Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-16 / 29. szám

1905. julius 16. N Y I R V I D É K Az uj lap utolsó oldalait az iparos és kereskedő tagok valóban honi áruinak szakma szerinti csoportosítása tölti be, melyből idővel az egész ország iparat felölelő .Ipari czimtar" fog összeállittatni. Az uj lap első számának változatos tartalma, hazafias h ingja és gyakorlati iránya biztató jel arra, hogy a lap sok hasznos szolgálatot íog lehetni az egyesületnek és így közvetve a honi iparnak is. — Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi Collegiumának Jogakadémiáján az 1905 — 1906. tanévre a beiratasok f. évi szeptember 1-től 12 éig eszközleridők ; az előadasok pedig szeptemb r lü-an veszik kezdetüket. Utolaj is felvelelnek szeptember 13 -15. napjain dékáni-, azután pedig tanari kari eiigedelylyel lehet helye. Azok az egyéves önkénytesek, a Kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember ho végen feje/.ik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgalatok határideje szeptember 1 -étől 15-éig terjed. — Értesítés a jövő Iskolai évre vonatkozólag. A sárospitaki főgimnáziumban ajivitó-, pótló- és magánvizsgálatok szept. 1—2. napjain, a következő sorrendben tartatnak meg: szepl. 1-én d. e. lesz a VIII—VII., d. u. VI-V., szept. 2-án d. e. a IV-III , d. u. a II—I. osztály javító-vizsgálata; az Írásbeli érettségi vizsgálat szept. 3.,'4., 5., 6. és 7-én, a.szóbeli érettségi vizsgálat szept. 9-én lesz. A fölvételek, beiratások szept. 3—5. napjain lesznek és pedig szept. 3-án és4-ikén kizárólag a protestáns vallásuakra nozve, szept. 5-ikén a nem protestáns vallásuakra nézve, amennyiben azt a létszám megengedi. A jövő iskolai évben ugyanis az I—V. osztályban következőleg lesz a tanulók száma megszorítva ; az I. és II. osztály A) és B) szakaszába nein vehet ) fel több, mint 50—50 tanuló, a III. és IV. osztályba, amelyek nem lesznek párhuzamosak, nem vehető fel több, mint 65, az V osztály A) és Bj szikaszába nem vehelö fel több, mint 40—40 tanuló. A két első napon (szept. 3—4.) csak prot. vallásúak vétetnek tői, a harmadik napon más vallásúak is, ha azt a lé Is'.ám megengedi és pedig első sorban a már itt tanult növendékek; az újonnan erkező nem prot. vallású t múlók közt a helybeliek előnyb n lészesülnek A tamtasok szept. 6-án kezdődnek. — Az igazgatóság. — Hogy védekezzünk a pereno-zpora ellen. A peren jszpora szőlőtermelésünknek azon gomba ellensege, mely szőlőinkben lep.eu-nyomon szokott jelentkezni ; kártételeit feliepésétői május végétől egész a szüretig szokta folytatni. A gombának ezen hosszú idjn keresztül mutatkozó és jelentékeny pusztításokat okozó me„'jelenese ellen man ipság védekezni tuduni eredményesen, ha idejekorán p rmetezzűk szőlőinket rézvegyülelekkel okszerűen. A pei inetezesre hasznáit rezvegyületet és keverékek közül a legjobb és használatra legalkalmasabb a rézgahez (kéngalicz), melyet mészoldatt.d keverve szoktunk alkalmazni. A permetezésre 1, és 2 százalékos oldatot használnak vagyis száz liter vizre 1 illetve 2 kg. ivzgáliczot és égetett meszet használnak. A permetezés a virágzás előtt és utan kell, högy történjék. A második permetezés és a szüret közötti időben permetezünk harmadszor rendszeresen augusztus közepén; legfeljebb a csemege-szőlők töveit hagyjuk ki. Egyes esetekben többször is permetezünk. A peime'ezésnél ügyelni kell, hogy a szőló minden hozzáférhető zöld része be legyen permetezve. A szőlősorok minden oldalról utegp^rmeleztessenek. A munkás a permetezőt ne tartsa közel a tőkéhez. Esőben és esős időben nem szabad permetezni. Közvetlenül a