Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

í 28-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. julius 14. Augusztus 17-éu ünnepel ez egyesület. Ünnepli fennállásának negyedszázados évfor­dulóját. Ebből az alkalomból mi, a közvéb mény­uek szerve, sem mulaszthatjuk el, hogy az el­ismerésnek egy virágszilát ne nyujtsuk at a becsületes munkának azzal a forró óhajtással, hojíy a községi jegyzők érdemes kara fáradha­tatlan buzgalommal tartson ki a megkezdett úton, s vállvetve igyekezzék előmozdítani né­pünknek, általa a hazának javát, boldogulásit. A Nyíregyházán létesítendő közművelődési ház kérdéséhez. IV. Hoj y kulturházunk lesz, az már olyan biztos, mint kétszer kettő négy. A mi azonban arányos lesz az érdekeltség által bozando anyagi áldozathoz. Jó helyről olyan formán vagyok tájékozva, hogy a kormány a létesítendő 8 vagy 10 kulturház kőzött nem egyformán f gja az 500000 koronát szétosztani ós az 50 évi törlesztési kölcsönnek kamataihoz 50 éven át nem egyformán fog hozzájárulni, hanem megfelelően azon áldo'/athoz a mennyivel az érdekeltség résztvesz. Ellől fog függeni az, hogy vagy sült galamb, vagy peuig tsak ü t veiéb fog-e a szánkba repülni, meg pedig az aprójából. Több mint ezer év óta többnyire olyan néptör­zsektől voltunk és vagyunk körülvéve, a melyek rom­jainkon akarnak erősebb gyökeret verni és tele kürtö­lik a világot azon hazugsággal, hogy mi akarjuk őket elnyelni, a ir.it nemzeti és vegye-házbcli királyaink a^tt meg is tehettünk volna, de nem tettük ; — pedig a dolog megl'oi'ditva áll. Nem csoda tehál, ha értelmisé­günknek nagy része főkepen politikával foglalkozik, a melyben talan minden más népeknél érettebbek va­gyunk. mert hiszen másképen már alig léteznénk. Nemzetünk zömét képező földmüveléssel foglaUozó népünknek legalább is kilencven százaléka ha politiká­val foglalkozik, a képviselő választáskor, mint Ezsau egy tál lencséért képes örökségét Bécsnek oda dobni. Ez a réteg a kulturának szükségét nem érzi, de az a műveliebb réteg, mely politikával is kénytelen fog­lalkozni, jól ludja, hogy mi magyarok csak ugy tart­hatjuk fent magunkat Európanak szivében, ha politi­kánknak legfőbb iránya és célja az lesz, hogy a nyugoti népek culturversenyéb n ne csak hátul kullog­junk, ne csak egy sorban kocogjunk, ne csak arra törekedjünk, hogy lovaink egy ló fejjel nyerjenek ver­senyben, hanem ember fejjel is győzzünk a nepek hatalmas kullurversenyében. A ki Európa különböző népeit ö ?meri, bi/onyárj tanuskodhatik arról, hogy egynek sincs olyan veleszüle­tett józan esze — mig el nem issza — mint a ma­gyar köznépnek, de még csak meg sem közelíti a mi­enket. A mi népünk tehát kulturképs. Eddig sem estek kifogás alá volt kultuszminiszte­reink : közöttük főképen barn Eötvös és Wlassics. Alapvetők voltak. A földszintet fel is épitetlék. Most Apponyi már az emelelet rakja. Adja Isten, hogy tető alá is hozza. De a falrakásban segíteni kell őt azoknak, a kiknek kezéhez a téglákat kínálja. Mindenki legyen egy Bernáth Gazsi-féle szúnyog. Mintegy ötven év előtt ilyen formát mondott egyszer nekem Beináth Gazsi: „Öcsém! Nagy ur let­tem ! A múltkor < gy téglát kaptam ajándékba Este olyan szúnyogok leplék és csíptek meg, hogy reggelre két emeletes házzá dagadt. Szegődjünk Apponyinak szúnyogjaivá. Gsipjük meg a kínált téglát Egy szúnyog nem dagasztja fel, de egynehány kunyhóvá, sok házzá növesztheti. Palo tavá csak akkor valhatnék, ha a vármegyének es Nyír­egyháza városnak összes lakossága a téglának rontana. Kutatni kezdtem és végre rájöttem a rejtvény meg­fejtésére. Az a gondolat, hogy legyezőjét minden áron vissza kell kapnia, fejecskéjéből i em akart távozni. A kis sophista még a megsértett női méltóságot is harcba vitte, hogy önönmagától egy találka engedélyét kikoldulhassa. Nagy lelki tusa után végre hősies elhatározásra jutva, következő levelet irta a tenoristának: Uram, kérem Önt, szíveskedjék tulajdonún at visszaadni, mely célból szombaton déli 1'2 órakor a muzeum bal, felülvilágított termében várom Önt. Ebből is láthatja, Nagyságos asszonyom, m nnyire naiv volt a kis özvegy. Egy olyan férfit, mint Ö, mu­zeumba rendelni, a hol süldő kis lányok és diákok ad­nak egymásnak légyottot. Lilly a félelemtől szorongva a pontos időben meg is jelent és a terem közepén levő körpamlagra tilve feszült figyelemmel kisérte az ajtót. ,Ö" természetesen késett — csak nem várhatja senki tőle, hogy pontos legyen, de végre csak megjött. Tekintete végig siklott a termen és kétkedve álla­podott meg alakján. Közellátó lehetett, mert még két hölgyet fixirozott és ha Lilly egy gyenge mosolylyal segítségére netu jön, elment volna mellette. Hozzálepett és kezet fogolt vele. „S. -etett gyermekem" mondá annyira bizalmas mosolylyui, hogy Lillynek a félelemtől és szégyenérzet­től a térdei meginoglak. Minő jogon basznál ilyen meg­szólítást ? A tenorista eközben újra rá nézett, azzal a saját­ságos, vi sgáló, kétséget kifejező tekintettel, mint egy olyan ember, ki valakit emlékezetébe vissza akar idézni. „Egy kissé sötét volt már" mondta balkan, szinte gyengéden, hogy ezt a tekintetét kimentse. „Igen, kissé sötét volt a fülkében" hagyta rá Lilly, mire a tenorisla olyan különösen és gúnyosan mosoly­gott, hogy Lillynek, a nélkül, hegy e mosoly magyará­zatát tudta volna, arcába szökött a vér. Üdvös lenne, ha valaki az önálló törvényhatósággá törtető Nyíregyházának és Szabolcsvármegyének vezelő ferfiait olyan vesze t szúnyogokká hypnotiza'..á, h^gy addig, mig egy nem utolsó sorban álló kö/.müvelődési ház létesült, ne egymást, hanem a téglát csípnék, m rt ez nem csak szabolesvármegyei vagy nyir.gyházi, hanem igen igen nagy magyar nemzeti érdek is. Ha ez már létetüit, mulassuk magu ik.;t lovábbi apprehendálass.il, a minek tövidesen vege lesz; mg ha torzsalkodunk, vége lesz a kultúrháznak is, ha csak Lueger és Beck báró meg nem csinálják. Nem tudom, hogy miként áll a versengés az anyagi támogatás kerd sében Nyíregyháza és Szabolcs­vármegye köiölt. De azt már egészen biztosan tudom, hogy azon e.