Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-12-30 / 52. szám

4 52-ik szám. N Y R V I D É K 1906. december 30. A tudós elképedt e szavakra. Röviden szólt, de határozottan : Okatootaia népének nem szabadság kell, hanem kancsuka. Ez a natio a szabadságra éretlen ; ha Ausztráliától elszakad, ugy elpusztul, hogy hírmondója sem marad. Hirtelenjében nem tudtam egyebet mondani, mint ezt: Lehet, hogy Nagyságodnak igaza van, de Okatoo­táia nem pusztulhat el hírmondó nélkül; Nagyságod nevével kapcsolatban időtlen időkig emlegetni fogják a művelt Nyugat gyermekei, mint a hogy emlegetik Koló­noszt azért, hogy ott született Szofoklész. A kiváló férfiu egy röpke mosolylyal s egy lanyha kézmozdulatial háritotla el macától e bókot, ugy hogy azt sem tudtam, soknllja-e, keveslli-e. Mikor lakásomra ballagtam, egy igen takaros fiatal ember csatlakozott hozzám, akivel ugyanabban a társa­ságban ismerkedtem meg. Sokáig elbeszélgettünk a csen­des utcákon fel s alá járkálva s hallottam tőle sok érdekes dolgot, amil most nem mondok el, mert már úgyis hosszú a leveL m s későre jár az idő. Csak annyit jegyzik meg, hogy a fent tisztelt ludóst röviden igy jellemezte: minden okatootáiai nyelven Írott munkája megjelent nemet nyelven is de valamivel elóbb és más szerző nevével. Ugy-e, hogy ez érdekes? De elég is már. Ha levelemben nem lalálsz elég logikát, tudd be annak a körülménynek, hogy Okatoo­íáiaban vagyok. Isten veled ! Ölel őszinte hived Elvy Tamás. A Szabolcsvármegyei taait6-egyesület köréből. A szabolcsvármegyei általanos tanilóegyesület választmánya folyó hó 20-án Nyíregyházán a központi elemi népiskolában gyűlést tartott Orsovszky Gyula elnöklete alatt. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felol­vasása és hitelesítése után az elnök előterjeszti idő­szaki jelentését. Részletesen előadja a fizetés rendezés ügyében történt intézkedéseket és azok eredményét. Bejelenti, hogy az országos bizottság által neki meg­küldött memorandumot a választmány halározata sze­rint szives hathatos támogatas végett külön kérés kapcsán folyó hó 12-én megküldötte varmegyénk országgyü'ési képviselőinek, kik közül Hrabovszky Guidó és Mezőssy Béla képviselők meleghangú levélben válaszoltak is és megígérték közremüködesöket. A választmány nevezett képviselő uraknak jegyzőkönyvé­ben köszönetét fejezi ki. A Somlyay József siremlekére bcgyü t 32 koronát az egyesület pénztárából 40 koronára kiegészítve ren­deltetési céljára sürgősen bekü deni határozza a valasztmány. Olvastatott az országos bizottság felhívása a köz­ponti szervező bizottsági iroda létesítése ügyében, mely szeiint a megyei tanito egyesületek jövedelmük 5 °/o-át, a tanítók pedig fejenként 20 fillért adjanak a jelzett célra. A válaszimány egyhangúlag elhatározza, hogy pénztárából egyelőre 20 koronát küld a központi iroda Ielesitésé.e. A VlI-ik egyetemes tanitói gyűlés össze­hívását feltétlenül szükségesnek látji. Ezen gyűlés összehívásának idejét: 1907. évi augusztus hóra kívánja. A gyűlés helye: Budapest, Legfontosabb tárgyául pedig a niegyénkint szervezendő ultalános szabad tanító egyesület egyöntetű szervezésének megállapilásat és esetleg a tanitói szolgálati időnek a fizelé.