Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-12-30 / 52. szám

1906. október 14. N Y I R V I D É K 41 -ik szám. 7 csak abban keresendő, hogy a föld mivelésére és a termény betakarítására fordított munka értékét a bérlő számításba nem veszi. Viszont azonban áll az is. hogy ezeknél a fö'deknél n^m szabad egyedül az érettük tényleg fizetett bért a föld jövedelméül venni, hanem figyelembe veendő a forduló rendszer, vagyis az a körülmény hogy ugyanaz a föld a pihentetés alatt csak mint legelő jövedlmez. A parcellánként (jogonként) kiosztani szokott földek jövedelmezőségének kérdése tehát összefügg a csá szárszállási legelő kérdésével. öiszefű^/ a ket kérdés más oldalról azért, mert a Császárszálláson fenntartott állandó legelő csak a pihenő szántóföld-kkel együtt adja a szükséges legelő területet. Mindezek szerint tehát a császárszállási, évenként kiosztani szokott szántóföldek jövedelmezőségének kérdése a legeltetett terület jövedelmezőségér.e-c kérdésétől elkülönítve ép oly kevéssé bírálható el helyesen és alaposan, mint megfordítva a legeltetett terület jöved Itnezőségének kérdése nem bírálható el helyesen önmigában, a kiosztott területektől elválasztva. Ha már most ezen — a szerintem egyedül helyes — alapon vizsgáljuk a kérdést, a kővetk ző eredményre jutunk : A C ászárszálláson nagybérletként ki nem adott területek összes mennyisége 3255 (120 J négyszögöles) hold. Ebből az állandó legelő a Markólapossal és a füzessel együtt 612 hold. — A Nagyrét (kaszáló) 90 hold. a Rozsret melletti szeglet (kaszáló) 40 hold, a Kerektó és környéke 66 hold, a Szelkótó és medencéje 64 hold. A szántásvatés alá kioszüi itó és kiosztani szokott terület tehát ezeknek össz:sen 876 ho'dit tévő területének levoná-a után 23 i3 hold (1200 négyszögölével szamitva.) Az eddigi beosztások szerint ennek a területnek átlag egyh trm idrésze pihent, legeltetett, kétharmadrésze pedig kiosztato't szántás alá. Az egyharmadrész érmészetesen nem vehető számtani pontossággal, mert a beosztás a helyi fekvés s/.erint, a dűlők csoportosításával történik. Az ugyuevezett .Fahidi" dülő, m -lynek területe 161 hold, s amelyet a vasút zár el a többi területtől és az úgynevezett Hittyusy dűlő, melynek területe 86 hold, s amelyet az Érfolyó választ el, legeltetésre nem osztható be. E'.ek a termények betakarítása után juhlegelőnek adatnak bérbe. Az emiilett két különálb dülő leszámításával tehát voltaképen c;ak J131» (1200 négyszögöles) holdnyi résznek egyliarmadrésze m irad fenn ugarlegelőnek, vagyis átlag 700 hold, átlag 1400 hold pedig szántás alá osztatik ki. Az 1905. évben az összes legelőterület után 22132 K 90 f. legelőbér folyt be. A legeltetésnél felmerült kiadások 4532 K 62 fillért tettek ki. Ezeknek levonása után a legelőbérből befolyó jövedelem 18600 korona volt. Az 1344 (i2)0 négyszögöle-) holdnyi legelő után tehát 1200 négyszögö es ho dánként 13 K. 84 fillér. A pihentetelt, illetve legelőül hasinált szántóföldek terület-; 732 hold volt az Oláhréttel együtt. Erre tehát a legelőbérből 10230 korona esik. A szántás alá kiosztott 1404 -+- -'47 = 1651 holdat kitett szántóföldek béréből 45701 K 80 fill. folyt be, 1 '200 négyszögöles holdanként 27 K 70 fillér. Ha ezt a két terület mennyiséget, vagyis ugy a tényleg kiosztott, mint a pihentetett, illetve legeltetett szántóföldek területét és reájuk eső jövededelmét összeadjuk, akkor azt találjuk, hogy az összesen 1651 -+732 =• 23;3 (1200 négyszögöles) holdnyi szántóföld az 1905. évben összesen 457)1 -f- 10230 — 5'j931 korona tiszta jövedelmet tün'etett fel, a adök számításba vétele nélkül, vagyis l'^OO négyszögöles holdanként 23 K 48 fillért. Szerény nézetem szerint azonban még ez az eredmény sem adja egészen heiyes képét annak, hogy mannyit jövedelmeznek a császársz .llási parcellánként kioszlani szokott fő dek. Még az állandó legelő területét és az arra eső legelőbér jövedelemrészt is számításba Javorka