Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-16 / 29. szám

2 29-ik szám. N Y I R V I D É K 1905. julius 16. Ne várjunk mindent a kormányoktól. Olt van és csak ott lehet egészséges nemzeti élet, a hol a társadalom közfelfogása irányítja és segíti egyszersmind a vezetők működését. Rá kell birnunk a társadalmat arra, hogy a mikor hosszas tespedéseből felébredt, ne elégedjék meg a passiv resistentiával, hanem a tett mezejére lépve, vesse meg alapját a gyakorlati magyar művelődésiek, ipari kifejlődésünknek, az ország meggazdagodásának és a gazdagságból kifolyó nemzeti hatalomnak. Ezért van szükségünk pgy olyan szövetségre, a mely e töiekvéseket hirdesse, e törekvéseknek a társadalom kebeléből katonát toborozzon és neveljen, a mely az önálló vámterület kerdésének megoldását elősegítse és az önálló vámterület életbeléptetésére az országot előkészítse. Alakítsuk meg hát ezt a szövetséget! Kezdjük meg mi, irók és művészek ! Mikor a nagy forradalom idejében Párisban a convent nem tudott boldogulni, akkor Marseilleben összeállott négyszáz egyszerű ember és elindult Párisba azzal a szóval: „Menjünk — mentsük meg a hazát!" Azt sem tudták hogyan, mégis elindultak Gúnyolták, kaczagták őket, mé

r'is elindultak. A harmadik falunál megszűnt a gúnyos kaczagás. Párisba már 20.000 ember vonult a nyomukban a Marseillaise dallama mellett. És ez a 20.000 ember vetette meg alapját a nemzeti hadseregnek. Mi se törődjünk hát a kislelküek gúnyos kaczajával. Törjünk előre bátran, követni fognak. Először egyesek, aztán százak és ezerek. Jöjjünk össze, vessük meg alapját e szövetségnek és hivjuk el gyülekezetünkbe a gyárosokat, az iparosokat, stb. s velők együtt oldjuk meg törekvéseink gyakorlati kivitelének módjait. Kezdjük meg ezzel ipari függetlenségünk jövendő harczát, — követni fog a társadalom, velünk lesz a nemzet. Budapest, 1905. julius havában. Feszty Árpád. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A kassai m. kir. III. honvédkerületi parancsnokság és a cs. és kir. kassai 6. hadtest hadbizottsága a csapatai részére folyó évi október 1-től 1900. szeptember hó 30-ig szükséges élelmi czikkek és tüzelő anyag szállítására julius és augusztus hónapban árlejtést tart. A szállításra vonatkozó részletes feltételek gazdasági egyesületünk titkári hivatalában megtekinthetők. ÚJDONSÁGOK. — Az új gör. kath. lelkész kinevezése. Firczák Gyula, a munkácsi gkath. egyházmegye püspöke, a Fekete István elhalálozásával megüresedet nyíregyházi g. kath. lelkészi állásra Ruttkay Gyula alsó-szineveri (Máramarosmegye) esperes-lelkészt nevezle ki. Az eddigi adminisztrátor Sztankoninecz Gyula az ungvármegyei Rakosztra neveztetett ki lelkésszé. Ruttkay Gyula, az új g. kath. lelkész, mint értesülünk, csak szeptember hó elején foglalja el állását veglegesen, addig egy, az egyházmegyei kormány által kirendelendő fiatal lelkész fogja a parochiát adminisztrálni. Sztankaninecz Gyula helyettes lelkész a napokban költözik át új állomáshelyére. Úgy értesülünk, hogy az új lelkész, Ruttkay Gyula személyében a nyíregyházi g. kath. egyház oly férfiút nyert, aki kiváló egyeni tulajdonságainál fogva az egyház detolalt viszonyait erős kézzel, de tapintatosan rendezni fogja. Rutlkay Gyula szabolcsi főesperesi kinevezése rövid időn belől fog megtörténni. — Kilépések a szabadelvű pártból. Dr. Bodnár István, a nyíregyházi szabadelvű párt alelnöke es Bogáthy József, a nyírbátori választó kerületi szabadelvű párt elnöke tisztségükről lemondva, a szabadelvű pártból kiléptek. ügy szinten kilépett a szabadelvű pártból Eröss György földbirtokos is. Nyíregyháza