Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

1906. december 16. nyirvidék 50-ik szám. 5 csakis az esetben fog megtartatni, ha legalább is tiz résztvevő jelentkezik. A jelentkezők a tanfolyam megtartása vagy meg nem tartásáról a jelentkezési határidő leteltével azonnal kiértesít tetnek. Tandij 40 (negyven) korona, laboratóriumi dij 10 (tiz) koron.i. Bővebb felvilágosítással szolgál a kassai m. kir. gazdisági akadémia igazgatósága. Kelt Kassa, 1906. évi november hó. A kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatósága. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Színház. Zilahiék ismét ellátogattak hozzánk négy estére. A négy színházi est műsora: Fenn az ernyő nincsen kas, Az asszony, A vasember, és Lili. Egy előadás, a Vasemberé, a kegyeletnek volt szánva, Gsiky születésének százéves fordulója alkalmából, egy pedig újdonságot hozott, Porzsolt Kálmánnak a Nemzeti színházban nagy sikert aratott drámáját, az Asszonyt. Nem vennénk rossz néven Zilahitól, ha a Fenn az ernyő nincsen kas példájára máskor is visszanyúlna a múltba s szinmű irodalmunk régibb terméséből felelevenítene olykor egyet-mást. A kedd esti előadás mutatta, hogy próbálkozása nem lenne kockázatos, a színház zsúfolva volt s újdonság gyanánt élvezte Szigligeti le.kének verőfényes humorát, maradandó értékű ö'leteit s a darab régies zamatát. A mi a milliót és a darab korhű kiállítását illeti sok vólt bizony a fogyatkozás. A korszerűségnek Ternyei tette az egyetlen konceessiot világos Pejasevich nadrágjával. De illúzió keltésre ez édes kevés. Az előadás különben a jobbak közül való volt. Zilahi a Rejtei szerepében. Szakács mint Donátfi, Ternyei mint Báró Várkövi, a hölgyek közül különösen Ardai Ida szolgált rá az elismerésre. Az Asszony előadásán nagy és őszinte sikere volt Lukács Juliskának. Tőle nem láttunk még jobbat annál, amit jó ízlés, művészi készség, erő és alakítás dolgában ez este produkált. Különösen az utolsó jeleneiben szinte tökéletes volt, játéka az indulatok meleg tüzében csillogtatta meg egy csomó kvalitását, melyek körül közvetlensége hatott legjobban. Az udvarló szerepében Ternyei volt illő partnere. Szakács nem tudott szimpatikus lenni, pedig hálás feladata volt, Deésy pedig a százados alakját szinte torz figurává tette, kevésszer volt még ilyen esetlen. Szabó Irma és Bérezi jól játszották kisebb szerepeiket. Ami a Csiky emlékezete iránti kegyeletet illeti, a közönség bizony gyéren vette ki belőle a maga részét ; üres széksorok meredlek a színpadra. Ez a tartózkodó kegyelet még se olyan hiba, mint a kegyeletes kegyetlenkedés. A csütörtök esti előadást nem sok rossz indulaltal ennek nevezhetjük. Hogy a kötött formájú beszédet, a verset színészeink megfosztják minden bajától, lendületétől és kifejező erejétől s kiforgatják valóságából kegyetlen hangsúlyozással és tagolással az hagyján, csak ne hasogatnák kiabálva a színfalakat ott is, a hol az indulat kifejezésének ezer más, művészibb módja is van. Ha a közönség iránti figyelemből dolgoznak ilyen erős színekkel, megnyugtathatjuk őket, fogékonyak vagyunk már az árnyalatok iránt is s a hadonázó gesztust és szemforgatást a színfal hasogatással együtt elengedjük; az esztetikai veszteség érzése nélkül. Mind erre még azok is, a kik máskor mérsékelni tudják magukat csü törtökön erős hajlandóságot mutattak. Ebbe a hibába esett Szakácson kezdve valamennyiük. Nagyon nélkülöztük az igaz hangot s a csak félig művészi előadás sok egyébb igaz értékét