-rendezésnél való méltányos beszámítását s általában a tanitói fizetésrendezés ügyét kéri kitűzni. A rendes közgyűlés által pályamunkául kitűzött tételre egy pályamunka érkezett be. A választmány által kiküldött biráló bizottság ezen munkát meg­bírálta s előadott bírálata szerint azt megdicsérendőnek javasolja. A választmány — hozzászólás után — elfogadja a biráló bizottság javaslatát: a pályamunkát jegyzőkönyvi dicséretben részesiti, a szerzőnek pedig munkásságáért a jutalomdijból 30 koronát határoz kifizetni. Egyesületi pénztáros előterjeszti jelentését a pénztár állapotáról. A választmány megnyugvással vette tudo­másul, hogy a tagok most már nagyobb pontossággal igyekesznek eleget tenni kötelezettségeiknek. Ezzel kapcsolatban a még fennálló szobaalapitványi hátralék törlesztésének eszközölhetése céljából a megyebeli pénz­intézetek megkeresése is elhatároztatott. Az országos tanitói árvahaz gyüjtőivére pedig az egyesület pénztá­rából 20 korona ulaltatik ki A nyírbátori járáskör szervezése ügyében meg. hatalmazta a választmány az egyesületi elnököt, mi­szerint keresse meg és kérje fel a nyírbátori állami iskolai tantestületet ezen régóta napirenden levő ügy megoldásara, hogy a megye deli részén levő tanítók is tömörüljenek járáskörré az együttes működés és közös érdekeinknek, valamint a tanügynek egyöntetű előbbre vitelére. Végül olvastatott a szolnokmegyei tanítóegyesület átirata a fizetésrendezés ügyében, valamint a Veszprém megyej tanítóegyesület átirata az országos szervezkedés ügyében. Miután mindkét ügyben a választmány már előbb külön-külön határozatot hozott, a két átirat tudomásul vétetett. Elszomorító statisztika. Azt olvasom a mai újságokban, hogy a buda­pesti tiszti kaszinóban egy fővárosi tanító irva-olvasási tanítási rendszeret mutatta be, amely szerint az oda­rendelt teljesen analfabéta kalonák néhány perc alatt nagy sikerrel olvasták és írták a 6 első bel üt sőt Ő Felsége nevének kezdőbetűit egész szabatossággal leirtok. Gondolkodóba estem ezen a dolgon — de el­hittem, mert ugyanaz a fővárosi-tanító egyik barátom utján az én pártfogásomat kérte, hogy kérvényét, amelyet az ország analfabétáinak taníttatása céljából a közoktatásügyi minisztériumnak átadott, a hivatott körökben pártolóan fogadják. A kérvény másolatát is kezemhez kaptam. De bizony — n )er t magam sem voltam a kérvényben elmondotta írói teljesen meg­győződve, meg aztán én az ügy érdemuben nem nagyon sokat tehetnék — mindeddig evvel a dologgal nem foglalkozhattam. Most azonban, mert utána jártam a dolognak : ennek a nagy horderejű vívmány terjeszlé sének egész lelkesedéssel állott szolgálatába. Gróf Apponyi Albert \állás és közoktatásügyi miniszterünk nemzetünknek eme eszményi nagy fia, aki előtt az itt leirt beadvány fekszik, bizonyára legjobban tudja, mit jelent a magyar nemzetre nézve egy ilyen nagyszabású vállalkozás. íme a kérvény szórói-szóra : Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Elszomorító lény mutat ki a statisztikai hivatal. Magyarország népességének 42 százaléka (az iskola­köteles és nem köteles gyermekeket nem számilva) nem tud írni olvasni. Három millió analfabéta van hát szép hazánkban. E'.en Nagyméltóságodnak segiteni kell. A közös hadügyminiszter 