Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

4 51 -ik szám is ment volna tulipán nélkül az egész ünnepély, csakhogy a m< ghivottak közölt ott volt árn gróf Vay Gáborné őméltósága is. Egyedül volt az egész ünnep :lyen, akinek a mellén ott díszelgett a tulipán !! * * * Érdekes hir kering főispánunkról, gróf Vay Gá borról abból az Ikalomból, hogy kinevezését volt m gkőszönni kihallgatáson Őfelsége előtt. A kihallgatas előtt ugyanis a kabinet irodában figyelmeztették, hogy ha elmondta a mondókáját és ő felsége int a fejével, ne várjon választ, hanem távozzék. Őfelsége azonban nem intett, hanem néhány szót — többek között a következőket mond a főispánunknak : „Amint tudom, kemény vármegyét kapott a főispán úr!? Nehéz dolga lehet!?* Mióta a régi rendszer megbukott. Felség — válaszolt gróf Vay — gyerekjáték az egész! . . . Mire Őfelsége intett rs ő — távozott . . . A kivándorlás veszedelme Hogy a kivándorlás áramlata hazánkban immár olyan arányokat öltött, hogy magat a haza létérdekeit kezdi fenyegetni, ezzel, azt hiszem, mindenki, kinek van egy kis józan felfogása és ismeri a helyzetet maga rideg valóságában tisztában van. Igen. Ma már égető kérdéssé vált, hogy mi az oka ennek a veszedelmes áramlatnak és hogy leh t azt megrendszabályozni a közjó, a haza legmagasabb érdekében ? Sok apró-cseprő oka vi n a kivándorlásnak hazánkban is, de én valamennyi o'.oi egy főokra viszem vissza, s ez: a megromlott erkölcsök. Egész társadalmi életünk meg van mérgezve, meg van mételyezve vastag a anyagelvüség gonosz nemtője által. Mindenki, egyesek mint a különböző társadalmi rétegek, tulajdonképen az .arany borjú" előtt tömjéneznek. Mindenki, csaknem kivétel nélkül, valósággal a teih tetlenság szenvedélyétől hajtatva törekszik azután az u. n. anyagi jólét után. Távolról sem elég az a mindennapi tisztességes kenyér. A szerteletli igények gonosz szenvedelye uralja az emberek gondolkodását mint cs lekedeteit. A fényűzés etelben, italban, ruházkodásban, minden más anyagi értékekben csakmm mindenkit, külömbség nélkül, nem veszek ki senkit, mindenkit a minden számítás nélkül való költekezésnek szenvedélye, az érzéki örömök után va'ó sóvárgás tart lekötve Hogy pedig ez a gonosz áramlat kellő korlátok közé soroztassék, ehhez — szerintem — csak egy út vezet : az erkölcsök megtisztulása. E'.t p dig csak úgy lehet elérni, ha társadalmunknak vezérférfiai magukba szálván, jo példával fognak elől menni. Igen. Csakis ők menthetik meg Isten segítségével hazai társadalmunkat az erkölcsök csődjétől, mely után csak az .özönvíz" következhelik. De, mert az erkölcsök megújhodása lassú folyamat, a kivándorlás megakadalyozásának kérdésé meg égetővé vált: kell, hogy az államhatalom rendkívüli évközökhöz folyamodjon e tekintetben. K II. hogy általa a kivándorlás egyelőre csaknem minden e-z'íözökkel megneh'ziltessék. A haza létérdeke minden más érdekek felelt kell, hogy álljon. Bizony mondom, e tekintetben azzal a nagy hűhóval, bár tisztelttre méltó akarattal felszított tulipánmozgalom n m sokat ér. Mert itt nem annyira anyagi, mint lelki szegénységgel állunk szemközt. Ezt en, ki közvetlen ösmerem a mi népünket, merem al'itani. Bizony mondom, a haza veszélyben van. Nem pedig azért van veszélyben, mert az u. n. nemzeti követeléseknek útjába ez idő szí rint legyőzhetetlen akadályok kezdenek mutatkozni, hanem veszélyben van, mert az eikölcsök italában, az alsó rélegekb n, mint a felsőkben, nagyon, de nagyon megvannak romolva. Ennek egyik lünete a kivándorlásnak ijj szlőennagy mérvű áramlata hazánkban. K. J. A Szabolcsvármegyei taaitó-egyesület köréből. Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanító-Egyesület közpjnti választmányának 1906. december 20-án délelőtt 10 órakor Nyiregyházán az ág. ev. központi iskola helyiségében tartandó rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnök időszaki jelentése az egyesület működéséről és a tanítói fizetések rendezése ügyében tett eljárásáról. 2. A Tanib k Országos Bizottságának a tanítói fizetési k rendezése ügyében a hazai tanító-egyesületekhez intézett f lhivása. 3. Az Országos Bizottság újjászervezésére nézve a f. év november 18-án Budapesten tartott bizottsági közgyűlés határozatának előterjesztése s erre vonatkozó vélemény nyilvánítás. 4. A VII. egyetemes tanitógyűlés öss^ehivása idejének és helyének megállapítása tárgyában hozandó határozati javaslat. ."). Bíráló bizottság jelentése .Mennyiben folyhat be a tanito községe anjagi helyzetének javításául?" című pályamunkáról. 6. Az egyesület pénzlárállapoláról időszaki jelentés. 7. A nyírbátori tanítói járáskör megalakítása tárgyában intézkedés. 8. Vitatételek és pályakérdések kitűzése. 9. A veszprémvármegyei Tanító-egyesület elnökségének átirata. 10. Az Országos Tanítói Árvaház Egyesületének kérelme. 11. Előterjesz'endő indítványok tárgyalása. Ny iregyházán, 1906. december 12. Ozvnld József, Orsovszkg Gyula, főjegyző. elnök. Határozat a tanítói fizetések rendezése ügyében. A Magyararszági Tanítók Országos Bizottsága 190G. november 18 án tartott kő/gyűlésében következő határozatot hozott: NYIRVIDÉK 1. A nemzet törvényhozásához intézendő memorandumban kéri a néptanítók fizetésügyének törvényhozásiig haladéktalan, 1907. évi január hó 1-én kezdődő joghatállyal való rendezéséi, az 1904. év julius 4-én tartott VI. egyetemes tanitó-yűlés által elfogadott alább jelzett elvek alapján: a) A népnevelés és oktatás első sorban állami érdek lévén: az iskolalarlás joga és kötelessége első sorban az államot illeti. b) MagyarországOT minden iskolának legelső sorI nn a magyar nemzeti állam céljait kell szolgálnia. Magyarországon tehát minden iskolának egy a hivatása a rendeltetése, egy a feladata. c) Ennélfogva az, bármilyen jellegű az iskola, minden magyar néptanító a magyar allam lisztviselőjének tekintessék, ugyanazért az ország összes tanítóinak illetményei a hasonló minősítésű és szakképességi fokon álló állami tisztviselők illetményeihez mérten azokkal egyenlően állapitandók meg. d) A minősítés fokmértéke az érettségi bizonyítvány, amellyel a tanítói oklevel egyenlő értékűnek és egyenlő jogositásunak kimondatik. 2. Mindezeknek törvényben való kimondásával egyrészt a magyar tanitó és a magyar iskola jogállását kívánjuk kiemelni tisztán és világosan a bizonytalanság homályából és azt akarjuk, hogy törvényes kijelentés erejével ismertessék el a lanito köztisztviselőnek, az iskola pedig közhivatalnak, másrészt pedig a tanítót jogszerűen megillető fizetés megállapításának szempontjából kell kívánnunk, a fenti alapelveknek törvénybe való kimondását. 