is. Pénteken Hamequin és Bilhaud kedves operettje a Lili került színre Fóthi Fridával a címszerepben. Antonin szerepében Árkosi Vilmos mutatkozott be, mint énekes. Széles terjedelmű, tiszta hangja van, kissé kezdő módjára bánik még vele, pazarolja ott is, ahol nem volna épen szükség reá. Fóthi bájos és eleven Lili volt, Pol gár és Sarkadi túloztak, mint többnyire, különösen az előbbi a nagybácsi alakjában több volt, mint lehetetlen. — József főherceg a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület milánói győzelme emlékére megfesttette saját életnagyságú mellképét derék tűzoltóink számára. Ebben az ügyben gróf Széchenyi Victor a következő levelet intézte dr. Konthy Gyula városi főorvos, tűzoltó főparancsnokhoz: Sárpentele, 906. XI1/9. Kedves Docttr Ur\ Egy örvendetes hirt sietek önnel közölni : József főherceg Ő Fensége a MOTSZ védnöke nagyított és díszes keretbe foglalt arcképét küldötte el nekem azon megkereséssel, hogy azt a nyíregyházi tűzoltó testülethez juttassam, a milánói győzelem emlékére. A képen a főherceg sajátkezű ajánlása és aláírása is rajta van. A mint tudja feltett szándékom voit még ez évben derék tűzoltóit személyesen meglátogatni, de sajnos sokoldalú elfoglaltságom miatt fizikai lehetetlenség volt szándékomat végre is hajtani úgy, hogy azt kénytel. n vagyok egyelőre elhalasztani. Hogy azonban az arckép átadása megfelelő ünnepélyes alakban történjék a következőt találtam ki: ő Fensége e hó 15-én szombaton délelőtt fél 10 órakor fogja meglátogatni a Szövetseg hivatalos helyiségeit, mely alkalomkor az elnökség összes tagjai is megjelennek előtte teljes díszben, ezen alkalomra volna jó, ha Ön, az alparancsnok és esetleg 2-3 legénységi tag is megjelenne, mert itt a képet személyesen vehetnék át a Fenséges ur kezeiből. Kérem legyen szives azonnal táviratilag válaszolni, hogy e tervemet helyesli-e, a mely esetre én azt a Fenséges úrral azonnal közölni fogom. A kitüntetéshez fogadják addig is legőszintébb bajtársi üdvözletemet, melylyel marad'am mindig kész hive: Széchényi Viktor. — Gazdák értekezlete. A mezőgazdasági cseledek és munkások országszerte mindinkább szervezkedő mozgalmuk tárgyában a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya, a közigazgatási főbb tisztviselők, valamint összes nagyobb gazdaságai képviseletének bevonásával s igazgatóválasztmányi tagjainak meghívásával 13-án délután 2 órakor értekezletet tartott. Az ide vonatkozó előbb érkezett ügyiratokat az egyesület elnöksége előzőleg a meghívott értekezleti tagoknak megküldötte; ugy ezek, mint a pár nappal ezelőtt megtartott Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlésén elfogadott és ez értekezleten előterjesztett határozati java-lat, végül ezzel kapcsolatosan Olchváry Pál főszolgabíró határozati javaslata adott bő alkalmat a legtöbb jelenvolt hozzászólására, speciális viszonyaiké bajaik és kívánságaik kifejtésére. Az értekezlet elfogadta: 1. a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének a képviselőházhoz intézett memorandum indokait szószerint s annak 8 pontban összegezett kérelmi részét, különösen a kivándorlás meggátlására vonatkozólag némi részletesen praczizirozó módosítással. 2. Az egyesületi titkár által benyújtott határozati javaslat főleg elvi kijelentéseket tartalmazó részét, végül: 3. Olchváry Pál főszolgabíró 8 pontban szövegezett főleg 1898. II. t.-czikk, valamint az 1876. évi XIII. t.