Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

XXVII. évfolyam. 31. szám. Nyíregyháza, 1906. évi augusztus hó 5. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. - Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : Egész évre 8 korona. Fél évre .... i Negyed évre 2 Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISKOLA-UTCA 8. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4- 61. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Egyetmás a villatelkekről, Ott hagytuk el a mult cikkünkben, hogy harcolni fo gunk úgy ebben, mint egyéb kérdé­sekben mindaddig, amig a világosság győzni fog — tehát folytassuk. Távol legyen tőlem az a vakmerő gondolat, hogy a cikkemre vá­laszoló polgártársat azzal a többi 34 baj­társsal egyetemben, akik ránk, az Erzsébet­liget berkeit profanizálni akarókra olyan szent borzalommal szórják az anathémát, vélemé­nyéneK megváltoztatására birni iparkodjam, mert tartok tőle, hogy úgy találnék járni, mint a hires angol poéta a leánykával, aki egyre csak azt hajtogatta, hogy: heten va­g}unk, uram, heten! Én csupán csak abba a nagyobb fába vágtam a fejszémet, hogy váro­sunk nem érdekelt és igy teljesen elfogulatlan polgárságának zömét velük szemben a magunk igazáról meggyőzzem. A cikk irója azzal kezdi (természetesen azzal a jó szándékkal, hogy az én indokaim­nak igy egy csapásra kiüsse a méregfogát), hogy én álláspontomat csupa .hallomásból" szerzett körülményekre alapítom, vagyis ma­gyarán mondva: a furott kutaknál kereskedtem értük. A mód fölötte kényelmes, mert ekkép­pen szépen egy kalap alá szedve őket, indo­kolatlanul, cáfolatlanul el lehet fölöttük te­kinteni. Ám valóban: ha polgármesterünknek és egy pár legkiválóbb képviseleti tagnak be­széde, továbtá a villatelkes polgártársaknak fülem hallattára kiszalasztott nyilatkozatai a furott kutak szóbeszédének körébe tartoznak, akkor igaza van. Ejnye bizony: milyen furcsán érdekes kis közlemény lett volna az az ón cikkem, ha az illető polgártársak nevét szép sorjában o.labiggyesztettem volna a moudó­káik tövibe ! De ne szaporítsuk a szót, hanem lássuk csak, hogy én szerény krónikása ím ez ügynek l) U Zsülék nyaralnak Gödöllő melleit az Öreghegyen büszkélkedik Zilahy Gyula pompás nyaralój i. Bajosan kedves helyre építtette a poétikus lelkű Z ül a maga nyári o'thonát. Igazi kis király azin a lö:dterületen, amelyet nem sziniga/gaiás­bol, hanem jo pár esztendővel ezelőtt nemzeti színházi gázsijából es hangverseny körutainak liszla bevételéből szerzett. Mikor Zsül egy szép napon kikocsizott Gödöllőre, hogy telket vásároljon, megakadt a szeme az Öreghegy egyik tisztásán. Rendetlen, rendezetlen hely volt még az, de a szorgos munka, a vasakarat, virágzó paradi­csommá varázsolta. A hegy legtetején gloriett áll, a honnan be lehet látni az egész gödöllői völgyet. A gloriett alatt terül el a szőlő. Most már dus termést ígér. A szőlő alatt egy kőbástyán, mint valami lovagvár, all Z-ül vendégháza. Ebben a három szobás nyaralóban csak vendegek laknak. iNappal itt végzi irodai dolgait és levelezéseit Zaül. Azonkívül itt dolgozza ki a jövő szezon műsorterveit. Most a „Scott njuies* című víg­játékon dolgozik, amelyet a jövő szezonban elevenít fel. Ragyogó szerepe van benne Zsüines s nagy ambícióval készül rea Ahogy a lovagvár lépcsőin lehaladunk, a virágos szép nagy udvaron ott áll a nagy terraszos nyaraló. Csínnal iziessel van berendezve — meglátszik, hogy uiűvészcsalad otthona. Zsülék nagyon kedvesen töltik a nyarat a gödöllői Öreghegyen. Zilahynénak felcsendülnek ugyan einlekébe a teli szezon nagy sikerei, de ha két fiára, Palira meg Gyulára néz, a művésznő azonnal atalakul gondos házi­asszonnyá és jó édesanyává. Hat az édesanyára különös s. ükség is van itt. Tiszta