czája József, aki Parisban a vilíg bajnocságert folytatott küzdelemben második dijat nyert, s aki csütörtökön végtelen könnyűséggel győzte le 5 perc 17 másodperc alatl Oroszország bajnokát, Pitlinszkit. Czdja Beitalan is hatalmas erő, egyike a legügyesebb birkózóknak. Rrist, a sziléziai bajnok, heves, sokszor brutális támadásával nagy ellenszenvet kellett, de elkeli ismernünk, hogy hatalmas erő, s úgy támadásai, mint védekezése rendkívül ügyesek. Súndorfy, a birkózó tanar, már idősebb ember, de azért művészi technikája sokszor bániulalra, m hányszor nevelésre keltette a nézőközönségei. Jes Krislensi n, a dán bajnok, pyönyöiü altk, rokonszenv! s aic, birkózásában mest ri. Az élvezetes előadásokat nagyszámú közönség látogatja. — Köuilvo. asztalos és lakatn.s munka. A nyíregyházi kir. törvényszéki fogház tatarozásánál teljesítendő 430 1 kor. b6 fillérrel engedélyezett kőmives munkákra, 6 15 kor. 56 fillérrel engedélyezett asztalos munkákra és is30 kor. 10 fillérrel engedélyezett lakatos (vízvezetéki) munkákra augusztus 7. d. e. <) órakor a nyíregyházai kir. ügyészségnél versenytárgyalás lesz Bánalpénz 1 ()"/„. A műszaki iratok és a vállalati feltételek, valamint a kötendő szerződés tervezete a kir. ügyészségnél megtekinthetők. — Teriné/iy- és anyagjárandósági cikkek szállítása. A kassai III. honvédkerület hadbiztossága a kerületéhez tartozó állomások széna, alomszalma, ágyszalma, tűzifa és kőszénszükségletére kiirta a versenytárgyalásokat. Nyiregyhaza állomásra nézve Kassán augusztus hó 5-én d. e. D órakor az illető ezredek ke/elő irodájáb.in, illetőleg Kassán fenti kerület hadbiztosságánál fognak megtartatni. A szállítási felletelek füzetét, mely az állrmásparancsnokságoknál betekinthető, a kerületi hadbiztosság kívánatra ingyen megküldi. — Várkonyi és lánya. Várkonyi István ismert szociálista vezér, akinek a nevéhez fűződnek a véres alföldi szociálista zavargások, a napokban, mint egy lap irja, bíróság elé állíttatta saját édes leányát. A leánya ugyanis levelet irt az apjának s abban többek közt ezeket irta : „Meg fogom magát korbácsolni, maga gazember ! Maga szegény édesanyámat lestben-lélekben tönkretette. S mig Szabolcsban a maga által fellázított parasztok a szurony nak mentek itthon, ahogy én láttam, kikacagta a bolondokat. Kiszökött a külföldié és amig mi ilthón szenvedtünk, szépeigeit a szállodai szobaié.nyokkal. Miga gazember, aki elrabolta anyai jussomat. Leánya : Mariska." A bíróság beszüntette az eljárást az elkeseredett leány ellen. — A tokaji hidám eltörlése. Bernálh Béla kepviselő távirata közli a tokaji községi elöljárósággal, hogy a kereskedelmi miniszter augusztus hó elsejével megszünb ti a hidvám szedését. Ezen ténynyel úgy a mi niszter. mint B rnálh B'la elévülhetetlen érdemeket szerzett m ig.inak Tokaj fejlesztése körül. Sok ezerre megy azoknak a száma, akik évente c:ak azért maradtak ki a tokaji forgalomból, mert sokallottak 30 krajcárt vámra kiadni; már pedig egy il ven kis h lyen igen nagy különbséget tesz, hogy •!—5000 emberrel löbli vagy kevesebb fordul meg benne evenle. — Kiss i. «n püspök verse. Kilencvenkél évvel vállain, már- mar roskadozva hordj í az elet terheit a tiszántúli leformálus egyházkerület pátriarka korú püspöke — Kiss Aron. Nem mo/dul már Ki S'obajából. Lábát leköti az örg-ég, szem ire is homályt vont az aggság. Ezt a szomorú tehetetl-nsé^et énekelle meg legújabban a püspök egyik versében, amely nem reg látott napi ilágot. Igy szól a virs: Reggel. Megvirrad az áldó nap meleg sugára, Fényt terjeszt mindenütt a látóhatárra : Mégis az én szemem sürii köd borítja, Sötéttel bevonva van az ég kárpitja. Mindazoknak, akik most előmbe jönnek, Csak árnyékát látom jövőnek-menőnek, De lényegét, avagy a tárgyat önmagát, Nem láthatom soha, szinét, sem állagát. Szemem és két kezem írás-olvasásra Nem képesek többé, semmi dolgozásra, Másokat jó reggel a napnak sugára, Hiv fel dologra, sokszerü munkára. Engemet egy vak éj reám borulása, Késztet tétlenségre, örökös nyugvásra. Lábaim magasra, vagy mélyre lépjenek. Nem tudom, hogy balra, vagy jobbra térjenek; 1907

