Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-29 / 30. szám

XXVII. évfolyam. 30. szám. Nyíregyháza, 1906. évi julius hó 29. FK JD IV A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISKOLA-UTCA 8. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 00 fillér. Apró hiidetések 10 szóig +0 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítem előfizetőinket és üzletfeleinket, hogy megboldogult, néhai férjem könyvnyomda-, könyvkötészet- és lapkiadó vállalatát tovább is „Jóba Elek" cég alatt vezetem. A „Nyírvidék" kiadójául fiamat Jóba Eleket, az üzlet cégjegyzőjéül pedig, szintén fiamat Jóba Lászlót biztam meg. Továbbra is kérve a nagyközönség jóindulatú támogatását, maradtam tisztelettel: özv. Jóba Elekné. A viüatelkekröl, A „Nyírvidék* legutóbbi számában Popini Albert dr. ur tollából „Egyetmás a, villatelkekről" cimmel hosszabb közlemény jelent meg, amely több irányú tévedései miatt helyreigazításra szorul. A közlemény elfogultsággal, szűk látókörrel s más effélékkel vádolja meg Nyíregyháza város képviselőtestületének többségét a miatt, mert határozattá emelte a p nzügyi és az építkeztsi szakosztályoknak azt a véleményét, hogy a sóstói erdőnek .Erzsébet királyné liget* elnevezésű részén egyesek számára villatelkek ne osztassanak ki. hanem ez az erdőrész, ez a liget, maradjon továbbra is teljes egészében sétáló és üdülő helye a város egész lakosságának. A közlemény ezt az álláspontját, ezeket a súlyos vádakat csupa „hallomásból* szerzett körülményekre alapítja. Ilyen források nyomán beszél a kiosztás mellett állást foglalt képviselőtestületi tagok lehurrogásáról; az Ó-szőlőskertbeli villatulajdonosok koaliciójáról; a gazM U tárnája. Verseimből. Suttogj szellő Néki szerelemről ! Leheleteddel simítsd meg arcát. Virágillat ! lebegj el Hozzá Ringasd el álom, Mond Néki: várom . . . ! Álmodjunk együtt egy más világról, Hol Te csak enyém s én Tiéd vagyok Ahol a csóknak soha sincs vége ! Az élet úgy is csak felébredés, S azután pihenünk újra, — örökké ! Mért ne legyen az ébredés édes, Ne késs, siess, Ölelj, szeress .... Ha a nap letűnik este az égboltról, Mikor befutotta egyszeri pályáját, Visszanéz a földre, És búcsút vesz tőle. Sőt néz még akkor is, midőn nem lát semmit, Messziről — távolról . . . t Én is befutottam volna már pályámat? Te, Napom, letűntél volna mindörökre ? Már el is feledtél ? Tán nem is szerettél ! Reggelt, napfelkeltét az én bohó szívem Már soha sem láthat ???... Ha nem hiszed, hogy mennyire szeretlek, Ha nem hallgatsz meg most sem engemet, Ha nem válaszolsz, vagy nem úgy mint várom, Megölöd fájó lelkemet! . . . dáknak és iparosoknak a „független polgárok* elleni kijátszásáról; a szabidságon levő polgármester távollétének kihasználásáról; a jobb módú polgároknak a szegény hivatalnokokkal szembeni állásfoglalásáról; sőt antiszemitisztikus tendenciákról, meg a Bessenyei-Körről, 3tb. stb. Pedig a képviselőtestület többségét, épen ugy, mint előzőleg a szakosztályok többségét, nem azok a kicsinyes indító okok vezérelték elhatározásukban, mint azt a közlemény hinni és olvasóival elhitetni szeretné. A képviselőtestület a szakosztályoknak alaposan megfontolt és megindokolt s a tanács által is elfogadásra ajánlott véleményét emelte határozattá. Ezek az indokok három csoportra oszthatók. Egy csoport ezek közül a közegészségügyi tekintetek csoportjának nevezhető. Az indokoknak ez a csoportja azt tartalmazza, hogy az „Erzsébet királyné-liget" a villákkal való betelepítéstől megóvandó, mert ennek az erdőrésznek jelenlegi és ezután is fentartandónak talált rendeltetése az, hogy az egész város üdülést kereső lakosságának kellemes, árnyas enyhet és pihenést adó sétatere legyen. A lakosság egyetemének álljon rendelkezésére üdülési célokra, nem egyeseknek, egyes családoknak. Nyíregyházán — sajoos — e célra más terület nincs. Az erdő többi részében, az úgynevezett .bicikli ut"-at é< a Sóstó fürJő körül üziütén e célra fenhagyott területet kivéve, járkálni, tartózkodni nem szabad. Az erdőtörvény tiltja. A Népkert kicsiny s állandó közönsége olyan, hogy ott üdülést találni nem lehet. A Széchenyi-liget felújítása még mindig késik; talán végleg el is marad. Margit (Igaz történet alapján feldolgozva.) Az atyja valamikor jómódú földbirtokos volt He vesben. De hát csak régen, azelőtt leheteti a gazdag emhernek ész nélkül is megélnie. Az ujabb időkben a vagyon mellé ész is kell. Az meg az öregnek kevés volt; annál nagyobb volt a szíve. Tönkre is ment csakhamar. S itt ki zJődik a szegény embernek és családjának a tiagédiája. A család tagjai pedig voltak: Egy csinos mama, (a ki jómódhoz volt szokva), egy felserdült, bájos hajadon, (a ki sok Jókai