fehér ruhába öllö/.nek a fiuk és az utána következőknek, mit is hallottam azóta amaz újabb fajtájú kutaknál : hát, hogy elülról kezdjem; a múltkor függőben tartottam az ítéletemet arra nézve, hogy miképpen ke­rült tárgyalásra a villák ügye a polgármester távollétében, mikor ppdig tőlünk azzal távo­zott el. hogy majd csak akkor birkózunk meg vele, hogyha hazajön. Hát bizony most a mi szeretve tisztelt polgármesterünk Írásbeli és szóbeli nyilatkozataiból az világlik ki, hogy ó távoztakor abban egyezett meg a helyettesével, hogy a villák ügye csak akkor kerül sorra, ha ó hazajön. Es mégis, alighogy kitette a lá­bát, sorát kerítették és letárgya,Itatták anél­kül, hogy (amint az ügy összes irataiba bete­kintve, meggyőződést szereztem) a törvényte­lenül szőnyegre hozott tárgynak rendkívül fontos előzményeiről bárminemű fölvilágositás­sal szolgáltak volna, anélkül, hogy annak, akire polgármesterünk az indítványa képvise­letét bízta, a törvényadta zárószó jogát is megengedték volna. Azt a bátorságot vetteu magamnak, a mint méltóztatnak látni, hogy törvénytelen­nek bélyegeztem a villatelkek tárgyalását, és nemde csodálni való, hogy nekem, szerény krónikásnak, kell a törvénynyel előhozakod­nom, holott azt azoknak, akik tárgyalták, kel­lene tudniok, nehogy, taiut mostan is történt, szalmát csépeljenek. Az a kegyetlen törvény (1885 XXII 110 §) ugyanis ekképpen szól: „A község törzsvagyona csorbítatlan fenntar­tandó. Kivételes esetekben annak elidegeníté­sét, lényeges átalakítását vagy fölosztását, va­lamiut ingatlan vagyoniak vagy királyi kisebb haszonvételi jognak vételét a képviselő-testü­let csak az általa e végre legalább 30 mpnak közbevetésével határozatilag külön kitűzendő és kihirdetendő közgyűlésben összes tagjaiuak általános többségével névszerinti szavazás mel­lett határozhatja meg. stb. stb." Vagyis azt a suttyomban megtartott közgyűlést már 30 nap­reggel, de mikor úgy liz óra felé viss7akerülnek a nyaralóba, a gödöllői agyag hatalmas foltokban ékes­kedik ruhájokon és arcukon. Az anyjuk mélységes meg­döbbenéssel tekint ilyenkor rájuk. — Hát ti veletek mi történt? — Indiánust játszottunk a Fenyvesi bácsiék kerljé­ben, — szepegi a szelídebb Gyula. — Én voltam Coody ezredes — mondja Pali — akit Józsi szerepe révén jól i-mer a debreceni közönség. E?yidűl fékeztem meg a vad indiánusokat. A vad indiánnsok m 'gfékezése Fenyvesi Emil, a Vígszínház jeles művészének szomszédos nyaralójában törlénik és pedig naponta a délelőtti órákban. Itt játszanak a liuk, itt ejtik kétségbe a két házat. Di azért napról-napra folyik az indián csata, nert hát a friss agyag, a homok, a tornázás edzi a puha városi élethez szokott fiukat. Közben Z-ül mint közgazdász jelenik meg. Mikor a fiukat apai tekintélyének leljes szigorával (Hát ilven is van, kérdi a Pali) megfeddi, disputál Fenyvesi Emillel, az okszerű szőlőmüvelés elemei felől. Fenyvesinek a kis ujjában van a szőlőlermelés elméleti tudománya. Zsül pedig vincellérjének Jánosnak gyakori.ti ludasára támaszkodik. Ez a János az Öreghegy vincellérje. Zilahy jó kedvében eln-vezte ispánnak, azóta az Öreghegyen nagy a tekintelye Jánoskának. — Mikor agyonvilázta a szőlészetet Zsül Fenyvesivel, odaszól Janosnak : — No ispán ur. mit szól ehez ? János becsületes nyilt arcával ránéz Zsülre és csendesen válaszol. — Tessék csak rám bízni nagyságos uram! Nem lehet könyvből jó bort csinálni. — Éz már igaz — nyugszik meg Zsül s a Jánoskát még nagyobb becsben lartji. Hát bizony ilyen apró, ártatlan kedélyeskedés közben, egyszerűen élnek Zsülék Gödöllőn. Aki tí=zta, sugaras nyugodt otthonukat látja, el sem kép'.eli, hogy az ország egyik legkiválóbb művész párja tölti olt azt az egy hrnapot. amelyet a n^hez munkából kis zakilhat­pal előbb hirdetni