141/1.906, a magyar honvédelmi miniszter pedig 91002—3/1906 szám alatt kiadott rendeleteikben intézkedtek, hogy irva-olvasás tanítási módszerem, amelynek segítségével a teljesen anal/abeta katona 8 10 leckeóra után tökéletesen tud irni és olvasni, a közös hadseregben és a honvédségnél alkalmazásba vétessék. Ez igy is történik. Katonáéknál tehát minél előbb kitisztítva lesz az emberiség eme szégyenfoltja. Mint a kultura egyik szerény munkása lelki örömöm telik benne, ha embertársaim művelődését — legalább ezt a legkezdetlegesebbet — előmozdíthatom. Ebből es tisztán csak eboől az okból, minden önzőség kizárásával, tisztelettel kérem Nagymeltóságodat, mél­tóztassék Magyarország irni és olvasni n^intudó népes­ségének lehetővé tenni, hogy ettől a sötétségtől megszabaduljanak. Folyó évi oktober hó 27 en a „Berliner RekiO­renverein"-ban előadást íartoltam tanítási eljárásomról. Világlapok mint a: „Vossiche Zeitung", „Berlint r Tageb­latt" és a „Localanzeiger" vezércikkezlek a magyar tanitó dolgáról, Halász Ferenc miniszteri tanácsos és dr Kőrösy Henrik tanfelügyelő, az ország népnevelés ügyének eme vezetői pedig csak szánalmas mosolylyal fogadják törekvésemet, derűre borura tett előterjeszté­seimet, nagyon sok esetben még csak feleletre sem mél­tatják Pedig másfél év óta már 11 különböző nyelven jelennek meg eme kulturkönyvecskéim. De mindezzel a fentnevezett tanügyi őrök vajmi keveset törődnek. Ha Nagymeltóságod figyelemre méltatja beadvá­nyomat, ugy annak iaejen előterjeszlem a módot is, hogyan lehetne tanítási eljárásomat 2—3 hét alatt az egész országban közismertté tenni es ennek révén, rövid 3-4 héten belül keresztülvinni, hogy itt minden emberfia irni és olvasni tudjon. Nem igaz az, hogy a főnemesség körében a nép elbutulását szívesen látják. Ezt józan eszű ember nem hiheti. Hogy ez a nagyszabású kulturmunku — az em­beries molivumoktól eltekintve — az egész nemzetre nézve közgazdaságilag is milyen nagy értékkel bírna Excellentiád előtt fejtegetnem felesleges. Folyó évi október hó 29-én Einem porosz had­ügyminiszter úrtól tudtam meg. hogy a nagy és hatal­mas német hadseregben összesen 19: szóval tizenkilenc analfabéta van. Szívesen látna Nagyméltóságod Magyarországon is ilyen tündöklő állapotot? Lálhatja Nagymeltóságod, ha ezt óhajtani máltóztatik. Vagyok Nagyméltóságú Miniszter urnák hazafiúi tisztelettel Gábel Gyula, budapesti tanitó. Meg vagyok győződve, hogy a vallás és közoktatás­ügyi minisztérium mostani nagj vezetője ebben az elő­terjesztésben megnyilatkozó ambiciót csak azért fogja kielégíteni, mert ezzel a magyar nemzetnek még nagyobb életerőt fog adni. Dr. Lendvai Sándor, székes f. isk. sz. tag. TANÜGY Tanítók, iskolafenntartók figyelmébe. Főorvosok, számos szakorvos és iró közietnü­ködésével szerkeszti dr. Marton Sándor az „Egészség­Naptár" című népszerű egészségügyi kézikönyvet. Miként a múltban, ugy most is figyelmet érdemlő cikekkel van tele, olyan cikekkel, melynek utmutatása nyomán az élet forgatagában sok bajtól, szenvedéstől menekülhetünk meg. A hazai magyar tanítóság mindenütt közre­működik, ahol a közjóról van só s igy bízvást remélhető, hogy áthatva az „Egészség-Naptár" nemes emberbaráti s hazafias tnissiűjálól, annak