Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
í 28-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. julius 14. Augusztus 17-éu ünnepel ez egyesület. Ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját. Ebből az alkalomból mi, a közvéb ményuek szerve, sem mulaszthatjuk el, hogy az elismerésnek egy virágszilát ne nyujtsuk at a becsületes munkának azzal a forró óhajtással, hojíy a községi jegyzők érdemes kara fáradhatatlan buzgalommal tartson ki a megkezdett úton, s vállvetve igyekezzék előmozdítani népünknek, általa a hazának javát, boldogulásit. A Nyíregyházán létesítendő közművelődési ház kérdéséhez. IV. Hoj y kulturházunk lesz, az már olyan biztos, mint kétszer kettő négy. A mi azonban arányos lesz az érdekeltség által bozando anyagi áldozathoz. Jó helyről olyan formán vagyok tájékozva, hogy a kormány a létesítendő 8 vagy 10 kulturház kőzött nem egyformán f gja az 500000 koronát szétosztani ós az 50 évi törlesztési kölcsönnek kamataihoz 50 éven át nem egyformán fog hozzájárulni, hanem megfelelően azon áldo'/athoz a mennyivel az érdekeltség résztvesz. Ellől fog függeni az, hogy vagy sült galamb, vagy peuig tsak ü t veiéb fog-e a szánkba repülni, meg pedig az aprójából. Több mint ezer év óta többnyire olyan néptörzsektől voltunk és vagyunk körülvéve, a melyek romjainkon akarnak erősebb gyökeret verni és tele kürtölik a világot azon hazugsággal, hogy mi akarjuk őket elnyelni, a ir.it nemzeti és vegye-házbcli királyaink a^tt meg is tehettünk volna, de nem tettük ; — pedig a dolog megl'oi'ditva áll. Nem csoda tehál, ha értelmiségünknek nagy része főkepen politikával foglalkozik, a melyben talan minden más népeknél érettebbek vagyunk. mert hiszen másképen már alig léteznénk. Nemzetünk zömét képező földmüveléssel foglaUozó népünknek legalább is kilencven százaléka ha politikával foglalkozik, a képviselő választáskor, mint Ezsau egy tál lencséért képes örökségét Bécsnek oda dobni. Ez a réteg a kulturának szükségét nem érzi, de az a műveliebb réteg, mely politikával is kénytelen foglalkozni, jól ludja, hogy mi magyarok csak ugy tarthatjuk fent magunkat Európanak szivében, ha politikánknak legfőbb iránya és célja az lesz, hogy a nyugoti népek culturversenyéb n ne csak hátul kullogjunk, ne csak egy sorban kocogjunk, ne csak arra törekedjünk, hogy lovaink egy ló fejjel nyerjenek versenyben, hanem ember fejjel is győzzünk a nepek hatalmas kullurversenyében. A ki Európa különböző népeit ö ?meri, bi/onyárj tanuskodhatik arról, hogy egynek sincs olyan veleszületett józan esze — mig el nem issza — mint a magyar köznépnek, de még csak meg sem közelíti a mienket. A mi népünk tehát kulturképs. Eddig sem estek kifogás alá volt kultuszminisztereink : közöttük főképen barn Eötvös és Wlassics. Alapvetők voltak. A földszintet fel is épitetlék. Most Apponyi már az emelelet rakja. Adja Isten, hogy tető alá is hozza. De a falrakásban segíteni kell őt azoknak, a kiknek kezéhez a téglákat kínálja. Mindenki legyen egy Bernáth Gazsi-féle szúnyog. Mintegy ötven év előtt ilyen formát mondott egyszer nekem Beináth Gazsi: „Öcsém! Nagy ur lettem ! A múltkor < gy téglát kaptam ajándékba Este olyan szúnyogok leplék és csíptek meg, hogy reggelre két emeletes házzá dagadt. Szegődjünk Apponyinak szúnyogjaivá. Gsipjük meg a kínált téglát Egy szúnyog nem dagasztja fel, de egynehány kunyhóvá, sok házzá növesztheti. Palo tavá csak akkor valhatnék, ha a vármegyének es Nyíregyháza városnak összes lakossága a téglának rontana. Kutatni kezdtem és végre rájöttem a rejtvény megfejtésére. Az a gondolat, hogy legyezőjét minden áron vissza kell kapnia, fejecskéjéből i em akart távozni. A kis sophista még a megsértett női méltóságot is harcba vitte, hogy önönmagától egy találka engedélyét kikoldulhassa. Nagy lelki tusa után végre hősies elhatározásra jutva, következő levelet irta a tenoristának: Uram, kérem