-elben, ha a Kel fel a kultúrháznak létesüléset nem közös érdeknek lekinlve limitál, inas szóval abban ver­senyezik. hogy melyik adjon kevesebbet, 1 sz kunyhó ; ha pedig licitál, az az több-t akar áldozni egyik, mint a másik, lesz ház, sőt tán m jg palota is, amelyet csak a nyíregyházi palota homályosíthatna el. Mióta nyugalomba vonultam, a vármegyei bizott­ságból kicseppenvén, ott semmi helyem vagy szavam. A városi kép iselőtestü'etnek tagja volnék ugyan, de miután egyéb elfoglaltságaim miatt a gyűles-kben 22 év óta részt alig vettem, súllyal ott sem bírhatok. Igy tehát csak a sutból beszélek. Nem tudom, hogy a vármegye mennyivel f>g ezen nagy fo. tosságu kultu intézménynek létesítéséhez hozzá járulni. Valószínű, hogy mint egyik vezérvármegye, rang­jához illőleg. Nyiregyházának hozzájárulása felől azt hallottam, hogy egyebeken kívül ingven telket is ad, a mi nem nagy dolog, mert ezl M igy, sőt Szalmad községek is meg'ennék. Csakhogy ez a két község legfeljebb olyan telkei adna, a m-ly pár száz forintnál többet nem ér. Nyíregyháza város pedig hallomásom szerint azon üies lelket ajanlaná fel, a mely a Károlyi-térnek város ftlőli sarkán fekszik, inig a vasút felőli sarkol a pénz­ügyi palota éke.-íti. Némelyek szerint ezen telek lOOO 1, mások szerint -OOOü forintot ér. Ezen összeget ahoz kellene csapni, a m-lyet a város a kulturhazr.t szánt, és ezen telek helyeit egy olyant ajánlani fel, a melyei magánosoknak soha el nem adna és a mely hely többeknek né/.ele szerint a j Izeit célra legalkalmasabb lenne. E-en hely pedig a Károlyi léren létesített paiknak közepe lenne. A kulturház a parkol, a park a kullurházal diszi­tené és semmibe sem kerülne. A parknak széles-ége 48 lépés, a két oldalát sze­gélyező hosszában vonu ó utak 13 — IS lép >snyi szelesek. A kulturház tehát kényelmesen ilfern- a nélkü . hogy a szegelyző ula.g irn j. Az említett üie. telken már a'.on okb .1 sem 1 mns cé sz i ü kuli urházat építeni, mert egy i'yen épület g\ üjteinenysket is tarlalmazán, m ;n I a négy oldalán megvilágítottnak kell lenni és n tn szoin-zédo- házak­nak tűzfalaival körítve. Legfőképen pedig azé t lehetetlen, mert végtelenül sértené a szeri''! a', hogy az. egyik szögleten egy >i­lágra szóló stylszerü monumentális pén/ü^yi palota ékeskedjék, a másik s ögleten pedig csak egy rongyos közművelődési ház díszl< lenkedjék. A m dve bőrre ugyan iné.' nem ihatunk, a >ült galamb nincs még a szánkban, de ha már itt tartanánk, tennék eay megj gy/est, t i. azt, hogy a miniszter egyik főfeltételül azl tű'.te ki, hogy az épületben e;y 3— 40i> embeil befogadni k 'p s leimet is kell létesíteni. Ha ez. n ierein az epületn k zömében fogl.Lia b lyef. az epilkezés ezalial tetem sen megdrágulni. Nem len ie-e célszerű a beüvege/e t u Ivart ezen C' lra fordítani. Nyíregyháza, 1907. julius 25-én. Dr. Jósa András. A tenorista izek után nagy lelki nyugalommal és kenyelemnii 1 leereszkedett a pamlagra és — szétterpesz­tette lábait. Ez a mozgás Lilly! elhalt férjére eml-kezletle és tényleg volt ab an valami, a férjeket jellemző feszte­lenségből. Ldly leimészelesen még - kenyelun tlenebbül kezdte magát érez.i i annál is inkább, mert tekintete ismét a tenorista fürkésző tekintetével találkozott. „I-meri már kép'árunkat ?" kérdé a teljesen za­varba jóit Lilly. „Ne m" volt a kurta felelet, mikőzbi-n nagyot