kötözés után ne permetezzünk. A tullej tős szőlőben a munkás lefelé ne perm dezzen. A perme tezést, tekintettel arra, hogy a perenoszpora az egész tenyészidőn át folyton terjed, kívánatos, hogy az minden szőlőben megfelelő modon legyen eszközölve. — Pályázati felhívás. A siketnémák budapesti állami inté/.elének első osztályaiban a legközelebbi tanévre 30 uj növendék fog felvétetni. Ezen kivül felvételt nyernek a megfelelő felsőbb osztályokba oly siketnémák is, a kik eddig valamely vidéki intézetben tanultak %yan, de a kiknek szülői időközben a székesfővárosba, vagy annak környékére költöztek. Vogül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketültek meg s akik az intézetben a beszédnek szájról való leo'vasását tanulják meg és ez uton elemi ismereteikül kiegeszitik. Első sorban a Budapesten s az annak környékén levő községekben lakó siketnemák vétetnek ugyan fel, de másodsorban felvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó olyar siketnemák is, a kik az évi -..00 kor. eltartási költséget egészben, vagy legalább részben biztosítani tudják. A felvétel a folyamodványok beérkezésének sorrendjében fog eszközöltetni; miért is indokolt, hagy a szülők mielőbb k^Mjék be kérvényeiket. Pályázati határidő julius 25 Részletes tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat az érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgatósága. (Budapest, VIII. Mosonyi-u. 8. száin) Megjegyezletik. hogy az inté'.et 8 évfolyamú. — A permetező és haszn&lata. A gazdasági növényeknek igen sokfele ellenségéi vannak. Eíen ellenségek nemcsak különböző növények csaladjába tartoznak, hanem ezek között a kárlevők között foglalnak helyet a különbözö rovarok, a különböző ragya betegségek. A gazda hiába műveli megfelelő módon talaját, hiába trágyázza istállótrágyával, hiába irtja a gyomot veteséból, ha ezek ellen a kártevő ellen nem védekezik, mert ezek az ellenségei gazdasági növényeinknek képesek a legszebb reménynyel kecsegtető termést is tőkre tenni. Különösen két növény van kitéve a többi között annak a veszedelemnek, hogy egyszerre, úgyszólván minden látható ok nélkül tönkremennek, fellép rajtuk a gomba okozta kár. Ez pedig a szőlő és a burgonya. A burgonyán egy élősdi gomba Phytophtora infestans okozza a burgonyának vésíét, a szőlőn ped g a peronoszpora (Plasmopora yitipola) leszi meg kartételt it. Ezek ellen legjobb szer a perme'ezés, mely a permetező segítségével eszkőzöltelik. Hazankban igen sokféle permetező van, a melyekkel, hogy jól tudjunk bánni, megkívántatnak a következő feltetelek: l. A permetezőbe öntött folyadék tiszta legyen. 2. Minden munka elvégzése után tisz'a vízzel ki legyen öblilve az egész készülék, még a csövek is. 3. Munkaközbrn ha azt látjuk, hogy a permetezés nem egyenletis, a permelező csapját el kell zárni és a kupakját lecsavarni, mert meg kell nézni, hogy nincsenek-e a lyukak eldugulva. 4. A különböző szerkezetű permete- I zőkhőz az elárusítóktól használati utasítást kell kérni. I A permetezéshez jó minőségű permetező anyagot rézgáliczot, égetett meszet használjunk. — A t. cz. közönség fiirj elmét f.-lhivjuk a Szimon j István-féle eddig legjob jnak elismert sósborszeszre, melv i minden fűszer- és csemege-kereskedésben kapható Ara ! egy nagy üvegnek 2 korona, egy kis üvegnek 1 kor. ^ Permetezők és jégszekrények Kovács I András czégnél kaphatók. 