-czikk több irányú módosítása, valamint általában a közrend közbiztonság és cselédügy tárgyában benyújtott javaslatát. Elvetette azonban az egyesületi titkárnak a szervezkedésre s ezzel kapcsolatosan a munkásosztály felvilágosítása tárgyában benyújtott javaslatát, azon indokolással, hogy bár a lelketlen izgatók aljas működéseinek szomorú eredményét vármegyénk egyes községeiben is föltűnni látja, mégis bizva felvilágosodott munkásosztályunk józan eszében, munkaadóink méltányosságában, valamint az elfogadott lölterjesztésekben foglalt intézkedések foganatosításának biztos és üdvös hatásaiban, ezek szükséget legalább egyelőre fennforogni nem látja. Az értekezlet határozatait és javaslatait egy rövid :dőn belől összehívandó szabolcsvármegyei gazdák nagy gyűlése elé terjeszti, mely elfogadás esetén az országgyűléshez, valamint a vármegye törvényhatóságához és az összes társegyesületekhez lesz felterjesztendő és megküldendő. Végül örömmel fogadta az értekezlet Szalánczy Bertalan indítványát, melylyel a gazdák társadalmi tevékenységének kívánatos fejlesztését a szabolcsvármegyei gazdasági egyesüli tbe az összes tényezők bevonására irányuló actioval kívánja elérni. Olchváry Pál főszolgabíró elfogadott javaslatai a követk zők: 1. Az 1898. II. t.-c. akként módosittassék, hogy az elöljáróság előtt való szerződéskötés kötelező. I gyen, a gazdára nézve 300 koronáig, a munkásra nézve 30 napi elzárásig terjedhető büntetés súlya alatt. 2. Ebből kifolyólag minden munkás és cselédügy elbírálása a közig, hatósághoz utaltassák. 3. Az 187G. XIII. t.-c. cselédtörvény II. fejezete a mely a külső cselédekről intézkedik, hatályon kivül helyezendő s a külső cselédek vagyis a gazdasági cselédek az 1898. II. t.-c. hatálya alá vétessenek, írásbeli szerződés alapján fogadtassanak fel egy évre s a jogtalanul távozó eseiéd, ha elővezetése után sem akarná kötelességét teljesíteni felebbezésre tekintet nélkül ;S0 napi elzárással büntettessék. 4. Az 1898. II. t.-c. VI. fejezetében körvonalozott izgatások és bujtogatások megelőzése és kellő megtorolhatása szempontjából mondassék ki az idegenek bejelentésének kötelezettsége. A ki a lakásán megszálló idegen tartózkodását az elöljáróságnak 21 órán belől be nem jelenti 8 napig terjedhető elzárással büntetendő. 5. A vármegye póladó megszavazásával szervezzen községi rendőrséget az idegenek ellenőrzése s általában a rend fentartása érdekében. Minden ezer lélekszám után egy rendőri állás szervezendő 600 korona évi fizetéssel, melynek felét a község tartozik fedezni. C. Minden községben legalább két tagból álló csendőrőrs állítandó fel. 7. A járási mezőgazdasági bizottság kiegészítve magát a gazdasági tudósítókkal, a járás székhelyén minden hó 1-én köteles ülést tartani a közigazgatási hatóság tájékoztatása céljából. A járási mezőgazdasági bizottság tagjai felhatalmaztatnak az előljáró-ágoknak a munkás, dohányos és gazdasági cseléd szerződések megkötésénél kifejtett tevékenységöket ellenőrizni. 8. A cselédszerző intézetekről, a cselédfogadás módozatairól és a belső cselédekről a vármegye uj szabályrendeletet alkot. A cseléd szerzők visszaélései nieggátlásáról akként intézkedik, hogy a cseléd fogadás diját évi átalányban állapítja meg. — Kállay Tamás orsz. képviselő, a képviselőház e hó 14-diki ülésén, a közoktatásügyi költségvetés tárgyalása alkalmával nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott. Főképen a tanitók nehéz anyagi helyzetével foglalkozott: A gazdasági drágulás és a nehéz megélhetési viszonyok — úgymond — elvi elhetellen terheket raktak