Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

2 29-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. julius 21. csőt. Igaz, hogy a szívnek ünnepek kellenek, de ez nem napokhoz van kötve, alkalom szüli ezt. A maiarak és fák napja, a b ke nipja súlytalan a gyjkorl.it embere előtt, ki tudja azt, hogy évek kellenek a szív és lelek nemesíteséhez, melyhez a folytonos szoktatás és a példa tűzoszlopa vezet. Az ilyen napok csak befejezői s nem pedig kezdői lehetnek a nevelés egy évi munkájának. A gyermekvédő liga célját, a gyermeknap jelentőségét meg kell ismeitetni az iskolában s a gyermek es ennek közvetítésével a szülő figyelmét föl kell hívni az urnákra, mint ahogy ezt a kassai tanítók tették. Ez, valamint a beszi lgetés az árva és elhagyott gyermekekről, a felebaráti szeretetről, egy napra s annak emlékének elég, de a jótékonyság biztosítására, a szeretet nevelésére még kevés. A gyennekvédeleni ügyét szolgálhatjuk anyagilag, de szolgálhatjuk leglőképpen a gyermek szellemi és erkölcsi javát célzó törekvésekkel. De bármiképpen is szolgáljuk, csak a gyermekismeret és szeretet utján tehetjük eredményessé s nyerhetjük végcéljában azt az erkölcsi jutalmat, melyet viszonzásul a társadalomnak ad. A gyermek védelmet általanositani, a köztudatba kell bevinni. Egyesek áldozalkészsége, a tömeg ingadozó részvéte, avagy a felpanaszolt líllérje nem képezhetik a gyermekvédelem állandó termékeny talaját, ha ezt a közérdek nem táplálja, a gyermekismeret és szeretet nem műveli. Minden embernek meg kell adni az alkalmat és módot, hogy leróhassa a szeretet adóját akár anyagilag, akár szellemileg avagy erkölcsileg, mellyel tartozik Istennek, felebarátjának és önmagának. Miulán a gyermekvédelem elágazó feladatai benyúlnak a családba, iskolába és társadalomba, gondoskodni kellene e teladal népszerű és célszei.ű kidolgozásáról. A gyermekvédef innék nem passiv, de aktiv tényezőkre van szüksége. A gyermekvédő liga ln-son oda, hogy az i-kolak a gyermekismeret és szeretet p Idaadói a szülői értekezletek ennek hirdetői, a családok pedig megtartói legyenek. Otthont kell adni minden gyermeknek, olyat, hogy otthonosnak érezze magát. Helyet kell adni a társadalomban olyant, amilyen emberi jogának és méltóságának megfelelő A legjobb otthon a legjobb gyermekvédelem S. E. Giardi nettó. Mese, de mogtörtént. Ell vala egykoron —' nem is olyan régen Oszőlőfüreden — épp' a bűvös völgyben E mese alakja, mogorva — bar nem ven — De lábát kinozla reoma és köszvény. Nincs jobb erre — mondták — a Sóstó fürdőnél, [> • meg hires Pöslyén messze, s drágább ennél,*) Nossza tehát rögtön kész is halárzala : Holnaptól kezdve már a Sóstót használja. Kel is kelt hát mindjárt másnap reggel jókor, Mert ü előtt indul ,,Liget"ből a mótor. Igen ám.papíron! de a valóságban Harmincz—-negyven perczet késve — de ponlusan. „Ez. még nem baj — mondá — fő a biztos hatás lla később is mégis nem leszek nyavalyás ; Biztat erre sok más ki ereglő arca Kik fajdalmát nagyrészt szik^ó már felszívta." Sóstóhoz közelgve már előre érzi Kmja miként uiyhűl; pedig nem is sejti Minő átkozott pech! mit kellelt hallani: ,,Kazánt liszlilják mo.4, lehet visszamenni." Szomoiú a való, bele kell nyugodni; Egy nappal bár késve, holnap majd megkezdi. Kezdné csak, de latja délután plakáton : ,,Ki fürödni akar — kél napig még várjon." Nehez volt a kél nap, kinos s végnélküli Mert csuzza nem enyhült, alig bírja tűrni. Bosszantásul még a nap is jobban éget, Eelhő nem takarja, szél nem zavar csendet. Harmadnap véglére sikeiült a terve, Hideg időben, de bejül olt a vizbe Élvezte kegyetlen, használt is azonnal, Mert fájdalma enyhült már is néhány fokkal. , A sok fürdő gyengít! Egy nap tehát pihen, Holnap ulán pedig újból fürdőt veszen. Ki is imiil többekkel jelzell nap Sóstóra, Hol az érkezőket nvgiepetés várla. Vendéglős és pinci r, fürdős és