Önt, szíveskedjék tulajdonún at visszaadni, mely célból szombaton déli 1'2 órakor a muzeum bal, felülvilágított termében várom Önt. Ebből is láthatja, Nagyságos asszonyom, m nnyire naiv volt a kis özvegy. Egy olyan férfit, mint Ö, muzeumba rendelni, a hol süldő kis lányok és diákok adnak egymásnak légyottot. Lilly a félelemtől szorongva a pontos időben meg is jelent és a terem közepén levő körpamlagra tilve feszült figyelemmel kisérte az ajtót. ,Ö" természetesen késett — csak nem várhatja senki tőle, hogy pontos legyen, de végre csak megjött. Tekintete végig siklott a termen és kétkedve állapodott meg alakján. Közellátó lehetett, mert még két hölgyet fixirozott és ha Lilly egy gyenge mosolylyal segítségére netu jön, elment volna mellette. Hozzálepett és kezet fogolt vele. „S. -etett gyermekem" mondá annyira bizalmas mosolylyui, hogy Lillynek a félelemtől és szégyenérzettől a térdei meginoglak. Minő jogon basznál ilyen megszólítást ? A tenorista eközben újra rá nézett, azzal a sajátságos, vi sgáló, kétséget kifejező tekintettel, mint egy olyan ember, ki valakit emlékezetébe vissza akar idézni. „Egy kissé sötét volt már" mondta balkan, szinte gyengéden, hogy ezt a tekintetét kimentse. „Igen, kissé sötét volt a fülkében" hagyta rá Lilly, mire a tenorisla olyan különösen és gúnyosan mosolygott, hogy Lillynek, a nélkül, hegy e mosoly magyarázatát tudta volna, arcába szökött a vér. Üdvös lenne, ha valaki az önálló törvényhatósággá törtető Nyíregyházának és Szabolcsvármegyének vezelő ferfiait olyan vesze t szúnyogokká hypnotiza'..á, h^gy addig, mig egy nem utolsó sorban álló kö/.müvelődési ház létesült, ne egymást, hanem a téglát csípnék, m rt ez nem csak szabolesvármegyei vagy nyir.gyházi, hanem igen igen nagy magyar nemzeti érdek is. Ha ez már létetüit, mulassuk magu ik.;t lovábbi apprehendálass.il, a minek tövidesen vege lesz; mg ha torzsalkodunk, vége lesz a kultúrháznak is, ha csak Lueger és Beck báró meg nem csinálják. Nem tudom, hogy miként áll a versengés az anyagi támogatás kerd sében Nyíregyháza és Szabolcsvármegye köiölt. De azt már egészen biztosan tudom, hogy azon e.-elben, ha a Kel fel a kultúrháznak létesüléset nem közös érdeknek lekinlve limitál, inas szóval abban versenyezik. hogy melyik adjon kevesebbet, 1 sz kunyhó ; ha pedig licitál, az az több-t akar áldozni egyik, mint a másik, lesz ház, sőt tán m jg palota is, amelyet csak a nyíregyházi palota homályosíthatna el. Mióta nyugalomba vonultam, a vármegyei bizottságból kicseppenvén, ott semmi helyem vagy szavam. A városi kép iselőtestü'etnek tagja volnék ugyan, de miután egyéb elfoglaltságaim miatt a gyűles-kben 22 év óta részt alig vettem, súllyal ott sem bírhatok. Igy tehát csak a sutból beszélek. Nem tudom, hogy a vármegye mennyivel f>g ezen nagy fo. tosságu kultu intézménynek létesítéséhez hozzá járulni. Valószínű, hogy mint egyik vezérvármegye, rangjához illőleg. Nyiregyházának hozzájárulása felől azt hallottam, hogy egyebeken kívül ingven telket is ad, a mi nem nagy dolog, mert ezl M igy, sőt Szalmad községek is meg'ennék. Csakhogy ez a két község legfeljebb olyan telkei adna, a m-ly pár száz forintnál többet nem ér. Nyíregyháza város pedig hallomásom szerint azon üies lelket ajanlaná fel, a mely a Károlyi-térnek város ftlőli sarkán fekszik, inig a vasút felőli sarkol a pénzügyi palota éke.