Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-14 / 28. szám

í 28-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. julius 14. Magyarország történetén és más végleg elavúll, egyéb reális ösmereteket nem bővitő műveken kívül egyebet is láthatott volna. Azért mondom, hogy lá'ótt volna, mert olvasó zug nálunk egyáltalában nincs. Vegyük példának Szegedet. Eiküt mernék arra tenni, hogy Nyíregyháza és Szabolcsvármegye közönsége vállvetve lúgja Szegedet lefőzni, amely varos nem várta Apponyilól a sült galambot. hanem saját erejéből 300000 forint költséggel emelt egy olya.i kultúrpalotát, amelynek kunyhószerű utánzata is méltó lenne vármegyénknek és Nyíregyháza városunknak is dicsőségévé válni. Irigységből tegnap elrándultam Miskolczra, mert azt hallottam, hogy oda is Ígértek egy közművelődési házat — nein palotát, amilyen elnevezéssel nálunk is szégyenkezik egy épület — és azt láttam, hogy ebben a városban a múzeumnak hét — nem szobája hanem — terme van, amelyben a tárgyak vannak elhelyezve. A miskolczi múzeumot a minden kommunális vagyont nélkülöző város és Borsodvármegye évek óla 6000 koronával segélyezi. Tegnap tudtam meg, hogy a koldus város 200' 00 korona értékű helyei és épületet ajánlott lel a kultur háznak létesítésére. Mikor ilyeneket látunk és tapasztalunk, tisztelettel kérdem, hogy mit mondjunk mi Szabolesváriw gye és Nyíregyháza, amely két factort cullurális tekintetből egymástól elválasztani nem lehet. Nyíregyháza, 1907. július hó 10. Dr. Jósa András. Munkás-gimnázium. Hát ilyen is van ? Van. Azaz, hogy lesz, az Uránia jóvoltából, meg az arra hivatottak jóakaratából és ügyb (izgalmából. Csak ne lessék a címétől megijjedni. Azért, hogy a „gimnázium" szót kisajátították és lefoglalták a maguk részére a tudományos és elméleti pályákra előkészítő, latin nyelve' is tanító középiskolák, nem kell ám azt hinni, hogy a .munkás gimnázium" is ilyen nyolc osztályú középiskola. Ámbár hiszen az Uránia is adhatott volna valami más, legalább is magyarosabb nevet azoknak az ismeretterjesztő előadásoknak, amiket az „University exsenston", meg a „Szabad lyceum" mintájára megvalósisitani akar. Ha a ,kultúrpalota* helyett megtalálták a magyar „közművelődési ház" elnevezési, a „munkás-gimnázium" helyett is kereshettek és találhattak volna magyarabbat, szerényebbet és megfelelőbbet. Hanem hát ezen ne vitatkozzunk. Örvendezzünk magán a tényen. Azon a tényen, hogy az Uránia magyar tudományos egyesület — élén Molnár Viktor vallás és közoktatásügyi államtitkárral, — a nemzeti közművelődés érdekében kifejtett hasznos munkásságában immár odáig jutott, hogy ilyen intézmények megvalósításával foglalkozik. Mert ma még csak a megvalósítással foglalkozik. Ámde joggal remélhetjük és bízhatunk abban, hogy az Uránia ezt a tervét is megvalósítja. Az Uránia, ez a működését szerény keretek közölt kezdő, de szívós, kitaitó és céltudalos munkásságával immár anyagilag is megerősödött egyesület, amelyet Budapesten és országszerte igen sokan összetévesz lenek még ma is a különböző bioscop, projectográf s más hangzatos című mozgófénykép vállalatokkal: a „mozik"-kai, fáradságot nem kímélve, az akadályoktól vissza nem riadva, a mulalkozó közönyt lassan, de fokozatosan leküzdve, halad a kitűzött cél felé: a magyar nemzeti közművelődés kifejlesztése felé. Az Uránia „Munkás-gimnázium"-a az 1907. év január havában nyílt meg az ország székesfő.árosában. Ott, és pedig a Vlll-ik kerületi Munkás-otthon könyvtálának olvasótermében tartolták meg az első előadá sokat. Tizenkét előadást a magyar nemzet történetéből. Az első sikereken felbuzdulva, az Uránia arra hi vatolt írókkal egyelőre tizenkét tárgyat dolgoztatott ki a munkás-gimnáziuma számára. — Minden tárgy 12 előadásra van kidolgozva. Ez az eddig kidolgozott I 2 lárgy a következő: A magyar nemzet történelme, Ma gyar irodalom-történet, Magyarország földrajza, Migyar művelődés-történet, Világtörténet, Egyetemes földrajz, Természettan, Egészségtan, Törvényismeret, Nemzetgaz daságlan, Ipartörténet, Mezőgazdasági ismeretek. A