Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-15 / 28. szám

22 28-ik szám. Kovács Kálmán állalorvos, Trak Gáza aljegyző, mint halósági tisztviselőkből, továbbá Csernyik András, Bírzó György, Prok Károly, Dienyoszky Károly, Toma­sovszky László, Auspitz Márton mészárosok, Nébenmayer Antal, Salamon János, Hercz Pál vendéglősök, meghí­vott tagokból állott, e hó 11-én, d. u. 3 órakor a helyszínén, megvizsgálta a hú?t, amely tökéletes friss, élvezhető állapotban állotta ki a 30 napot. Fogyasztásra sokkal alkalmasabb mint a frissen vágott marhahús. A bizottság részéra azután sütöttek is a 30 napos hús­ból egy par, hirttlen parázs felett roston sült fatányé­rost, amely kifogástalanúl és általánosan mindenkinek izlett. A bizottság elismerését nyilvánította a jéggyár, a hűtő, szóval az egész intézmény felelt, amelynek be­csét jóformán értékelni sem tudjuk. Maga a jéggyár oly közegészségügyi tényező, amelyet szinte hihetetlen, hogy bírtunk nélkülözni, a vele kapcsolatos hütö p;dig nem csak a közegészség, a nagyközönség, de a mészá­rosok érdekében is régi hiányt pótló, nagybecsű in­tézmény. — Ca barett Nyíregyházán. Zilahy vakációzó társulatának néhány tagja a mult szombaton Rózsahegyi Kálmán vendégszereplésevei, úgynevezett cabarett estét rendezett, felriasztva nyári pihenésükből a szinház-lakó denevéreket. Előadtak két egyfelvonásos bohózatot a könnyű múzsa termékeiből. Szakács Andor és leánya Szakács Ilus fzavaltak hatásosan. Rózsahegyi néhány Gárdonyi versit olvasolt fel s két jóizü baka nótát da­lolt nagy tetszés mellett. Sokat mulatott a nagyon gyérszámmal megjelent közönség a Sarkadi kupiéin is. — Egyházmegyei közgyűlés. A tiszavidéki ág. hitv. evang. egyházmegye ez évi rendes közgyűlését a folyó hó 10. és 11-ik napjain tartotta meg Debrecen­ben Materny Lajos főesperes és dr. Meskó László orsz. képviselő, egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. A gyűlést megnyitó beszdében dr. Meskó László egyház­megyei felügyelő az 1818. évi XX. t.-c. végrehajtásának kérdéséről is megemlékezvén, örömmel jelezte, hogy a jelenlegi kormány immár konkrét formaban adta tanú­jelét a törvény végrehajtására irányuló szándékának, melynek folyománya a protestáns egyházaknak állami segélyben reszeltetése lesz. Az egyházmegye az augusztus hó 21—24 napjain tartandó egyházkerületi gyűlésre az egyházmegyét hivatalból képviselő elnökségen kivül Paulik János nyíregyházi, Korhely Géza sátoraljaújhelyi lelkésze­ket, továbbá Gebauer Karoly debreceni egyházfelügyeiőt és dr. Prok Gyula esperességi ügyészt küldte ki. A köz­gyűlés egyéb tárgyai között jóváhagyta a nyíregyházi ág. hitv. evang. egyháznak negy uj tanyai iskola epité­sére és az e célból szükséges kölcsön felvételére vonat­kozó határozatát, valamint az egyházi iskolaszék szer­vezetéről szóló szabályrendeletet. Más oldalról vettük a következő tudósítást: Az ág. hitv. evangélikusok tiszavidéki egyházme­gyéje a mult héten tartotta évi rendes közgyűlését Debrecenben. A nyíregyházi ág. hi'v. ev. egyház, mely ezen egyházmegyéhez tartozik, méltóan önmagához, egyházi és világi elöljáróival szép számmal és tevéke­nyen vett részt a közgyűlésen. Dr. Meskó László, orsz. képviselő, egyházmegyei felügyelő, világi elnök lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. A tárgyalás so rán az egyházkerületi közgyűlésre, melyet a püspök augusztus hó 21. 