ásított. ,,Igen fájdalmasan érint drága nagysám" k' zdé a rittegeletl Don Jüan, azonban azt már nem n ondta, mi az, a tiií fájdalmasan érinti é- nem is ludla azt meg a világ soha, m rl hirtelen gégéjéhez kapott i s két hörgő hangot hallatott. ,,Oh megint kezdek berekedni, pedig ina még é;iekelnein kell. E'. hőmérséklet vál ozás — iit mm ma­radhatok tovább, különben teljesen berekedek." Feált és jobbjával kabátja tő zsebéből kihalászott egy rózsaszín selyem cinéggel átkötött fehér dobozt, egy pillanatig habozott, megint az a ké'kedő tekintet s végre egy gyors elha'ározással a skatulyát ^okat mondo mosoly kíséretében átnyujtotta Lillynek. , Mennyire szere'nem öni homlokon csókolni sze­relett gyermekim." „Az isten szerelméért" kiáltó:t Lilly. ,, . . . Csakhogy emberek vannak itt" mosolygott tovább a féríias-ág eme díszpéldánya , de estére a vi­szont lálá-ra az operabin, nemde?" Ezzel kiíZaladl, ott hagyva a kővédermedt Lillyt. * * * Haza érve, végre kinyithatta Lilly a dobozt, mely rózsákkal volt telve és melyből kábító virágillat szállt fel. A rózsák fel. It egy karton volt és azon e szavak: ,,A boldogság oráj :nak emlekeül." A ka-ton alatt pedig feküd', sötét, vörös rózsák közzé temetve legye­zője helyett — egy kapuku'cs. -gi-H-f^r Novella. A büntetőtörvény módosítása és a vasárnapi nem munkaszünet, hanem — korcsmazárás szoros össze­függésben van. A törvénynek, különösen a minősített lopásokra vonatkozó intézkedései, kegyetlenek s igy ideje volt már, hogy Günther az általánosan óhaj olt módosítást benyújtsa, s ideje volni, hogy e törvényja­vaslattal a képviselőház, ha nem is én block, de nagyon sürgősen végezve. De ennél nem kevesebb fontossá m volna az is, hogy vasárnapokon a korcsmák zárva le­gyenek. Mert a pihenés és isten dicsősegére szánt napo­kat a pálinka óriási tértfoglalása ota bizony furcsán ünnepli meg a felséges nép. Tessék végig nézni a sta­tisztikát s meg fog győződni m ndenki, hogy a bűnté­nyek 90 százaléka, ha nem is a pálinka jegyében fogam­zott, de annak üdvözítő, feledtető hatása alatt hajtatolt végre. De hát a pálinka nagyhatalom, bizonyos össze­függésben is van bizonyos pénzc.-ínáló műhelylyel, erről, tekintettel a megindult s tudom hamar elalvó mozga­lomra, nem is szólok, de a törvényjavaslat nagy szük­ségességéről mégis k. II valamit mondanom. Tudom, hogy nem kel.ő részletes, illetve még van ott gyógyítani való, de az is bizonyos, hogy a legfájdalmasabb sebe­ket gyógyítja. A feltételes elítélés már magában nagy horderejű. A józan életű, tisztességes szülők gyermekei, esetleg nagyok is. akik egy kárhozalos velellen folylán bűnbe jutotlak, ha a bíróság a körültekintő tárgyalás során "gy fogj* találni, az elbukottak nem lesznek kénytelenek a fogházi iskolák tanrendj ében ism :reteket szerezni, hanem még a kiszabott büntetés is megsemmisítendő lesz, ha az eltévelyede'.t bárány újból bűnbe nem esik. Ha pedig ennek a kedvezményi.ek, javító rendszernek dacára is bűnbe esik, megérdemli a bünletésl, mert hát maga kereste azt, aki őt elnyelje, honosán szólva az Orosi-utcai kaszárnyát. Még jobban áll ez a fiatalkori bűnösökre, akiket