budapesti munkás gimnázium programmja szerint az előadásokat téli hónapokban fogják tartani, minden köznapon este S órától 9 óráig. A hét minde.i napján más lárgy kerül előadásra, ugy, hogy ugyanazon tárgy folytatása a következő hétnek ugyanazon napjára esik. Ekként október elején hat lárgygyal kezdik meg az előadásokat s ezzel a hat lárgygyal december végéig készülnek el. Januárban kezdődik a másik hat lárgy előadása és lart március végéig. Az Uránia tizenkétszer tizenkettő, tehát száznegy vennégy előadást íratott meg s az egyes előadásokat külön füzetekben kinyomatta. Ezen felül minden lárgy hoz 60—80 vetíthető képet készíttetett. Ezeket a képeket vetítik az előadás alatt s ekként teszik szemléltethetővé az előadott tárgyakat. Hogy ez a szemléitelő előadás mit jeleni, az a pedagógiával egyáltalán nem foglalkozók előtt is nyilvánvalóvá leszen, ha arra gondolunk, hogy a legeszesebb gyermekkel a legegyszerűbb tárgyat is mennyivel könynyebb egyszeri megmutatással megismertetni, mint a legkörülményesebb leírással. Hasonlatos az eset a felnőtteknél is. Aki automobilt nem látott, vagy aki a Tátrát nem látta, sokkal nehezebb azzal az automobilt megismertetni, vagy a Tálra szépségeit megérlelni, mintha csak i gyszer is meglátja. A kép k ugyan nem helyettesilik teljesen az eredetit. A legjobb és a legtökéletesebben vetített kepek sem. L)e mégis igen alkalmas segédeszkö ök az ismeretek elsajátítására. E mellett vonzók. Az előadast érdekesebb', élvezetesebbé teszik. A ügyeim t lekötik és ébren tartják A különben könnyen fárasztóvá, unalmassá váló előadásokai, illetve leiolvasásokat élénkilik, gyönyörködtetővé teszik. Erre van alapítva az Uránia munkás-gimnáziuma : a szemléltető oktatásra. Az Uránia azonban —a külföldi tapasztalatokon okulva — kiterjesztette figyelmét arra is, hogy a hallgatóság a végig hallgatott előadást külön kis nyomtatott füzeikében nyomban megszerezhesse. Ennek megint nagy hordereje van az ismeretek elsajátítása körül. Tapasztalhatjuk magunkról, hogy ha egy érdekesebb felolvasást, vagy egy szebb beszédet hallunk, önkénytelenül felebred bennünk a vágy, hogy att nyomtalásban még egyszer, vagy többször is elvezhessük, elolvashassuk. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az Uránia ismeretterjesztő előadásainak hallgatósága szívesen szerzi meg pár fillérért az előadás szövegét. Ilyen ut<>n már eddigelé 50000-nél több füzet jutóit az Uránia előadásaiból a hallgatóság körébe. Ez az a munkás gimnázium, amelynek hallgatóságát az Uránia első sorban r.z iparos segédek közül reméli, de amelynek soraiban bizonyára fognak akadni intelligens emberek is, hogy a középiskolákban szerzett ismereteiket felfrissítsék. A munkás gimnázium szervezése — az Uránia szívességéből — nagyobb anyagi áldozatokba nem kerül. Egy vi titőkészülék ára 150—200 korona. Szükség esetén csekély díjért az Uránia kölcsön is ad ilyen gépet. A képeket szintén Lö'csön adja az Uránia előadásonként 1 (egy) koionáért. A füzetek ára darabonként 8 — 10 fillér; 50 füzet átvétele előadásonként kötelező. Egy-egy 12 előadásra való lárgy tehát a postadíjjal együtt mintegy G0 koronába kerül, a vetítőkészüléken, a szükséges helyiség fűtésén, világításán stb. kívül. Ebből a költségből is megtérül egy rész az eladott füzetek árából. Az előadások, illetve felolvasások megtartására természetesen alkalmas erőkről kell gondoskodni és pedig, kezdetben legalább, díjtalanul. Bizonyára akadnak erre is buzgó és lelkes barátai a közművelődésnek. Az Uránia egyesület a többek köpött Nyíregyházát is azok közé a városok közé sorozta, amely a munkás gimnázium létesítésére alkalmasnak mutatkozik. A város tanácsa magáévá tette az eszmél és kezébe vette a kezdeményező lépéseket. Tehette és tette ezt annál inkább, mert a közművelődési ház létesítésének eszméje is élénk viszhangra talált nemcsak az illetékes tényezőkben, hanem a legszélesebb körökben. A közművelődési ház intézményének is egyik legjelentősebb része épen az ismeretterjesztő előadások lartása. Addig, mig a közművelődési ház tényleg