Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

XXVl. évfolyam 52. szám. >.vireffyhá7a 100Í5. deczember 24. r JSffrRVIDEK. f A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. .. < */-£ > Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Elöli/íetúsi leltrtTelek: postán vt-^y nelyben házhoz hordva Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi r -iét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felsió- , m » erk e" t ó«L»* keretne. Jjekütdem. Hirdetési dijak: Minden négysier ha*&bzot t petit sor egT««er Egész évre 8 korona. Umláiok JŐba M kiadó-tulajdonos fa^ulT,??? 1?-'*' leT ,' ,ek 6<a k ke«ektíl kSxléae I ' fillér; többsiflri kSilM esetében rt fill Fii 4 . i Ji. J L_ ... O ragadtatnak ei. A eyilMéri kíU erot nyek dija wronkint <50 fillér Fél évre 4 Negyed évre 2 Egyes siiám ára, ao fillér könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A kéziratok csak rilásos kívánatra tJanoszKy haz) tntezendok. lető k5h-é- r- kaidetnek vi««. az Apró hirdetések 10 uöig4 1 fii.,minden további utó 4 fi 1. Vastag betűvel szedett kétneresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapum részére a iaado-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-is szamj; tovanba: Goldberger A. V., Eckstein Bernát. Altalános Tudósitó é» GrUnman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein es Vogler irodájában Bécsben, es Budapesten, .. in Németország • Sweici fővar>>-aib.in. Karácsonyra, A k"zel mult napokban sok heres indulat megcsendesedett, sok hangos szó szelid sutto­gásra vált és sok fegyverről, melyet haragos ők lók zörgettek kisült, hogy a béke nyájas olaj ága. Urunk Jézus Krisztus születésnapjának jöttén lalán engedékenységgel s békeszeretett-l van tele az emberek szíve. Egyszerre kapus jelszó lett a tisztességes béke, ez a végtelenül vásári fogalom s e jelszó körül kiabál, táncol és lelkesedik egy sereg ember. Kitűnt, hogy ha csak békülni kell, vagyunk itt elegen bé­kére kaphatok. Amint hogy mindig voltak, a kik csak azért viselték a harcot, bogy annak idejéu hókét köthessenek Mikor ez a küzdelem kezdődött, nem bé­kéről, de győzelemről volt szó. A nemzet nem a béke, de a győzelem reményében nézett sze­mébe a végt-'len uyomoruak és szenvedésnek Ami eddig tortéut, csupa biztatás a diadalra s most egyszerre a harc közepén megakarják állítani a nemzetet. A harsouák riadó helyett béke himnuszokkal fujj ik tele a füleit s a szegény mrg\ar csak áll, tétovázik s nem tudja mire vélni a dolgok ilyen fordulását. A béke és emberszeretet nagy ünnepén gonosz sejtelmeink vannak egy megalázó fegyverleté­telről, melyet tisztességes békének neveznek majd, s melynek szomorú és silány vázát fé­nyes igérelekkel felcifr.tzva takarják majd el szemeink elől. karácsonyfára aggatott bábok módjára csillogó selyemmel és aranyrougygyal rejtegetve n csepűt es fűrészport. • Bz a kü/delem. melyet egy szebb és szabadab • életért folytat a nemzet, annyira leköti a lelkünk, kisajátítja minden gondola­latunkat, at nyira elfogjt a szem hat áru ukat, hogy Jézus születésének jelentőségéről elmél­kedve is csak az aualógiakat keressük, melyek helyzetünkre illenek Elhomályosodik előttünk e csodálatos nagy esemenynetí minden más tartalma és vonatkozása, csak egy áll s/.emeink előtt megrendítő magaszto*sátíábau, az a harc. mely az emberiség szebb és itazabb életéért a Megváltó születejével megindult vala. Ennek a harcnak szeu védései, az üldöztetések, a marty riumok. a kalvária. a meg feszíttet és, a három napos hosszú éjszaka borzalmai s a/.tau a ragyogó feltárna a*, ezekre függesztjük szemünket, mert ezek peldá/.zak az eszn e sorsát, viszontagságait s fenséges diadalát. A nemzeti függetlenség, a magyar szabad­ság eszméje hany-zor, de háuyszor megjárta az eszméknek ezt a közös országutjat. Négyszáz esztendő alatt hányszor megfeszítették, hányszor eltemették. A mostani