Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

í 28-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. julius 14. Emlékezetének varázslatos hatása könyeket csalt szemeimből, vasmarokkal szorongatta meg rajongó szí­vem sajgó érzelmeit, szent borzadálylyal éreztem közel­ségét az áldott hamvaknak, amelyek a mérhetetlen szel­lemóriásnak voltak földi részei és én is hallottam végig sóhajtani a völgy felett a magyar géniusznak síri énekéi — a mint Petőfit zokogja! De az az ének, — az a dal nem gyászének volt, — hanem a megdicsőülésnek, a felmagasztalásnak diadalmas és egetverő hatalmas rapsódiája ! Nem halt meg! Él! Él a szivemben, a lelkemben és élni fog örökké, a mig egy szív, egy lélek lesz, aki őt megérti, aki vele magyarul érezni, lelkesedni tud! S ezek közt a szent érzelmek közt reátok gondol­tam -- szeretett daltestvérek! Szeretném átültetni telketekbe azt a lelkesedést, amely az ő emlékezetének felemelő kultuszától lelkemet foglyul ejtette s magával ragadta! Rajta! fel kedves daltestvérek! Ne csak a dicsőségért, hanem törjelek ptőre főként azért, hogy dalolok méltó legyen hozzá, az ő emlékszelének örök nagyságához ! Legyen dalotok az a hatalmas diadalmi induló, a melyet a Küküllő mentén én hallottam lelki füleimmel s akkor mienk a babér, mienk a dicsőség, mert az ő szellemét megértettük ! A viszontlátásra ! Előpatak-fürdő 1907. julius 21. — iskolák építése Nagykálló községben. Sza­bolcsváimegye közigazgatási bizottságának utasítására Nagykálió község a Császárszálláson két iskolát fog épít­tetni. Az i pilesi helyet mar kijelölték és az építést még ez év őszén megkezdik. — Az uj betegsegélyzö és balesetbiztosító tör­vény 1907. julius elsejével életbe lepett. Ezzel hatályukat vesztik az ipartörvénynek a beteg­segítésre vonatkozó 142. és 143. §§-ai, valamint az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség eseten való gyógyításáról szóló 1881. évi XVI. t.-c. Az uj törvény végrehajtását szabályozó rendelet azonban még nem jelent meg és így erre nézve alapos tájékoztatás még nem nyujlhaló. Mindazonáltal, minthogy a törvénynek életbelépte több rendbeli kötelességet ró a munkaadóra, melyeknek nem teljesítése káros következményeket okoz, addig is, míg a végrehajtási rendelet meg fog jelenni, a követke­zőben ismertetjük a legsürgősebb tudnivalókat. A betegsegitésben az az újítás, hogy julius l-től kezdve a betegsegélyezési járulékot mind a munkaadó, mind az alkalmazott fele fele részben fizeti. Hogy mi lesz ez a j.iru ék ? azt m i még s nki sem tudhatja; mert azt majd a ineg in •galukitandó országos uiunkasbiztosiló pénztár fogj i alapszabályai keretében megállapítani. De az minden valószinüs-g szerint nagyobb lesz, mint most. Addig tehát, míg a fizetendő járulék összi gére nézve a munkaadók részere hivatalos erlesités meg nem jelenik, a munkaadók az eddigi összeget oly kikötéssel vonják le és tartsák vissza az alkalmazottaktól, hogy a járulék hivatalos megállapítása után az alkalmazottak bal végleg lefognak számolni. A be és kijelentéseket pjdig, mint eddig, a buda­pesti kerületi általános inunkásbetegsegélyző pénztárnál teljesítsék. A balesetbiztosítás is életbelépett julius 1-ével. E naptól kezdve a munkaadó, ha alkalmazottját baleset éri, szavatol ennek mindazokért a szolgáltatásokért, mehekel a törvény az alkalmazottaknak biztosit: ezek közt foglaltatik a sérültnek a 10-ik héten tul felgyógyu­lásáig vagy haláláig való gyógyíttatása, ami az eddigi balesetbiztosításokban nem talált födözetet. E felelőség elhárítása vegett tanácsos az összes alkalmazottakat, azokat is, kiknek járandósága az évi 2400 koronát meghaladja, tehát az összes rajzolókat, könyvelöket munkavezetőket stb. kerületi allalános mun­kás betegpénztarnál, már most „balesetbiztosításira be­jelenteni. A balesetbiztosítás után járó összes költségek kizá­rólag a munkaadót terhelik, ezeket az alkalmazottakra áthárítani sehogy sem szabad. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Kauzsay Tibor kiskállóiföldbirtokost állategészségügyi s. felügyelővé nevezte ki. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Ernszt Vilmos állatorvost a X-ik fizetési osztályba léptelte elő. — A debreceu—hajdusáuisoni vasút folytatá­sa. A debrec-m—hajdusámsoni h. é. vasultársaság Nyiradony, Mihálydi, Szalmad és Nyírbogát érintésével Nyírbátorig szándékozik vonalát meghosszabbítani. A 4t kilométer hosszú voi.al közigazgatási bejárasát folyó évi julius 24., 25. és 2»i. napjain eszközöltek. — Felhívás a XVI. országos tűzoltó-szaktan­folyam látogatásául. A magyar országos tűzoltó-szö­vetség hazai tűzoltó intézményünk fejlesztését célozván, a fenálló tüzrendészeti kormányrendelet célzatainak men­nél szélesebb körben leendő megvalósítása végett, a f. év nyarán a XVI. Országos Tűzoltó-Szaktanfolyamát tartja meg, alkalmat és módot óhajtván nyújtani ez által a tűzrendészet és tűzoltás iránt érdeklődőknek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt és aránylag kevés költség­gel a tűzoltói szakmában megfelelő kiképeztetést nyer­jenek, tűzoltó testületek szervezéséhez és azok szakszerű vezetéséhez, a tűzrendészet kezeléséhez a megkívántató ismereteket megszerezhessék. Felkérjük tehát hazánk városait, nagy és kisköz­ségeit, a tűzoltóságokat és bajtársainkat s mindazokat, kik az emberbaráti szeretet szolgálatában álló nemes intézményünk iránt érdeklödnek, hogy a folyó évi augusz­tus hó l-től augusztus hó 19-ig bezárólag Budapesten tartandó tizenhatodik országos tűzoltó tanfolyamra minél nagyobb számban jelentkezzenek s használják fel az ezen szakmában való kiképeztetésükre kínálkozó kedvező alkalmat. Kellő tájékozás céljából a következőket közöljük: Tanfolyam hallgató lehet minden 18—42 éves, fed­hetetlen előéletű férfi mégis tekintettel arra, hogy a tanfolyam elsőrendű czélja az, hogy a tűzoltó tiszti állás betöltésére mindenben alkalmas erőket neveljen, kívá­natos az, hogy a tanfolyamra általános műveltséggel — lehetőleg érettségi bizonyítvány nyal, jegyzői vagy tanítói oklevéllel bíró, kellő társadalmi állást betöltő, katonavi­selt egyének küldessenek ki A felvehető hallgatók száma 50-ben van megállapítva. A tanfolyam kezdődik 1907. évi augusztus hó 1-én és tart bezárólag augusztus hó 9-ig. A befejező vizsgálatok augusztus 18-án és 19-én tartatnak ugy az elméleti, mint a gyakorlati részből. A látogatási igazolványban fel lesz tüntetve, hogy az illető tanfolyamhallgató a tanfolyam ideje alatt tar­tott előadásokat és gyakorlatokat a megállapított tanterv szerint miként látovatta. Ez azonban minősítést még nem képez hanem arra jogosít, hogy a tanfolyamot vég­zett hallgatók egy évi ujabb tűzoltói gyakorlat után képe­sítő tiszti vizsgálatra jelentkezhetnek s ennek letétele esetén képesítő bizonyítványt kapnak, melyben benfog­laltatik, hogy az illető tiszti minősítést nyert. — Közigazgatási pótbejárás a szatiuár—má­tészalkai h. é. vasúton. A szatmár—mátészalkai h. é. vasútra nézve közigazgatási pótbejárást tartanak fo­lyó évi augusztus hó 13. és 14 napján. — A kisvasutak jegy füzete. A nyíregyháza vi­déki kisvasutak igazgatósága igen üdvös újítást lio ott be. Ugyanis az utazóközönség kényelmére jegyfüzeteket adott ki Egy füzetben 10 jegy van. Ára a helyi első szakasz­forgalmába 1 korona 20 fillér. Helyi II. szakaszba 1 korona 00 fillér. A szomszédos forgalomba 2 kor. 