29-ik szám. A múlt. — Ami köztünk történi nagyságos asszonyom, azt soha meg nem fogja tudui senki. A mult, amelyet itt lelepleztünk, ugy sein jön vissza többé sohasem s ha férje megtudná azt, ki voll az ő neje tiz esztendő előtt, kétségbeesne. TVlán a halálba kergetne a borzasztó tudat. Pedig kegyed ma jó, hű, tiszta asszony. És boldog. Fogadom, soha ezt a boldogságot megzavarni nem fogom és hallgatni fogok mint a sír. S felállolt a férfi, vette a kalapját és sétapálezáját. A huszonnyolez éves asszony pedig megsemmisülten zokogott a kerevet szögletében. Életének borzasztó titkát ismeri valaki ! Hatalmába került valakinek, aki feltetlenül úrrá lett felette, azaltal, hogy ismeri múltjának nagy botlását 1 Vege a boldogságnak, a tiszta szerelemnek, a nyugalomnak, a becsületnek ! Nem hitt a férfi szavainak. Nem bizott az ígéretében. Feltámadl benne a régi nő, a polgári erkölcs útjáról letévedt czinikus tagadó leány, aki a ferfiuan nem lat egyebet kéjelgő szörnyetegeknél, akiket megcsalni, kizsarolni érdemes csak, akik a nőket lealjasitják. Tiz éve annak, hogy Kunay Lenke atyját elviltek a tébolydába. Delliriuin trémense kergette az őrületbe a« apát, aki nem tudván elfelejteni halolt feleségét, ivott, míg a szesz elpusztította agyat. A tizenhét esztendő; L;nke nem tudott hova lenni. Djlgozni nem tanult, ellenben szép leány volt. Az egyedül maradt szép leány után kivetette hálóját minden kísértés s amig volt egy betevő falatja, becsülettel ellentállott. Megutálta a kisvárosi ficsuiakat, a randevúkat kérő alkapiiány, a mosdatlan szájú lakarékpénztari igazgilót, a kik mind olt settenkedten körülötte s pénzzé tevén csekélyke holmi jat, feljött Budapestre. Bekerült tarsalko lóriőnek egy úri házba, egy be te..-, ideges méltóságos asszony mellé s kezdődölt a csúf komédia elülről. A méltóságos ú.-, a fiatal ur, a vendégek mind a leány megejtésére töriek s Lenke becsületes maradt. Tehát nem volt maradása. Elment valami irodáb i s reggeltől eslig rut a a sorokat a bűzhödt, fulladt irodahelyiségben, ahol vele együtt még tizenketten szenvedtek, nők, férfiak vegyesen huszonöt-harmincz forint havi fizetésért. Itt meg a főnök úr tette a szepet Lenkenek s mennie kellett. így próbálkozott meg néhány hónap alatt négy helyen is és sehol sem tudott megmaradni a tisztessége miatt. Kis pénzét ezalatt teljesen felemésztette. Ott tartott már, hogy maholnap lakasa sem lesz és éhezni fog. Választania kellett: a becsület feláldozása és a nyomor között. Lelki harcza közepette a sors tlébe sodort egy szép, vagyonos fiatal urat, a bűn a legszebb formajában köit ledett feléje s L mse e!bu<ott. Csinos hangja voll, beiierült egy kü városi színház karába s a fiatal vagyonos urat követte így még vagyonosabb báró. A színháznál megismerkedett egy ábrándos jogászgyéreknél, aki halálosan b • é szeretett. Lenke is kedvelte a fiút s a titkos, kurta találkozásokon, végre megismerte a tiszta szeielem véghetetlen boldogságát, ami aztán természetesen maga után vonta a báróval való szakítást. S megint a nyomor küs'.öbén állt a leány, mert hiszen a kis jogász csak olyan szegény volt, mint a leány. S ekkor történt, hogy Lenke nagybátyji, aki a tébolydába került atyjának fitestvére volt, meghalt s vagyonanak felet Lenkére, másik felét gyermektelen özvegyére hagyta. Az özveg. Lenkét magához vette egy messze vidéki varosba, a koristanőböl ismét tisztelelet parancsoló úri leány lett. A kis jogászt e felejtette. Az új környezetben mélységesen titkolta raultját, a kis város 1-gelőkelőbb társasaga befogadta s beczézgette a szép szellem-s leányt, aki iránt azlan szerelemre gyulladt a daliás Verbedy Armand, kélezer jo migyar hold tulajdonosa. S egy par lelt Kunay Lenke s Verbédy Arm ind. A férfi imádla szép nejéi, aki szeretettel s hálávál csüngött rajta. Múltját titkol'a előtte. Sokszor