24. napjaira, Barlangligetre hivott össze, a szavazati joggal biró esperesség részerői ki­küldöttekké megválasztották Paulik János nyíregyházi lelkészt, Májerszky Béla nyíregyházi felügyelői, dr. Prok Gyula esperességi ügyészt és a tanítók részéről Kubacska István nyíregyházi tanítót. A Zsedényi-fele öszlöndijra, melyet évenként három tanitó kap, mint jutalomra ér­demest Szabó Endre nyíregyházi ág. ev. tanítót is ajánlották. A közgyűlés után annak tagjai áldomásia gyűltek össze. Az első pohárköszöntőt Paulik János főjegyző mondotta az egyházmegye elnökségére. Utánnai dr. Meskó László felügyelő, Geduly Henrik lelkész é­Balla Jenő világi jegyző, emelték tartalmas felköszön­tőikkel az elhangzott beszédek szinvonalat. — Csatorna a Tisza és Szamos között. Adeb­reczeni kereskedelmi és iparkamara megkereste a', érde­kelt városok polgármestereit, hogy bocsássák rendelke­zésére azokat az adatokat, amelyek a Duna-Tisza, illetve a Tisza-Szamos-csatorna megépítésével a város javára szolgálnak. Hajdú-, Szabolcs-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Szatmár-, Bereg-, Máramaros- és Ugoc.-amegyek terme­lési, ipari és kereskedelmi érdekei fűződnek a Tisza­Szamos csatornához. — Vásárváltozás. A kerekedelmügyi m. kir. mi : niszter megengedte, hogy a Szabolcsvármegye területé­hez tartozó Nyirbakta községben a folyó évi augusztus hó 27-ére eső országos vásárt ez évben kivételesen augusztus hó 21-én tartsák mig. — Lelkész jelölés. A turai egyházra az egyház hívek Korocz Géza téthi lelkészt hívtak meg lelkésznek. Az egyházi törvények értelmében a minősítést nt. Gö­römbei Péter esperes elnöklete alatt, világi részről Beretőy János, egyházi részről Nagymáté Albert balkányi ev. ref. lelkész egyházmegyei jegyzőből álló bizottság megejtette es egyhangúlag Korocz Gézát jelölte. — Nyirmegye. Nagykárolyban egy régebbi moz­galmat elevenítettek fel, amelynek az a célja, hogy Szatmárnémeti a most meglévő vármegye egyik része­nek, Nagykároly pedig a másik részének legyen szek­belye. — Hasonló iranyban dolgozmk a szatmárnéme­tiek is. Gióf Karolyi István ennek az ügynek évek óta lelkes harcosa. Most megérve látja a szakadás ügyét és azért igen rövid idő alatt óhajtja Szatmármegye ketté­választását nyélbeütni. Az uj megye székhelye Nagy­károly lenne s Nyirmegye néven szerepelne az ország térképén. — Alaptalan sztrájkhir. A napokban több buda­pesti lapban megjelent az a hír, hogy a nyírbátori „Boni" gyártelepen a munkások sztrájkba leptek. Biztos erlesulesunk szerint ez a híradás teljesen valótlan s egy a gyártelepről elbocsátolt asztalostól származott. — Az országos Magyar Védő-Egyesület sza bolcsmegyei fiókjának tisztikara a nyíregyházi kereske­dőknek az iparvédelembe leendő bevonása és közre­működésüknek megbeszélése céljából elhatározta, hogy a varos kereskedőit a folyó év julius hó 15 dik napjá­nak d. e. 10 és fél órájára a vármegyeháza nagyter­meben értekezletre összehívja. N Y I R V I D É K Miután az egyesület által kitűzött cél eléréséhez j és hogy az egyesület tevékenysége eredményes legyen | feltétlen szükseges a hazafias szellemű kereskedők köz- | reműködése és miután ezen értekezlet célja az, hogy az | egyesület törekvéseit és eszközeit a kereskedőkkel rész- i letesen rnegösmertesse, mikénti részvetelük és közremü­ködésök modozatait egyidejűleg megállapítsa, tisztelettel felkérjük, hogy ezen a magyar ipar védelem tekinteté- | ben renkivül fontos értekezleten okvetlen megjelenni | szíveskedjék. Nyíregyházán, 1906. év julius hó 9-én. | Mikecz István e. i. titkár, gróf Vay Gábor, e. i. elnök, i — Az ellenőrzési szemlék elmaradnak. A kö- . zös fő- és utószemlék, vlaamint a honvédellenőrzési szemlék ez évben elmaradnak. A szemléket azért nem I fogják megtartani, mert az erre