Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1906-02-04 / 5. szám
1906. február 11. N Y I R V I D É K 6-ik szám. 5 Miért keletkezik az étvágy az erőszakos terjeszkedésre, ha amúgy is a megélhetés megvan, miért zudit fel népeket, miért dónt. rombol, teszi hazátlanná azokat, kiket a békés házi tűzhelyhez kötött iz érdek. Miért a mészárlás, ha annak sem igazságos, sem morális alapja nincsen. Avagy természetalkotta intézmény a háború? nem hiszem, de hát akkor miért? A tanítvány e kérdésére rámondja a tanitó — Azért: Beteg a larsadalom, jajkiabálnak a sociológok. Éles ellentétbe került a lemész-t rtndjemaga magával. A szegénység a gazdagsággal, a nyomora jólétlel harcban all, a tunyaság a munkakedvvel és szorgalummal farkasszemet néz. Ki kell forgatni a társadalmi rendet sarkaiból, oly katalógust kell csinálni, hol mindenki a felhívásra teritett aszta hoz ülhet. Rossz a világ, kiált a reactió, sülyed a vallás, alámerül nz erkölcs, sok a szabadság, szilaj a liberaliz mus, rántsuk vissza a gyeplői év.zázadokia, hízzuk v issza a régi jó Időt. Miért? Az hiszitek, hogyha az órát erősen felhúzzuk, nem pattan e meg a rugója? avagy ha nem húzzátok fel, fog-e az magálól menni? Avagy, ha ;z óramutatót jóval előre, avagy jóval hátrább visszafelé toljátok, az emberiség nem tudja a valódi időt? De akkor mire való az erőszak az egyik és a másik részről, mire való lenne a tudomány, a művészet, a forgalom millió alakjában ? És miért mégis a társadalom e rút kinövései ? ! Miért a kertben a sok gaz, ha amúgy is jő a kertész, kigyomlálo kezevei kiirtja gyökerestől ? Ava n'y az éles ellentelek jelenségeiből készülne a kovász, amelyből a meg-megujuló társadalmi rend ki nő? Avagy a kifürkészhetetlen természet milliárd p.oblémájának oki lömkelegébe julunk a miérttel. Zsák-utcába kerül-e eszünk, mikor a legkisebb tüneménynél felvetjük a kérdést „miért?" és lázas kivancsisággal Jessük a természeti talányok megfejtését, melyre véges eszünk rámondja a megoldást kerülő és tehetségünket eláruló szót .azért"! Ó, ha a kutatás ösvényén megakadnak és mint a megcsalatott bányász, azt szomorúan abbanhagvni kénytelenek vagyunk, ha eszünkkel zátonyra kerülünk, kiáltsunk fel dicső költőnk szavával: .Isten kit a bölcs lángesze fel n. m ér!" Asmadai. Ujabb önkéntes adományok a vármegye törvényhatósági és községi tisztviselői fizetése alapja javára. Midőn e cim alatt első sorban közöljük, hogy takács Géza úr lapunk mull heti számában tévesen kimutatott 50 korona helyett 100 koronát adott, a következő ujabb adományokról számolunk be: 1. Id. Korniss Ferenc 5000.— 2. Ujfehértói Takarékpénztár . . . 3000.— 3. Jármy Gyula 2000.— 4. Nyirmadai Takarékpénztár . . . 1000.— 5. Feldheim Emánuel 1000.— 6. Kupferstein Jakab 1000.— 7. Harstein Antal 500. 8. Leffler Sámuel 400.— 9. Szentimrey Imre 400.— 10. Morgenstern Dezső 400.— 11. Báthy Kálmán 300.— 12. Nánássy Andor 250.— 13. Nánássy Mihály 250.— 14. Ifj Nánássy István 250.— 15. Nánássy Sándor 250.— 16. Grünberger Ignácz 250.— Az a mélységes hála és ragaszkodás, melylyel lemondását el nem fogadják, megaranyozzák életének utolsó éveit. Bár ettől kezdve súlyos testi fájdalmai lassankint fölemésztik életerejét, még egy utolsó erőfeszítést tesz, hogy megjelenhessen 1893-ban kedves iskolájának -5 éves jubileumán „hol a maga kőiül terjesztett áldás dicsfényétől körülsugározva. ús;y állt olt mint egy álomkép megvalósulása*)" mellén a királyi elösmerés koronás arany érdemkeresztjével. Két évig tartó súlyos betegsége megtörhette te.'ti erejét, de szellemének tevékenységre vágyó ösztönén m m birt győzedelmeskedni