gondolt rá az ifjú asszony, nein lenne e jobb, feltárni a férj előtt, aki imadja őt, a multat. De Verbédy túlhajtottan korrekt, a becsülete tisztaságara rendkívül léitékeny ember Colt s Lenke nem merte koczkáztatni a kellőjük boldogságát. Hallgatott tehát, s a hogy elszállt ket-három esztendő nyugodalmas boldogságban, el is felejtette a multat, S most egyszerre elébe toppant ez a mull. A kis jogász ii ost mar megleli férfi kesz fiskális, megjelent Verbédy házánál Verbedynek e^yik telével valami ügye baja dolga akadt s Pardany Kelemen, — így hívták az ügyvedet — lejött Verbédyhez, hogy személyesen tárgyaljon vele a peres ügyben. Vei bedy bemutatta feleséget s az ügyvéd előtt m ntha megnyílt volna a föld. Az asszony is megdermedt a rémülettől. Igazi csoda, hogy ferje nem vett észre semmit. Verbédynei valami dolga akadt, kiment a szobából s magára hagyta n-jét a vendégével. Az asszony zokogni kezdett. Nem ludott szólni, nem tuJjtt könyörög ii, minden gondolata, minden érzésé egy ni író fajdalomban olvadt össze, sírni tudott csak, keservesen, s'ivettepöen . . . — Miért sir ? — kérdezte végre Pavdány. — Vége, mindenn k vége ! nyögte az asszony. I'árdány csodálkozva nézte szívének egykori hölgyét. Szebb lett, mint valaha volt. Kívánatos asszony formái, nyílt nagy fekete szeme, édes tiszta arcza hatással voltak reá S ez a nő valaha engem szerelett, gondolta Párdány. Wlaha az enyém volt. S most az en hiUlmauiban van. S odament a síró asszonyhoz, vigasztalta, bátorította, ez azonban csak sírni tudotl. Léptek zaja közelgett. Azt hitték, jön a férj. Az asszony felugrott s megtörülte a szemét. De nem a férj jött, valamelyik cselédnek akadt dolga a szobában. — Mit akar itt ? Miért jött ide, kérdezte végre Lenke. — A véletlen hozott ide, nagyságos asszonyom. A puszta véletlen. — L'-nke, suttogta, feltaui .dt bennem a mult. Mikor el kellett szakadnunk sok esztendő előtt, azt hittem beleha'ok, de aztán enyhült a fájdalom. Már azt hittem, hogy elleledtelt k. De most, hogy újra latiak, érzem, hogy nem tudtam felejteni. A mult feltamadt bennem, az elnyomott elaltatott szerelem követeli a jogait. És én szeretem a férjemet, felelte az asszony. En az ön hatalmában vagyok uram, tegyen, a mint jónak látja. Ha szereteti, nem tesz becstelenné, szerencsétlenne. yEs ha azt akarom, hogy az enyém legy ? kérdezte szenvedélyesen a férfi. — Akkor meghalok, hangzott a válasz. Híd g elszántság űlt az asszony arczán, — de csak egy pillanatra — azután visszaesett a kerevetre s keservesen sírt. A férfi pedig beszélt halkan, csendesen, szenvedélyesen. Fogadta, hogy hallgatni fog, ho^y elmegy mindörökre, soha többé nem tér vissza, az asszony boldogságát megzavarni nem fogja. Szombatos Elemér. IRODALOM. Nincs még tiz esztendeje, hogy Amerikáról való fogalmaink nagykorúakká lettek. Ma már valamivel jobban vagyunk e pontban. A köznép, fájdalom, nagyon ls jól ismeri Amerikát és a művelt osztály tudásának forrásai is bőven buzognak. A mult év egész áradatját ontotta ki a st -louísi kiállítás alkalmából az érdeklődőknek és a kí kiment, az hozett magával egy csomó éleményt és emléket, a melyet lázas sietséggel fujt föl vaskói könyvvé, vagy legalább is ciklusos ujságközleménynyé. De a ki sokat utazik és keveset gondolkodik, haj landó ugy tekinteni minden várost, mintha az az idegenforgalom számára készült volna s érte élne kizárólag Mivel ö maga egyedül és elhagyatottan bolyong az ismeretlen utczá kon, arról teljesen megfeledkezik, hogy ebben a városban vannak emberek, a kik itt élik le egész életüket, születésüktől halálukig, nem az egyik gyorsvonattól