pár hívével keresztül vágia magát és kisiklott a labancok kezei közül, mialatt kurucai saját testükkel fogták fel a rá zuditolt golyózáport. . . . * * * A kuruc- és a labancvér összefolyt a hótakarta, fa.yos lőldőn és a lehulló hó lett szemfedője a halottaknak . . . fekete hollósereg a siratójuk. . . . A völgyben, melyet tegnap még harci zaj vert fel, minden csendes, ... a kevés megmaradt kuruc, a labanc is másfelé jár. . . . A távoli köd homályából női alak közeledik a lefolyt csata szinhelyehez, mellette — botra támaszkodva — férfi lépked. . . . Közelebb érnek a csatatérhez és a nőben szép. fiatal zsidóleányt ősinerünk fel, a férfiben rengő, ezüstszakálu öreg zsidót. . . . Szegeny Ábrisnak az atyja és mátkája. . . . Eljöttek halottukat elsiratni és öt eltemetni, mikor az élve maradt, elmenekült pár kuruc halott hirét megvitték. . . . Ábris ott feküdt élettelenül Peti zászlótartó mellett, ki még most is görcsösen szorongatta a zászló nyelét. ... Az Ábris fejéből kifolyó vér pedig összefolyt a ,Pro libertate et patria" felírással, melyen feje nyugodott. . . . És mini ha most is sirna a Peti hegedűje, mintha Ábris kísérné baritonjával: „Várj meg holló várj még, Had üzenjek tőled, Apámnak, anyámnak, Jegybéli mátkámnak. ..." * * * A Beszkid lelől süvitő hideg szél a domboruló sirokat hóval hordja teli, a hold most is kíváncsian bocsátja keresztül a felhőkön sugarait ... és a farka sok üvöl'ése veri fel az eji csendet. Jávorka pedig ott küzd ismét, máshonnan összeverődött vitézeivel a labancok ellen, — valahol a máramarosi rengetegek egy félreeső uj h ircterén. Székely Imre. kell venni. Nemcsak azért, mert a termények betakarítása utan a legelő jószág az összes tarlókat és csutkaföldeket jarji, hanem azért is, mert az állandó legelő fenntartása szorosan ósszfügg a szántóföldek kérdésével. Az állandó legelő területe ugyanis kevés ahhoz, hogy azon a gulya és ménes az egész legeletési idény alatt — május elsej .től november hó elejéig — kitartható legyen. Vagyis ezzel azt akarom mondani, hogy ha a szántóföldek nem lennének, vagy nagybérletbe kiadatnának, az állandó legelőre nem lehetne annyi jószágot elfogadni, mint amennyi jelenleg erre a területre a gulyából cs ménesből (a holdak arányában) jut. Az állandó legelő területe 612 hold. A pihenő szántóföldeké (ugarlegelőe) 1905-ben 732 hold volt. A kettő együtt 1344 hold. Az ezen és a szántóföldek tarlóin legeltetett állatok után vett be a város 1905-ben legelőbér cimén 18600 korona tiszta jövedelmei. A parcellánként (jogonként) kiosztott földek területe 1651 hold. — Ezek után kapott a város haszonbér cimén 45701 koronát. Együtt tehát 1344 4- 1651 = 2995 hold terület után 18600 45701 64301 koronát. Ez 1200 négyszögöles holdanként 21 K 47 fillér. Felfogásom szerint ez az az összeg az, amely az 1905 évben az adók és egyéb közterhek számításba vétele nélkül mint tiszta jövedelem mutatkozik, tgyfelői a parcellákban (jogonként) kiosztott földeknél, másfelől a legelőül használt területeknél. Mert a legelők fenntartasa péltűl az évenként kiosztott területekért nem adnának, nem adhatnának annyi bért, mint amennyit igy adnak; sőt azoknak haszonbére a pihentetés és legeltetés hiányában évről évre csökkenne, a föld termőképességének csökkenésével együtt. Viszont a legelő önm igában még e jelenleginél is jelentékenyen kevesebb jövedelmet tudna csak felmutatni. A város tehát amit vészit a legelőnel, a szántóföldeknél nyeri a legelő következményeként ; de viszont amit a szántóföldeknél nyer, a legelőnél veszti. Ezért kell ezeket a területeket, illetve ezeknek jövedelmézőségét egybevetve, összesítve venni vizsgálat és bírálat alá. Az elmondottak szerint a parczellánként kiosztani szokott szántóföldek és az azokkal kapcsolatos legelőterület«k jövedelmezősége az 1905. évi eredmény szerint az adók és közterhek levonása nélkül holdaoként 21 K 47 fillér. Az adók és közterhek levonásával, ha az