-íti. Némelyek szerint ezen telek lOOO 1, mások szerint -OOOü forintot ér. Ezen összeget ahoz kellene csapni, a m-lyet a város a kulturhazr.t szánt, és ezen telek helyeit egy olyant ajánlani fel, a melyei magánosoknak soha el nem adna és a mely hely többeknek né/.ele szerint a j Izeit célra legalkalmasabb lenne. E-en hely pedig a Károlyi léren létesített paiknak közepe lenne. A kulturház a parkol, a park a kullurházal diszitené és semmibe sem kerülne. A parknak széles-ége 48 lépés, a két oldalát szegélyező hosszában vonu ó utak 13 — IS lép >snyi szelesek. A kulturház tehát kényelmesen ilfern- a nélkü . hogy a szegelyző ula.g irn j. Az említett üie. telken már a'.on okb .1 sem 1 mns cé sz i ü kuli urházat építeni, mert egy i'yen épület g\ üjteinenysket is tarlalmazán, m ;n I a négy oldalán megvilágítottnak kell lenni és n tn szoin-zédo- házaknak tűzfalaival körítve. Legfőképen pedig azé t lehetetlen, mert végtelenül sértené a szeri''! a', hogy az. egyik szögleten egy >ilágra szóló stylszerü monumentális pén/ü^yi palota ékeskedjék, a másik s ögleten pedig csak egy rongyos közművelődési ház díszl< lenkedjék. A m dve bőrre ugyan iné.' nem ihatunk, a >ült galamb nincs még a szánkban, de ha már itt tartanánk, tennék eay megj gy/est, t i. azt, hogy a miniszter egyik főfeltételül azl tű'.te ki, hogy az épületben e;y 3— 40i> embeil befogadni k 'p s leimet is kell létesíteni. Ha ez. n ierein az epületn k zömében fogl.Lia b lyef. az epilkezés ezalial tetem sen megdrágulni. Nem len ie-e célszerű a beüvege/e t u Ivart ezen C' lra fordítani. Nyíregyháza, 1907. julius 25-én. Dr. Jósa András. A tenorista izek után nagy lelki nyugalommal és kenyelemnii 1 leereszkedett a pamlagra és — szétterpesztette lábait. Ez a mozgás Lilly! elhalt férjére eml-kezletle és tényleg volt ab an valami, a férjeket jellemző fesztelenségből. Ldly leimészelesen még - kenyelun tlenebbül kezdte magát érez.i i annál is inkább, mert tekintete ismét a tenorista fürkésző tekintetével találkozott. „I-meri már kép'árunkat ?" kérdé a teljesen zavarba jóit Lilly. „Ne m" volt a kurta felelet, mikőzbi-n nagyot ásított. ,,Igen fájdalmasan érint drága nagysám" k' zdé a rittegeletl Don Jüan, azonban azt már nem n ondta, mi az, a tiií fájdalmasan érinti é- nem is ludla azt meg a világ soha, m rl hirtelen gégéjéhez kapott i s két hörgő hangot hallatott. ,,Oh megint kezdek berekedni, pedig ina még é;iekelnein kell. E'. hőmérséklet vál ozás — iit mm maradhatok tovább, különben teljesen berekedek." Feált és jobbjával kabátja tő zsebéből kihalászott egy rózsaszín selyem cinéggel átkötött fehér dobozt, egy pillanatig habozott, megint az a ké'kedő tekintet s végre egy gyors elha'ározással a skatulyát ^okat mondo mosoly kíséretében átnyujtotta Lillynek. , Mennyire szere'nem öni homlokon csókolni szerelett gyermekim." „Az isten szerelméért" kiáltó:t Lilly. ,, . . . Csakhogy emberek vannak itt" mosolygott tovább a féríias-ág eme díszpéldánya , de estére a viszont lálá-ra az operabin, nemde?" Ezzel kiíZaladl, ott hagyva a kővédermedt Lillyt. * * * Haza érve, végre kinyithatta Lilly a dobozt, mely rózsákkal volt telve és melyből kábító virágillat szállt fel. A rózsák fel. It egy karton volt és azon e szavak: ,,A boldogság oráj :nak emlekeül." A ka-ton alatt pedig feküd', sötét, vörös rózsák közzé temetve legyezője helyett — egy kapuku'cs. -gi-H-f^r Novella. A büntetőtörvény módosítása és a vasárnapi nem munkaszünet, hanem — korcsmazárás szoros összefüggésben van. A törvénynek, különösen a minősített lopásokra vonatkozó intézkedései, kegyetlenek s igy ideje volt már, hogy Günther az általánosan óhaj olt módosítást benyújtsa, s ideje volni, hogy e törvényjavaslattal a képviselőház, ha nem is én block, de nagyon sürgősen végezve. De ennél nem kevesebb fontossá m volna az is, hogy vasárnapokon a korcsmák zárva legyenek. Mert a pihenés és isten dicsősegére szánt napokat a pálinka óriási tértfoglalása ota bizony furcsán ünnepli meg a felséges nép. Tessék végig nézni a statisztikát s meg fog győződni m ndenki, hogy a bűntények 90 százaléka, ha nem is a pálinka jegyében fogamzott, de annak üdvözítő, feledtető hatása alatt hajtatolt végre. De hát a pálinka nagyhatalom, bizonyos összefüggésben is van bizonyos pénzc.-ínáló műhelylyel, erről, tekintettel a megindult s tudom hamar elalvó mozgalomra, nem is szólok, de a törvényjavaslat nagy szükségességéről mégis k. II valamit mondanom. Tudom, hogy nem kel.