Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-02-04 / 5. szám

1906. február 11. N Y I R V I D É K 6-ik szám

. 5 Mérnök és Építész Egylet" javaslalához ő sem játúl hoz'á, minthogy a vidéki egyesületeknek függetlenségét megóvni szeretné. Hoffmann Sándor, kir. mérnök, szintén lényegesnek tartja, hogy ha a', értekezlet az egyesü < st elhatározza, egyutlal annak formaja is megállapitlassék. Ha ugyanis mérnökegylet al kit tátik, alapszabályt is kell alkotnunk, mig aszlaltársasng alakilasa esetén ennek szüksége elesnék. Szintén inkább aaszlal.ársaság eszméjét páitolja, minthogy az egylet, mint szervezett tisztikarral es alapszabállyal biró tcs'ület, kissé nehézkes volna; különben is későbbi időkben az asztaltársaság fejlődese esi tén, még mindig meg lesz a lehetősége annak, hogy az asztaltársaság egyesületté fejlesztessék. Többek felszólalásából kitűnvén, hogy nem csak a jelenlevő, hanem a megjelenésben akadályozva levő kartarsak is szívvel-lélekkel az egyesülésnek hivei, elnöklő kir. főmérnök az értekezlet egyhangú határozata gyanánt kimondja, hogy: 1., A nyíregyházi mérnökegyesüli tet megalakítja és az alapszabályok kidolgozása céljából öttagú bizottságot küld ki. Ennek tagjaiul megválasztatnak: Vajay Endre, Sarkadi Adolf, Doctor Ármin, Hoffmann Sándor és Baruch Jenő. 2., Vajay Endre, kir. főm írnokot felkéri, hogy az alapszabálytervezet elkészülte után az alakuló értekezletet hivja össze. 3., Kimondja továbbá az értekezlet, hogy a vidéki mérnökegyleteknek egymáshoz, valam'nt a budapesti egylethez szorosabb viszonyba való hozását kívánatosnak tartja, azonban azt nem a budapesti egylet által javasolt módon, melynél a vidéki egyletek a budapesti egylethez alárendelt, függő viszonyban állanának, hanem a nagyváradi mérnökegylet által kifejezé re jutott szellemben kívánja létrehozni. Ezek után, miután az értekezlet Baruch Jenő javallatára Vajay Endre. kir. főmérnöknek a kezdeményező lépés megtételéért köszönetét fejezte ki, az értekezlet berekesztetett. Kmf. Heincz Frigyes, Vajay Endre, kir. főmérnök, az értekezlet jegyzője. az értekezlet elnöke. A nyíregyházi polgári olvasó-egylet évi közgyűlése. A nyíregyházi polg. olvasó-egylet évi közgyűlését lolyó évi január hó L^S-án egyleti helyiségében tartotta meg. Az itt elmondott elnöki jelentésből kiemelendők a következő főbb adatok: 1. Tartalolt egy közgyűlés 5 választmányi és 2 bizottsági ülés, melyekben a folyó ügyek 48 pont alatt intéztettek el. Nem mulaszthatom el, hogy a közgyűlés előtt nyilvános hálámat es elismerésemet ki ne fejezzem az egylet tisztviselői karának és az ügybuzgó választmánynak azon nemeslelkü fáradozásáért, melyet az egylet érdekében mindenkor készségesen tanúsítottak s melylyel nekem az elnöki teendőket, nemcsak könnyűvé, de kellemessé is tették. A tisztikar és valasztmány t'ontosabb intézkedései következők voltak. Több izben tárgyalta a választmány a tetemesen felszaporodott lagdijhátrányok ügyét. Sajnos, hogy ebbeli faradozását nemcsak hogy siker nem koronázta, sőt a tagdijhátrányok a mult év végével 2620 korona horribilis összegre emelkedtek. E'.en szotnoru eredmény inagyaraza át abban találja, hogy az egyleti pénztáros ur közhivatali pályáján annyira el van foglalva, hogy az egylet ügyeivel a múltban tai usitoti kitartó szorgalommal nem foglalatoskodhatott, de még inkább abban