40. A jegyek hálán a menetrend is rajta van. Kaphatók ezen jegyfüzetek a kisvasúti állomáspénztáránál, a var­megyeháztéri és a Sóstói állomáson. — Esküvő. Kardos László oki jegyző e hó 18 an vezette oltárhoz Fülep Karoly kótaji jegyző kedves leányát Erzsikét. A polgiri esküvőt Okolicsányi f) 'zső főszolgabíró kötötte. — Megliivó. A kisvárdai önk. Tűzoltó Társulat saját pénztára javára folyó hó 28-án a nagy vendéglő színházter­mében szinielőadással egybekőlölt zar körű tánc/mulatsá­got rendez, dr. Szmrecsányi Liszlóné védnöknő, Nozdro­vitzky László főparancsnok e.nöksége ..lalt. S'.inre kerül: az ,Eyyetlen leány." Vígjáték 1 fi Ív. Irta: Gr. Fredro S. Rendezi Dr. Tóth Endre. Utána: „Bnx és Cox.* Vigjüék 1 felvonásban. Irta: Morlon Madison János. Belepődíj : Páholy 8 korona. I. r. ülőhely 3 korona, II. r. ülőhely 2 korona. Állóhely I korona. Karzat 50 fil­lér. Az előadásra megváltolt jegyek (állóhely és karzat kivételével) a tánczmulatságra is érvényesek. Jegyek előre válthatók Berger Ignácz és Társa könyvk ívskedé­sében. A színielőadás kizlele 8 és fél nrakor. K"dv ző idő iselen a társulat tagjai a várkertben nagy tü/ollo gyakoilatol tartanak délután 4 ómkor. Felülő-élések köszönettel fogidtatnak és hirlipilag nyugtaztitnak. (íyíiszrovat. M-ly fajdalomtól meg ört szív­vel tudatjuk szeretett jó g* ennek,- unoka- és testvei nek Aranyoss Juliskának f. hn 20-an délután 7 órakor hósz­szas sz- nvedés után életenek 15 ik évében gyászos el­hunytál. Kedves h. lo'lunk födi részei f. hó 22-én dél­után 4 óiakor fogn.k az ev. ref. egyház szertirtása szerint örök nyugalomra tétetni. Ujfehértó, l'.)07. julius 20-án. Áldás emlékezetére, béke poraira ! Aranyoss J )­zsef es neje Kálmánchey Julianna szülei özv. Kálmánc­hey Sandorné nagyanya. Aranyoss István es neje Má­csánszky Mariska s gyennekeik Aranyoss Terézia es férje Féket Matjás s gyennekeik Aranyoss Józ-f, Aranyos Mihály, Aranyoss Erzsébet és férje Dancsy Jó­zsef s gyennekeik Aranyoss Imre, Aranyoss Marton, Aranyoss Zsófia mint testvérei. — A dánosi tragédia. Az országszerte nagy meg­döbbenést keltett dánosi rablógyilkosság következtében megindított nyomozás szalai megyénkbe is elnyúllak. A tettességgel gyanúsított oláh cigányok egy csapatja ugyanis eire vette útját. Egyik főcinkost. Kolompár Balog Józsetet, az ujfeh rtoi halárban, három társat pedig Királylelek alatt fogta el a csendőrseg. A nyomo­zás folytatása vegett a debreceni szárny parancsnokság­tol 3 csendőrtiszt s nagyobb számú csendőrcsapat érké­zéit a napokban Keinecsére. A sóstói erdőt is erős ku­tatás alá vették. — Szólók adómentessége. A m. kir. pénzügy­minisztérium rendelkezése szerint a szőlővel beteiepilett területek ez év folyamán kataszteri felmérés fda jönnek s természetesen a inunál sokKal nagyobb földadó alá esnek majd. Figyelmeztetjük azért a', uj telepilésü sző­lők tulajdonosait, hogy mivel az uj telepítések 10 évig adómentesek ha azok a kataszteri felmerés előtt, — a községi elöljáróságok utján a kir. pénzügy igazgat ósághoz be lesznek jelentve, — s.jat jól felfogott érdekükben mindazok, kik még eddig e 10 évi adómentességet nein kérelmezték volna, azt a felmérés megkezdése előtt el ne mulasszak, különben a kedvezménytől elesnek. Az ilyen lárgyu s a kir. pénzügyig izgatósrghoz cunz'lt kérvények a városi ad' hivatalnál nyujiandók be. — Utkaparóház építése. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottsága a Sátoraljaújhely—csap —mun­kácsi tngi közül 3—1 km. szakaszán e.yeg\es utkapa­róház s melléképület felépítését, kut, kerít s ké-zilest 4113 kor. 85. fill. költségösszeg erejéig engedélyezvén, a fentemlitett munkalatok kivitelének biztosítása céljá­ból augusztus hó 12-ik napjának d. e. 10 órajira a vármegyeház kis tanácstermében tartandó ujabb ver­senytárgyalás hirdettetik. Bánatpénz. 