Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-13 / 41. szám

XX VIII. évfolyam. 13. szám. Nyíregyháza, 1907. szeptember hó 1. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Sló'fizetési feltételeit: Egész évre korona Kél évre L R Negyed évre 2 Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számittatnak. A nyilt-léri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró liiidetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Följegyzések, — A vármegyei közgyűlés alkalmából. — A vármegye őszi közgyűlésének eseményeiből, vármegyénk történetének súlyos jelentőségű dát urnaként kell följegyeznünk, hogy Nyíregyháza város önálló törvényhatósággá való átalakulásának a kérdése átment ezen a közbeneső retortán, amely szükséges törvényszerű „formasága" volt annak, hogy a döntó fórum Ítélhessen Mert úgy mondják, hogy a kérdésnek a vármegye zöld asztalánál való tárgyalisa csak formaság volt. Eleget kellett tenni a törvény rendelkezésének, de „odafönnt" már rég eldöntött dolog, hogy Nyíregyháza r. t város megkapja a törvényhatósági jogot, csak épen bele kell írni a kész törvényjavaslat szövegébe a .Nyíregyháza" nevet. Hát hiszen, lehet, hogy így van! Sok minden megtörténik a nap alatt, én mi csak azon csodálkozunk, hogy a törvényhatóságnak Nyíregyházán lakó tagjai el sem is búcsúztak már egyúttal a vármegye zöld asztalától. Magával az elszakadás kérdésével nem is akarunk mi most már foglalkozni. Még csak azt se kérdezzük meg most már — pedig ebben áll a kérdés lényege — hogy tulajdouképen mi szüksége \an Nyíregyházái,ak erre a különválásra? A kérdés közgyűlési tárgyalásának egy momentumáról azonban egy följegyzést meg kell tennünk. A pro és kontra való argumentumok között egy egész szónoklatot váltott ki Nyíregyháza város magyarságának a kérdése. A vármegye álláspontja az volt és az ebben a kérdésben, hogy Nyíregyháza városának a magyarság szempontjából szüksége van még Szabolcsvármegye tiszta magyar levegőjére. Ezzel szemben a városi álláspont egyik védelmezője, kizárólag ennek a szempontnak szentelve egy egész — készséggel elismerjük — illusztris szónoklatot, olyan rózsaszínű mezők képét varázsolta elíbénk, hogy szinte leesett a szemünkről az a bizonyos „sötét szemüveg", A il A Leány egyesület. Tegnap este volt bemutató estélye. A közönség fényesen honorálta a leányok fáradságát és szinült'g megtöltötte a színházat. Ma este ugyanolyan helyárakkal és ugyanavval a műsorral megismétlik az előadást, mert mint előre látható volt, az érdeklődök Szánni fordított arányban áll a mi kis színházunkkal, söt ha úgy látják, hétfőn harmadszor is gyönyörködhetünk a tegnap este látottakban. + „Bocsássátok hozzám a kisdedeket"' . . . Ha nem is szórói-szóra ez a Leány egyesület jelmondata, — célja a legnemesebbek egyike: a szegény gyermekek segélyezése, felruházása, részökre egy gyermek népkonyha felállítása, a hol teli időben meleg étellel várják őket a nemesen érző nyíregyházi Lányok. Minden kezdet nehéz és igy az idén ők is csak korlátolt számban,. 26 szegény gyermeket fognak istápolni valláskülönbség nélkül. A 2t> legszegényebb iskolás gyermeket, a kiket majd az iskolák fognak ajánlani. A meleg levest november i-töl osztják a városi Bazárépület egyik helyiségében. Ezek nagyobb vonásokban es sziik keretben a Leány egyesület céljai. Hisszük, hogy nem lesz szalma láng és leányaink vállvetve, kitartással, egy üdvös intézménynek tették le alapzatát. Sziikségök van a közönség érdeklődésére és támogatására is, mert e nélkül hiába minden, nem elég a munka, mit sem.