Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-30 / 26. szám

XXVIII. évfolyam. 26. szám. Nyireg ytaáza, 1907. junius hó 30. JSÍYÍ ^^^ A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK w és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik het«nkónt «||yszer vasárnapon. Előfizetési feltételek:: Egész évre 8 korona Fél évre 4 Negyed évre 2 „ Egyes szám ára 20 lillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija sorontini 60 fillér Apró hirdetések 10 szúig 40 fii., minden további szó 4- lil. Vastag betűvel szedett Létszeresen számit. A polgári fiúiskola, A polgári fiúiskola célja: a mezőgazdasággal foglalkozók, az iparosok és kereskedők, szóval a termelő osztály és polgári elem általános műveltségi igényeit Bzolgálni. Őket az életben szükséges elméleti és gyakorlati isineretek birtokába juttatni. Szellemi tehetségüket oly fokig kifejleszteni, hogy az élethivatásukhoz szükséges ismereteket megérteni, felfogni és azokat eredménynyel használni képesek legyenek. Sajno^, Magyaroszágon még épen ez a legnagyobb része a nemzetnek távolról sem áll azon a műveltségi fokon, amelyen állania kellene, hogy a nagy világversenyben eredményesen részt vehessünk. A gazdálkodással foglalkozók megelégesznek azzal, ha fiaik az elemi iskolában irni és olvasni, meg egy kicsit számolni, ugy ahogy megtanulnak. Sót igyekezetük jó részt arra irányul, hogy mihelyest megkezdőduek a tavaszi munkák, gyermekeiket az iskolába járás alól elvouják külőubö/.ó ürügyek alatt. A 6—10 éves fiuknak malacot, borjut kell őrizni. A leányoknak libát, vagy az otthon hagyott kisebb testvéreket. Nem csak falu helyen, Nyiregyh'zán is igy van. Ipari pályákra az iparos tanoncoknak nagyobb része ugy kerül, hogy alig van tisztában a betűvetés elemeivel. Az iparosta-'ouciskolákban a rendes osztályok elé kezdő osztályt, sót ez elé előkészítő osztályt kell rendszeresíteni, ahol az irás-olvaaás tanítással kell eltölteni az egész esztendőt, akár csak az elemi iskola első osztályában.

1 A kereskedő tanoncoknál valamivel jobb a helyzet. De csak valamivel. Mert kereskedő tanoocnak manapság rendszerint csak azokat a fiaikat adják a s/ülök, akik a gimnázium alsó osztályain tul haladni nem képesek. Magyarán mondva: a bukott diákokat. Hát ez nem egészséges állapot. Ezen az állapoton, ezeken a nemzeti csapásokonvau hivatva segíteni a polgári fiui-kola. A népoktatási törvény arra kötHefci a városokat, hogy ahol az elemi iskolákat már felállították, fel kell állitauiok a polgári iskolákat is. Sajnos, a törvények, köztük a népoktatási törvény, sok minden olyan dologra kötelezik főként a városokai, amiket azok a legjobb akarat mellett ó a legnagyobb erőfeszítéssel sem teljesíthetnek. Ilyenek a többek között a polgári iskolák. Az 1868-iki népoktatási törvény meghozatala óta négy évtized telt el s ez alatt a négy évtized aiatt bizony nagyon kevés városban állították fel a polgári iskolákat. Nyíregyházán legalább a polgári leányiskola már meg van másfél évtized óta. Meg vau és virágzik. Aminek magyarázata az, hogy a polgári leányiskola szüksége sége égetőbb volt, mint a polgári fiúiskoláé. Az intelligens családok leánygyermekei számára volt sr-ükség arra. A fiuk számára meg volt és meg van a főgimnázium. Ellenben a leányokat az elemi iskola végeztével nem lehetett iskoláztatni. A „nevelő"-k nem is feleltek meg. ki is mentek a divatból. Megteremtették hát a polgári leányiskolát. Igaz, hogy ma is k«veseu vaunak tisztában a polgári leányiskola lényegével. Annyira, hogy minden tauév végén aKaduak a szülök között, akik a polgári leányiskola ötödik és batodik osztályát reklamálják. Nem tudván, hogy a polgári leányiskolának ép oly kevéssé van ötödik és hatodik osztálya, mint a hogy a gimnáziumnak nincs kilencedik és tizedik osztálya. A „Hflwi W Szegény Fojtor*. Hej, van a császárnak Sok jó katonája, Ki a fegyverfogást Kényesen csinálja, A gyakorlótéren A rezet kivágja ; Brigadéros, kapitány Büszke lehet rája. Hej, van a századnak Egy rossz katonája; A jó Isten tudja, Mi ütött hozzája ? Ha fekszik, ha felkél, Csak szidalom várja, őrmester és eugszführer Acsarkodik rája. Ó azért a szidást Hatalmasan állja ; Meg se moccan akkor, Csak a szempillája, Mikor oszt elmennek, S ott hagyják magára — Káromkodik jó nagyot Ki megy a — kocsmába. Felhajt egy porciót, Másikat utána : Földig issza magát Éktelen bújába. Az őrjárat néha Még ottan találja : Beteszik a hűvösre . . . De ő azt nem bánja. Ki okulni akar Az ijesztő példán — Ki lehet ez ember ? Azt kérdezi méltán. Elbeszélem néktek, Figyeljetek én rám ; Ha ugyan ki nem fogy majd Addigra a téntám. Abból a szerzetből Származik ő, kérem, Amelyik kint lakik, Ott a falu végen. A neve is cigány, Az arca meg éppen ; Barnábbat nem láttam én A földkerekségen. Mint ha sötét felhő Boritja az eget; Mint mikor az éjfél Vaksággal fenyeget; Korom, amely bevon Lábast, vagy üveget: Bojtor arca hasonló Csak ezekhez lehet. Merthogy az apjától Bojtor nevet kapott ; Az öreg reája Egyebet sem hagyott. Mikor itt hagyta őt, A kedves magzatot, S Szent Péterhez egyenest Égbe iparkodott. Akár a kis ujjom, Ugy maradt magára : Falujának gúnyja, Faluja árvája. Hogy aztán lassacskán Az idő eljára : Mit tehetett ? Rákapott Tapasztó munkára. A polgári fiúiskola hiányát azonban ilyen nagy mértékben nem érezték eddig, mert ott volt a gimnázium. A fiukat oda adták be a szulök. Azokat is, akikről jóelóre tudták, hogy nem lesz belőlük „sem pap, sem ügyvéd!' Ellenben a nyíregyházi gazda