E'íkor irta meg felnőtt lányok és anyák számára „Tapasztalati lolektái"-át. Világosabb pillanataiban, midőn fájdalmai időrőlidőre csillapultak : mig más beteg ilyenkor pihen, az ő enyhülése abban állott, hogy saját és kedvelt psicholoírusainak lap isztala'ai alapján könyvét mesirva, utolsó lehelleléig a magyar nők érdekét viselje szívén. A nagy fáradhatatlan lélek utolsó föllobbanása volt ez, mielőtt elindult volna a halhatatlanság ú jara. Bár egész életében a nő szellemi érvényesülésének érdekében harcolt — soha nem tévesztette el szem elől a nő igazi hivatását a háziasságot, sőt saját életének példajival járt elől annak kimutatásában, hogy egyik a másiknak kiegészítő része. Azért irta róla halála utan i gyík tisztelője hogy „Élete gazdag és eg- zen teljes" volt. — Az elmúló nyár utolsó illatával az ő lelte is elszállt 1891) őszén, egy szép szeptembervégi nap n, s mint az életérlelő nyár — háirahagyva termékenyítő munkásságának gyümölcsét. Szelleme és emléke művében örökké fönmarad,— szobra csupán az utókor hálás kegyelete, melyet nemes nagy lelke porhűvelyenek emel! 17. Aranyoss József 200.— 18. Nánássy János ...... 200.— 19. Diószeghy Zoltán 200.— 20. Aranyoss István 100.— 21. Paal János 100.— 22. Mitrovícs Elek ....... 100.— 23. Vay István 100.— 24. Borsos József 100.— 25. Szabolcsmegyei jegyzők .... 100.— 26. Zahonyay Ferenc 100.— 27. Szikszay Gyula 10.— 28. Pethő Sándor 10.— 29. Csillag Márton 10.— 30. Mezei István r> — 31. N. N 5.— 32. Szőllőssy Lajos 5.— 33. Klein Sámuel 5.— 34. Dr. N. N 35. Groszmann Ignác 3.— 36. Fényes Gáspár 3.— 37. Szabó Dániel 3.— 38. Makláry Károly 2.— 39. Nyíry Antal 2.— 40. Szabó József 2.— 41. Tóth Bertalan 2.— 42. Hidegh Nagy István 9.— 43. Csillag Ede 2.— 44. Szathmáry István 2.— 45. Tóth Gyula 1.— 46. Tatár Károly 1— 47. Csillag Mór —.60 48. Liszcr Leopold —.50 49. Veres Imre —•• 10 Összesen 17630.20 Lapunk legutóbbi számában kimutattunk 281080 koronát. Ehez a most kimutatott . . 176030.20 fillérrel egybegyűlt idáig . . . 298710.20 *) E fenti néhány sor Rudnay Józsefné és Szigethy Gyuláné „Veres Pálné élete és működése" című könyvéből van átvéve. Édesanyja ugyanis azt álmodta róla ínég gyermekkorában, hogy gyémánt diadémmal a fején fényt és világosságot árasztott maga körül. Ü Geier Stefike. Egy igazi hegedü-művész megbirálása vak nerő vállalkozás. Közönséges halandónak neh^z hozzá felemelkednie. E.íy jó vers-sor megírására vagy elmondá-ára minden ep eszű ember kép \s, nem kűiönben e.rv ecset vonás vagy véső melszés h -lye.s keresztülvite'ére is ; de ki képes egy bravúros staccato, v így fiagiolet létei, a' agy egy be nem osztott, mert pap ron már többé be nem oszthatolt 3ü túlontuli kadencu csak egyetlen hingjának is szabatos kiváltására? Laikus bizonyára nem! Lúkus nak fogalma sincs amaz óriási nehézségekről, melyek eme hangtételek pláne azok összetett kadenciájának szabatos l-'j Úszásával járnak, s míg jó muzsikus értelmi behtásának is körén kívül esnek, s a mik tapasztalataival már csak érzelmi világunk, látásunk és hali-szerveink reagálnak. Geicr Pistike egy nagyon kedves megjelenésű bájos leányka, ki még alig látott 18 tavaszt. Az európai hírű hatalmas művésznőt — úgy príma vista — nem látni ki belőle. Szűziesen deiült, halvány pírral fátyolozott, tis'.ta kerek hó'ehér arca, barnás hajzattal övezett felhőtlen nemes homloka, kiülő n gy de nyugodt tekinletü b rna szelíden mélázó szemei, közepes nagyságú silfid termete színié az alázalosságig szerény s minden temperanu ntu • moSíág nélküli merengő viselkedése, idegesen babráló kedves pici párnás kezeivel, az