. julius 28. 5 Nem tudom, mert mindent elnyelt a sötétség. Kihalt a jobb időt ígérő reménység. Reménység te ! éltünk örökös kalauza, Mely azt e bajoknak tengerén áthúzza. Ne szűnj meg e sötét börtönben élőnél, Tartsd fenn addig, a mig majd az uj reggel kél. Megható kesergése ez egy neme? szivü, munkás embernek, egy derék főpapnak. Elfogódva olvastuk és a hogv az utolsó -orhoz értünk, igy sóhij'ot

1 u-ik fel a nagy Jókaival: — Bizony, de kár megvénülni ! — A viz, mint a iryomor- és bél betegvégek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban és Mari uhudban gyógyulást kereső gyomorbet^U' k legnagyobb kontingensét magyarok alkotják. E rnek oka pidig az, hogy a magyar konyha igen ízletes, de meglehetősen nebezen emészihnő táplálékokkal latja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig a zsiios ételek emésztését gátolja. A táplálkozásnak ezen betegsegekre vezető hátrányait az ivóvíz van hivatva kiköszörülni. Erre azonban a víznek lisz'ának, jónak >s olyannak kell lennie, h igy a táplálékot az einészteshez kellően előkészilse. Közismert dolog, hogy e célra a mohó ágnes-forrás a legelső sorban felei meg, inert nemcsak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus víz lévén, tiszta is, a gyomrot az imésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja s kellemes ízű borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai ágnes-vizet különösen olcsón szerezhetik be. — Dohányfüst hatása. Annyi minden rosszat beszéltek össze-vissza dohányzásról, hogy egyszer igazán már jót is lehet róla mondani, hisz már a legelemibb igazság is megkívánja ezt. Mérges anyagai ugyanis nemcsak a:; emberi szervezetre hatnak kártékonyán, hanem azokra a haszontalan lényecskékre is. meiyeket bacillus néven magunkban hordunk. Miután a sok baktéiium belélegzés utján jön a testünkben, felleli ;!ő es egyéb kent is v;lágos, hogy a dohányfüst érintkezésbe jö i velük s ezeket m-g-eminisiti. Hogy ezt a kérdést közelebbről megismerjük egy bécsi orvostudós tü-.etese í foglalkozott Vále ei eredin'nyeit a kö /eík :/,ők > mi folaljuk össze. A tudós egyes csöveket különféle bacillusokkul telített s a csövei azután a dohányfüst ha'ásánik tette ki. A difteritisz bacillusaira a dohányfüst nagy mértekben halott, amennyiben nnn növekedtek tovább vagy csak nagyon csekély mértékben növekedtek. A li.uszbacillusokra gyakorolt hatá<a a dohányfüstnek már sokkal csekélyebb volt, de ezek növekedésére is kirosm liato t. A gennybaktériumok ,t ellenb n a doiianyfü-t vdósággal pusz.liija, ugy, hogy összesorvadnak, nemhogy növekednének. A tudós abban foglalja össze fejtegetéseit, hogy a doh.tnyfü t a szájbui levő baktériumok legbiztosabb kipasztitója. — Bizony, bizony az a hőség! Ha az emberes az elmúlt nyáron tőlem kérdezték, hogy különösen a mezei munkáknál, az őket kinzó szomjnság ellen mi!é\ők legyenek, akkor én azt ajánlottam nekik, — ők azt kipróbálták és ezen jó tanácsomat megköszönték, és én úgy hiszem, hogy ezen sorai:n sok olvasója, ha csak szellemben is, ugyanazt fogja tenni, ha erről egy próba által személyesen meggyőződik. Vegyen, — ugy mondtam az emberekhez, 1 liter vizet, hagyja ezt egy teli kanál, körülbelül 15 —'i0 gramm, Franck-kavé-pótlékal. ami felesége konyhájában bizonyára meglesz, 5 percig jól felforralni, azután a főzetet állítsa felre és hagyja kihűlni, (: izlés szerint egy kevés cukrot is teliel hozzá :) azutan palackban, vagy kulacsban vigye magával a mezőre — Legjobban tenné, ha a palackot azután egy árnyékos helyen a tőidbe ásná, — mivel az ital akkor hűs, friss marad. Ha azután szomjas, akkor igyek ezen Franck-füzetből egy jó nagy kortyot és csodálkozni fog, hogy szomjúsága milyen hosszú időre csilapitva marad. A „Franck" tehát nemcsak a legjobb kávé-pótlék, mert hiszen ilyennek általánosan el van ismerve, — hanem a legjobb szomjcsillapiló is. 375—3—3 tapasztalatból m-ndhalom. Imgy a loykise l<sl ijrenylő. a szegénységnek li>gink.