a tanitók vállaira. A miniszter felkarolta a tanítóság ügyét, de ő meg van győződve, hogy ez csak a kezdet kezdete s mihelyt gazdaságilag az ország megerősödik, még többet fog adni. (Helyeslés.) Kívánja, hogy az ország összes tanítói egyenlő javadalmazásban részesüljenek, mert egy a cél is, amelyre törekesznek : a nep nevelése. Kéri a minisztert, hogy a tanítókat szünidei kedvezményes vasúti jegyekkel lássa el'. (Helyeslés ) A nemzetiségi iskolák ügyére térve át, szégyenletesnek tartja, hogy az állam megtűri, hogy ebben az országban 6600 olyan iskola legyen, amelyben a fogékony gyermeklelkekct arra tanítják, ami ellensége a magyar állameszmének. Kéri a minisztert, hogy ezeken a tarthatatlan állapotokon mielőbb változtasson. — Verseny — bál előtt. Nagy dologra vállalkoztak a mi athletáink : a legfiatalabb sport egylete az országnak. Kilenc órakor rázendíti Benczy Gyula a csárdást, azonban ők már d. u. 3 órakor dressben és acélosan kiálltak a főgimnázium tornacsarnok porondján mérkőzésre A fiatal athletikiai clubnak úgy látszik, már is jó neve van, mert Budapest, Arad, Debreczen athlétái is eljöttek s fölvettek a küzdelmet a mieinkkel. Díszes társa-ág előtt mentek végbe a 15-diki versenyek a következő eredménnyel: I. Stilydobás 5 ös csapatverseny. Első lett: az aradi Athlelikai Club 25 egységgel, Alt János, Molitorisz József, Odry Zoltán, Zil'fer Sándor, Neidenbach Ödön. Második-, a Ny. T. V. E. A) csapata, Igyártó Sándor, Kirchofl'er Kálmán, Szekelyhidy B Ma, Vaday Béla, S'échenyi István. II. Magasugrás, handicap. Első: Vadon Géza Ny. T. V. E I8."> cmterrel. 2. Fényes Jenő D. T. E 3. Silberstein Géza Ny. T. V. E 4. Tőrös Pál Ny. T. V. E. III. Súlyemelés — nyújtó, összetett verseny. Első: Molitorisz József Aradi A. C 3 egységgel. 2. Horváth Aladár D. T E. •3. Mudin István Magyar A (. 4. Bercsényi Pal Ny. T V. E. IV. Távugrás helyből. Első : Ziffer Sándor Aradi A. C 284 cm. 2. Mudin István Magyar A. C 3. Vadon Géza Ny. T. V. E. 4. Horváth Aladár D. T. E. A vir.enyek U'an a versenyzők a Koronái) in barátságos vacsorára jöttek össze s katonás gyorsasaggal váltván toilettet, vonutik fel az emelelre, a balterembe. Eperjesi theologusok vallásos estélye. E. hó 8-án d. u. 6 órakor az eperjesi ág. h. ev. collegiumi theologiai akadémia belmissió egyesüle e által varosunkban, a főgymnasium uj rajziermeben rendezett vallásos estély nagyon szépen sikerült. A műsor Luther diadalenekével „Erős várunk nékünk az Isten" kezdődő t, melyet a theol. ifjúsági énekkar adott elő. Utanna lluzsa István, városunk szülötte mondott lelies megnyitó beszédet. A Dávid Károly sikerült szavalata (A galy.irab Bihari Ká mántol) s az énekkar „Imá*-ja után Mayer Endre theol. tanár ur tartott a keresztény szocialismusrol mindvégig érdekes felolvasást. Ezt követle a Body János, Fabry Viktor, Gamauf István és Ko.benheyer Zoltán nagy piecisitással előadott, művészi vonós négyese, s a nagy hatást ért a wormsi kihallgatás ifj. Weisz Gusztáv és Fábry Viktor előadásában. A hym • nusz éneklése után oszlott szét a nagyszámú kó/.önseg egy kellemes est emlékével. — Keresztény szociális kurzus. E hó 16., 17. és 18. napjain délutánonként 6 órakor a „Korona* szálló nagytei mében keresztény szociális kurzus fog tartatni. Előadók : Dr Giessicein Sámlor, országgyűlési képviselő és a „Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségé"-nek elnöke, dr. Ilenes Károly, orsz. gyűl. képv., dr. Nyári Béla, orsz. gyűl. kepv., dr. Emset Sándor, orsz. gyűl. képv. Szentiványi Károly, Túri Béla, llaller István, Molnár István, Szalánczy Andor. Tárgysorozat : Vasárnap délután (i órakor. 