első pillanatra egy madonna jelólt jol eső benyomását keltik fel bennünk, s a rejlőzkődni vágyó ibolyaszálra emlékeztetnek, s csoda szerű aLolásokra ki sem tartaná rátermettnek. Pedig ez a bájos leányka a száraz fán csoda dolgokat művel, s a múzsák életében a korszak alkotó kincsek közzé tartozik. Beszéljenek a nagy kepü akadémikusok akármit! Pistike felébe az emelvényen egyikük sem emelkedhelik. Hogyan is bíráljuk meg őt? Gyöngyösen pergő staccatoi, fülemile nyelvével csattogo flagiolel-jei bámulatosan s>abatos 36-od egyes és kettős fulamai meglepően széles erőteljes vonásai, selymesen susogó lágy vonó kezelése plasükus előadisa hiba nélküli tiszta lelkes jáieka stb. síb. ezek mind c-ak siblonos kil'ejeze.-ek, a n ik játéka hatalmas művészi értékét távolról sem ndják, jellegzik méltóan. Mondjunk egyszerűen annyit: Stelike ! te a múzsák viruló leánya, ki elől a sirének szégyenkezve rejtőznek el a sziklás tenger fenekén — nagy vagy te a legna gyobbak között is, s kedves mamád akkor se traclált volna meg — jól elvégzett kekéd ulán méltóan; ha a lekváros derejét (gyermekkori kedvenc eledele) lekvár helyeit valódi keleti gyöngyökkel töltölte volni meg. Az Isten éltessen s óvja meg egészséged és lelki életed összhangját ön boldogságodra, a magyarok dicsősége és mindnyájunk gyönyö ü-égére mindörökké. (i. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A gödöllői m. kir. koronauradalom tiszta vérű tenyészeteiből 25 drb pinzgani, 8 drb simmenthali, 7 drb bonyhádi és 10 drb innthali fajta lVa—2 eves tenyészbika 190G. évi február hó 8-án d. e. 10 órákor, a gödöllői alsó majorban nyilvános, szóbeli árverés utján eladásra kerül. Az árverési feltél elek, valamint a bikák részletes jegyzéke egyesületünk titkári hivalalában megtekinthetők. ÚJDONSÁGOK A Bessenyei-Kör estéje. Január 31. Az esték azon sorozatában, melyeket a B;ssenyeiKör vezetősége a kör tagjainak és a művelt közönségnek a folyó évadban 1 ervezeit, eddig mindenesetre legmagasabb színvonalon a mull szerdai estély állott. Sőt művészi színvon I es mű 'észi hatás tekintetében egyáltalában a legeisok között all az összes estek sorozatáéban, amelyeket évek óla rendezett. A város műveit közönségé valóban emlék zetes es mény számba menő műélvezetben részesült. Máskor is rerdezett a Bessenyei-Kör művészi színvonalú estéket. Nem is kell faradtságba meríteni emlékezetünket, hogy felidézzük a Jászai Mari szereplését, a Lindh Marcella dalait, a tavalyi w„< esléy feledhetetlen szereplőit, Szerémit s a többieket. Mindegyik más nem ben a művészetnek vált feledhe ellenné. így a szerdai estélynek is volt egy feledhetetlen központja: Geier Stefi úrhölgy, aki, — amellett hogy ,i l.egedü művészetnek magyar földön kétségtelenül egyik legkiválóbb mestere, oly vonzó egyéniség, hogy művészetének és egyéniségének varázsával egyaránt lebilincselte a közönséget. Ha megmérjük azt a hatást, amelyet elért, igazán nem tudjuk megmondani, mi nagyobb benne: ifjú bájának, vonzó arcának, szerény megjelenésének szinte lalán melancholiába merült arckifejezésének együttes, hódító ereje, vagy pedig művészetebe olvadása s az a tökéletes odaadas, melylyel ifjúi lényét művészeti ne c szenteli. Valóban az a káprazat kezdett motoszkálni a hall galó agyában : vájjon földi lénynyel van-e dolga. Méltó emlékezet okáért iktatjuk ide azokat a darabokat, amelyeket eljátszott. Első darabja volt a Wieniawski Faust ábrándja. Hosszú, fárasztó, nehéz darab: belepirult az ifjú művésznő, a mig eljátszotta. Második darabja Vieuxternps Rondeauj.i, melyet a rendezőség az ő beleegyeztével utólag iktatott a