keresendő, hogy a választmánynak azon intézkedése, melylyel a tagdijak behajtását a pénztarostol elvette és udvarnokra ruházta át, üdvösnek nem bizonyult. Az udvarnokban meg volt a jóakarat, de mert egyleti életünk fejlődöt.tsége az ő egyéni munkálatait egész nap ig nybe veszi, nem az ő jóakaratán mult, hogy a tagA következő évben már megtartották az első alakuló közgyűlést, melynek elnökéül Veres Palné egyhangúlag lön megválasztva. Most következett volna a cél érdekében való tulajdonképeni fáradozás Mindent elkövetett, hogy az il ető tanügyi férfiakat fölrázza közönyükből. De a reformátorok kö;ös sorsa őt sem kerülhette el. Gúny, előiléiet és felreértés fogadta mindenfelé — úgy vélték, hogy a szabad gondolkozású, külföldi emancipált nők — úgynevezett „Blaustrumpfok" — elveit akarja meghonosítani. Maga a nagyműveltségű, minden törekvést támogató Eötvös Jozset báró, az akkori közoktatásügyi miniszter, a hozzá küldöttségileg járuló, egy minta — leányiskolát — kérvényező 12 előkelő magyar nőhöz gúnyosan e szavakat intézte: Kívánatosabbnak tartom, hogy a béresasszony kölni tanuljon — minthogy a nhívelt osztályhoz tartozó nők magasabb kiképzést nyerjenek. Egyedül Deák Ferencz tnélyrelátó bölcsessége ösmerte fel az ügy fontosságát s nem is késett ez ügy érdekében 9000 nő által aláirt kérvényt a képviselőház asztalára helyezni, hol az eszme lelkes hívekre, talált. Lassankint m'nd többen csatlakozlak az országos nőképző egylet zázlija alá s mivel a kormány még mindig vonakodott a minta-iskola fölállitásálól — az egyesület elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy önerejéből tegye le az alapját. Különféle e célhói rendezett fölolvasások, hangversenyek és bálok, valamint gyűjtések jövedelméből anyagilag is eléggé biztosítva lévén, 1869-ben megnyílhatott a magasabb képzést nyújtó felsőbb leányiskola kettőre tervezett, egyelőre első osztálya 14 növeadekkel egy kétszobás kis házban. Kicsiny volt a mag, de milyen terebélyes fává nőtt azóta, épp ahogy ő megjósolta egy kicsinyhitű korifeus gúnyos szavára: .Kanállal akarják kimerni a tengert." Trefort Ágoston mmiszlersége alatt egyre jobb irányba tértek nőnevelési viszonjaínk. dijak beszedésével a kellő eredményt el nem érte. Az egylet választmánya legutóub tartott közgyűlésében ezen kérdéssel újból is foglalkozott s ez ügy rendezésére egy teljhatalmú bizottságot kiküldött. Reménylem és hiszem, hogy e tekintetben a kiküldött bizottság a czélra vezető módozatokat megfogja találni s ez év végén e tekintetben örvendelesebb jeientést lesz szerencsém a közgyűlésnek előterjeszthetni. A magam részéről feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a tagsági dijak btlnjtása ismét a pénztárnok kötelességévé tétessék, ki ezen egyleti ügyet a magáévá is tévén, iparkodni fog arra, hogy i yen szoimru eredménynyel bs ne számoljon. Egyben azonban felkérem az egyesület tisztelt tagjait, hogy az elnökségei, választmányt és pénztárost e miseria elhárítása érdekében lámogatni s tagsági dijaikat az egyleti megbízottnak pontosan kifizetni szíveskedjenek. A tagok lelkes támogatása által remélhe jük elerni azon törekvésünket, hogy egy lel i tai tozásainkat már a legközelebbi évben kifizethessük és hogy az egyleti tagok szórakoztatása és kényelme tekintetében nagyobb m rvü beruházásokat tehessünk. 