város tisztikarának ismét gyásza van. Rövid I 1f Kovács Ferencz.1 18421905. I pár hónap alatt immár a harmadik. A városnak ismét egy puritán jellemű, atyai szivü, becsületes munkása dőlt ismét a sirba, s egy igaz barátjával lett a tisztikar ismét szegényebb. Hosszú idő óta betegeskedett, s a midőn már-már teljes felgyógyulásában bíztunk, akkor ragadta el a halál. Huszonkét évig volt a varos házipénztárosa, s e hosszú idő alatt nem volt egy nap, egy perez, melyben hivatali buzgósága, kitartása megcsökkent volna. Mintaképe volt a becsületességnek, példája a szerénységnek, s most már kihűlt jóságos szive, forrása a mindenkire szétáradó igaz szeretetnek. Komoly tanácsaival nem egyszer volt irányitója a képviselőtestület eredményes határozatain ik, gazdag tapasztalata a város anyagi fejlődésének. Egyike volt azon szerencsés embereknek, a kihez föl nem ért az irigység, a kihez el nem jutott a hétköznapi élet szenvedelme, a ki csak barátot ismert, s akinek nemes lelke megbénította az emberekkel veleszületett irigységből eredő törekvéseket. Legtöbbet vesztettün'c Ö be ine mi: volt tisztviselőtársai. Egy fáradhatatlan harezosát vesztettük el azon keveseknek, kik a tisztviselői kar együttérzésének megteremtésén törekedtek. Emléke méltó, hogy azok, a kik a polgári erényeket becsülni tudják, kegyelettel megőrizzek. Elhunytáról a család, a kővetkező gyászjelentést adta ki : Alolirottak a kiterjedt rokonság nevében is mely fájdalomtól lesújtott szivvel tudatják a legjobb férjnek, szerető apának, nagyapának, vőnek és apósnak Kovács Ferencz városi házi pénztáros, egyház és főgimnáziumi tanácsosnak, hosszas szeavedés utan életének 63 ik, boldog házasságanak 38-ik évében 1905. évi julius hó 11-ik napján délután 5 órakor történt elhalálozását. A kedves halott hűlt tetemei a folyó 1905. évi julius hó 13-an délután 5 órakor fognak az ágostai hitv. ev. egyház szertartása szerint a virág-uteza 12-ik sz. gyászházból a vasúti sírkertbe örök nyugalomba helyezte.ni. Nyíregyháza, 1905. évi julius hó 12-én. Áldás és b.-ke porai felett! Özv. Kovács Ferenczné szül. Rottaridesz Róza felesége. Jolán férj. Paulay Józsefné, Béla, Károly, Margit, Jenő, Irén gyermekei. Özv. Roltaridesz Sámuelné anyós, Paulay Zoltán, Paulay Tibor, Kovács Lilli, Kovács Menczi, Jánószky Bila unokái. Paulay József veje. Kovács Bé'áné szül. Klosse Mariette menye. A városi tisztikar gyászjelentése a következő: Nyíregyháza város tisztikara fájdalmas részvéttel tudatja, hogy szeretett kartársa Kovács Ferencz városi házipénztáros f. hó lt-en este 5 órakor hosszas szenvedés után elhalt. A megboldogultnak hült teteiiui folyó hó 13-án délután 5 órakor, a vírág-utezai 12. sz. halottas háztol, a vasúti sírkertben fognak az any.iföldnek átadatni. Nyíregyháza, 1905. julius 12. A mily áldásos volt működése, legyen oly áldott emléke! Kovács Ferencz temetése e hó 13-án nagy részvét mellett ment végbe. A halottas háznál Geduly Henrik ág. ev. lelkész tartott megható gyászbeszédet, a sírnál pedig Oltványi Ödön tanácsos mondott búc=>úb.szédet. — Tanitók kegyelete. A szabolcsvármegyei tanítóegyesület e hó 3-án tartott közgyűlése alkalmával rendezett közebéden egybegyűlt tanitók és tanítónők, az elnök lelkes es buzdító felhívása folytán a magyarországi tanitók országos bizottsága halhatatlan érdemű első elnökének, a tanítóság ügyét szívén viselő bölcs vezérének, boldogult Lakits Vendel budapesti igazgatótanító emléke megörökitésere, összesen 27 kor. 50 fillért adományoztak s igy az egyesület pénztárából e czélra kiutalt összeggel 50 korona küldetett annak emléke megőrzéseért, ki a tanítói közszellem felébresztésére s tanítói nemes önérzet fokozására szentelte egész életét. Tanítóink e tettükkel azt igazoljak, hogy él szivökben a hálának, a szeretetnek, a tiszteletnek igaz érzelme. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a t.-polgári iparos olvasokör alapszabályait jóváhagyta. — Uszoda. Régen vajúdó kérdés, sokat vitatott théma egy nyári uszoda létesítése. Sokat beszéltünk róla, mindenki vágyik u