3. Ezek alapján megállapítjuk, hogy a tanítók köztisztviselői állásánál, minősítésénél és szakképzettségénél fogva az állami tisztviselők részére megállapított X. XI. díjosztályu fizetések illetik meg és a magyar tanítóság e két fizetési osztály illetményeire való jogát fentarlja. 4. Számolva azonban a viszonyokkal egyelőre azt kívánjuk, hogy Magyarországon minden tanítónak, aki magyarul tud és magyarul tanít, tekintet nélkül az iskola jellegére — tehát akár állami, akár községi vagy felekezeti, akár uradalmak, társulatok vagy egyesek által fentartott iskolánál működjék, ideértve a tanitoi árvaházak nevelőit, valamint a kinc-lári és határőrvidéki tanítókat — egyenlő üzetése legyen. És pedig bármily jellegű elemi iskolánál alkalmazott rendes taniló (tanítónő) ugyanannyi kezdő fizetést kapjon, amennyi az állami tisztviselőknek a XI. díjosztály III. fizetési fokozatában jár s két évenkint haladva érje el hat év alatt a fizetése ugyanezen díjszabály felső (1800 kor.) fokozatát, ettől kezdve szamittassék 5, ö'ödéves korpótlék 200koronájává . 5. A fizetésen kívül lakbér fejében ugyanolyan illetményt kapjon minden tanitó a milyent az álla»i tisztviselők a XI. díjosz'ályban kapnak. 6. A nagyvárosok és drágább helységek tanítói és a családos tanítók kapj inak személyi pótlékot. 7. Az igazgatók és erdemesebb tanítók a X. díj osztály szerint nyerjék fizetésüket s legalább 6 év alatt érjék el a magasabb fizetési lokozatot. Magasabb fizetési osztályba lépés alkalmával azonban a szerzett korpótlékok meghagyandók. 8. Fizetését minden tanitó készpénzben az állam pénztárából kapja, ott a/.onban, a hol a fizetés földből áll, maradjon az meg továbbra is. de csak a fizetés egyharmadaig; a föld jövedelme kataszteri becslés alapján állapittassék meg. 9 Az iskolafentarlók a fentartásra való összeget tartoznak évről-évre az államfénztárba beszolgáltatni. 10. H;i az iskolafentartók hivatalosan megállapított szegénységük miatt erre képtelenek, a tanitó fizelesét az állam egészítse ki, a tanitó minden szerzett jogának tiszteletben tartásával. 11. Az államosított iskola tanítójának fizetési fokozata az ötéves szolgálati idő alapján állapítandó meg. 12. Hivatalba lépés előtt minden tanitó tegyen hivatalos esküt a kir. tanfelügyelő kezébn a magyar alkotmányra. 13. A tanítónak első sóiban való kötelessége és főfoglalkozasa az. állami tanterv anyagának feldolgozása legyen. Minden egyéb foglalkozás — mint a kántorság, hitoktatás stb. csupán mellék oglalkozás, ezekért járó külön díjazás tehát fizetéskiegészitésül nem szolgálhat, sem a nyugdíjigényből le nem üthe'ő 14 A tanitot önálló tanítói állomásra csak rendes tanítói minőségben lehet alkalmazni. 15. Intéz ményes biztosítékokat kíván a tanítói fizetések pontos kiszolgáltatására. A Szabolcsvármegyei Tanító-Egyesület elnöksége az Országos Bizottságnak a képviselőházhoz intézett memorandumát, melyben ezen kívánalmak vannak kifejezve, mult hét folyamán kézbesítette Sztbolcsvármegye országos képviselőinek. 