<bh Házinyúl tenyésztés. A hangoztatott cél az, ho;;y a nyúl ól, éppen úgy. mint a galambház, a szegény ember mészárszéke legyen. E cél eléresére és az értekesités szempontjából, a közönséges vagy magyar házinyúl tenyésztése helyett a kulturnyúlakat ajánlják az illetekes tényezők. A kultur-nyúlak közt megkülönböztetnek hús és prém-nyúlakat. A húsnyúlakhoz sorolják : a belga óriást, francia kosorrút, az anjiol nyúlak különféle fajtáit (ko-orrú, rőt, tarka) japáni, normandiai, lotharingiai, belga-wtás, patagoni nyúlakat. Prém nyúlnak nevezik az ezü t nyúlat, orosz prém nyulat. Az angorai selyemszőiü szőruitn,úLt, miután rendkívül figyelmes gondozást igényel, Andrassovich inkább a kisasszonyok ügyi Iliiébe ajánlja. E kultur nyúUk beszerzésénél mindenki fajtiszta egyedeket akar. Ha azonban a beszerzési források, nyúllelepek árjegyzékein végig tekintenünk, úgv horribilis összegekkel találkozunk. A Diana telepnél a belga óriás 6 -80 koronáig, a francia kosorrú 8 kor. lói 00 kor. ig, angol- j kosoriú 12 kor.-tól 200 kor.-ig. Valamivel szolidabb árakkal találkozunk egyebütt az egyeb fajtáknal. A Ma gyar Mezőgazdák Szövetkezete, ha jol emlékszem, az ezüst premnyúl darabjat 5—G kor.-ért adja; de csak az esetben, ha 50 darabot rendelnek. A tenyeszanyag beszerzési ára, amint kitűnik, nem igen szolgálja a kitűzött célt, a szegénység ügyét. Egyesek ugyan fennen hirdettetik hazafias áldozatkészségüket, az ingyen lenyészanyagot; de ezt csak belük mutáljak, részemről telt kísérlet ni in igazoja. Miután a gazdasági egyesülelek inkább a gazdák érdeket képviselik, mig a községek elöljárói a M[> anyagi jólétének előmozdítására lii atvák, célszerű enne, ha ezek ven ick kezükbe az ügyet s szegénynépük részére, viszo (szolgalat fejben tenyészanya- \ got szereznenek be. A viszontszolgálat pedig valamelyik ! szaporulat vissza — vagy lovábbadásában fejeződhetnék ki A szegény nép nemcsak házi mészárszékhez jutna, hanem — miután a kulturnyú'ak bú-a ha nem istállóbin vannak elhelyezve, minden melléki* nélküli — idővel keresett piaci rtihoz is. A szakértők ajánlotta fajn úlak, mint az ezüst, bécsi vagy kékóriás, és a vadasszinü normandiai közül, isebb gnndvisemegf lelő. a tény szie-li n való járatlanok legesek, ly. Iib mc«bos>zúlnjsi a nagyobb apparátust kövelelő pr. mnyúltr nyésztéshez a legjobb áimeneti tenyésztés, a normandiai húsnyúl. avagy keresztezéseinek teny sztése. Az elhelyezésre nézve a szakértőktől eltérően, ta án a természet útjait követve, a nép ismert elfoglaltsága szempontjából, az adott viszonyok és körüln-ényi k közölt, még a tiasilás idején is a szab.ido i tenyészt, snek vagyok híve. hirdetője, gyakorlója, peldaadnja. A nyúlat az állatok Diogenesének tartani, midőn a Teremtő a végtelen pusztaságot rendelte számára, avasry a népet mindjárt arra szorítani, ho-y hordóban, ládákhan becézgesse a bizonytalanságnak : — nem lehet. A szabadon tenyésztésnek g zdagabb a haszna, ha nem is több a tapasztalata, igy tehát a népet jobban vonzza, mert hisz a tenyésztésben járatlanságának, üzle'i szellemének jobban megfelel. Láda helyett, ha az udvar egy bek rílett részén legalább földből veri házikói csináltunk, megadtuk a nyúl lakó és kifutó helyét. Ez a szabidon tenyé-zlés (gyík módja, melynek primitívebb, de a nevét