!ána és iniudeoki beismeri a szükségességét és daczára ennek, a kérdés még nem jutott el a kivitel első stádiumába sem. Mosl azonban a jéggyár létesítése alkalmából újból lehet e tárgygyal foglalkozni. A jéggyár ugyanis rengeteg mennyiségű naponta cca 100 köbméter tiszta, egyáltalában meg nem rontott kút vizet fog úgy felhasználni, hogy azt csak hűtésre fogják fordítani és azután épp oly tisztán, mint előbb volt, mint hasznalhatatlant leeresztik. Egy uszoda megtöltéséhez kell 250—300 köbméler víz, a mely jelenleg nincsen — de ha a jéggyar megindul — lesz. Mi sem könnyebb tehát mint a jeggyár vizét erre a czélra felhasználni. Az uszoda lehet a város bármely részén, mondjuk a gőzfürdőnél, a hova a jéggyár vizet mintegy 1000 forintba kerülő vezetéken el lehet hozni. Az uszoda naponta 1(0 köbméter, tehát tökéletesen elegendő friss vízzel lesz táplálható. Á csekely befektetéshez n

jm kell csak egy pár vállalkozo szellem, a ki az első költsegeket fedezi. Hogy ki fogia magát íizejni az ussoda, azt min denki tudja, érzi. Tess-k gondolkozni a dolgon. Legközelebb majd bővebben foglalkozunk a targygyal. — A közvágóhidnál üdvös újítás lep rövidesen életbe, a melyet tisztasági szempontból már eddig is régen meg kellett volna tenni. Á vágóhídon összegyűlő trágyát ugyanis ezentúl mindennap kifogják szállítani, külön e czélra készült kocsin és nem hagyják, mint eddig lemélyitett gödörben büzleni és rothadni a naponként alapos mennyiségben kikerülő szennyet. — A sóstó fürdő bérlője Lendvai Kálmán, minden igyekezete oda irányul, hogy a nagy közönség kívánságait, illetve azok igényeinek lehetőleg minden tekintetben éleget tegyen. Az elismeres nem is maradt el, mert az idén már m gkétszereződött azoknak a száma, a kik kint nyaralnak a Sóstón, a hol a körülményekhez képest igazán kifogástalan figyelemmel lesznek ellatva es kiszolgálva, még pedig igen olcso arak mellett A csolnakázni szeretők kedvéért a régi rossz csolnakok kijavítva, részben újjal pótolva állanak rendelkezésre. A tó vize az idén olyan bő, hogy egész kis kirandúlást lehet tenni körül a tavan csekély 2') fillérért. A nagyteremben kitűnő zongora áll, a melyet bárki igénybe vehet a vendégek közül. A fürdő vizének kitűnőségéről pedig már igazán felesleges beszélnünk. TudjiU es azért még se igyekezünk eléggé igenybe venni. Az idegenek mar jobban megbecsülik és méltányolják: Budapestről az iden is 3 család nyaral a Sóstón. — A felső leány iskola kibővítésére 3 ajánlat érkezett be a varoshoz, a melyeket a bhottság tegnap délelőtt bontott fel. A legolcsóbb ajánlattevő Szuhy József, a ki a munkálatokat 18,900 koronáért hajlandó eszközölni. A munkalatokhoz rövidesen hozzá is fogat a varos. — A „Bazár épület." A város által megvett Domján-féle házat rövidesen le fogják bontani. A pénzügyi szakosztály a napokban targyalta a mérnöki hivatal által kidolgozott tervet, a mely szerint a lebontott ócska épület helyére az uj szabályozási vonalon bolthelyisegeknek való épületet építenek,,'a mely cca. 20.000 koronába fog kerülni és 8 üzlet helyiség lesz benne. Az üzlethelyiségeket a tervezet szerint igen olcsón 200—250 korona évi bérért lehet