Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-12 / 19. szám

XXVIII. évfolyam. 19. szára. Nyíregyháza, 1907. május hó 12. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. -* Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona Fél évre i , Negyed évre 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szerint számíttatnak. A nyílt-téri közlemények illja soroukint GO fillér. Apró hirdetések 10 szóig +0 fii., miiideu további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. MEGYERY GÉZA Hatalmas ünneplés keretében forrt össze e hó 9-dikén Szabolcsvármegye és Nyit egyháza váron uri társadalma. Sietve sietett, hogy lerójja a tisztelet és az őszinte szeretetnek adóját ama szülötte iránt, aki 40 esztendőn át lankadatlan buzgalommal s a tett erős egyéniségek makacs kitartásával működött közre abban, hogy Sza­bolcsvármegye igazságszolgáltatását a mai kor követelményeinek megfelelő színvonalra emelje. Közéielünknek ez a nagy és tiszteletre méltó alakja Megyery Géza curiai biró, kir. törvény­széki elnök. Született Kemecsén 1846. szeptem­ber 20-án. Atyja Megyery Gábor, anyja Kriston Mária volt. Középiskoláit Kassán s jogi tanulmá­nyait a nagyváradi akadémián végezte. Mái­jogász korában hosszabb ideig „kis követ" volt, a kisvárdai választókerület képviselője, Erőss Lajos mellett. E minőségben érte Szabolcsvár­megye közönségének ama kitüntető bizalma, hogy 1867. évi május 2-án tartott első alkotmányos tisztújító közgyűlésén egyszerre, mint esküdtet, vármegyei aljegyzőt, törvénykezési kiadót és ik­tatót jelölte. Szerénysége az utóbbit válasctotta. S azóta megfutva a hivatali fokozatok mindenikét szülő vármegyéjének talaját soha egy perezre se hagyva el, nagyra nőtt. 1868-ban a megyei tör­vényszékhez jegyzővé választotta meg Szabolcs­vármegye közönsége. 1869. őszén ügyvédi dip­lomát szerzett. 1872. január 1-énalbiró, 1875-ben biró s 1885-ben törvényszéki elnök lett, 1894-ben pedig megkapta a curiai birói ciniet és jelleget, a legmagasabb fokozatot, amit egy vidéki biró elérhet. Nem tudjuk, mit csodáljunk jobban, azt a szédítően gyors carriért-é, amit aránylag igen k „Mjiriidíék" tereiája. Versek. I. Ne szeress engem, én egy elhagyott, Szomorú kedvű haldokló vagyok. Ne nyújtsd ki felém meleg kis kezed. Nem adhatok én neked ugy se mást, Fájó csókot s fájó könycseppeket . . . Ne nézz reám ; a melegség, a fény, Mely szemeidből sugárzik felém, Ugy hull szivemre mint egy néma vád, Mint egy panaszos, fájó szemrehányás, Hogy ilyen későn találtam reád . . . Ne hajtsd vállamra szép szelid fejed, Lásd meglehet, én holnap már megyek. Ez ölelés holnapig tart csupán, S ugy fáj tudni, hogy te majd könvet ejtessz Efy elédtévedt bús árnyék után . . . II. Emléked ugy őrzöm majd a szivembe. Mint egy sugárt, mely a napból maradt, A napból, mely valaha rám is hintett Sok aranyszőke, meleg sugarat . . . Mint egy illatos, hófehér virágot, Mely ősz jöttével is még egyre nyit, S utolsónak hullatja a szivemre Fehéren omló hervadt szirmait . . . Mint egy gyönyörű szót, a legdrágábbat Egy dalból, mely örökké visszazeng, Akkordjai elkísérnek a sirig, S tovább zokognak odalent . . . Milütav I>t?