és a természetesség jellegét jobban feltüntető és megőrző módja, a gyepudvaron való szabadon er sztés, melyet több nyíregyházi gazda követ és lehet mondani, sz p sikerrel. Ez a mód. mint minden szabadon tenyésztés, elővigyáza'ot kövelel a nyúlat érhelő és a nyúltól eredhető károkra, továbbá a vérfertőzés meggállására. Ha a szegéiy nép közt általánossá lesz a nyúltenyésztés s ezz 1 együtt a hús krd elité. a gerezna kikészítésének módja ismert'é, ugy nem lesz szegenv ember, ki télen által krumplira, napraforgómagra lenne utalva. Franciák, angolok mint könnyen emészlhető tápláló húst ismerik s használják konyhai célokra a házi nyúlhúst. De míg a küllőid mágnásai ínyenc eledelnek tartjak a nyúlhúst, a nyíregyházi zakácsnők bizonyára nem keresik, mint a budapestiek a lóhúst, meri öli — ezt nem szeretik. Ez nemcsak a házinyúllal lörténhetik meg itt, hanem megtörlént az ezü-t gyönzytyúkkal is. Mig a külföldön 12 koronát adnak párjáért s mint fácánhús kerül az asztalra, nálunk 3 koronáért kérik párját, mert húsa nem jó. De, aki megízlelte a hú t, igazat ad a külföldieknek ; de, aki próbálta a tenyésztést, 3 koronáért többé nem tenyészt. A szabadon tenyésztett nyúl húsa minden mellékíz nélküli s különöse i a vagdalt húsban teljesen felismerheti tlen. Készilik vadas pácban; k 'szilének be őle francia- és vadá«zlevest; további gulyást, pörköllöt, prpiikást; majd pedig megtévesztve a jámbor vendéget, a nyúl, mini kappanluís és borjú sül! került az asztalra. Lehet belőle salátát s a francia konyha produclióil utánozni De gustibus non est disputandum. Nem tévesztem el a célt, nem a gazdagok asztalára, hanem a szegényekere hívom fel a figyelmet. Agrár államban vagyunk, figyelmet érdemel az anyaföld rögéhez hűtlen nép. A nép jóléte: vezetőinek jósága. S. E. Bojtor vasárnapja. Kit az egész század szid, pirongat, korhol, Gyer elő még egyszer, infanteriszt Bojtor : Szomorú képedet dugjad elő, hadd lám, Van-e még erőm, hogy jól lepingálhatnám ? A múltkor előlrűl vettelek le ; hátha Jobban mutat a kép majd oldalba-hátba ? Hogyha előbb veled a porondot rúgtam, Hadd lássam, mit csinálsz odabent a cúgban ? Mert van ott is élet, — azaz hogy csak ott van — Kimázolt, tündöklő közös lakástokban : Pajtásság, barátság ott szövődik, éled. Ott van az igazi, víg katona-élet. Oda vigyj bé engem, múzsám tátos lova. Hiszen itt hagyom már ezt is idestova ; Kezdődik újra a nyárspolgári világ, S leszek, ami voltam, jámbor íródiák Hadnagy úr kiadta a parancsot épen. Legénység öltözik, vagy nagy készülőben ; Mind ki a városba, ahol alig várja Reménykedő, hívő, szerelmetes párja. Vasárnap van. A nap nyájasan tekint lc Kicsípett, daliás, szép legényeinkre; Hej, de nincs pjy fényes a nap lagyogása. Mint a szerelmes lánv szeme-mosolygása. Hát te, Bojtor, mért nem veszed a bajnétot ? Vagy neked nincsen tán kimenő szándékod ? Mit pislogatsz, kertelsz ? Szabad délután van ! Bizony, még megposhadsz itt a kaszárnyában ! Szívesen mennek én — sóhajtozik titkon — Ne vón' csak rám szabva kaszárnya-áristom ; Tudom én istenem, megmutatnám még cn. Hogy szoktuk mi otthon kint a falu végén ! . . Jár a kefe gyorsan, siet a legénység : Szégyen volna, hogyha valaki lekésnék. Egy-kettő maradt már csak a cúgban hátra Aki a szivarját gyorsan nem találta. Azok is elmentek . . . Elcsitult a lárma, Mint kihalt temető, olyan a kaszárnya, Melyben két virrasztó hortyog olykor-olykor, A napos káplár és infanteriszt Bojtor Bojtornál tudnillik ez volt a folyamat : Örült, hogy elment a durva siserahad. Rágyújtott, — azután ágyra heveredett : Hátha fog aludni bárcsak egy keveset — Vagy, hogy pihentesse törődött, agg csontját, (Ahogy azt gőgösen az öregek mondják ) S tűnődvén a világ gyors múlandóságán, Ásított, hogy majdnem kibukott a száján.