pénztáros Mert nem küldött szenet sem bánya sem v4ros Siettek erdőbe fűtéshez lat szedni, Hogy legyen meleg \jz — vepdegnek fürflrjni. |.ett is áii(de kevés, mert óránként iccze, Volt mit adott l'flrdő — melegnek szánt csöve. Igy szegény betegek várlak i|e hiába •— Csak e y nőt kivéve — nem kerültek kádba. Két nap múhán ismét, miként előbb máskor Kiment azon hitben, hogy azóta íz forr; Ámde fürdőháznál a pénztáros mondja: ,A gep romlott részét gépgyáros javítja." Sajnálja őszintén — lürödni nem lehet Bár zaklatta erle a gyárost eleget; — Váija mii den pi rezben — hogy kijön a gépész S erre két órára fürdő is lesz már kész. Elég volt — gondolja magában a beteg Három az igazság, ezt is már rengeteg Elveszeti ideje s némi pénze bánja, De löbbel alig megy Sóstó tájékára. Verje meg a debla — átkozza magában Mind az intézőket sorra a hány csak van. *) Ez is csak mese. Csúzza persze tovább kínozza szüntelen, Mii ezután most is csak túrni kénytelen. Morál. lla csú/od van tűrjed, csendben megnyugvása il Ezzel is holtig élsz, éppen úgy mint m issal; Sóstót n- m ajánlom — bár hatása hizlo-s De fü'-dé- ké segej. egészb -n .meg piszkos. Szerkesztettem keservemlieO, esúz liántalnmk kfizepetle (jizl meg is liítni rajta.) Ifj. ilazuli Verái. A nyiradonyi járásról. Szabolcsvármpgye a nagykállói meg a nyírbátori járások egy-egy részéből Nyiradony székhelylyel egy uj járást alakitolt. Az uj járás felállilásának indokai közismertek. Röviden összefoglalva: azerf volt szükség az uj járásra, mert a vár megye délkeleti resze távol esett ugy a vármegye székhelyétől, mint a járási székhelyektől. Az uj járás székhelye Nyiradony lelt. Nevét is tőle kapta. Ugy látszik azonban, hogy ez a járás is a bogdányi meg a dadai járások sorsára jut. Legalább azon az uton van. A hajdani dadai járásból két járás lett és egyiknek se Tiszadada a székhelye. A bogdányi járás székhelye meg Kemecse. Ha a dolgok akként fejlődnek tovább, amint megindultak, a nyiradonyi járás székhelye se marad Nyiradony. Akarva, nem akarva, el kell onnan helyezni a járás székhelyét. Nyiradony ugy járt, mint az az ember, akinek várallanul sült galamb repül a szájába. Úgyszólván egy lépést sem tett, semmi áldozatot nem hozott, mégis járási székhely lett belőle. Most meg, mikor már szájában a sült galamb, folytatja tovább az eddigi semmittevést. Mikor a mult század hetvenes éveinek elején a kir. törvényszék és vármegye székhelye Nyíregyháza lett, ugy a törvényszéknek, mint a vármegyének évtizedekig ingyenes szállást biztosított a varos. Miért? Mert felismerte a székhelyek idehelyezésének jelentősegét. Es mert azt akarta, hogy azok a székhelyek itt is maradjanak. Igy gondolkoztak a nyíregyháziak. Mit tesznek a nyiradónyiak ? Semmit. Illetve minlha azl akarnák, hogy a járás és a vármegye megunják a nyiradonyi állapotokat és ott hagyják Adonyt. Vagy talán azt képzelik, hogy ez h hetetlen? A járási tisztviselők máig sem voltak képesek maguknak lakást kapni. Éjszakára korcsmában, szabóműhelyben húzódnak meg. Nappal a hivatalos órák után a szabad eg alatt ödöngenek. Koszttel a főszolgabíró látja el őket. Családjaikat nem vihették magukkal, mert n -m tudják azokat hol elhelyezni. Az újonnan kinevezett járási állalorvos már is áthelyeztelését kérle, olyan helyre, ahol családjáv.-l együ'l lehet. Hát hinné ezt valaki? Magunk se hinnők, hanem feltétlenül megbizhaló forrásból merítenénk adatainkat. Talán csak nem a Debreczenhez és Hajduvármegvéhez való vonzódás irányítja az adonyiakat ? Ez sincs kiz.