2. A mult évben két házi estélyt tartottunk, melyeknek tiszta jövedelme 105 kor. 20 fillért eredményezett. Foglalkozott az egylet választmánya a szokásos farsangi bál megtartása kérdésével is, azonban a nagy gonddal és felettebb sok költséggel jaró bál megtartasát elejlelte s e helyett egy-két házi estély tartását határozta el. Kérem az egylet igen tisztelt tagjait, hogy ezen általunk ölesen rendezett és még is kellemesen szórakozt tó estélyek iránt legyenek szívesek élénkebben érdeklődni. 3. Jótékonyságot is gyakorolt egyletünk, amennyifa n halhatatlan koszorús nagy irónk Jókai Mór sír. mhkére ',0, s hazánk legm.gyobb publicistája Bariha Miklós síremlékére 10 koronát szavazott meg a valasztmány. 4. A könyvtárra 286 kor. 20 fillér fordíttalo t ez évben, mely összegből 134 kötettel gyarapítottuk könyvtárunkat. A könyvtár állása jelenleg: a) szépirodalmi könyv 1627. sz. 2214 kötet. b) tudományos könyv 144. sz. 200 kötet. Összesen : 1771. sz. 24 tT kötet. Az egylet tagjai 1993. tétel alatt vették a könyvtárt igénybe, amely könyvkivételi szám a tagok szaporulatával szemben a múlthoz képest nem emelkedést, de apadást tüntet fel, amit igazol azon körülmény, hogy 1894-ik évben kisebb tag létszám mellett 3169 tétel alatt használták az egyleti könyvtárt. Egyletünk a mult évben 22 különféle irányú lapot járatott 483 kor. 60 fillér előfizetési árért. A választmány e téren is igyekezett kielégíteni újságolvasó közönségünk igényeit. Az egylet tagjainak létszáma az év végén 280. Uj tag ezek között 42, de a régiekből elhalt, eltávozott és kilépett 20, szaporodott az egylet 22 taggal. Az egylet pénztári forgalmától a számvizsgáló bizoltság felolvasandó jelentése ad bővebb tájékoztatást. Itt csak azt jegyzem meg, hogy az összes kiadások a költségvetés keretén belül történtek és hogy az 1905. év végén 6636 kor. 08 fillér bevétellel szemben 6285 kor. 67 fillér kiadásunk volt s ekként készpénz maradványul 350 kor. 41 fillér vétetett át, s végül, hogy az egyletnek ezidőszerinti cselekvő vagyona 10493 kor. ü3 f. szenvedő vagyona 900 kor. — f. s ekként a tiszta vagyon 9593 kor. 83 f. A jelentés, mely feszült éideklődessel hallgattatott meg, tetszéssel fogadtatott s helyesléssel ludomasul vétetett s egyúttal az elnökt?ek Utt indítvány folytán a közgyűlés külön jkönyvi köszönetet szavazott. Ezek után megválasztatott a lemondott Jánószky Endre helyébe pénztárnokká Oberlánder Zsiga, továbbá Tessik János elnöklésével az 5 tagu számvizsgáló bizottság s végül a kisorsolt 6 vál. tag is A közgyűlés, elnök buzdító szavai után véget ért. Közli: Knzsa E. egyl. titkár. Már akkor teljessé vált a meggyőződés, hogy Veres Pálne energikus kezdeményezése nélkül nagyon hátramaradott állást foglalnánk el a többi művelt nemzetek sorában. Trefort egymás után állíttatta a polgári iskolák fölé a továbbképző tanfolyamokat Veres Pálné iskolájának mintájára, ki maga is létesített előkészítő alsóbb osztályokat önmaga alapított ket felső vb osztálya szimára, mely később még két osztály fokonti hozzáadasával tanitónőképzőve alakult át, mely újításokat Trefort kezdeményezte. E változtatásba csak nagy nehezen s csupán kényszerítő okoknál fogva egyezett Veres Pálné, mert azzal, hogy az iskola tanitónóképzővé alakult át, eltért hagyományos, eredeti szellemétől, mely szerint előkelő uri családok leányainak is, lehetővé akarta tenni a