1906. december 28. városunkban szerfelettébb szűk-ég van oly iskolára is, I amely egyfelől pótolj i a kő épfoku oktatas', másfelől | nem a tudományos pályákra képesít, Innem a gyakorI lati élet iránt való szereietet axarj i a tanulók s/.ivebe csepegtetni. M g egyszer felhívjuk tehát városunk közönségét, I hogy szivesk djenek az egylet megalakításában részt | venni s a/.t buzgó szívvel pártfogolni s ezzel maradtunk | alázatos szolgái, Nyiregyházán, 1906. december 12. A polgári iskola-egyletet előkészítő bizottság. Tanitók, iskolai hatóságok figyelmébe. A vallás- és közoklatásügyi m. kir. miniszter úr f. évi oktober hó 31-én kelt 7u529—1906. sz. magas rendeletével a .Madarak és Fak Napja" intézmény megvalósítása érdekében a selyemtenyesztési főfelügyelőség segítségét is felhívta f. évi 26120—1906. sz. rendeletével. A selyemtenyésztesi főfelügyelőség e felhívásnak engedve", mult hó 30-án kelt 13582—1906. sz. átiratában értesíti alulirt hivatalt, hogy a kiültethető szederfákkal a lehetőség szerint szívesen szolgál és pedig teljesen ingyen, csak forduljanak hozzá kéréseikkel úgy a tanitó urak mint az i-kolai hatóságok, valamint a községek elöljárói' Ez örvendetes tényt ludomásvétel és további buzeó eljárás végett ezennel közreadjuk. Nyíregyháza, 1906. december hó 7. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelösége. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. C056I. min. sz. — 1906 II. 1. M. kir. földmivelésü

0'yi miniszter. A cs. és kir. közös hadügyminister ur a cs. és kir. katonai loavató bizottságok elnökeinek a pótlóvásárok mikénti foganatoiitasa iránt f. é. 1946—III, szám alatt kiadott „utasítás" egyik főcélja, hogy ezentúl közvetlenül a kisebb tenyésztőktől is nagyobb számú pótló vásárolta ssék. Miután azonban, aí ismeretlen származás dacára is eddig csakis a ló külemere való tekintettel tőrtént vásárlások, ezen lovak használata alkalmával azok minőségét tekintve nem vezettek kielegitő eredményre, ezentúl a vásárlások csakis beigazoltan jó származású lovak megvételére fognak szorítkozni. A fedeztetési jegy mindenkor bemutatandó, — ennek nemlétében az anya is elő vezetendő, s előljárósági okmánynyal igazolandó, hogy a csikó attól szármázott. Hogy ezen körülmény a tenyésztő közönséget előkészületlenül ne találja és a katonai lóvásárlasok minél jobb sikere érdekében, felhívom az egyesületet, hogy a fenli körülményt saját hatás körében minél szélesebb körben hozza a tenyésztő közönség tudomására. A többször emiitett utasítás ezen ujabb rendelkezésétől egyébként azon hasznos eredmény is várható, hogy a kisebb tenyésztők és gazdak is iparkodni fognak vagy ismert származású kanczát beszerezni, vagy a már saját maguk altal tenyésztett — tehát ismert származású jobb anyagot megtartani — ahelyett hogy azt, mint eddig le^töobször áruba bocsássák. Budapest, :900. augusztus hó l7-én A miniszter megbízásából : Nagy Gábor TANÜGY. Felhívás a polgári fiúiskola ügyében. Polgári iskola egylet alakítása. A f. év szeptember havában megnyílt polgári fiúiskola ügyében fordulunk ezúttal a mélyen lis/telt nagy • közönséghez. Elhatároztuk ugyanis, hogy miután ez iskolának szükségességét az év elejen be ratkozott 36 I. oszl. tanuló eléggé igazolta, ezért az iskola számára külön szélesebb körű párlfogósagot fogunk alakítani', amely