egész császárszállási birtokra eső holdankénti 4 korona átlagot vesszük számításba és vonjuk le, 17 K 41 fillér 1200 négyszögöles holdanként. Nyilvánvaló ebből, hogy ha ezeknek a földeknek minőségét figyelembe vesszük, a jövedelmezőség nem áll alatta a nagybérletként értékesített, jelentékenyen jobb minőségű földekének; sőt azt nem olyan nagy mértéiben ugyan, mint sokan vélik, felülhaladja. Szóval a jövedelmezőség szempontjából ez a parcellánkénti bérbeadási rendszer az ugar, illetve legeltetési rendszerrel kapcsolatban a városra hátrányosnak nem mondható. A város lakosságának szempontjából pedig tetemes előnyökkel jár egyfelől a földhöz julhatás, másfelől az á'lattenyésztés érdekében. Más kérdés az, ha vájjon a parcellánkénti bérbeadás jelenlegi rendszerének részleteiben nem lehetne-e üdvös változtatásokat behozni? A változtatások egyike az lenne, hogy a legeitelelt területek nem hal, hanem csak három évig pihentessenek. Ez kizárólag gazdálkodási szakkérdés amely kérdés elbírálásánál gyakorlati g.izdilkodók nézetét kell döntőnek elfogadnunk. Ennek a változtatásnak eredménye az lenne, hogy az ugarlegelő minden három év elteltével más helyre kerülne, illetve a földek nem tizenkét, hanem csak hathat évig használtatnának egyfolytában szántás-vetés alá. Ezzel a kérdéssel egyidejűleg lenne megvitatható és megállapítható az a változtatás, hogy a szántás alá kiosztott területek nem egy évre, hanem hat évre adassanak ki trágyázási és azzal a kötet zetlséggel, hogy egyik évben kapás, a másik évben kalászos veteménye zésre használandók. Okatootáiai levél. Kedves barátom! Válaszodat be sem várva, újra nekiereszke lem a beiüvetésnek. De jó előre jelzem, hojy csak hajt valami a levélírásra a nélkül, hogy utat, irányt jelölne, mit irjak, mennyil írjak abból, amit látok, hallok s ulonutfélen, kávéházban, magánházban, begyembe szedegetek. Hihetetlenül sokféle az, amit Okatootáiáb n megíigyenli érdemes, de el sem tudom képzelni, milyen káptalanszerü fej kellene ahhoz, ho^y mindezt rendszerbe is tudja az ember foglalni. Álmatlan éjjeleken át kerestem már a logikai összefüggést az okatootáiai élet tarka zűrzavarában, de nem találom sehol. A végső eredmény, melyre egyelőre eljutottam az, hogy a logika nem is okatootáiai találmány s hogy itt c-ak egy elvről lehet szó, mely következetesen érvényesül minden téren s ez az elv, melyet még itt sohasem akasztottak szegre, a következő : ,Csak az ökör következetes*. Mivel pedig te épen ugy tudod, mint én, hogy ez az elv made in Oermany, s hogy Bismarck ur agyából került ki, elmédnek sokszor tapasztalt élességével mindjárt át fogod látni, hogy Okatootáia legalább szellemi téren a német gyarmalügyi politika érdekkörébe tartozik. Tudom, hogy nálunk sokan vannak, akik hajlandók ezért Okatootáiának gratulálni, nekem azonban ez egy kicsit, hogy ne mondjam, nagyon visszatetsző, mert én szeretem az eredetiségét. De hát Okatootáiában vagyok s lemondani itt is, kénytelen az ember sok mindenről, különösen arról, hogy v.damit megértsen s mint eredetit megtapsolhasson. Hanem azért ne gondold ám, hogy tanulmányutamat egészében érdektelennek tartom, ha n'ncs is inodomban oly lelkesedéssel irnom e nemzetről, mint más exotikus népekről irtam ennek előtte. Hiszen többek közölt eléggé érdekes az is. hogy mindig van alkalmam a magam megfigyeléseinek a Petőfi Sándoréival való összehasonlítására, s valahányszor ezt teszem, mindig kénytelen vagyok arra a meggyőződésre jutni, hogy hatvan esztendő itl is nagy idő, bár az idő értékét talán sehol sem becsülik oly kevésre mint Ausztrália eme tőszomszédságában. Ebben egyébiránt a következetlenség uralkodó elvének lehet nagy része, mert a kővetkezetessegben van jó adag conservativismus is, mely a meglévő helyzetnek tótágassa való átalakítását nem tartja ideálnak, mig a következetlenség ilyesmitől nem irtózik. Petőfi még igy referált Okatootáia szellemi életéről: Szerény állat