ő részletes, illetve még van ott gyógyítani való, de az is bizonyos, hogy a legfájdalmasabb sebeket gyógyítja. A feltételes elítélés már magában nagy horderejű. A józan életű, tisztességes szülők gyermekei, esetleg nagyok is. akik egy kárhozalos velellen folylán bűnbe jutotlak, ha a bíróság a körültekintő tárgyalás során "gy fogj* találni, az elbukottak nem lesznek kénytelenek a fogházi iskolák tanrendj ében ism :reteket szerezni, hanem még a kiszabott büntetés is megsemmisítendő lesz, ha az eltévelyede'.t bárány újból bűnbe nem esik. Ha pedig ennek a kedvezményi.ek, javító rendszernek dacára is bűnbe esik, megérdemli a bünletésl, mert hát maga kereste azt, aki őt elnyelje, honosán szólva az Orosi-utcai kaszárnyát. Még jobban áll ez a fiatalkori bűnösökre, akiket eddig maga a bíróság volt kenytekn a tapasztalatokkal bővelkedők kötelébe helyezni. A jnaslat véleményünk szerint helyesen oldja meg e kérdést, s bár biztosan előre nem lehet látni, de valamelyes javulást okvetlen lehet remélt ni. De lélekölő volt a lopások büntetési tétele. His?en világos az, ho.y az enyém és a tiednek megbecsű ese államfentarló dolog, s kétségtelen, hogy akik ebben a kérdésben fel sem vevők, egyéb bármely dologban is saját szülte fogalmakkal indulnak kétes útjaikra, de épen az elől hivatkozolt pálinkára tekintettel (ha pezsgő is az) megállapítható, hogy nagyon sok része az elitélteknek az itélő birák részvételével megy el a szuronyos böilönőrrel. Például feltöri egy-két embír a Leveleki Gyula, vagy mas birtokos dohánypajtájának egy deszkáját, oda bemásznak s jogtalan ellulnjdonilási szándékkal elvisznek 80 frt értékű dohányt, vagy feltöri valaki a Groszmann cipész üveges kirakalat és elvisz 5 kor. értékű cipőt, s bár addig még büntetve nem vollak, tisztességes, becsületes, munkás emberek voltak, s bennük a társa-ágban élvezett pálinkának nevezett nedű dolgozott. a bíróság kénytelen volt ezeket az embereket legkevesebb hat hónapi börtönre elítélni. Büntetve volt az el'évedt ember családja különösen, de maga az illető —• megrontva. Megrontva ugy, mint a kosaras asszony és kosaras ember fialal áldozatai, akiknek működésére szintén kiterjeszkedik a novella. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, (pedig hát ki ludja, mit hoz a jövő) alkalma lesz a birónak olyan esetekben is kövelni emh rszeretét, ahol eddig kezei kötve voltak, mint annak a rabnak, akit lánccal kezein vezeinek elibe. E'. a javaslat a leendő bűnö.-ök oszlalyában semmi örömet nem kell, mert arról ludou ássál nem birnak, de kelt a jogászi, s különösen a bün'elő ügyekkel foglalkozó birák körében, akik bizonyara nagy köi ültekiniés->el, ? kötelességük s igaz-ágszi retetüktől vezérelletve akként fogják alkalmazni a törvényt, hogy minél több embert tarUanak in g a bec-ületességnek. Így fogják bizonyara alkalmazni a törvényt, ha — lesz ilyen törvény. Gjulaházy. Gyermekvédelem. Értékes ,-.dalok tárházát leljük föl az Országos gyermekvédő liga hivatalos l.ö-löny b;na Gyermekvédelmi Lap-ban. A< érdeklődés első tekintete a gyunieknap f. lé foidul, mely meleget es fényt árasztani van hivatva. A második gyermeknap győztes babérját, mint azt a, ideiglenes kimutatás j Ízi, Bácsbodrog megye vitte el. A kitünteteti, legnagyobb anyagi sikert elért J4 rne^ye közt olt szerepi 1 S:abolcsmegye is, a 7-ik helyt foglalván il. A begyült összeg, bár csak 2 községgel szerepel, 1444-94 K Az első megye 16 községb n, Nyilramegye, a második 58 községben tartó t gyermeknapot. Minden város, megye megtalálta 8 maira tnines S/ívü vezérét, de, mint ri közlöny írj i, kü önö- liálavul tartozik a L>ga gróf Vay Gábomé és grof Almnsy Györgynének, akik utánzásra méltó példával j • ú lak elo. Kívánatosnak tartja a Liga. hogy a tanuló if,uság is kivegye részét a gyermeknapból. Ki rdés azonban az, hogy az ilyen napok meghozzák ea várvj-vart gyümöl-