1 özftnség fiait talán mézes kalác Csal sem lehetne be desgetui a gimnáziumba még ma sem. Még p dig ueui is egészen elitélni való indokokból. .Vem akarják az apák fiaikat „úrfi* -akuak ne\elui. A11 akarják, hogy maradjanak meg a/ok is az ó szerény, de dolog zeretó egyszerűségükben. A polgári fiúiskolának már ebből a szempontból is létjogosultsága van Nyiregy!. zán. Szükség vau az olyan iskolára, ahol a nyíregyházi gazdák fiaikat tovább is tauitathassák az elemi iskola végeztével anélkül, hogy az a veszedelem fenyegetné őket, amitől auyuyira félnek és óvakoduak, hog fiaik az ó felfogásuk szerint cél né'küli lateiner pályára kerüluek. Félre értések kikerülése végett azouban megjegyzendő, hogy akikbeu az arra való hajlandóság meg' yilatkozik, a polgári fiúiskola nem állja útját annak, hogy elméleti pályán maradhasson és haladjou valaki. A különbözeti vizsga letételével a polgári fiúiskolából át le het mi nni a gimnázium következő magasai b osztályába annak, akiben kedv és hivatottság lakozik. A polgári fiúiskola közvetlen céljt azonban az marad és kell is, hogy az maradjon, hogy értelmes gazdák, iparosok és kereskedők neveltessenek. Őszinte örömirel kell tehát üdvözölnie a uépoktatásügy és a közművelődés minden igaz barátjának a nyíregyházi polgári fiúiskola létesítését. A kezdeményezés érdeme dr. Hartíik Jenő ev, ref. lelkész uré, aki megfontoltan, de tör* A tapasztó munka — Tudja falu, város, Nem szalon mesterség, Mert egy kissé sáros ; S ahol kéz, láb sáros, A lélek hiányos . . . De arról nem tehetett Szegény Bojtor János. Mindamellett felnőtt, Valamint a szálfa; Be is sorozták őt Az ármádiába, Hogy majd belőle is Derék hadfi válna : Hadseregnek diszére, Haza oltalmára. Bevették, bujtatták Díszes angyalbőrbe ; Egykét pof kidukált Neki már előre, Hogy csak úgy szikrázott A két szeme tőlle . . . Szegény Bojtor, de sokszor Álmodott felőle ' Ez avatás után Infanteriszt lett 5, Ez már oly bizonyos Mint a kétszer kettő, S megadta azt is a Jóságos teremtő, Hogy ez a felavatás Ne maradjon meddő, Az abrichtolásnál Már meglátszott rajta. Lehet jó cigány, de Nem katona fajta ; Ezért sem füröszték Épen tejbe-vajba, Minek folytán szaporán S nagyokat sóhajta. NAGY ELEK okleveles mérnök Kiillói-iilc/ii fi. s/,í (Saját ház.)