műsorba. Szinten nagy művészettel eljátszott darab volt. Harmadszor magyar darabokat játszott: Dienzl Fonó dalát, Hubay Magyar dalát. A mily tökéletes a zene nemzetközi műfajaiban, ép oly művész, eredeti felfogású a magyar darabokban. Darabjainak hitása páratlan. Tapsolás, kihívás, hogyvoltozás, ünnepi s talán még senkit nem ert oly mértekben, mint Geier Stefit, de ugy látszott, bog*' mindez nem nagyon hatotta meg az ifjú művésznőt Ó megtalálta jutalmat abban, hogy isteni adományából részeltette hallgatóságát. A taps pedig egy más, a próza világában élő sokaság lármájával jár. Hogy tudná azt egy igazi művésznő élvezettel hallani ? Az estély másik művésze Anthes György az Opera ki ál > énekesé volt. Darabjai: ária M zart Don Jüan c. operájából, M.ssenet M.non c. operájából. Schubert Nachtslück-je, Du bist dii Ruh' c. darabja, Rubinstein Gelb rollt mir zu Füssen — csakugyan kiváló művésznek bizonyították. Han.'j inak ereje, gazdag színezete biztosította számára a sikert. Geier Stefit kísérte a kór régi kedves ismerőse Dienzl Oszkár a kiváló művész, ki ez alkalommal önállóan nem játszott, de reméljük, hogy még máskor lesz hozza szerencsénk, kinek mókás zongorajátékát nem tudjuk felejteni. Huszár Vilmos dr. igen érdekes thémát tárgvalt, ugy, hogy már ez maga érdekelte a hallgatóságát. Világosan levonván a következményeit annak az eszthelíkai iránynak, mely a művészeteknek önmagukért való lételét hirdeti: bebizonyította az irodalomnak a morállal, a művészeteknek az élettel való összefüggését, megvonta azt a határt, ameddig a művészet a tanitó és hasznos dolgokat magában foglalhatja. Egyben cáfolta azt az irányt, mely Balzac, Zola es mas irók műveiben nem lát egyebet a trágárságnal. Mindent összevéve csak szerencsét kívánhatunk ahoz a sikerhez, melyet a művészek, szereplők, s a Bessenyei-Kör rendezősege a mult estével elértek. — Rendkívüli közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósága e hó 10-dikén d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tarrt. A lárgysorozalból közöljük a következő főbb pontokat: Belügyminiszteri leirat az önkéntes adókra és önként belépő újoncokra vonatkozó közgyűlési határozatok megsemmisítését kimondó rendelet elleni alispáni előterjesztés visszautasítása tárgyában. Belügyminiszteri leirat a póttartalékosok behívását törvénytelennek kimondó és a főispánokat csendőrségi karhatalom kirendelési jogával felruházó rendelet ellen állást foglaló közgyűlési határozatok megsemmisítése tárgyában. Belügyminiszteri leirat az állami javadalmazás megszüntetése ügyében hozzá intézett felirat visszautasítása tárgyában. Belügyminiszteri leirat a házi pénztárból kiutalt átköltözési illetmény visszatérítése tárgyában. Somogyvármegye felirata a kormánynak azon intézkedése ellen, melylyel egy törvényhatóságba kormánybiztost nevezett ki. Dr. Samassa József egri érsek köszönő irata bíborossá történt kineveztetése alkalmával a vármegye nevében az alispán által történt üdvözlésért. Bory Béla bizottsági tag kérelme, hogy neve a december 11-iki közgyűlésen jelenvoltak közé utólag beirassék. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 94511—905. sz. leirata, az 1904. évi ebadójövedelem hovaforditása tárgyában. Az alispán előterjesztése a folyó évben lejáró vármegyeházi pótadónak a tisztviselői nyugdijalap, a községi telefonhálózat létesítési alap és a járási székház alap javára leendő fenntartása iránt. A távbeszélő hálózat kiterjesztésének költségvetése. Várady Sándor trh. in. kir. főállatorvosnak a Szászrégenben felállított hulla feldolgozó készülék kipróbálásáról szóló jelentése.