itt a lélek, Nem kér szénát, abrakot; Mint szamár a gazt, zabálja A kalendáriumot. Aminek következtében Nem nagy számmal lelhetők A költők, művészek és mis Kapa-kasza kerülök. És hogy állnak a dolgok ma ? Okatootáia ugy nevezett agrár állam, s ennek dacára la'án sehol a világon nincs annyi kapa-kaszakerülő mint itten, sőt, mirel mint legutóbb igen előkelő helyről értesültem, Okatootáiát iparos-és kereskedő állammá akarjak átahkitani, hihetetlen módon felszaporodott a műhelykerülők száma is. Ennek fejében óriási a tudományok és művészetek iránt való érdeklődés. Nem is beszélek a fővárosról; 30—35 ezer embertől lakott városkákban hihetetlenül fényes közönség hallgatj i időközönként a Trompeter von Sáckingen áriáit s elragadtatással tapsol okatootáiai nyelven nem értő hosszú hajú uraknak, ha made in Germany zongorákon másfél, vagy kétórai erőgyakorlatokat végeznek. Mit szólna Petőfi, ha mindezt látná és hallaná. Micsoda változás, micsoda haladás 1 Én csak annyit mondok rá, hogy ,sehr nobell" Elképzelheted, hogy mennyire örültem, mikor egy előkelő társaságban bemutattak az Okatootáiai Tudósító egyik kiváló belső emberének s igy alkalom kínálkozott arra, hogy elragadtatásomat kifejezhessem olyan ember előtt, aki hivatásánál fogva köteles őrülni hazája és nemzete bámulatos haladásának. Félreertes elkerülése végett megjegyzem, hogy a Tudositó cin. mögött ne sejts valami kőnyomatos újságot, mint ahogy t szónak helytelen elemzése megengedné. — A he lyes etymologia ez : nemesíteni aonyi mint nemesse tenni, erjjó tudósítani annyi mint tudóssá tenni: tehátlan tehát az Okatootaiai Tudósító ezen országnak legelső ludós társasága, vagyis valami akadémia féle. Akit tagjává választanak, az tudós, akii nem választanak lagjává, az nem tudós. Hogy ehhez milyen fokú minősítés kell, ezt könnyen megérlheted magyar analógiájából, a magyar nemesítésből. Miléle minősítés kell ahhoz, hogy valakit megtegyenek magyar nemesnek ? Érted tehát ezek után, hogy egy kiváló tudósnak mutattak be, aki, mihelyt megludla, hogy magyar vagyok, lekötelező nyájassággal kezdett velem beszelgetni nemet nyelven. Hogy milyen rendkívüli ember, azt abból is következtetheted, hogy saját bevallása szerint a külföld sokkal jobban ismeri az ő nevét, mint szülőhazájáét, s ha ő nem volna, Okatootáiáról még azt sem tudnák, hogy lakói már nem emberevők. Sokat beszélt a művelt Nyugatról, hol ismételten megfordult, de annál kegyetlenebbül lerántotta Okatootáiát. Szerinte itt nincs is tudomány s ő áldozatot hoz hazájának, ha okatootáiai nyelven irja egyik másik müvét; mert ennek a népnek nem kell ludomány, csak bor, kártya meg agár és igy tovább. Mindez merő ellentétben volt a magam tapasztalataival, de tagadhatatlan, hogy Petőfi adataival egyezett. Hogy valahogyan eligazodjam ezen az útvesztőn, a nagy férfiúval szemben érzett bámulatból kifolyólag illő szerénységgel ilyen fo mán szóltam: Én Okatootaia népét n; m lálom tudatlanabbnak, barbárabbnak, mint a tőlem is eléggé ismert művelt Nyugat natióit. Egyébiránt pedig, mióta itl tartózkodom, az éjjelt is nappallá teszem, hogy Okatootáia múltját s jelen helyzetét megismerjem különösen közjogi szempontból. Tanulmányaimban még nem haladtam ugyan sokra, de annyit már látok, bogy Okatootáia Ausztráliától függ minden tekintetben, hogy Okatootáiának nincs egy szál katonája, nincs egy lövet puskapora, s ily körülmények kőzött nem csudálnám, ha senkisem készülne tudósnak, művésznek, költőnek, hanem legfőbb eszménye az volna, hogy akár mint közkatona hulljon el a harcmezőn Okatootáia szabadságáért, becsületééri; mert miként a görögök, különösen az athéniek története bizonyítja, első a nemzeti szabadság, a nemzeti becsület, mig a tudomány és művészet oly luxus, mit csak szabad nemzetek emelhetnek ideáljaik sorába veszélyes kövei kezmények nélkül. Epitési tei veket és költségvetést olcsón készít Nyíregyháza, Kálk S'iinhv József építőmester