kellett volna, és határo­zatra képes akkor is csak úgy lett volna, ha legalább 11 1 tagja vett volna benne részt és nem 46 Igy tehát a folyó hó 2-odikán benyúj­tott felebbezés is tárgytalan, mert hiszen ott c-iak barátságos (?) eszmecsere ment végbe, nem tárgyalás és végzés, aminthogy polgármesterünk az ő külön beadott tiltakozó iratában ezt ala­posan ki is fejti Egyszer hasonló módon történt ta­valy ilyenkor polgármesterünk távollétében a vá­rosi bazárok megszavazása, amelyre még visz­szatérek egy következő alkalommal, a városi vagyonnak mikénti kezelését (ama bizouyos Klár Gusztáv barátom szerkesztette javaslat megvilágításával), a kis vasutat és a Bessenyei­körnek a városhoz való viszonyát illető sze­rény megfigyeléseim és megjegyzéseim kísére­tében. Bízom nemes polgármesterünk erélyében, hogy gondoskodni fog arról, hogy tekintélyé­nek ilyetén csorbítgatása a jövendőben ki legyen zárva. Egyébként (arairól az előzményekkel kap­csolatban szintén elfelejtették ama balvégzetű közgyűlésben résztvevőket fölvilágosítani,) egy más érdekes körülmény is bukkant fel ez ügy­ben, édes uraira: önök ugyanis az Erzsébet-ligeti villatelkek ügyében olyasmit akartak volna tárgyalni, amire nézve a képviselő-testület már 1892. dec 16-án jogerős határozatot hozott amelyet a minis'.ter 14208/1904. sz. a. jóváhagyott és a< azóta másodízben változta­tott üzemtervben is folytatólagosan mint jog­erős határozatot fentartott vájjon mit szól majd ehhez a magas minisztérium ? Hiszen Májerszky Béla, városunk polgármestere nem is akarta és akarja kérdés tárgyává tenni a képviseló-testületbeu. hogy osztanak-e ki ottan villatelkeket, mert azt már ama jogerős ha­tározat biztosítja, hanem csak a módozatokat akarta és akarja kötelesség szerüleg (raert az a bizonyos, jogerős határozat úgy rendeli) nak. — Hanem azlán ha vendég jón a házhoz, fel­villannak a szemek, még derűsebbek lesznek az arcok s Zilahyne peldatlan figyelme, Zsül szeretetreméltó vendéglátása nem ismer halárt. Hanem erről ne beszél­jünk. Mert ahogy Zsüléket ismerem vendéglátásuk dicsé­retéért komolyan m gneh<>zt Inek s becsukjak a kapujo­kat. Azt azután m'g az en kot kiiüiö barátom Zililiy Pál és Zilahy Gyula gimnáziumi tanulók magas protek­ciója mellett sem nyitják ki. Sipos Béla. Culex pipiens. Azt kérdem tőled nyájas olvasóm, hogy ültél e már hosszú, méla lesben, varva felajzolt nyilra gyors vadat ? Prózában szólva, ültél e már julius—augusztus hónapokban kacsalesen valamely ló körül, ahol szunyog­rajok tan\áznak és zsákmányra éhesen zümmögnek az alkonyi légben ? Töltöttel-e álmatlan éjszakákat olyan helyiségben, ahol kivüled még néhány szúnyog is meg­rekedt? A kacsales valóságos eldorádó és a poklok tornáca egyszetnélyben. Eldorád) a vadásznak, aki feszült figye­lemmel lesi a fütyölő s'árnyj récét, amint kisebb-nagyobb csapatokban (nem a C-ászársz d'áson!) hosszura nyújtott nyakkal jelenik meg a látóhaiáron, de a poklok tornáca a melegvérű állatnak, amelyet a moszkitók ezrei lepnek meg és kegyetlenül szipolyoznak. A szúnyoggal sulyosbi ott álmatlan cjszikák pláne a legrafináltabb gyötrelmek közé tartoznak. Eloltod a gyertyát és álomra csukod a pillaidat. E pillanatban eles bántó hang csendül a lüledbe, am lyet tapasztalásból már jól ismersz és a füled körül dönögni kezd egy szú­nyog, amely nyilván vámot jön követelni veredből. Szörnyű emlékek támadnak fel benn ;d és mint az üldö­zött fenevad pütansz fel fekvőhelyedről. Gyertyát gyúj­tasz és üldözeshez látsz. Sikerrel vagy anélkül, az mindegy, mert az édes álom már tovaröppent és ha agyoncsapsz egvet, kettőt, vagy hármat a vérszomjas kis bestiák Moo-v Flek $ T klevel el meraö k Kállói-utcza 27, S2, 1 > a&y Kywegyhaía, , , t-m. •:.••

Next

/
Thumbnails
Contents