kirendelt katonai és | polgári hatóságok a folyó evi október hó 10-én és no­vember 30-ika között megtartandó sorozásokkal lesznek elfoglalva. — A Debreceniek a Sóstón. A debreczeni M. Á. V. gépgyarának munkásai közül mintegy 800-an ma reggel külön vonaton a Sóstóra érkeztek. Már évek óta járnak előszeretettel a debreceni gépgyári munkások majálisozni a Sóstóra, a mely különben csak jó Ízlésü­ket bizonyítja. Este 11 órakor ternek vissza a munká­sok sziütén külön vonattal Debreczenbe. — A nagyváradi m. kir. posta és telefon igaz­gatóság Nyíregyháza, Kolozsvár és Arad között egy ujabb telefon vezetéket létesített a debreceni kereskedők kerelmére. Ezáltal a Debrecenen át lebonyolítandó jelentkezések tetemesen rövidebb idő alatt történhetnek. — A Szabolcsvármegyei Nyíregyházi „Erzsé­bet" nyilvános közkórház 1905. évi betegforgalmanas kimutatása: Az „Erzsébet" közkorházban az 1905-ik évben felvétetett 1733 férfi és 1364 nő, vagyis 3097 beteg; ide számítva a mult 1904 ik évről visszamaradt 120 férfit és 83 nőt vagyis 203 beteget, az 1905-ik évben összesen ápoltatott 1853 férfi és 1447 nő vagyis 3300 beteg. Ezek közül gyógyultan távozott 1106 ferti és 907 nő vagyis 2013 beteg (61-0 százalék); javultan 491 férfi és 339 nő vagyis 830 beteg (25'1 százalék); gyógyulatlanul távozott 80 férfi és 86 nő vagyis 166 beteg (5-0 százalék;. Meghalt 89 férfi és 47 nő vagyis 136 beteg (4-0 százalék). Igy az 1905-ifc évben az összes fogyaték: 1766 férfi és 1379 nő vagyis 3145 beteg (95-1 százalék). Visszamaradt az 1906. évre 87 férfi és ö8 nő vagyis 155 beteg. Ezen 3300 ápolt beteg az 1905-ik evben összesen 66161 ápolási napot tett ki, s igy egy betegre átlag 20'04-ad ápolási nap esik. Műtét összesen 529 esetben végeztetett. A közkórház fennállása vagyis 1874 junius hó lO-től 1905. év végéig összesen 47016 beteg lett felveve és ápolva. — Öngyilkossági kísérlet. Istenes János 38 eves nős Tarczalon lakó gazdalkodó julius hó 8-án a haj­nalt órákban állítólag lázas állapotában nyakata légcső­vei együtt beretvával elmetszette. Istenes az „Erzsebet" közkorhazban apoltatik. Állapota életveszélyes. — Születés, házasság, halálozás. Nyíregyházán az elmúlt junius hóban született 114 gyermek házas­ságot kötött i6 pár és meghalt 103 egyén. — Sertés zárlat. Nagykálióban a sertésvész jár­ványszerüleg fellépett, miért is a zárlat elrendeltetett. — Hamis tulipán. A napokban beállított egy nyíregyházi kereskedőhöz egy magát Goldbergernek ne­vező egyen s arut ajánlott a Bittner Arthur cégtől Pozsony és Wienből. A kereskedőnek feltűnő volt a dolog s előre kikötötte, hogy ő Wienből árut nem vesz, amire az ügynök megnyugtatta, hogy az áru Pozsony­ból jön. Nehany nap múlva egy német nyelvű számla erkezett a kereskedőhöz, aki a legnagyobb megütközés­sel olvasta, hogy dacara annak, hogy a számla Pozsony­ban kelt. Wienben adták fel, amit a borítékon látható posta bélyegzője bizonyított. A számla is, dacara annak, hogy nemet es magyar szövegű, nemetül van kiállítva. A borítékon hatalmas betűkkel ez a szó állott: Tulipán A hazalias kereskedő felháborodással utasította vissza ezt az alávaló játékot, de ez egyszer még is átkellett vennie az arut, mert a szarnia csak Pozsonyoan perelhető. — A sertésvész gyógyítása. Nalam, valamint szomszédaimnál a sertésvesz nagy erővel fellépett. Kí­sérleteztem a Razslinszky föv. gyógyszerész áltál előállított „SÁRIN- nevü gyógyszerrel, mely minden alkalommal tenyesen bevált es sok szegény embernek mentette meg kis vagyonkáját, ezert gazdatársaimnak a „SÁRIN"-ml való kisérletezest a legmelegebben ajanloui. Kuruc Sán­dor ev. ref. lelkész. Radfalva, Baranya megye. 