írva. Sőt bizonyos jelek egyenesen erre vallanak. Nyiradony 50000 koronát szavazott meg a debrecen—hajdusámson—nyírbátori vasútra és mindenképen lelkesedik a debreczeni csatlakozásért. De csakis a debreceniért. A nagykállói csatlakozás iránt még csak nem is érdeklődik. H i ez a sült galamb is a szájába repül, utóvégre talán nem bánja, de legfeljebb tűri. A község halárában levő utakra se sok a gondja. Nem lörődik azzal, hogy az uj járás községeinek a lakosai felkereshessék a járás székhelyét. A fődolog az, hogy Debrecennel és Hajduvánnegyével közvetlen vasúti összeköttetése legyen. Ilyen körülmények között nem csuda, ha a járási tisztviselők elvágynak Nyiradonyból valamely más alkalmas helyre. Valamint egészen természetesnek lehet találni az uj járás községeinek azt a pozitív formában megnyilatkozott mozgalmát, hogy a járás székhelye Nyiracsádra helyeztessék át. Az uj járásbeli községek képviselőtestületei, az egy Gelse kivételével, már határozatokat hoztak ebben az irányban. Egyhangúlag és egyértelmüleg arra kérik a vármegye törvényhatóságát, hogy a székhely Nyiracsádra helyeztessék át. Nyiradonyban csak épen az hiányzik, hogy maga is hasonló értelmű határozatot hozzon. Nyiracsád ellenben a legnagyobb készséggel fogadná a székhelynek oda áthelyezését. Mert az acsádiak nemc-ak a saját érdeküket helyesen megítélni tudó, hanem áldozatkész és Szabölcsvármegyéhez ragaszkodó emberek. Magasabb közigazgatási érdekekből nemes ik nem mindegy, ho y Nyiradonv-e a székhely, vagy Nyiracsád, hanem egyesen Nyiracsád javára billen a mérleg. Mert ha a járás székhelye ott lesz, onnan a Hajdumegyéhez közelebb fekvő községek is ugy adminisztrálhatok, hogy egy sem akad töhbó, amely elvágyakozzék Szabolcstól. Különösen ha a nagykálló—érmihályfalvai vasút létesül. Ellenben a székhelynek Adonyban maradása, a debreceni vasúti összekölletéssel egyetemben, egyenesen Hajdumegyéhez irányítja a községek nagy részét. A vármegye legközelebbi közgyűlése már valószinüleg foglalkozni fog a nyiradonyi járás székhelyének kérdésével. Az elmondottakat addig is a törvényhatósági bizoltsági tagok szives figyelmébe ajánljuk. TANÜGY. Felvétel a nyíregyházi ág hitv. evang. főgimnáziumba. a) A jövő 1907 — S-ik iskolai évre szeptember hó 2.. 3. es 4-ik napjain d. e. 8—12 ig és d. u. 3—5 óráig a főgimnáziumi épület emeleti részében vesszük fel a jelentkezőket. Ezt megelőzőleg augusztus hó 30—31-én a javító és pótló vizsgák tartatnak. Az egyes osztályokba való fölvételre az előző osztálynak sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosít. Az ötödik (V.j osztályba fellépő tanuló szülei, vagy azok beigazolt helyettese, kötelesek a beiratás alkalmával kijelenteni, hogy fiók, illetve gyámoltja, a görög nyelvet fogja-e tanulni, vagy a görög nyelvet he'yettesitő tanfolyamba kivánjak-e azt felvétetni. Az intézet bármelyik osztályába itt először belépni szándékozó tanuló, szüleinek vagy azok helyettesének kíséretében köteles jelentkezni s az előző osztályokról szóló összes bizonyítványait, kívánatra felmutatni. A tanevet szeptember ho 5-én, csütörtökön d. e. 9 órakor nyitjuk meg. Ugyanezen napon kezdődik a [ rendes tanitás. i b) Iskolai fizetések. Az egész é

vj tandij 60 korona, • mely felerészben a beirataskor, másik felerészben február hó 1-én előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési I halasztást engedélyezni. Fizet továbbá minden tanuló és pedig a felvétel alkalmával — 4- kor. felvételi dijai, az országos nyugdijalapra 6 koronát, a gimnáziumi alapra 2 koronát, az ifjúsági könyvtárra 1 koronát. Ezen dijakon felül az ev. reform, és az izraelita tanulók 6—6 korona vallistanitási dijat fizetnek, az. illető egyházi hatóságok rendelkezése értelmében. Tandij elengedésben szegény és jeles előmenetelii, jó magaviseletű tanulók részesíthetők. Kérvényüket az igazgatónál augusztus hó 15-ig nyújtsak be; később beadott folyamodást figyelembe nem vehetünk. Első osztályba lépő tanuló tandijelengedésre igényt nem tarthat. c) A zenében magát kiképezni akaró ifjúság beiratás végett Santroch Alajos ének és zenetanitónál azonnal a tan • elején jelent.ezzék. A tanév elején való jelent!'