létesül, a munkás gimnázium előadásai megtarthatók akár az ipartestület székházának, akár a váro-háza mgytermében. Hallgatóságát maga a munkás gimnázium fogja megszerezni. Kezdetben természetesen kisebb számmal, de később, épen ugy. mint az a műveli nyugoti ál'amokban történt, bizonyára tömegesebben fognak jelent kezni a hallgatók. És ezzel Nyíregyházán a közművelődés isméi egy uj és jelentős tényezőt nyer. — a — ö. Mezőgazdasági és i|»ri munkások * A szocialista izgatás nagymértékbe A elősegíti a kivándorlási ügynökök gyászos munkáját. Az izgatásnak n'ncs is más célja, mint a munkásokat elégedetlenné tenni s a munkás, a ki föld nélkül, allandó lakhely nélkül, elszigetelt társadalmi helyzetében amúgy sem ragaszkodik ugy hazájához, mint a hazának más fiai, könnyen hajlik az izgatásra. Az elégületlenségnek p dig egyik leggyakoribb megnyilvánulása, hogy a mezőgazdasági munkás, a mint csak teheti kivándorol. De az a mélyreható külömbség, a mely az ip.ri és mezőgazdasági munkások között kétségtelenül fennáll, e téren is érezteti hatását. Az iparban a munkálalanság és a szabad verseny visszaélé.-ei teremtenék meg a szocializmust. A munkásság szükségét érezte a szervezke désnek, hogy a munkaadóval szemben megállhassa helyét és fokozatosan javíthassa a helyze'ét. E enkivül az ipari munkások, legalább az egy iparághoz tartozók egyforma körülmények között élnek és azonos a törekvésük is, tudniillik, hogy minél nagyobb munkabért esi karjanak ki munkaadóiktól. A tervezetben rejlő erő révén vezéreik a politikai téren is szerephez juthatnak de ez csak mellékes következmény. A fő az, hogy az ipari munkások egyébként a szocialisla államban sem látnak mást, mint oly gazdasági szervezetet a mely mó*) A hitelszövetkez- tek szövetségének múlt hu 2G-áu a Sóstón tartott közgyűlésén Mailáth József gróf állal tartott felolvasás. dot nyújt nekik arra, hogy kevesebb munkával kedvezőbben kielégíthetik szükségleteiket. De fődolog mégis az, be-v látják a szervezkedés gyakorlati eredményeit, a e3 erkölcsi helyzetük fokozatos és állandó^ javulás. Az a köiülinény pedig, hogy a vállalat, amelynél ao'goznak, egyeni, vagy köztulajdonban van-e, reájuk nézve alig van befolyással és igy minthogy nekik maguknak vagyonuk nincs, szívesen belenyugodnak abba a gondolatba, hogy parijuk politikai törekvéseinek végső célja az egyéni tulajdon megszüntetése. A mezőgazdasági munkásoknál más a helyzet, bár a kiinduló pont sok tekintetben azonos. A mezőg.'zdasági munkásoknál is a szükséglelek emelkedese következtében a jobb megélhetés után való vágy és a szociális helyzet javítására való törekvés az, a mi öltél a szociáldemokrácia ölébe hajija. De náluk e célok elérésének csak egy eszköze a munkaberek emelkedése, mert a mezőgazdasági munkások legfőbb törekvése á külföldi és belföldi irók egybehangzó véleménye, valamint a magam sok éven át szerzeit tapasztalataim szerit t is a földszerzés vágya. Bárminő kis földbirtok, a melynek megszerezhetősége ma meg lehetetlenségnek tűnik fel a kormányzati halalom és társadalom által csaknem elhanyagolt mezőgazdasági munkás előtt, felemeli őt azok körébe, a kiklől ezidőszerint áthidalhatatlan űr választja még el és a kik sok helyen leljesm m' gokolatlan gőggel és megvetéssel tekintenek le reájuk. A mezőgazdasági munkásság elé tehát odaállitaui a szocialista államot, mint kívánatos végső célt, ai egyéni tulajdon megdöntésével egyenlő volna azzal, mint örökre elfordítani őket a szocializmustól. De a szociálista vezérek ismerik a népet és óvakodnak ezt megtenni. (A mint Grunenberg mondja). A szociáldemokrata izgatás ü^yisen tudja leleplezni a fenálló társada'om gyengeségeit a nélkül, hogy a munkásokat téves tanának utolsó következményeivel is megismertetné, azok pedig, a kiknek a néppel törődnie kellelt volna, három évtizedig ügyet sem vetettek rá. És mi sem jellemzi jobban a szociálista izgatás erkölcsi tartalmát, mint az a tény, hogy a párt, a mely az egyéni tulajdon megdöntéset legfőbb elvéül kja zászlajára, a földosztás révén földet, tehát egyéni tokjdont