magasabb tanulmányikat. Számolnia kellett a magasi bb rangú c-aládok előítéletével, kik így gondolkoztak : „Cak nem fogom lányomat tanitőnőkepzőbe adni." E bajon segítve lőn azáltal, hogv visszaállíttatott az iskola megalapításakor fennállt ket felsőbb tanfolyam egészen a réginek szellemében — kibővített ism íretek hozzáadásával - alapelvül a következőicet adva: „Nem mechanikailag dressirozott nőkre van szükség, fő az etikai alap, jellemképzés és vallásosság." Az anyagi és erkölcsi siker legmagasabb fokán állva, az a kis kétszobás ház sem maradhatott fenn többé — bár hozzá fűződött egy küzdelmekben gazdag kezdet minden reménye és kétsége. A kétségek eloszlottak nyomtalanul az általános elismerés szavára s a remenyek megvalósulása kepen nyílt meg 18-8-ban, fényes ünnepség keretében az országos nőképző egylet zöldfa-utcai gyön*örü, renais sance-styl ben épült palolája a regi helyén — még két uj telek hozzáadásával, melyek egyiken hajdan, a jeles magyar irónak, Vitkovics Miháiynak háza állott. A mult század első évtizedeiben innen indultak első szárnypróbálgatásaikra irodalmunk halhatatlanjai; ?—! Miért ? — Azért! Az egyszerű kérdésre a legszokottabb telelet, az ok és az okozat két szóban, de mély homályba burkolva, a gondolkodni törekvő gyermektől kezdve az életunt aggig, a bölcsőtől a sírig. Kérdést nemcsak embertársunkhoz, hanem magunkhoz is intézünk az universum felett. — Miért állat az állat, miért mm emelkedett fel emberig, m ért nincsen beszélő nyelve, hiszen epen úgy pezseg ereiben a mozgató ver, van agyveleje, képes gondolkodni, gyakran distinqurló esze utan jár, miért mondok, hogy ez csak ösztön ? — Te fűzfa, miért teremtett téged az Ur Isten épen szomorusagra, mikor melletted a hársfa hűsítő üde illatos árnyával terpeszkedik, miért búsulsz kikeletkor, mikor a b rniészet ujong, mi

:rt fogadod a tavaszt lesütött fővel ? — Te lüskebokor nem szégyenled magadat, hogy a reményteljes életet ábrázoló ntmes piros rózsa mellett kibúvói a földből és nősz cél nélkül, miért leltél a kert csút' teri mtménye ? — Te kavics, miért lettel tötpe rabszolga, miért kell tűrnöd, hogy a ló palkója szétmorzsoljon, miért nem lettél te is csillogó-villogó gyémánt, éke a földnek, éke a hiúságnak. Agyunkban fészkel a .miért" és a mitsem magyarázó szóval „azért" kapjuk a megnyugtató választ. Megnyugtató ? Hisz a miért lebeg a gyönge eszű ember nyelvén épen úgy, mint a gondolkodó bölcs agyában, a miért a fürkésző szellem kertje a miből a gondolatok dús tömege sarjadzik. Miért a gyermeki ész első megnyilvánulása, az ifjú kihívó szava az „azért* a gyermeki gondolkodás végpontja, az ifjú kitörő hevének parancsa, a férfi erény kikiáltasa, az öregnek resignáló elhaló hangja. A „miért* az agy gyújtó kanóca, a búvárlat kulcsa, hullámzása az észnek nem tudva, melyik révben köt ki az „azért". A „miért" kérdés a tárgyhoz, miért vagytok teremtmények ? honnan jöttetek, meddig vagytok, mi a célotok? Az „azért" az agy befejezett munkája, a búvárlat ajtaja, melyen keresztül megy a tudás, a megismerés útmutatója a felvetett kérdésnek, a tények néma felelete, lettünk, vagyunk és tartós életre számítunk, ez a mi célunk. — A „miért" fordul a valláshoz, a családhoz, az államhoz, társadalomhoz. Miért az egy Istent imádók különböző szekták szerinti elkülönítése, miért a felekezeti verseny és ebből