lesz kibérelni. Ugy a terv, mint maga az eszme igen jó és a létesítését mielőbb várjuk. — A nyíregyházi iparos-ifjuság Öiiképzö-Egylete saját pénztára javára ma vasárnap este Jurás Lajos vendéglőjének kerthelyisegében dal, szavalat, műkedvelői szinielőadással és táncczal egybekötött zártkörű nyári tánczmulatságot rendez, Belépti-dij: Személyenként 1 kor. 20 fillér. Kezdete este J8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — Iskolaátalakitás. A nyirbogdányi ev. ref egyház iskolájának 2500 korona költség keretén belül leendő atalakitása végett versenytárgyalást tartott. Miután azonban az egyedüli ajánlatlevő Kulcsár József oly magas árt kert, melyet az egyház el nem fogadhatott, az építkezés a jövő tavaszra lett elhdasztva. — Gróf Vay Gábor Mária völgyi fürdőjének két legjobb ásványvize most kezd általánosan terjedni a vidéken. Egyik az u. n. Kurucz-forrás, másik a Máriaforrás. Mind a kettő pompás és hatalmas. A Kuruczforrás csak ugy füstöl az erőtől s hangos pezsgéssel ömlik még lehűtve is a pohárba, igazi kuruezosan viseli magát, pezsgő, elevenen és erős, az orvosok egesz elragadtatassal szólnak felőle, a „^ária-forrás" vize szintén igen kellemes és rendkívül megnyugtató hatású a bélre, gyomorra, a légző szervekre is kitűnően hat. Korányi Frigyes hires belgyógyász nagy elismeréssel nyilatkozik róla. — Az ex-lex és a vadászjegy. A vadászok közül nagyon sokan úgy gondolkoznak, hogy ex-lexben vadászjegy nélkül is szabad vadászni. Ismét többen azt állítják, hogy vadászjegyre okvetlen szükség van. E kérdést a belügyminiszter egy legközelebb kibocsátott rendeletével tisztázta. Ez. a rendelet ugyanis kimondja, hogy jegy nélkül vadászni ex-lexben sem szabad, mert ez jövedéki kihágást képez. — A f. évi junius bó 7 én villám sújtott teljesen leégett kislétai gör. kath. templomra adakoztak : L^rencz S/.aniszló (Nyíregyháza) 10 kor., Péczely Sándor (Kis Léta) 20 kor., Dósa József (Kunszentmárton) 20 kor., Balogh Szilárd (Rónaszék) 50 kor., Vidos Lajos (Szombathely) 2 kor., Valter Antal (Pécs) 20 korona, Seifricz István (Pécs) 10 kor., Mladonoczky János (Győr) 5 kor. összesen 137 kor. Fogadják a nagy lelkű adakozók kegyes adományukért szegény hitközségem nevében is hálás köszönetemet. Szap'onczay György, t. esperes lelkész. — Műkedvelői előadás. A helybeli .műkedvelő ifjak" ma vasárnap, a színházban, jótékonyczélu műkedvelői előadást rendeznek. Szinr

A kerül: ,A Gyimesi vadvirág." Részt vesznek az előadásban : Nagy István, Gyurján Ilonka k. a., Stockinger Ödön, Csizák Ilonka k. a., Zsigái Boriska k. a., Lényei Dezső, Humenszky Ferencz, Schönbrunn Gusztávné úrnő, Korzsolyay Antal, Propper Ede, Kupferstein Vilma k. a., Klein Mór, Csősz Sándor, Dóczy Andor, Ordelt László, Kmetz Miklós, Szaiuetz Miklós, Szécsén i Illés, Ordelt László, Dóczy Andor, Pozsonyi Margit k. a , Gyurján Annus k. a., Kupferstein Gsicsa, Gsizák vaksi, Holik Mariska k. a., Pécsy Annuska k. a. Rajtik Erzsike k. a., Kmetz Miklós, Nagy Sándor, Löfler Sándor, Leviczky Anna k. a., Holik Zsuzsika k. a.. Soltész Erzsike k. a., Pécsy Paula k, a., Nagy Irma k. a., Berecz Giza k. a., S/.tupjár N. k. a. Kezdete este 8 órakor. Helyárak: Alsó páholy 10 kor., felső páholy 8 kor., támlásszék 2 korona 40 fillér, körszék 2 kor., erkély l. sor 2 kor., többi sor 1 korona 20 fillér, állóhely 80 fill., Ii-od emeleti zártszék 60 till, tanuló es katona-jegy az állóhelyre 60 fill., karzat 40 fillér. Jegyek előre válthatók Pál Ferencz ur dohánytőzsdéjében és Goldstein I. Sándor ur divatáru üzletében. Felülfizetések — tekintettel a jótékony czélra — köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Házasság. Zoványi P. József urad. intéző eljegyezte Szűcs Annuskát, Szűcs Dániel postamester és neje, szül. Eperjessy Jolán leányát Nyirmadáról. — A pandúr név, a mely később foglalkozást jelentett, a pestmegyei Pandúr községből eredt, melynek lakossága szörnyű rakonczátlan verekedő nép volt. Mi kor Mária Terézia alatt kitört a háború, a vármegye alispanja ezekrt is összetorborzotta s utóbb valóságos rémei lettek az ellensegnek, de a föld népének is. Az élső csapat nyomán toborozta azután a hires kalandor, Trenk Frigyes is pandúr csapatát, de ebben már vegyesen voltak, s feles számmal szlavóniai bunyíkok is. Mikor a hadjárat véget ért, az alispán a Pandúrba valókat az utak s a vármegye lakóinak biztonságára vagyonuk megovásara alkalmazta, s ugy beváltak, hogy később ezeket a rettenthetetlen legényeket vitték mindazon részébe az országnak, a hol valamely hires rablóbandát kellett megfékezni. Csak evek múlva szerzett minden vármegye pandurcsapatot, a melynek ruházata, elnevezése és beosztása a pestraegyei pandurcsapat szerinti volt. — A lolyó vizben fürdők okulására. Tegnap délben Vámos Istvánné a Tiszán mosott, vele volt két gyermeke, egyik fördött, e közben — mélyebbre menvén fuldokolni kezdett, látta ezt anyja utánna ment, hogy kimentse, ez is elmerült, csak a ruhája volt felszínen, látva ezt a parton álló másik 10 éves gyermeke anyja segítségére szintén a Tiszába ment, s megfogta ennek ruháját, szintén elmerült, s mind hárman ott lelték hilálukat, az anya 8 hónapos boldog állapotban volt, — a lakosság óriási részvétele melleit temették el ma a szerencsétleneket, — a jelenleg itt időző Gróf Andrássy Gyuláné és őnagysága Gróf Andrássy Tivadarné is megjelentek a halottas háznál a szerencsétlenül jartak tnegtekintese végett s vigasztalással es anyagi támogatással enyhítették a gyámol nélkül maradt négy kiskorú árvát, — kiknek atyjuk Amerikában van. — Iparvédelem. A honi ipar támogatására alakult Magyar Védőegyesület, melynek élén Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja áll, hazafias czéljainak támogatására Iparvédelein czim alatt, Lukacs Lipót mérnök, műszaki és közgazd isági szakíró szerkesztésében hivatalos közlönyt alapított, amelynek első számi most hagyta el a sajtót. Az első lapszám tartalmas beköszöntő után kegyeletesen emlékezik meg Kossuth Lajos 1844-ben alapított „Országos Védegylet" érői, amelynek rövid fennállása alatt eíért csodás sike.ei buzdították a Magyar Védőegyesület megalapítóit az elejtett zászló kibontására. Ezt követi az első magyar áruház keletkezésének és már eddig is elert szép sikereinek leírása, továbbá egy hírneves magyar kereskedőnek a kereskedelmi alkalmazottakhoz szóló felhívása, amelybenőketa honi ipar támo gatására buz.ditja. Ezt követőleg egy hosszabb közlemény a tisztességtelen és erőszakos verseny különféle nemeit és az ezek leküzdésére alkalmas módozatokat tárgyalja. Ezzel kapcsolatban bemutatj i a vásárló közönség tájékoztatására egyedül alkalmas egyesületi „Védőjegy" és .Kirakati Vedőtábla" rajzát, közli ezek megszerzésének és használatanak módozatait és végül azoknak a névsorát, akik ezeket máris besz. re'.ték. A hivatalos rész az egyesületi közgyűlés jegyzőkönyvét, a szerkesztőnek a vidéki hírlapírókhoz a vidéki fiókegyesületek megalakítása erdekéken intézett kérelmét és az egyesületnek juttatott hazafias adományok nyugtázását tartalmazza. A 16 oldal terjedelmű laphoz, mely csak tagoknak jár, az egyesület evi jelentése van mellékelve, ami Dobieczki József ügyvezető igazgató tollát és ügybuzgalmát dicséri.