a másikig ; itt él nek, dolgoznak, szenvednek, családot és községet alkotnak, sajátos szokásokat fejlesztenek, külön hagyományaikból táplálkoznak. A ki ebbe az életbe nem tekintett bele, az ismerheti a város holt részeit, muzeumait, képeit, szobrait, utczáit, tereit, temetőit és pályaudvarait ; de azt, a mi benne elsősorban érdekes, nem ismeri. Ezért tartom én üresnek a mi sok Amerika-tudósunk fecsegését; azért köszöntöm őszinte örömmel azt a két könyvet, a mely a Budapesti Hirlap kiadásában a mai napon megjelent. Az egyiknek szerzője George Horace Lorimcr, czime: Egy dollárkirály levelei fiához ; a másikat Charles Eustace Merriman irta. A dollárkirályfi levelei papájához ncven. A két köny egy testvér. Lorimcr pompás levelei ihlették Merrimant a válaszoló levelek megírására. A dollárkirály, John Graham, a csikágói disznóhusnagykereskedő, a kit a börze a Vén disznó gyöngéd melléknévvel tisztelt meg. Az öreg ur alant kezdte és erre nagyon büszke. Élelmessége, szorgalma, esze a legnagyobbak közé emelte. Fiát, Pierrepontot a bosztoni Harvard-egyetemen nevelteti, de igyekszik kordában tartani és mihelyt lehet, beveszi az üzletébe heti nyolez dollár fizetéssel; alája rendeli egy durva, erősmarku üzletvezetőnek, kiküldi utazónak, fokonkint teszi meg könyvvezetőnek, majd helyettes osztályfőnöknek és mikor a fiu megházasodik, csak akkor enged neki heti hetvenöt dollár közt husz levél van és a husz levélben rengeteg sok intelem az élet minden mozzanatáról, a tanulásról, műveltségről, a szerelemről és a házassági Ígéret megszegésének minősített vétségéről, az utazókról és a vevőkről, a viczczekről és a sületlenségekről. S az öreg ur minden elmés megjegyzését szereti egy-egy történetkével fűszerezni, a mely illusztrálja köznapi, de józan és talpraesett filozófiáját. Csakhogy Pierrepont urnák is megvan már a maga külön filozofiája, a mely nem egy lényeges pontban eltér a Vén disznó életbölcseségétől. A dollárkirályfi már szégycnli, hogy nagy vagyonának zsirszaga van és ő maga a Kis malacz melléknévvel ékes ; neki már arisztokrata hajlamai vannak és ezért föllázad az üzletvezető zsarnoksága ellen; mire helyettes osztályfőnök lesz, már fölöslegesnek érzi és kibobja azt, a kinek ő a helyettese. De a jó vér benne sem tagadja meg magát; a könynyelmüség ifjú évei hamarosan lezajlan ik, aztán belőle is fiatai fővel jóravaló férj lesz, a ki épp ugy elösmeri szép kis felesége igáját, mint a papája. Es aztan elejétől végig jókedvű, aranyos humoru. mulatságos ficzkó ez a Kis malacz. Néha nagyon szemtelenül beszél a papájával, de azt nem vesszük tragikusan : hisz ő sem gondolja komolyan. Mennyi minden okulás kínálkozik ebből a két könyvből ! Csikágót, a vagyonért való tülekedés gyújtópontját, Newyorkot, a szédelgők és milliárdosok hazáját, a hideg és előkelő Bosztont sokkal világosabban látjuk belőlük, mint a legjobb útirajzból; s mindezen tul még otthont látunk, családi életet és pedig egy érdekes család életét. Ez a könyv azok közé tartozik, a melyeket mindenkinek el kell olvasnia. Minden kor, minden osztály, minden foglalkozás talál benne valamit, a mi különösen rá nézve érdekes és tanulságos. Elsőül a magyar ifjúságnak ajánljuk szeretettel. A mi fiaink sokszor szánandó áldozatai az elavult, fárasztó egyhangú ismeretközlésnek, mely vagy a rég letűnt századokban, vagy a felhők között kóvályog ; egy kis friss életet, gyakorlati bölcseséget és emberi erkölcsöt tanulnak Lorimer 'és Merriman könyveiből. — Egy-egy könyvnek az ára négy korona. Megrendelhető a Budapesti Hirlap könyvkiadóhivatalában vagy bármely könyvkereskedésben.