46 3_,,_, — Mikor kell berukkolni. Sok talalgatásra adott okot az újoncok idei bevonulásának kérdésé. Most már el van döntve ez a kérdés. A honvédelmi miniszter a napokban ieerkezetl rendeletében közli, hogy a mostani sorozaton beváló újoncok szeptemberben kötelesek be­vonulni. E/. a rendelet természetesen csak az 1882. 1883. és 1884. évlolyambeliekre vonatkozik. Az 180*5* evben szülöttek sorozása később lesz. Ezek csak decem ­beroen fognak berukkolni. — Tulipanbál Ujíehértón jótékonycélra folyó hó 2l-ikén lesz. Rendkívül gazdag műsor. Kivilágítás reggeltől estig; előadás színpadon, szárazon és vízen. Fejer Mihály „tulipántánc" bemutatása. Mozgó felvéte­lek. Torna és athletikai verseny. Fekete Matyi „tulipán nótája" szólóban szerző által előadva stb. stb. Személy­jegy 1 korona 5y fillér, családjegy 3 korona 50 fillér. Az érdeklődők szíveskedjenek Posgay József főelnök titkár rendező úrhoz fordulni Ujfehertóra — Reeaelie táncz. (Beküldetett.) 68 6 — Felhőszakadás volt kedden este e hó 10-én nemcsak a városban, hanem megyeszerte. Nyíregyházán sok pince telt meg vizzel, a melyekből aztan a tűzol­tóság segitsegével szivattyúzták ki az eső vizet. — Adófizetési eredmények. A vármegyei köz­igazgatási bizottságnak folyo bo 12-én tartott ülésén az adófizetési eredmenyekről a kővetkező statisztikát ter­jesztette elő a m. kir. penzügyigazgató: Állami egyenes adó ennen a varmegyei öt kir. adóhivatalából a folyó ev junius havában befizettek 219.574 korona 69 fillért ezzel szemben a mult év hasonló havában befolyt 22.707 korona 32 fillér, az emelkedés tehát 196 867 korona 37 fillér. E tekintetben itt mutatkozik először az ex Itx megszűnése. Az 1906. év hat első hónapjában 1906. julius 15. egyenesadó cimen a befizetés 630.775 korona 42 fillér, mig a mult ev ez időszakaban 559.558 korona 79 fiU. A folyó évi befizetés tehát nagyobb 71.216 korona 63 fillérrel. Hadmentességi díj cim^n befizettek 1906. évi január 1-től junius 30-ig 7037 korona 53 fillért, mig a mult évben 7991 korona 31 fillért, ilt az elmaradás 953 korona 78 fillér. A jövedékek egyéb nemeinél a jog- és bélyegilletékeknél mulatkozik 68.449 korona U fill. visszaesés, ellenben emelkedés van a dohányeladás­nál 23.854 korona 23 fillér, a fogyasztási és italadónál 259.207 korona 32 fillér és az ártérjárulékoknál 102.535 korona 73 fillér. — A fürdő közönség fi-ryelntébe. A város által kezelt Sóstó-fürdő és a városi gőz és kádfürdő részére kedvezményes jegyek állanak a nagy közönség rendel­kezésére és pedig a Sóstó-fürdőnél 12 drb. 1 koronás jegy 10 k., 12 drb. 80 f. jegy 8 kor. és 12 db. 60 f. jegy 6 koronáért, a gőz-fürdőben 12 db. 1 k. gőzfürdő jegy 10 k„ 12 drb. 80 fill. kádfürdő jegy 8 k. és 12 db. 60 filléres hideg ledörzsölés 6 koronáért. A kedvez­ményes jegyek a fürdő pénztáraknál válthatók. Éves bérletjegy a városi gőz- és kádfürdők korlátlan hasz­nálatára 32 koronáért válthatók. — Szerencsétlenség. Róth Lajos gelsei lakos lovai Debrecenből jövet elragadtak, Róth a kerekek alá került es súlyos sérüléseket szenvedett. — Forró vizbe esett e hó 5-én Kokási András 1 és fél éves Pál nevü gyermeke Geszteréden. A kicsi gyermek a pitvar ajtajában egy lánccal játszadozott, miközben az anyja — ki mosott — egy forro vizzel telt edényt helyezett az ajtó elé. A lánccal jatszadozo gyermek ezalatt oly szerencsétlenül bukott hátra, hogy a forró vizzel telt edény reá ömlött s nagy kinok kö­zött méghalt. Az erdő titka. — Egy bűnügy. — Irta: Pataky István. (2) Hát ez is jól