származó harc, ha csak az egy Isten eszméje tölti el lényünket, miért emelnek válaszfalakat ember és ember közölt, miért tetszenék jobban az Ur Istennek a tömjénnel töltött ima a tömjén nélkülinél, avagy jobban szeretné-e vallás szerint az egyikét a másiknál? holott minden ember egyformán lelki képmása. Avagy teremtett-e az Ur Isten mindjárt kezdetben izraelitát, katliolikust, protestánst, mohamedánt, avagy csak embert? — Teremtette-e Ádámot mint zsidót, avagy kalholikust ? — Hogy is szól a biblia? Kit teremtett az Isten a 6-ik napon? Nem-e az embert? Miért mozog legjobban az intolerantia nyelvén a tolerantia, miért szúr szemet az egymás kőzött békességben élő felekezetek egyetértése a szemét elforgató türelmetlenségnek? Azért-e, hogy Istennek tetsző művet művelnénk? Ó nem, de hát akkor miért, hát — azért. Miért válik el az egy csjládhoz tartozó tag lelkileg, szívbelileg az egyiktől avagy a többitől? hisz egy szülők gyermekei, miért philantrop az egyik, misantrop a másik, miért jólelkű, jótevő az egyik, gonoszlelkű a másik, miért létezik az az éles fűrész, az önérdek, mely a legszentebb köteléket a vérbeliek között szétfűrésze'i, miért letezik szűkkeblűség, irigység, hazugság, gyűlölet, mely a kegyetlenség marasmusába vezet? Miért — kérdezd meg az ác-ot, — azért. Miért az államok versenyzése, harci .összetűzése, mikor mindegyike saját népe levegőjével élve békében egymás mellett megférhetne? nemzeti mozgalmaink néhány titkos szálai és innen ágaztak szét s ugyané helyről most finom lelkű gyengéd nők árasztják szét szellemük kincseit a hazára és a jövő nemzedékre a hogy egy lánglelkü nő azt megálmodta. Dacára lelkiismeretes munkásságának, melyet a kitűzött cél érdekében kifejtett, keresve sem lehetett nálánál gyöngédebb, figyelmesebb nagymamát találni. Küzdelmei idejének legboldogabb napjait leánya Rudnay Józsefné sz. Veres Szilárda családjának körében töltötte, hol a kis unokák vidám kacaja, szerető hizel^ései elűztek homlokáról a gond és a félreértések támasztotta keserűség fellegeit. Leányával híven megosztotta a n

nvelés gondjait, elárasztotta őt lelkéből fakadt bölcs tanácsaival. Anyja elvesztése óta, mely 15 éves szívét gyászba boiilotta* szeretett csalidját elkerülte a halál, hogy — aztán annál nagyobb csapással sújtson hívére. Egyetlen, ragyogó szellemi tulajdonságokkal megáldott fiuunokáját élte tavaszán, 19 éves korában ragadta el a kérlelhetetlen halál. Férjének hat évvel később bekövetkezett halálán kivül, ez volt életének legnagyobb fájdalma. Istenbe vetett mély vallásos hitét, s a túlvilágba vetett reményét mind e csapások még erősebbé le'tek, m nt azt következő levele is bizonyítja: „Érzem, hogy Istenben való hitem mélyen meggyökerezett lelkemben, mert e keserű megpróbáltatásban sem merészeltem sem zúgolódni, sem okoskodni a felett, miért történt ez igy. Egy tnlvilági szellemországba vetett hitünk teszi elviselhetővé az életet, mely annyi vergődéssel, fájdalommal, küzdelemmel jár. E hit ama sugár, mely a sötét borún kezd keresztül törni és nem engedi, hogy csupa sivárság lakozzék lelkemben " Egyesületének virágzása jótékony hatással van gyászoló szívére, de ferje halála óta testi ereje mindjobban megtörik s mivel érzi, hogy e nvatt kötelességeinek akarata szerint meg nem felelhet, tudatja az egylettel elnöki tisztségéről való lemondását,