lerjesztésehez is szívesen hozzájárul. Nyíregyháza, 1906 december 18 Szabolcsvármegye kir. tanfel ügy elösége. Tanitók ügyeimébe ! Madzsar Gusztáv szegedi áll. főgymn. igazgató szerkesztésében megjelenő, „Gyakorlati Paedagógiát" mint amely minden iskolafaj körebői módszeres közle­ményeket az iskola beléletére vonatkozó cikkeket hoz a tanitó urak figyelmébe melegen ajánljuk. Munkatársai ismert nevü szakemberek és irók, akiknek tevékenység biztosíték arra, hogy a folyóirat állandóan kellő szín­vonalon marad. Mutatványszámot a Szerkesztőség (Mad­zsar Gusztáv főgymn. igazgató, Szeged.) Kívánatra szí­vesen küld. Nyíregyháza, 1906. d-c. 21. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelősége. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 139. - T Boldog lljévet kívánunk lapunk olva­sóinak, munkatársainknak s minden rendű jó barátainknak _ A vármegye állandó v 41asztlll l­iny a [ e gfon • sabb bizottság t a törvényhatósági közgyűlésnek, hiva­tása lévén köztudomás szerint a k& Zgyüi Li sj tárgyak előkészítése, illetőleg azoknak javaslatai a közgyűlés elé terjesztése. A dec 29-iki közgyűlésen ket megüre­sedett tagsági helyet k. II tt ebben a bizottságban betölteni. Javaslatba hozattak erre a ket \ x elyr.: egy részről Kállay Frigyes és Veres Ferencz, merészről Pedig Kállay Frigyes és Klár Gusztáv A kev |, s| a közötti szavazásra azonban nem került a dolog, m^t a közgyűlés folyama alatt dr. Mezőssy Bela földmiveW E. ügyi miniszteri államtitkár, az állandó választmányban viselt tagságáról lemondott, s igy h.irom megüresedett helyet kellven betölteni, azokra a közgyűlés a fent megnevezett bizottsági t. goltat választotta meg. - Tiszteletbeli lőszolgabirák. Vay Gábor gróf főispán, Vay Zoltán és Virányi Sándor szolgubirakal tiszteletbeli főszolgabirákká nevezte ki. — A vármegye közigazgatási bizottságából a/, év végével — a törvény értelmében kilépő Bory Béla, Görömbey Péter, dr. Meskó László, Somogyi Gyula és Szunyogliy Bertalan a i9 iki rendkívüli közgyűlésen újra megválasztanak. A központi választmány tagjaiul ugyan ez alkalommal Szikszay Pál, Mikecz István, Kállay Tamás és ifj. Komiss Ferenc választattak meg. — Szikszay Pal, a vármegye nyugalmazott alis­pánja, a nyíregyháza—tiszapolgári h. é. vasul részvény­társaságnál viselt iga gitósági tagságról, egészségi álla­potára való tekiniellel — lemondott. A 29-dikén tartott varmegyei rendkívüli közgyűlés a lemondást sajnálattal tudomásul véve, helyére az igazgatóságba Mikecz Dezső alispánt választolta meg. — A katonaságnak tűzoltókká való kiképez­tetése tárgyában Kállay András indítványára kél evvel ezelőlt feliratot intézett a törvényhatósági közgyűlés a honvédelmi miniszterhez. Jött is a feliratra annak idején válasz, a" ely' en volt is valamelyes biztatás a jelzett irányban, azonban nem történt a valóságban semmi. Pedig, ha a Kállay András indítványa megvalósul, néhány esztendő multán az egész ország el lesz látva szakképzett tűzoltókkal s a legutolsó kis faluban is minden nehézség nélkül szerve/ni fog lehetni a lűzoltji intézményt. Annak idején a lapok is, nagy fontosságú kezdeményezésként üdvözölték Kállay András indítványát illetőleg Szabolcsvármegyének ez alapon létrejött