harc bizonyság reá, hogy mindhiába! * Karácsony éjszakáján, mikor a világokat betöltő szeretet tér be mindenek szívebe, mikor nnyira imádkoznak a békéért s állítják an^ak áldasait, mi a győzelemért s ami evvel'egyet jelent, a továbni küzdelemért, a szenvedések és megpróbáltatásokért imádkozunk. Mert ez az ara minden feltámadásuak s a nemzetek szabad életeuek is. Ne adja Isten, hogy létre jöjjön a béke, magáért a vele járó uyugalomért s abbahagyjuk a harcot csupáu azért, mert apró engedmények csillogó tükörképait villogtattak tneg egy percre szemeink elótt. Azért itn idkozuuk, bogy a diidalban való törhetetlen hit s a férfias lélekszilárdság mesgyéjéról egy vonalnyira se térjen le a ne.nzet Nem küld tett sz.imuukra A J^iradék" tárolaja*. Vasúti szerencsétlenség. — Humoreszk. — Irta : Konthy Géza. A gyorsvonat épp e pillanatban robog ki egy kis állomásról mely a Budapest—Fiume-i vonalon szerényen liú/ódik nieg, c-tipán arra lartván igényi, hogy a vonalok egy lélekzetvételre megálljanak előtte. A második osztály egyik fülkéjében csinos, barna leány űl s az abl knak dőlve elmerül az elölte elrolunó gyönyörű vidék szemléletében Barna fürjeivel paj/.ánul játszadozik az ablakon bearado szellő . . . Nyúlánk, fejlődő termetéi elegáns utazó-ruha takarja. A még nem teljesen hosszú szoknya alól bájosan kandikálnak elő a formás, pici lábak. A leány újry látszik nagyon elfoglaljak a szép vid k s csapongó gondo'atai, mert és'.re sem veszi amint a fülke ajtaja megnyílik s azon egy jól öltözött tíaalem­ber lép be. Most szállt lel az előbbi kis állomáson s eddig azzal volt elfoglalva, hogy a fülkéket nézte végig, melyikben találna egy bajos útitársra, kivel egy kis ösmeretséget köthetne s igy az utazás unalmát elűzhetné magától. E l'ü ke ú.'V la!s/ik elnyerte legmagasabb tetszé­sét .. . Rögtön el is helyezkedik szemben a bájos kis útitárssal, ki is legnagyobb bosszúságára nem akarja őt észrevenni. A hány íZemei* a távolban kalandoznak s valami kedves gondolata lehet, legalább is ezt sejteti az a bájos mosoly, mely pici ajka körül játszik s mely még az előbb kissé bos-zus fiatalembert arra kényszeríti, hogy néma csodálattal szemlélje az előtte űlő figyelmetlen, de elragadó kis uti nr-at . . . Eközben nagyszerű ötlete támad. Hogy a leány figyelmét a édes gond latoktól magára irányitsa s hogy tgys<ersmind beszélgetést is kezdhessen vele, hittelen cigarettet vesz elő s gyengéd, bebizelgő hangon kerdezi : — Megengedi kisasszony?! A leány, mint akit álmából zavarnak fel, össze­rezzen, do a következő pillanatban már tisz'aban van a hetyze'tel. Nagy, k rek szemeit az ifjúra szeg zve sietve válaszol : — Csak tessék, tőlem ne zsenirozza magát . . . . Sót ha lenne oly szíves .... teszi utánna hirtelen s azzal csinos cigaretta tárcát vesz elő s egy finom egyp­tomi szivarkát fogva rózsás kis ujjai közé, azt szá ahoz e leli. mire az ifjú udvarias mozdulattat tartja az épp>n n.eggyujtotl gyulát a feléje kandito cigaretta végéhez. A leány bájos hanyagsaggtl szippant néhányat, majd udv.nias kö-zönő szó utan hátradőlve gyönyörkö­dik a bodor füstkarikákban, mik kellemes ill itukkal hamarosan megtöltik a kis fülke levegőjét. Utitarsa bámulattal vegyes meglepetessel nézi s csak akkor tér magahoz, mikor egy kedves hang megszólítja : — Maga talán csodálkozik azon, hogy én ciga­rettázom ? ! — A világért sem, — siet válaszolni a m gszóli­tott — azaz nem is tudom . . . kissé szokatlan. — Hogyan ? ! Maguknál ez nincs divatban ?! Óh, mágus jámbor videkiek ! Már megbocsásson, ezt nem sértő szándékkal mondtam, ez inkább csak cso l.