eddig maga a bíróság volt kenytekn a tapasztalatokkal bővelkedők kötelébe helyezni. A jnaslat véleményünk szerint helyesen oldja meg e kérdést, s bár biztosan előre nem lehet látni, de valamelyes javulást okvetlen lehet remélt ni. De lélekölő volt a lopások büntetési tétele. His?en világos az, ho.y az enyém és a tiednek megbecsű ese államfentarló dolog, s kétségtelen, hogy akik ebben a kérdésben fel sem vevők, egyéb bármely dologban is saját szülte fogalmakkal indulnak kétes útjaikra, de épen az elől hivatkozolt pálinkára tekintet­tel (ha pezsgő is az) megállapítható, hogy nagyon sok része az elitélteknek az itélő birák részvételével megy el a szuronyos böilönőrrel. Például feltöri egy-két embír a Leveleki Gyula, vagy mas birtokos dohánypajtájának egy deszkáját, oda bemásznak s jogtalan ellulnjdonilási szándékkal el­visznek 80 frt értékű dohányt, vagy feltöri valaki a Groszmann cipész üveges kirakalat és elvisz 5 kor. ér­tékű cipőt, s bár addig még büntetve nem vollak, tisz­tességes, becsületes, munkás emberek voltak, s bennük a társa-ágban élvezett pálinkának nevezett nedű dolgo­zott. a bíróság kénytelen volt ezeket az embereket leg­kevesebb hat hónapi börtönre elítélni. Büntetve volt az el'évedt ember családja különö­sen, de maga az illető —• megrontva. Megrontva ugy, mint a kosaras asszony és kosaras ember fialal áldozatai, akiknek működésére szintén ki­terjeszkedik a novella. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, (pedig hát ki ludja, mit hoz a jövő) alkalma lesz a birónak olyan esetekben is kövelni emh rszeretét, ahol eddig kezei kötve voltak, mint annak a rabnak, akit lánccal kezein vezeinek elibe. E'. a javaslat a leendő bűnö.-ök oszlalyában semmi örömet nem kell, mert arról ludou ássál nem birnak, de kelt a jogászi, s különösen a bün'elő ügyekkel fog­lalkozó birák körében, akik bizonyara nagy köi ültekin­iés->el, ? kötelességük s igaz-ágszi retetüktől vezérelletve akként fogják alkalmazni a törvényt, hogy minél több embert tarUanak in g a bec-ületességnek. Így fogják bizonyara alkalmazni a törvényt, ha — lesz ilyen törvény. Gjulaházy. Gyermekvédelem. Értékes ,-.dalok tárházát leljük föl az Országos gyermekvédő liga hivatalos l.ö-löny b;na Gyermekvédelmi Lap-ban. A< érdeklődés első tekintete a gyunieknap f. lé foidul, mely meleget es fényt árasztani van hivatva. A második gyermeknap győztes babérját, mint azt a, ideiglenes kimutatás j Ízi, Bácsbodrog megye vitte el. A kitünteteti, legnagyobb anyagi sikert elért J4 rne^ye közt olt szerepi 1 S:abolcsmegye is, a 7-ik helyt foglal­ván il. A begyült összeg, bár csak 2 községgel szerepel, 1444-94 K Az első megye 16 községb n, Nyilramegye, a második 58 községben tartó t gyermeknapot. Minden város, megye megtalálta 8 maira tnines S/ívü vezérét, de, mint ri közlöny írj i, kü önö- liálavul tartozik a L>ga gróf Vay Gábomé és grof Almnsy Györgynének, akik utánzásra méltó példával j • ú lak elo. Kívánatosnak tartja a Liga. hogy a tanuló if,uság is kivegye részét a gyermeknapból. Ki rdés azonban az, hogy az ilyen napok meghozzák ea várvj-vart gyümöl-

Next

/
Thumbnails
Contents