ér a kitartás, az ügybuzgalom. A fiatal egyesület minden két hétben tea délutánokat is fog tartani, más lestvér egyesületek mintájára, a hol 1 korona belépti díjért, egy csésze tea, tea sütemény és a mit elsőnek kellett volna említenem 2—3 számból álló, zene és szavalatok előadásának végig élvezésére lesz jogosítva. Debreczenben, Ungváron már régebben dívik a tea délután és hisszük, hogy nálunk is be fog válni, mert nem fognak zsarolni és 7 órakor kivétel nélkül bezárul — mehet ki-ki haza vacsorálni. Különben majd meglátjuk. amelyen keresztül hogy nézünk, megvádoltattunk. Geduly Henrik lelkész úr mézes ajkairól áradt szét ez a rózsaszínes kép a vármegye közgyűlési termében, Nyíregyháza népe magyarságáról, olyan szépen, olyan megvesztegetóen varázsosan, hogy mi igazán nem csodálkozunk rajta, hogy nem akadt senki, aki megkérdezze: Nagy tiszteletű úr, hát ha csakugyan úgy áll a dolog, hogy Nyíregyháza város népe egészen megmagyaro odott, hogy ha csakugyan elkövetkezett az az örvendetes eredmény, hogy a nagytisztelttü úr, tanyákon és a városban járván Lívei körében, Csupa magyar szót hall csupa magyar üdvözlést: hát akkor miért prédikálnak tótul ennek a népnek, a templomában? És miért, hogy tót ének száll föl a magasságba, az Ur dicséretére, holott a nagytíszteletü úr mondá ott a közgyűlésen, hogy ez a nép mást, mint magyar dalt nem ismer?! Szinte hallom az ellenvetést, hogy: a templom. az más! Hát kérem szeretettel, vannak itt Nyíregyházán római katholikusok, görög katholikusok. Néhány esztendőkkel ezelőtt mind a két felekezet templomában fol-fölhaugzott még a tót szó! S megszűnt; ugy, hogy észre se \ettük! És szinte hallom: protestáns autocomia! Helyes! Becses kincse a mi alkotmányunknak ! De ha ebben a kérci'ésbt n erre hivatkozunk, akkor széjjel is oszlik az a rózsaszínű köd, amelylyel ékesszólásával egy pillanatra eltakarta előttünk a nagytíszteletü úr a valóságot. Mert hiszen a valóság még is csak az, hogy arra a remekműre, amit itt Nyíregyházán a népnevelés, a mi láuglelkü magyar tanítóink megteremtettek: rá kellene már tenni a koron it: a magyar isteni tisztelet behozatalán! Azok a fésűs óreg emberek, akikre való hivatkozást husz harminc esztendeje halljuk már, régen kihaltak De egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy ameddig tótul fognak prédikálni és tótul fognak énekelni a temploinEnnek a fiatal egyesületnek volt tegnap este a bemutató előadása. Tulajdonképpen ez az a miről megakarunk emlékezni. A műsor, már egy héttel ezelőtt falragaszokon közé volt téve, de azért csak vegyük sorra ugy, a mint következtek. Az estét a dr. Szabó László ismert tollával megírt prológ nyitotta meg, a melyet Kertész Hello adott elö nagy tetszést aratva. A műsor második száma, egy igen kedves, egy felvonásos színdarab, a Gárdonyi „Aü Kérdés"" cím ti vígjátéka volt. Maga a darab igen jól van megválasztva. Rövid és a feminista egyesületeket gúnyolja. A kitűnően sikerült előadásban Bozán Ilonka, Lijtovuiczky Eihlh, Váczv íniia, Kovács Irén, Jóba Ilus, dr. Oláh Lajos és Surányi Sándor szerepeltek, a kiket a hálás közönség az élvezetes előadásért hosszan tartó tapssal honorált. Azután Eckerdt Ilona énekelte el „Zrínyi Ilona levele" nagy áriát gróf Zichy „Nemo" c. dalművéből, igen nagy hatást érve el iskolázott, kellemesen csengő hangjavai, precíz előadásával. Az éneket zongorán Eckerdt Irénke kisérte teljes tudással. A műélvezetet nyújtó előadás, az este egyik kimagasló pontját képezte. Kaptak is tapsot bőven. A műsor egyik kimagasló pontját képezték a remek márványszobrok. A többnyire eredeti, létező szobrok oly művészies és élethű reprodukcióban kerüllek bemutatásra, hogy alkotójuk bizonynyal gyönyörködött volna e lélekzö másolatokban. De mi is gyönyörködtünk bennük- és emlékeink egy igen kellemessel szaporodtak e műsor számmal Bár valamennyi szobor nagyon szép volt kíenielendök mégis, az . A'c Maiaf dombormű kép. a Három grácia. a Hit. remény, szeretet szoborcsoportok, végül meglepetésül szánt kút minta. A résztvevők: liozán Piioska, I-'ried Maryit (Jaál Irén, Jóba Ilus, Kovács Irén, Srxty Ilonka, Tahp Janette, Ungir Piioska. Komoly mozdulatlanságukkal és plastikus pózaikkal valarnenyien hozzájárullak e szám sikeréhez. Az Ízléses csoportosítás és gyönyörű megvilágítás pedig Ho kupit Gyulát dicséri. Végül a „Négy évszak" táncos felvonulásban bámultuk meg a szereplő