. >i egész évre kötelez s a dijak egész évre havi vagy ie • -észletekben fizethetők. Tanulhalnak hegedűt, zongorát, cimbalmot és gordonkát. A zenetanítás menetét a tanártestület felügyelete alá rendelte a kormányzó-tanács. Dijak a múlt éviek. d) A tápintézetbe, mely szeptember elyjéii nyílik meg, a jelentkezés rendje szerint, korlátolt számban véletnek fel a tanulók. Ebéd-vacsora egesz évl'llija 130 kor. A tápintézeli alap minden felvett tanulóért meg ezenkívül 60 koronát fizet az ellátásért. A felvételre a tápintézeti felügyelő tanárnál, (ephorus), Mészáros Ferencnél, lehet jelentkezni. A dij fele ugya lolt előre fizetendő. e) Magántanulók szintén az év elején iratnak be; szeptember 15-ig az igazgató veszi fel őket, azután csakis a tanártestület, illetőleg a felettes hatóság engedélyével vehetők fel. A beiratás alkalmával minden magántanuló .39 korona felvételi dijat köleles lefizetni. Egyebekben a hozzám fordulóknak szívesen adok felvilágosítást. Nyíregyháza, 1907. julius 28. Lelller Sámuel. 3—1 főgimnáziumi igazgató. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. 1. A kassai cs. és kir. 6. hadtest hadbiztossága a kerületéhez tartozó csapatok részére folyó évi október 1-től 1908. szeptember 30 ig szükséges takarmány- es tüzelőanyagok biztosítására vonatkozó bérleti tárgyalási hirdetményt megküldte. A szükségleti czikkek jegyzeke, valamint a bérleli tárgyalások helye és ideje a gazdasági egyesület titkári hivatalánál megtekinthető. 2. A debreceni m. kir. állami inéntelep-parancsnokság megkereste egyesületünket a telepnsjtály részére 1907. november 1 tői 1908. julius hó közepéig terjedő időre szükséges circa 3

n00 mmázsa első trinőségü szálaitakarmány (réti széna, zabosbükk; ny és muhar) vs 1500 mmázsa alomszalma beszerzése iránt. Felhívjuk tehát mindazon t. gazdatársainkai, kik fenti takarmánynemüeket szállítani hajlandók, hogy ebbeli szándékukat mielőbb, de legkésőbb augusztus hó l éig közvetlen a debreceni teleposztály parancsnokságánál bejelenteni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Dalcstély. A nyíregyházi városi

1 dalegylet augusztus 1 1-én — mielőtt az egri országos dalversenyre elindulna — még egy da'estélyt rendez. Ez alkalommal még egyszer előadja a két versinydarabot „Pejőfit" és a .Zászlódall". A dalverseny 5 napot vesz igénybe. Az indulás augusztus 15-én lesz. — A, dalegylet még eddig egy versenyen sem szerepelt oly erővel, mint jelenleg az egri versenyen. Működő tagok száma 32 —

1 Tekintve, hogy az utazás, a napi dijak és egyéb kiadások meghaladják a kétezer koronát. Nyíregyháza város hazafias és dalért lelkesedni tudó közönsége bizonyára meg fogja ragadni az alkalmat, hogy az augusztus I l-iki dalestelyen filléreivel hozzájáruljon e költségek fedezéséhez.' A dalegyleti tagok teljes számban majdnem minden nap szorgalmasan gyakorolnak. Az összpróbákon olt van a dalegylet bőkezű — lelkes védnöke méltóságds Kál'ay András úr, aki zenei ludasával is igyekszik a daleg) lel tagjaiba lelkesedést önteni. E tudósítás kapcsán, mint vele szorosan Összefüggőt közöljük dr Szabó László — a dalegylet alelnökéi.ek levelét, melyet Élőpatakról, illetve a segesvári csatatérről küldött a dalegylet karmesterének — Santroch Alajosnak : Kedves Mestró! Szeretett daltestvérek! i Segesvári csatatérről, a Küküllő völgyéből elszoiúll szívvel, könyes szemekkel küldöm hozzátok ellogúlt lelkemnek biztató üzenetét. Itt jártam, a hol a zeneköllő lelke megillasodoll a nagy dalköltő emlékezetétől, a hol a Küküllő minden kicsi habja ,— Petőfit siratja!" . . . Láttam a téri, amelynek rögeit utolsó lepleinek nyoma szentelte fel, — láttam a mezőt, mely kiomlott vérét felitla, — a b< jkei, amelyeknek körvonalai utolszor rajzolódtak le L védő szemeibe és láttáin a közös sírhalmot, a ineij ieii elvérzett honfi társaival aluszsza örök álmát a szabadsaghős költőkirály,a magyaroknak őrök büszkesége, a szellemóriás!