áu 1867— (907. rövid idő alatt megfutott avagy azt a munkát, ami ennek a tüneményes pályafutásnak a tartalmát ké­pezi. Mert dolgozott. Becsüklesen és czéltudatosan. Zajtalanul, de annál eredményesebben. Munkás­ságához nem fűződik korszakos alkotás, de az olcsó siker könnyen hervadó babér koszorúja sem. Tiszta, puritán jelleme ettől mindenkor undorodott.. Lelki szemei előtt sokkal magasabb czél, sokkal merészebb konczepczió lebegett : az 1869 : IV. t.. cz. szellemének gyakorlati meg valósítása s ezt az ideált, szolgálta ő lelkének egész melegével. Fanatikus hittel. Makacsul. De tapintatosan s olyan szivjósággal, aminőre csak egy Megyery Géza képes. És nemes szive mellett az elméleti képzettségnek és a gyakorlati tudásnak oly széles körét vitte be a birói székbe, aminő csak keveseknek adatott. Nem volt soha a paragrafusoknak embere. Nemes szive s nagy élettapasztalata felülemeUe őt mindenkor a tör­vény rideg szellemén, s az elméletek mindenkori szürkeségén. Közszájon forog ama megjegyzése amelylyel egy előtte jogirodalmi sikereire hivatkozó egyénnek válaszolt: ,,Baráton nem eget verő talen­tum, kivántatik a birói pályához, hanem egészséges józan ész, nemesen érző sziv s ami fő birói karakter; mert kukurikolhat nekem bárki az angyalok nyelvén, ha egyszer az én jogérzetein azt diktálja, hogy nincs igaza," Ebben a néhány mondatban foglaltatik a Megyery Géza birói tevékenységének egész tar­talma. Ez a kulcsa az ő ,23 éves elnöki tevé­kenységének. Ez teszi előttünk tiszteletre méltóvá és nagygyá azt a munkát, amelylyel Szabolcs­vármegyében az igazságszolgáltatást modern alapokra fektetni igyekezett. Szentségtörés. (Igaz történet.) Irta: Asmadai — Honnan jösz én kedvesem ? — A mólón sétáltunk Domokossal. Azt hittem, az én uracskám ínég az ördögbibliát forgatja. — Nagyon ki vagy pirulva. — Mert siettem. Izmos karjaival átkarolta a nőt s maga mellé vonta a szófára. Bozontos fejét a nő pihegő keblére nyomta s hallgatta s?íve dobogását , . . alt, a szívnek dobogá­sát túl nem zengi semmi. . . . Azután fölkapta a csöpp asszonyt és dalolva hurcolta karjaiban a szobában körbe, mint ahogy a dajka szokta elaltatni a békétlenkedő csecsemőt. Összecsókolta szemét, száját, nyakát. A nő pedig hang nélkül türle a hizelkedés ezen őserejének meg­nyilvánulását s mint egy nagy fehér szép cica, csak pislogott azokkal a zöldes fényű szemeivel. — Ha megcsalnál — dörmögte a', ura — meg­ölnélek. De nem egyszerre. Lassankint. Kezdeném a szemeiden, végezném a sziveden. Gyönyörködnék kín­jaidban. Te pedig könyörögnél, imádkoznál, sikoltanál mindig halkabban. ... Az a kis törékeny asszony pe dig apró kezeivel az ura bozontos haja között babrált. Gügyögött, mint egy igazi baba. -- Nem szerelem ez már — dünyögte a férfi. — • Hát akkor mi? — kíváncsiskodott a nő. — Maga a megtestesült gyönyör. A szeretőm vagy. A vérem vagy, Egyedül csak benned élek. . . . Aki látta őket, amikor egymáshoz simulva mentek a sétányon, mosolygott. A tó tükrétől enyelgő ragyo­gással búcsúzott a napsugár. A fehér vitorlás Yachtok mindmegannyi óriás halászmadár pihentek a sima, villogó víztükrön. Aztán még egyszer utoljára végigcsókolgatta a mohlepte sziklafalat és lehunyta aranyszemét. A cigány valami andalítóan szerelmes keringőbe kezdett. Fölébredt az esti szellő és a tó lehelete a lágy fuvalom meg-meg­libbentette a mólón sétáló szép asszonyok és lányok virágos szoknyáit, kik lovagjaikkal hangosan csevegve Es nemes; előkelő s választékos egyéni tu­lajdonain kivili főként azért ünnepelte őt Sza­bolcsvármegye uri társadalma oly tüntető szere­tettel s oly méretekben, aminőre