lányok ügyességét. A mesés négy ban, sohasem fognak kipusztulni ezek a bizonyos öreg emberek, ezek a mentő tanúk. Az október 6-diki gyászisteni tiszteletről is szólnunk kell euuek a kérdésnek a keretében. Véletlenül vasárnipra esett most az évfordulója ennek a keserves emlékezetű napnak, amelynél, a hazafias nevelés szempontjából jelentősebb és okulásra fölhaszuálhatóbb egy sincs históriánkban Milyen kínálkozó alkalom volt ez arra. hogy — notóriusán magyar nemzeti gyászünnep lévén — magyar isteni tisztelet közönségében gyűjtse egybe a nyíregyházi ág. hitv evaugelil u-.ok gyülekezetét. Elmúlott volna egy vasárnap tót isteni tisztelet nélkül, — és elmúlott volna éptn ez az október 6-diki vasáru p auél. ül, hogy — épen a nagytíszteletü úr, uai oly an rózsás snn 'ktien festette meg a vármegye közgyül.'sén Nyíregyháza város n-pének magyar nyelvűségét — nem lett volni kéuylel n — elvégezvén lunkcióját az előzöl g megtartott tót ist, ni tiszteleten — átengedni a hivatalos isten tisztelet végzését a — — — káplán úrnak, lelkész társa súlyos betegen feküdvén # * * A vármegye alispánja, az oktibár 8-diki közgyűlés elé terjesztett jelentésében szilt e belemarkolva m n lannyiuuk veséjébe, mélység'-* bazaf}ui aggodalommal emlékezik meg a« úgynevezett alkotmány-biztosítékok sorsiról. A nemzeti ellenállásnak az a harcza, amit, Szabolcsvármegye ebben a szomorú napokban végig küzdött: a törvény igaz szellemén- k. valóságos tartalmának a küzdelme volt az elmagyarázásokban ügyes erőszak ellen. Az alispán — aki abban az idóbeu, mint föj 'gyzó, az e'ső sorban állott előttünk, ennek a küzdelemnek elszánt közkatouái előtt: másfél esztendővel a békének diadalmas színeiuk jegyében létrejött megvalósulása utan, melt.tu és mindannyiunk érzését tolmácsolva irta meg jelentésében ezeket a sorokat: „A mult evi őszi közgyűlés elé terjesztett jelentésem elején örömmel e

mlékeztem tne^ azon munkálatról. jelenet mondhatni koronája volt az igazán élvezetes estének — a tavasz, nyár, ősz és tél felvonulása. Előhírnökül három pillangó a kis Dohnál Olya. Eckerdt Bözsi és Liptay Fittigröppentek be mint a tavasz előhírnökei. A kis Frü tök Mártha soloját. a melyet páratlan kedvességgel és kecses, határozott mozdulatokkal járt el, igazán nehéz ecsetelni. Majd jött a „Tavasz'", élükön a királynővel Kertész Kalai'H. Kísérete Lipihug hénke, Liphay Duczi, Marton l.li MIDI lel Mimi, Sayymát' Lenke, Sclihclih r Rózsi, Lorcncz Giti, Tóth Alici. Führer Maryit, Jóny Ilonka, Kellncr Tcika, Oláh Maryit, Menylurt Maryit és Kiss Jolán voltak. Nyomban utánok lebbent be a Nyár, élén Budatj Mariskaval, királynőjükkel, liodó Rózsa, Erd'Hyi Margit, Gergelyffy Anna, hlár Bánva Ká'nay Lenle, Oláh Gizi és S'xty Anna. Az Oszt Márkus Imike vezette, kíséretében Demeter Ella, Gaál Ilonka, Gyurcsány Erzsike, Krúdy Ica, Leővey Marcsa, Szokolay Ica, Síjios Margit és Wirtschafter Gizi voltak. Megjelent a Tél is. Elöl mint királynő Fggert Gizi utániul Führer Olga. Heider Margit, Laufer Marcsa, Pivnyik Mariska, Pintér Maryit, Simák Irénke és Schönberg Marcsa lejtettek. Ugy az összeállítás, a tarka és bájos kép, mint a toilettek. de főképpen a leánykák ügyes mozgása meglepő és elragadó jelenség volt. De nem is maradt el a hatás rengett a színház a tapstól. Fel kell itt említenünk, hogy a táncot Pered Caruln tanította be, Debreczenböl járva ál hozzánk a próbákra. Határozottan nagy munkát végzett és pedig i nagyon szép eredménnyel. A mint halljuk tánciskolát fog nyitni Nyíregyházán és ezt a körülményt sietve és örömmel hozzuk olvasóink tudomására. Föltétlen elismerés illeti meg az E yesület vezetőségét a fényesen sikerült est létrehozása és a méltán megérdemelt erkölcsi és anyagi siker érdekében történt fáradozásukért. Az oroszlánrész ebből a A égly Sercne diszelnöké, a ki páratlan teremtő erővel fáradha, tatlan ügybuzgalommal vezette és rendezte az egész estét. Segítő munkatársai pedig, méltók voltak hozzá. A viszontlátásra ma este.