5 " „. A munkala­tokra vonatkozó műszaki müvelet és részletes feltételek a nyíregyházai in. kir. áll imép tésze i hivatalnál megie­kinlhelők. — Tűzoltók gyűlése. A helybeli önkéntes tűz­oltó-egylet ma délelőtt 10 órakor tartja megevi rendes közgyűlését. A belkezelésen kívül tárgyalni fogjak az önkéntes tűzoltck memorandumát, melyben h tliatos rendőri és ka'unai segítséget kernek és ezen kívül a felszerelések kiég'sziléset is kívánják. — Uj postaUuynökség. Szabolcs vármegye Nagy­báka közsegben Nagybáka eln vezéssel 1907 évi julius hó 16-án postai ügynökség lepett életbe, mely bárhova szóló levélpostai küldemények, továbbá csak a belföldre, Ausztriába, a megszállott tartom ínyokb i é< németor­szágba szóló, 1000 korona ériéket m-gnem haladó pénz és Csomagkü demények felvételével, továbrúlásával, le­adásával es utalvány nemkülönben postát ikarékpénz.tari ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynök­ség kézbesítési köre Kis és Nagybáka községekre. Baki­liget, t'i chy és Újházi tanyakr.i. Kisbaka és Péchy majorokra, Kisgyulaháza és Újhelyi szóló telepekre ter­jed ki. Az anarcs-nagybákai kézb 1 itő és gvüjlőjárai 1906;. évi julius 15 ével bezárólag m >gs ün k. — Szerencsétlenségek.Pál Má'ia gyulaház lakos­nak három éves gyermekét elgázolta egy szekér. Mire a szülr k a szerencsétlenséget eszrevellék, a bajt nko/n koc-is szekerestől el vagtalotl. A kis g érmek sérüléseibe má=nap belehalt. Tar Imre puszlagúthi lakos 6 éves leánya a ke­m- nce mellet sütkérezett; egy kiugró szikra ruháját meggyújtotta, s a kis lány oly súlyos égési sebeket szenvedet', hogv az odahívott orvos már nem találta életben. —• Özvegyi jog. A ker. skedelemügyi m kir. mi­niszter egyik legújabb rend ictében kimondotta, hogy az iparos özvegye uj iparigazolvány váltásira nem ko­telezhelő, az özvegyi jogon megkezdett iparűzés p dió­szerzett jogot képez s az ily medon szerzett jog ujabb férjhezmenetel esetén sem szűnik meg. Az. özvegy li hát örökli férje iparigazolványát s ennek a'apján jog.'al bír a férje állal birlalt áruhelyre is. — Utasítás a tanonciskolásokról. Uj rendeletet bocsátott ki a közoktatásügyi miniszter. A keresk- dő és ipiarostanoncokk.il szembe n az ulásítás szigorúbb az. ed­diginél. Kötelességévé teszi az elsőloku iparhatóságoknak, hogy ugy a bj nem irt, valamint az igazolatlanul mu­lasztó tanoncok munkaadóival szemb.-n a kihágási .Tá­rást indítsák meg az 1884. évi XVII. t.-cikk alapján, amely szerint pedig a büntetés minimuma 40 korona s maximuma 400 k uona. Szükség is \ olt erre a szi"oni intézkedésre, mert helyben is sok iptros akadt, akikkel szemben hatástalannak bizonyult az enyhe bünlelé--, mely 4—10 korona közölt váltakozott. — Tűz. Szerdán éjjel özv. Somogyi Istvánné kótaji u. 33 sz. alatti háza kigyuladt. s teljesen leégelt. — Betörők garázdálkodása. Klár Gusztáv selyem utcai lakását e hó 24-én éjjel ismeretlen tette sek feltörték. Munkájukat valami megzavarh itta, mert semmit sem vittek el. — Halálozás. Biedermann Sámuel, a Nemzeti kávéház tulajdonosa, folyó hó 24 én hajnalban hosszas betegség után G5 éves korában elhunyt. Halálát özvegye és gyermekein kivül nagyszámú rokonság gyászolja. — Betörés. A napkori rk. templomba folyó hó 26-ári virradóra ismeretlen tettesek betörtek, s onnan 80 kor p'rselypénzt elvittek A ny unozásl m-gi idiloitai;. — Uj ötkoronások. Nemrégen a magyar képvi­selőházban és az osztrák parlamentben törvényjavasla­tot nyújtottak be uj ötkoronás ezüstpénz vereteséről. Legelőször 1899. és 1900-baii verettek