igér azoknak, a kiknek nincs s a kiket csakis tud a m.iga céljaira megszerezni és felhasználni. De jellemző az is, hogy (ismét Grunenberg szarait í&fz\ie) magok a munkások is meg vannak győződve arróf, hogy minden sokkal rosszabb lenne, ha a szociáldemokraták jutnának győzelemre s az a kötülmény, hogy a szociálista párthoz csatlakoznak a legtöbb esetben nem jelent mást, mint annak kifejfzése, hogy az uralkodó kormánynyal nincsenek megelégedve. Egy más alkalommal tartott felolvasásomban (a mezőgazdasági munkáskérdés), részlelesen kifejtetlein, hogy a szociális'a párt úgynevezett aktuális követelései, a melyeknek megvalósítására a párt m'g az úgynevezett osztályállain megdöntése előtt törekszik, mind olyanok, a melyek kizárólag az ipari munkásság érdekeit szolgálják és semmikép sem illenek a mezőgazdasági munkásokra. Az a patriarckális viszony, a mely az ipari munkások és a nagyiparos vallalkozó között el sem képzelhető, még sok helyen fennáll a mezőgazdasági munkások és munkaadók között, különösen ott, a hol nagybirtokos vagy középbirtokos áll a munkásokkal szemben. Bár a modern idők nemileg m grontották a jogviszonyt, a nemzedéki ől-nemzedékre átöröklődöd kö eiéket mégsem tudták teljesen szétszakítani. A gazdák sokkal jobban ra vannak szorulva munkásaikra, mint a nagyiparos vállalkozók s ez a körülmény is kétségteler ül különbözövé te-zi a kétfele munkások és munkaadóik között fennálló viszonyt. Künn a szabad eg alatt végzett munka is más, n m az, a melyet az ipari munkások a gyárak rossz levegőjében végeznek. A munkaidő egységes szabályozásának lehetetlen voltát maguk a mezőgazdasági munkások is belátják és nagyon jól tudjak, hogy s,ijat erdekük is azt kívánja, hogy a nyáron át, különösen pedig a legnagyobb munka idején többet dolgoznak mint telen. Az iparban a munkás télen nyáron fülledi, egészségle'en gyártelepen végzi munkáját s igy a humanitás, de a munkás egészségének érdeke is megköveteli, hogy a munkaidő makszimuma meg legyen határozva és bizonyos mértékig mindig jogosultnak kell elismerni az ipari munkásoknak azt a törekvését, hogy a munkaidő leszállítását elérjék. Ugyancsak a humanitás de egyultal a jövő nemzedék érdeke, tehát eminentur gazdasági és szociális érdek követeli az iparban a női és gyermek munka korlátozását, meit az ipari munkák túlnyomó része olyan természetű, hogy a r.őkre és gyermekekre nerozedékr* kiható káros hatást gyakorol. A mezőga daságban ellenben nincsen meg a női és gyermekmunka kihasználösána' v. a veszedelme, joggal kövelelhetjük a mezögswíj. n is, hogy a munkásnak megfelelő lakásról gondoskodás történjék, de kö'.el fekvő, hogy az ipari munkásoknál a laká-kérdésnek is sokkal nagyobb fontossága van, meit az ipari munkás munkaidejét egészségtelen levegőben tölti es a nagy városokban, ha számára megfi lelő lakásról nem gondolnik, otthona is rendsíéríftt épp oly egészségb len, mint munki helye. A bérfeelés módja tekintetében is lényeges kü önbségek vannak az ipari és in< zőgazda^-ági munkások l özött. Az ipari munkásoknál ki van zárva, hogy munkájuk egyenértékének csak kis részét is az általuk előállított iparcikkekben kapják meg. A mezőgazdasági munkás elleni en oly terményeket állit elő, a melyekre neki maganak is szüksége van és a melyiket egyébként csak drágán sztre.hetne meg. Nagy igaza van tehát Frankensleinnak és Grunnenbergnek, a kik hangoztatják, hogy pót zgazd ilkodás előtérbe nyomulásának káros hatása vol< a mezőgazdaságban. Az szüntette meg a régi patiiaikális viszonyt a munkás é? a munkaadó között, azzal, hogy az érdekközösség helyebe érdekellentétet ál.itoll. S a legmodernebb irók is ké-zpénz és terméket beli bér megfelelő keveréket ajánlják éppen a/, érdekközösség fenlartasa erdekében. A szociáldemokrata izgatás tudatosan nem veszi figyelembe ezeket a lontos külömbség-kel. a mikor a mezőgazdaságban is a munkaidő egységes szabályozását és kizárólag pénzben történő bérfizetést köveleli. Ez a körülmény is azt bizonyítja, hogy a szociálista izgatásnak nem az a czélja, hogy a munkás anyugi hely-