felira­tát, de elaludt a dolog, mint annyi sok minden jó és üdvös gondolat Magyarországon. Ezért uji'olta föl Kállay András a 29-diki közgyűlés- n az indítványt, sa közgyűlés azt immár magáévá téve, ujabb felirattal fogja a nagyjelentőségű eszme megvalósítását megsürgetni. — Eljegyzés. Szűts Lajos lajosmizsei jegyző, el­jegyezte Nagy József nyirbalkányi jegyző kedves leányát Jolánkát. Sugár Dezső debreceni kereskedő eljegyezte Friss Jolánkát. Friss Lajos helybeli kereskedő leányát. — Karácsonyfa-ünnepély Kisvárdán. Megható és lefolyásában lélekemelő ünnepélyt rendezett, a gróf Vay Gáborné urnő vezetése alatt álló kisvárdai állami gyermeklelep telepbizottsága, a nemes grófnő, elnöknő. Kovács Lajosné úrnő alelnöknő, Kovács Lajosné úrnő alelnöknő, továbbá Barcs Beláne, Kastal Ferencné, dr. Lukács Vilmosné, Sümeghy Béláné, dr. Szmrecsányi Lászlóné, Virágh L szlóné úrnők, Kastal Ferenc és dr. Lukács Vilmos telepbizottsági tagok, valamint számos gyermekbarát jelenlétében. A bizottság a jelzett napra tűzte ki a telepen el­helj ezett elhagyott gyermekek felruházását és ez alkalom­mal a Kastal Ferenc úr által ajándékozott karácsonyfa köré gyüjtötle a tápszülők kíséretében megjelent .világ árváit". Elni-klő grófnő lelkes savakkal nyitotta meg az ünnepélyt, rámutatva arra, hogy e gyermekek nem ölletszerü hanem céltudatos segélyezése, gondozásuk ellenőrzése, gondolkozásuk helyes irányba való terelése, milyen nemes és hasznos tevékenysége a társadalomnak, és azon óhajának adott kifejezést, hogy ezen telep viru­lása gazdasági és ethikai közéletünk erő-bödésére ve­zessen. Kastal Ferenc b. alelnök ur köszönte meg ezután a gyermekek nevében a nemesszivü pártfogást, hang­súlyozva hogy mint a község főbírója is örömmel tá­mogatja a bizottság törekvéseit, költői lendülettel kívánta az Isten áldását a bizoltság emberszeretettől áthatolt törekvésére. A gyermekek — kik igen jó színben vannak — tulajdonképeni öröme csak most kezdődött, amikor is Kovács Lajosné urnő, a jelenvolt hölgyek támogatásával szétoszlottá a nem díszes, de célszerű ruhanemüeket és a grófnő őméltósága Kovács Lajosné, dr Lukács Vilmosné, Sümeghy Beláné és Virágh Lászlóné úrnők által ajándékozott édességet és csemegéket. Játékszer is jutott minden gyermeknek Örömtől ragyogtak a gyermek arcok, de a jótett kielégítő érzése szállhatta meg a jelenlevőkel is, hogy hozzájárultak azon rettenetes társadalmi hiba leküzde­séhez, mely még csak nem régen is, könyörtelen tét­lenséggel nézte mint sínylődnek és pusztulnak el ártat­lan gyermekek szüleik bűne miatt. Hálás elismerés illeti mindazokal, kik ezen tár­sadalmi előítélet megtörésével fajunk gyarapodását igye­keznek előmozdítani. Megemlítjük még, hogy ezen alkalommal a község szegény gyermekei között is ruházatot osztott ki a fő­biró ur a község megbízásából. — A nyíregyházi izr. statusquo hitközség e hó 25-én tartotta tisztújító közgyűlését, melyen megvá­lasztattak a következők : elnök : Blau Pál, alelnök : Dr. Bosenberg Emil: elöljáróság: Lichtmann Dezső, Klár Gusztáv, Baruch Arthur, Burger Mór, Harstein Sándor, Haas Ignác, dr. Flegmann Jenő; képviseleti lagok : Ali ­mann Sándor, Baruch Arnold, Bergstein Adolf, Blau

Next

/
Thumbnails
Contents