űat . . — Csodál it azon, — vág közbe az ifjú - bogy a szegeny vidéki ennjrir el van maradva a világtól. — Óh, azt nem mondtam — tiltakozik mosolyogva a hölgy. — De igen, ösmerem én a nagyvarosiak felfogását s méltányolni is tudom. Nálunk is — folytatja fitymáló hangon — sokkal okosabb volna, ha cigarettáznának a Messiás, aki a szenvedéseket értünk elviselje, a harcot helyettüuk meghurcolja s halálával váltson meg bennünket ezer nj omoruságuukból. A megváltás nagy munkájából, martyriumabol miuduyájunknak egy rész rend 'Itntett. a meg­váltás ünn pm azért imádkozunk, hogy ezt a részt mindenki ugy teljesítse, mintha rajta fordulna meg a nemzet sorsa s a nemzeti ügy diadala. Muzeumunk gyarapodasa Azt tarljak, hogy a régi egyptomiak halottjaikat, a szentnek tartott krokodilusokat, ibiseket, inacskakat bebalzsamozták, a mely balzsaittozasnak tilka veink együtt 40U0 év élőit sirba szalloll volna. Hát pedig ez téves nézet; mert a sza.'os tűnek, melyekkel az elhaltaknak hasüregét kitömi' k, vagy a balzsamok, a melyek hókusz-póku.-z képen a hullák conserválásanál szerepeltek, a múmiákban fel nem talál­hatók es epen ugy elpusztullak volna, mint akár az egérfarkkóró, a mi szinten szagos fű és pár év alatt el­enyészik. Liplovármegyében Szentiványban, a templom alatti kriptában a hova a Szentiványiak temetkezni szoktak a hullák múmiává válnak. Na hát ilyen kripta SRHÍTOICS varmegyében is van, még pedig a nagykállói r. kalit, templom alatt levő kriptában, a hol mintegy 40 év előtt magam is többször megfordultam és a hol a Kallay csaladnak mintegy 40 tagja akarta örök nyugalmát élvezni, ha ugyan kopor­sójukat kegyeletlen kezek össze-vissza nem hányták volna. Sok koporsónak fedele szét volt hányva. Egyetlen egy elenyészett hullát sem láttam kö öltük, de mind­egyik versenyezhetett volna akármelyik egyplomi első minőségű múmiával. Ferenczy Bertalan prépost barátom befalazással tette meg azt, hogy ezen szenthely ne lehessen többé denevéreknek és egyéb éjjeli madaraknak talalkozó helye. Ezen ntutnificalionak magyarázásara felhozom azt, hogy Mohamed ali egyplomi alkirálynak uralkod *sa előtt a Nilus torkolatánál évenkint csak öt-hat esőzési nap volt, mig a Nílus felsőbb folyásának tájékán egy sem; ugy, hogy a három—négyszáz ev előtt vályogbol épült hölgyek, minthogy pl< tykaznak s örökké háza-iInnak.* Hanem ez még hagyján, ha a nők teszik ezt, hiszen vérükben van, ez náluk valós >gos átöröklés, hanem az már igazán sok, mikor az embernek tulajdon edes apja lezd házasságokat ajánlani, még pedig milyen házassa­gokat. Kepzelje, most is azért küld Kanizsira . . . — Ah, Ön Kanizsára utazik — vág kíváncsian közbe a leány — Igen. Talán szinte ? ! Hisz akkor bizonyára ös­merni is fogja regenyem hőseit, Mayerékal. A leány arcan id ges rándulás vonul ál, de a következő pillanatban mir közömbös hangon íelel: — No igen, ö-merem őket. — Hát kepzelje — folytatá az ifjú — az én öre­gemnek az az otromba gondolata latuadi, hogy (mint ő szokta mondani) en 1 gyek a család megmentője, a katyuba juloti vagyoni helyzetünk szekéren k kiemelője. Ezért küld el Kanizsára is, hogy ott nóül vegyem azok­nak a bizonyos M iyrékmí valami Alic • nevű leányát, aki épp most került ki a leanygymnasiumbol s — mint hallottdin — u.yancsak lúra figuri lehet. Hanem a leány az mellékes, de a csilád! Az igaz, njgyon gaz­dagok s ez előnyükre Írandó, de a származás, az élő­éi 't, az — mint hallom — nem eppen kifogástalan. Nem tud róla valamit, kisasszony ? ! A fiatal leány ki fokozodó kíváncsisággal figyeli az ifjú szavait, érdeklődő hangon válaszolt : — Nem hallottam semmit, ugyan mi van velük ? — Hat amint a múltkor — folytatja az ilju mindinkább nekihevü ve — e házassági tervemet egy keJves baraiomn.ik, a Dini gráfnak elmondom, ő ijed­lében leejti a monokliját s a megbotránkozás lesújtó Üáhgjáo S'ot: .K ilves Sanyi barátom, tudod szép do­log az a nagy vagyon, de mar csak in^gis furesá volna, li.r te, a Sárváryak ősi nemzetségének sarja, .egy .olyan közönséges s gyanús múltú családból hazasodnal. Tudod Nagy Elek okleveles» mérnök KállŐÍ-UtCSa 27, SS. (saiáfhézj Nyíregyháza,

Next

/
Thumbnails
Contents