regényt olvasott, ahol kenyérszükségről nem igen volt szó) es végül: végül egy aranyos kis csitri lány, (akiről eddig egyebet nem mondhatni, mint, hogy szép volt, szőke volt, meg hogy Margitnak hí ták.) * * * Megverték hát a dobot a birtok felelt A tulajdonos mehetett, amerre neki tetszett. De hát a megszokott jó éleiről nem lehet oly könnyű szivvel lemondani. így gondolkozott a csinos mama is. S amikor a kegyellen csapás miatt hullatott könnyeinek utolsó csillogó cseppjét egyik szeméből letö:lé, a másikban már a jövőbe vetett csábos remeny sugara villant meg. Szép is volt az a két azúrkék szem, amint könnyein keresztül mosolygott ! Akárcsak az esőcseppek^n keresztül V' rődő napsugár ! És hol lehet másutt szebb jövőt alapítani, mint a fővárosban ! Igen, igen a fővárosban ! El Budapest e, az. aranyos Budapestre! * * * Csakhogy hát még sem oly aranyos ez a Budapest, mint amilyennek képzelték. Ismerőstől ismerőshöz, egyik jó baráttól a másikhoz lótott-futott a szegény tönkrement földbirtokos, uiig végre nagy nehezen egy ötven forintos ügynöki álláshoz tudott jutni. Hova menjen a napi, vagy heti munkában kifáralt, üdülést keresó, sétálni, árnyas helyen, pormentes levegőben tartózkodni akaró közönség, ha az Erzsébet-ligetre is reáteszi kezét a . . . .civilizáció*, a „kultura*, meg a . . . telekspekuláció 1 Amely városnak, vidéknek sok az erdeje, ligetje, s nincs benne és környékén annyi por, szemét és szél, mint Nyiregyházán : ott könnyű az erdők és ligetek természetes szépségeit a „modern kultura* tetszetős jelszaváuak áldozatul dobni. De annál nehezebb ujjá teremteni, vagy ujat teremteni! Ott van a budapesti Népliget példája! Pedig abba is épen azért fektetett már eddig is rengeteg pénzt és fáradtságot az üdülő helyek, oázisok létesítése terén épenséggel nem követendő példa gyanánt szolgáló székesfőváros, mert a Város-ligetben vasárnap délutánonként „ Budapestnek ötvenezer embere üdül (?) 2 — 3 holdon, a hol kultura vagyon!" (Ringlspiel, amerikai hajóhinta!) A szakosztályok és a képviselőtestület többségének felfogása és meggyőződése az, hogy az ,Erzsébet királyné-liget" a villatelkek kiosztása, a villák, lakóhelyek létesítése következtében elveszítené jelenlegi erdő jellegét A lakóhelyekkel járó következmények miatt elveszítené ózondús üditő tiszta levegőjét. Elveszítené jelenlegi célját és rendeltetését L'appetit vient en mangeant! A uégy, öt, tiz, tizenkilenc villa után jönne a többi. Aztán jönnének az egyéb természetű építkezések, elóbb „kioszk*, később más névvel. Az ilyenbe csak bele kell harapni. Az erdőnek üdülési célokra szánt Erzsébet királyné-liget elnevezésű részéből igy válnék talán lassacskán, talán hamarabb mint hinni lehetne : Városliget, vagy debreczeni Nagyerdő ! öiven forinl ! pénznek pénz, de nem egy csinos mamának (aki jómódhoz volt szokva), és nem egy úri hajadonnak, (aki sok Jókai regényt olvasotl) és nem — egy hónapra! Margitról még most sím szólhatok semmit, mert hát „egy kis leány, ki még virágot szedhet minden ágról, mit is ludjon az még a világtól !* A kigyó pedig már ott leselkedett a bokorban. Egy napon, hogy, hogy nem, a mama megismerkedett egy özvegy úi hölgygyei: Valloné asszonysággal. Ez az úrhölgy jóakaratulag kezdte magyarázgatni, hogy hát ily csinos maminak és egy még csinosabb kedves t ajadonnak nem kell magát a sors kegyetlen szeszelyéi.ek feltétlenül alávetni. Persze, hogy nem! Lshet ám ezen segíteni, különösen a fővárosban !... S a családban i gyszerre csak két érdekes változás állott be; az egyik, hogy az eddigi szűkölködés helyét jólét váltotta lel az élelem, ruházat és háztartás teren ; a másik, hogy az eddigi családi bekenek rémséges veszekedések és pörpatvarok veitek véget. A szegény bukott földbirtokos iszonyú gyanúperrel kezdeti élni . . . És most veszi kezdetét a Margit tragédiája . . . * * * Csak ő, a szegény kis szőke Margit nem értett mindebből s-minit Megszokta, hogy atyja kora reggel és ebéd után dolgai ulán ment s hogy a mima és Irén (az idősebbik nővér) pedig mindannyiszor sétára indultok, amikor .az öreg" eltávozott. S ezt ő oly természetesnek találta ! . . . Ilyenkor aztán Margit kiült a harmadik emeleti lakás ajtaja elé s kézimunkájával foglalkozott, miközben gyakran tekintgetett le az udvarra. Mert hát volt oka, ho^y néha-néha lelekinlgessen. Az első emeleten a szemközti szobaban egy halvány arcú fiatal ember lakolt, aki oly szépen, oly szivrehatoan tudott én kelni. Éi sajátságos! eppen akkor, amikor az ábrándos kicsike a harmadik emeleten megjelent, éppen akkor csendültek fel an édes-bús szívrehato hangok. Nagy Elek ffliff* 2

1» öt/ MjiiVg] UÖ

ZOt) < » || ^^

^^ Teleim. szám 13'J

. ^w