azt gondjiiba vegye és kormányozza. Legcélszerűbbnek láttuk e célra, hi polg. iskolaegylet alakul, mert bizonyára ez egylet raegtalá'ja az eszközöket, amelyekkel a kellő intézkedéseket az iskola javára foganatosítsa. Aláírási íveket azonban nem bocsátunk ki. Mert lehet, hogy némelyek az iveket csak puszta előzékenységből irják alá, holott a célba vett egyletnek nem annyira fizető, mint inkább buzgó tagokra van szüksége. Ugyanazért csak önkéntes jelentkezések' t kér ünk. A jelentkezéseket dr. Bartók Jenő lelkész fogadja el, akinél e szándéknak egy pistai kártyán való bejelentését kérjük 1907. február l-ig. Azt hisszük, hogy az ügy harcosai sz ;p számmal lesznek. Hiszen ma már mindenki érti és belátja, hogy min. tan. I ' 29 — 1906. Szeszfőzői tanfolyam szeszgyárvezetöb részére. A kassai m. kir. gazdasági akadémián tiz hétre terjedő szeszfőzői tanfolyam rendeztetik. A tanfolyam 1907. évi február hó 1-én veszi kezdetét, és április hó 15-éig tart. A tanfolyam czélja, mezőgazdasági szeszgyárak részére gyárvezetőket gyakorlatilag és elméletileg kiképezni. A tanfolyamra felvétetnek azok, a kik 18. életévöket már betöltötték ; hatósági bizonyítvánnyal beigazolni tudják, hogy legkevesebb egy szeszfözesi idényben szeszgyárban mint gyakornok alkalmazva voltak, és felvételi vizsgával igazolják, hogy a szeszgyártás gyakorlatában kellő jártassággal birnak. Ugyancsak felvételi vizsga alapján kell beigazolnio* azt, hogy a magyar nyelvben járatosak, irni, olvasni és számolni tudnak. Részt vehetnek továbbá a tanfolyamon a m. kir. gazdasági fanfolyam a m. kir. gazdasági akadémia és a m. kir. gazdasági tanintézetek végzett hallgatói. A tanfolyamra legfeljebb '25 (huszonöt) jelentkező vehelő fel ; előnyben reszesülnek azok a kik gépkezelői szakvizsgát is tettek. A tanfolyam hallgatói a szeszgyárban előforduló összes munkákat végezni kötelesek, kötelesek továbbá a szeszgárlás elméletéből és a szeszadó lörvényekről tailo t előadásokat szorgalmasan lá'ojatni, a szeszgyártás ellenőrzéséhez szükséges vizsgalati módszerek eisajátitása végett a laboratóriumi munkálatokban részt venni. A tanfolyam befejezésével a résztvevők gyakoriali és elméleti vizsgát tesznek, a m lynek eredményerői bizonyítványt nyernek. Tandij 44 (negyvennégy; korona, laboratóriumi díj 10 (tiz) korona A jelenikezők élelinezésfiről és lakasukról saját nnguk tar oz.nak gondoskodi.i. Előjegyzéseket 1907. évi jmuar ho 20 ig elfogad a kassai m. kir. gazdisági akade ma igazgatósága, a hol egyúttal bővebb felvilágosítást is lehet nyerni. Kassa, 1906. évi november ho. A kassai in. kir. gazdasági akadémia igazgatósiga. Szeszfőző tanfolyam gazdatisztek és szeszgyár-tujajdonosok részére. A kassai ni. kir. gazdasági akadémián 1907. évi január hó 5-től 20-ig szeszfőzői tanfolyam tartatik gazdatisztek és szeszgyár-tulajdonosok részére. Ezen tanfolyam c/.élja: megismertetni a résztvevőkkel a szeszgyártás terén felmerült ujabb vivminyokat, az ellenőrző vizsgalatok végrehajtását és a moslék értékesítését. A tanfolyamon részt vehet minden gazdatiszt és szeszgyár-tulajdonos, a ki legkésőbb folyó évi dcczember hó 2ö-ig a kassai m, kir. gazdasági akadémia iga'gatóságánál ebbeli szándékát levélb -n bejelenti. A tanfolyam