régen nem emlékeznek. Az éremnek azonban ez, csak az egyik ol­dala. S nem volna teljes a kép, amelyet meg­rajzoltunk, ha nem adnók teljes hűséggel a másikát: Megyery Gézát, az embert. Hogy ki volt Megyery Géza mini ember, azt úgy hisszük nem szükséges élénkebb színek­kel ecsetelnünk. Hisz itt ringott bölcsője közöl­tünk. III élt s szemünk láttára, szabolcsi talajon nőtt nagyra az ő minden irányú társadalmi köz­tevékenységében is. Avagy ki ne érezte volna az ő nemes szívének őszinte, meleg szeretetét? Kii ne bilincselte volna le az a szeretetreméltó egy­szerűség, mely egész lényén elömlik? Ki előtt volna titok, az ő erős s a nehéz időkben is tántoríthatatlan hazaszeretete? Szabolcsvármegye közönsége nagyon jól ismeri Megyery Gézát. mint embert is s amint, már kiemeltük nemes, előkelő s választékos egyéni tulajdonainak éppen ez. az általános ismerete másodsorban az, ami a birói kar által megindított mozgalmat kiemelte a hivatalos ünneplés szűk keretéből s a Megyery Géza ünnepeltetését Szabolcsvármegye egész tár­sadalmának ünnepévé aratta. Dicséret illesse ezért a vármegye közönségét. Megyery Gézát pedig vezesse továbbra is birói s elnöki működésében az a felemelő tudat, hogy a becsületes, kitartó s önzetlen munka mindenkor megkapja a maga jutalmát. A leg­illetékesebb helyről: a társadalom részéről. Mert. bármilyen idegesen élünk s bármilyen han­sétáltak. Egy-egy rövid kacaj: jutalma a tán szellemes vagy szellem nélküli bóknak; meleg kézszorilás puha kacsóktól: biztató jel a bátor, esetleg bátortalan lovag számára; szép asszony szép szemeinek mindent ígérő pillantása a Don Jüan vágyainak „consummatuma." . . . Sok szerelem és sok tlirt mindenütt. Vacsorázni mentek. — Látod, hogy bámulnak 'éged — szolt a férfi, — majd felfalnak a szemeikkel. Magadba bolondított.id vala­mennyit. Szerelmes, büszke szívvel nézte a feleségét, ezt a liliputi asszonyt és szíve mélyéből elszégyelle magát, hogy az előbb azt mondta neki, hogy megölné irgalom nélkül, ha megcsalná őt. . . . 0, az atléta termetű medvevadász, megyéjének leghíresebb vívója, ki két ujjáv I vasszöget hajlít össze. Aztán magához paran­csolta a cigányt és fülébe huzalta azt a gyönyörű szép nótát, melyet talán a Balaton szellője szült, vagy csak ugy magától támadt: „Tejbe mosdik a galambom, ha felkel. Törülközik piros rózsa levéllel . . Az asszony pedig cigarelljének füstjét az ura szeme közé fújta. Babatempó. — Szóljon édes Domokosnak, mert különben nem mer ide telepedni, ha meglátja — súgta az ura lülébe. Domokos Leó üres óráiban hivatalnok, az elfogul­takban pedig poéta és színműíró vala. Szép, de üres arcvonások, kissp ritkuló haj. monokli, magas inggallér, secessiós mellény stb. Íme Domokos Leó úr. A század vége szült az uj század pedig elhalmozta dekadenciába hajló téma.-.kal, melyeket ő többé-kevésbbé sikerült strófákba, illetve jelenetekbe és felvonásokba préselt össze, avagy tágított ki. OlyasMe költő, kikből a kelle­ténél több garázdálkodik a földgolyóbison és keserít el elő és holt lényeket egyaránt. Különben pedig mint szép fiúnak az asszonyoknál kivívott tüneinenyes és hagyományos szerencséje bizonyos meg nem érdemeli nymbussal övezé kicsiny alacsony homlokát. Domokos úr engedve a bíztatásnak, asztalukhoz telepedett. NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza, Kállói-ntaa 27. szám. (Saját ház.)

Next

/
Thumbnails
Contents