1. Elnöki megnyitó. 2. Társadalmi feladatok. 3. Szövetkezés. 4. Kétféle szociális szervezkedés. Hétfőn délulán 6 órakor. 1. Mezőgazdasági bajok 2. Ipari kérdések. 3. Szellemi és fizikai erők. Kedden délulán 6 órakor. 1. A munkás szervezkedés célja. 2. Agrár- és merkantil-irány. 3. Záró beszéd. Dalegyleti ügyek. Utóbbi időben sok megpróbáltatáson keresztül ment „Nyíregyházi Dalegylet" e hó 8 an Dr. Prok Gyula elnöklete alatt megtartott választmányi gyűlésében több fontos ügy nyert végleges megoldást. 1. Az elnök, miután határozatképesnek jelentette ki a választmányi gyűlést, előadja jel ntesképen, — Vay Ádám, a halhatatlan kuruc generálisnak Vaján rendezeti kétszeri ünnepélyen való közreműködésünk felelt érzeti kifejező örömét, hogy mindkét alkalommal, a család és nemzet állal rendezett temetésen a/, előadott zenedarabokat oly remekül és lelkesen énekelte a Dalegylet. Mit a Dalegylettől messzeálló, de zenéhez értő, kiváló egyéniségek is készséggel elismertek. 2. A Dalegylet tapasztalván, miszerint a régi alapszabályaink szellemében a dalegylet életrevalóságát magasabb nivóra nem emelhetjük, minek szemtanúi vollunk a legutóbb is, folyó évi november 4- n rendezelt, erkölcsileg igazán sikerült dalestélyünkón, a midőn az ezen alkalomra nagy fáradtsággal betanított es programinba vett klasszikus zenedarabjainkat csaknem üres falaknak énekeltük. A választmány ezen tapaszialt közöny elhárítása czéljából, több híres, vidéki dalárdák szokásait, alapszabályait figyelembevételével, elhatározta a pártolotagokra vonatkozó pontot következőképen módosítani: A pártolótagok a dalegylet pénzlárába előre, évi 6 koronát fizetnek, melynek ellenében 3, esetleg 4 kötelező dalestélyünkón minden pártoló tagnak joga van magán kivül, még 2 családtaggal minden belépti dij fizetése nélkül résztvenni. Így a pártolótagsági-dijak elleneben a dalegylet kedves kötelezettséget vállal, midőn kim ndja, hogy 1907-ik év januárius ho l-jétől az uj rendeleteinket életbelépteti és 3, esetleg 4 kötelező dalestely meglarlásat pártolótagjainkkal szemben kötelezőnek ismeri. Ilyen módon gondoljuk mi eloszlatni a tapasztalt közönyt, ilyen módon óhajtjuk megteremteni a daleslélyi kedves publikumunkat, mely szívesen és örömmel fog a magasztos magyar dal szépségeiben gyönyörködni és szívesen fog áldozni a nemzeti dalok kultúrájának oltá rára Mi, magyar dalosok ezen nemzeti kultura törekvéseire készen állunk ! Tehát felkérjük a minden szépért és nemesért lelkesülő nagyérd. közönségünknek minden egyes rendű es rangú tagját, hogy kegyeskedjék a nyíregyházi dalegylet fenntartását biztosító törekvéseinket szives pártfogásban reszesiteni és minél többen a páitoló tagjaink sorába belépni. Mert az ingyenes dalestélyeket pártoló tagjaink részére csak úgy rendezhetjük, ha pártolótagjaink száma tekintélyes lesz. Gyűjtő-iveinket minélelőbb kibocsátjuk, mely körülményt minden kedves polgártársunknak becses figyelmébe ajánljuk. 3. Egerben a jövő év nyarán tartandó országos dalversenyen való résztvételünk tárgyában a választmány egyhangúlag kimondta: miszerint a Nyíregyházi dalegylet az első csoportbeli dalardákkal óhajt versenyezni, mit azonban karmester attól tesz lüggővé, hogy miképen fognak járni a tenoristák a dalpróbákia. 4. A választmány a legközelebbi kötelező dalestély megtartását az 1907-ik évi januárus hónapra tűzi ki.