ötkoronást, még pedig összesen 64 millió értékben, a miből Magyar­országra 19.2 millió és Ausztriára 44 8 millió jutott. A veréshez való ezüstöt a jegybank készletéből vették és a pénzverésen nálunk 2.18 millió koronát, Ausztriában 5.0b milliói nyert a kormány. Most ismét 64 millió ko­rona értékben hoznak forgalomba uj öt.koronást, a me­lyet a bank készletből vett ezüstből veretnek. — Kivándorlók Hg) elmébe. Az amerikai „Be­vándorló* című ujsng ova inti a magyarokat az i lei kivándorlástól. Az Egyesült Áll nukban ugyanis nagyon silánynak Ígérkezik a termés, aminek munkahiány és nagy dragaság lesz a következménye. Élihez járul még, hogy a penslyvániii bányákban, ahol tudvalevőleg sok a magyar munkás, nagyszabású sztrájk van kitörőben. Á munkások azt követelik, hogy az úgynevezett, sz<>n­válogató gépekkel való munkát szüntessék be a bánya­tulajdonosok, mert a gepek miatt a munkasok bére 13 száza é< kárt szenved Ezek a rossz Ilink különben is ismeretesek Magyarorszagban, mert az utóbb ú'nak in­dult kivándorlási hajokon kevesebb utas volt, mint a mult hónapban. — Franciák a Hegyalján. A „Tokaj és Vidéke* c. lapból vesszük al a kövi tkező érdekes liirt: Francia szőlősgazdák es borkereskedőkből álló mintegy 20 főnyi társaság európai t mu'm ínyirja közben útba ejti a tokaji hegyaljat. Folyó hó 30-án érkeznek Tarcalra s ott a vincellériskola vendégei lesznek. Tárcaírói még aznap délelőtt átrándulnik Tokajba, délután pedig M id a, eset­leg Tállyára. Másnap az egé-z társaságot Waldbott­Bassenh 'im báró nagybirtokos látja vendégül Tolc-ván. Ugy Tárca on, mint a többi érdekelt községekben m -Hó fogadásukra előkészületeket teszn k. A vincellériskola igazgatója felkérte a környék franciául érlő urait a ritka vendégek kalauzitasára, akik közül többen szívesen megígértek közreműködésüket. Hatósági munkásközvetités. A törvényhaló­sági munkásközvet itő alant irian közli a következő inunk í alkalmat és értesíti a vállalkozókat, hogy hű ebb felvilágosítást tólle Nyíregyházán a rendorkapitányi hiva­talban ny erhetik nn g. Aradvarmegye Megyesegylnza községéből mintegy 86 p.r munkás hajlandó további vidéki aratási mun­kára el.-z rződni. Csongrád vármegyei S.egvár községben 80 arató munkás hajltndó más vidékre is elszerződni. Bíbel J. Oraviczai lakos (Krassó-S örény vármegye) tűzifa termelésre 100 (• gy-zaz) erdei munkást keres azonna'i alkalmazás mellett huzamosabb időre. Szerencsétlen ég egy vasúti hídon. Csapr.il irjak lapunknak, hogy olt a Litorc.i felelt vezető v suli hídon lém s szerencsétlenség történt, melynek egyik áldozala mar a h lyszinen meghalt, a másik pedig a sátoraljaujh lyi „E zsebet közkórház*-ban. A szörnyű kalaszlrofa a C-ap állom is mellett mi-fel kilométer tavolságban levő Latorca v isuli-liidon történt. A Lilorca felelt C ap mel eit k l Ind: a közúti és va ui Ilid vonul el. A közúti hídon atmmö vásárosoknak vámot kell ti zeini, s valószínűleg ez a kis ös-'zegü díj menták r.lása indította Garzoly János és Lip/iai F renc l.lk i lakos ikal arra, hogy teheneikkel ne a közúti liiton, de a vasúti hídon keljenek ál. A mint a tehénhajcsárok a hidra érlek: ép akk.ir robogolt fel a kanyarulatb il aLa'orci hidra a Csap fel • igyekvő .>401 s;. személy v mn A telién 'k a vonat robogásától megriadva valósággá' od iszoritották a két hajts.irt a sínpárra. — A s'.emáyvona' vezilője Sutjár János iiiozdonyv. z'tő előielatta a bek ive kező katasztrófát, fék.veit és ellengőzt adott, a'.ónban i vesze­delmei mar n-un le i telt elk írülni. A k m/arulatból ' telj s sebess gg I a h.dra robogó vo iát elgázolta a két ; emberi s a kot tehenet. A vonít azonnal megállott s a

Next

/
Thumbnails
Contents