esett Benedeknek, aki most már tiszttársa kapitanyának, s jól esett látni a közönség­nek is. De kibontakozott kapitánya karjaiból s odalépett az első sóiban ülő egy pár öreg emberhez, akik kendők­kel törölgették szüntelen folyó öröm könnyeiket. — Ugy-e apám, ugy-e édes jó anyám a ti fiatok vagyok ? — szólt s aztán térdre, rogyott a két öreg előtt s hol az egyik, hol a másik ölébe hajtva fejet sirt, zokogott s az oly jól esett neki. — A mienk, a mienk — mondogatta a két öreg és simogatták az erős hadfinak ölükben nyugvó fejét, mint mikor kicsinké volt s hízelegve simult egyik vagy másikhoz. — A mienk, a mienk — suttogták. És azt hitték otthon ülnek a kis kántori lakban ott dédelgetik a visszatért fiut. Hisz ott se lattak volna egyebet örömükben, könyeiktől, csak egyetlen fiukat, akire ezután nyíltan is büszkék lehetnek. A birák, a közönség lábujhegyen távoztak, nem akarva ez igaz, mély örömet zavarni. Csak a kapitány, főhadnagy, s hadnagy vártak türelmesen, hogy aztan vigyék a fiut a több bajtársak­hoz, akik várják. II. Somogy megye A. községénél a püspökségnek mint­egy 6—7000 holdas erdeje van, legnagyobb részt még vén óriásokkal bővelkedve. Talaja hepe-hupás, elég magas dombokkal s mély, sötét völgyekkel. A szép szarvasok a verőfényes tölgyes alatt elterült zöldbársony palást helyeit szivesebben heverésznek e völgyek szúnyog­lepte, kátyús sűrűségében. Egyes törzsek ez erdőben már a faóriás elpusztulását mutálják, de a halainak vált törzsből már egy délceg tölgy igyek zik a nap felé, mig körülte közben kisebb-nagyoöb tölgyek bizonyítják a halálból feltámadast. Körül rigók, csalogányok dala, harkaly kopogása, mátyás madar zaja, fácánok kiálto­zása hangzik. Fogoly, fürj, haris is bőven van nagyobb tisztásain, vadkacsak vizeinél. Hirtelen gyenge síp'nang hallatszik, majd utána rohamlepések dübörgése és sebes;n fut az etdőnyilásnal egy karcsú, fiatal őzike, amely bizonnyal egy fiatal őz bak szerelmeskedése elől menekül. Pillanatra remegve megáll az őzike, tétován körül tekint alkalma búv­helyet keresve. Majd gyors cikázó szökéssel iramodik még vagy 100 lépést s egy könnyed szökéssel a sürü boróka közepén terem. Par pillanatig tartott ez s már megjelenik az üldözö szerelmes fiatal őzbak. Fénylő, nagy fekete szemeivel körül tekint, zihál, fojtottan horkant s hol a tiszta levegőbe, hol a levelekkel tarkí­tott pazsitra ütve kecses fejét keresi az elvesztett kedves nyomait. Mert bizony az erdők gyöngye ilyenkor könnyed és biztos nyomozó. Gyorsan körültekint, aztán orrát a pázsit fölé tartva ügetve indul, ugyanazon cikk-cakkos utat hajszálig hiven befutva, a boroka bokrokig ér. Ott megáll, körültekint, aztan kecsesei híjtja félre nyakát, hogy fejébe akadályul ne legyen a beugrásnál. Amint a szerelmes őz eltűnt a boróka bokrok mellett egy fiatal 16 — 17 éves fiu lepett az erdő nyílásba s megláttszott, hogy figyelemmel kísérte a szerelmesek futását, mert a boroka bokrok iráuyaba tekint s aztán mosolyogva, keze közt tartva néhány erdei virágot tovább indult a napfenyes, derűs erdőben. E fiu volt Benedek Karoly, aki most került haza tanítói diplomával s most nyugodtan, gondtalanul járja az erdőt, mert a püspök megengedte, hogy ő tudoinanyai céljából járhasson kelhessen az erdőben. Egy lombos harsfa alatt leheveredett s gyönyörködött a természet szepsegeben. Amint elterülve, mozdulatlanul feküdt, oldalt a la túlsó oldalánal latta, hogy mint menekülnek a szivárványszínű sycophanta elől a hangyák, pedig a rabló nem a kicsi, de hősies elszántságu állatkákat tá-

Next

/
Thumbnails
Contents