Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-16 / 29. szám
XXVI. évfolyan 20. szám. Nyíregyháza ÍOOS. julius 16. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: postén vagy helyben házhoz hordva Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap sielleml résiét képező kaideménrek, a eierke«ztő ciime alatt kéretne* beküldeni. Hirdetési dijak: • 8, lap szétküldése tárgyában leendő feU,6- ' 'T/rZZ^* Ti TT' Minden négy..er ba .ib .ott peüt «,r , g y„e,i Egész évre 8 korona. Um l^ Jóba EUk kj ad ó_t ul aj d onos Bérmente lea levelek csak 1 8mert kexektíl köilése 10 fillér; USbb.tSri köilét cneteben 8 fii). Félévre 4 • könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . Lx, !.. „x x A nyilt-téri köilemények dija aoronkint 6i> fillér. - " (Janószky ház) intézendők. . k^ aí 0 k. C?. a. k. vi la s° 8 kÍTanfttr a « « Apró hirdeté.ek 10 „6^41 fil..minden további Negyed évre Egyes czára. ára gc fillér! illető költségére küldetnek visaia. 4 fii. Vastag betűvel a.edett kéteieresen ..irait Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító ét GrUnmandel Henrik és Társa állal Budapesten, Haatenstein e s Vogler irodajában Béctben, és Budapesten, valamint Németortiág és Sveicz fővárosaiban. A bástya, A vármegye tiltakozó közgyűlés 0. Kossuth Lajos nevezte el a vármegyéket az alkotmány bástyáinak. Ez EZ igazság a 67-es kiegyezés utáni évekbeu lassankint elhomályosult, kigúnyoltatott, s az a nemzedék, mely ennek az álmosító kornak az emlőin nevekedett föl, ósdinak, nevetségesnek látta a vármegyét, mint intézményt, anachronismusnak, a modern haladás gátjának, s bizouy nagyon közel voltunk hozzá, hogy nemzeti alkotmányunknak ezt a nagy erősséget egy tollvonás-al eltörüljük. „A közigazgatás államosítása" csaknem általános jelszóvá lett s még függetlenségi párti politikusok is akadtak, akiknek előre látását elhomályosította ez az áramlat, s akik a vármegyei szervezet fentartásának még politikai szűks /g°89égét sem látták már, úgy gondolkozván, hogy nem következhetik be többé olyan idő, midőn ezek az öreg vármegyék megint bástyái lehetnek az alkotmánynak. Pedig itne bekövetkezett s ezí.el együtt az óriási fordulat, is a közvéleményben, a vármegyei intézmény fentartásának fontossága és szükségessége iránt. Az elnapolt országgyűlés termeiből a nemzeti küzdelem a vármegyék falai közé vonta magát s itt áll szilárdat) kimozdithatlanul. * * * Szabolcsvárinegye közönsége e hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésében emelte föl tiltakozó szavát. Ez a tiltakozás igazán inpozáns volt! A vármegyei bizottmány tagjai csaknem teljes számban jelen voltak s a teljesen megtelt teremben nem volt egyetlenegy ellentétes érzés, egyetlenegy disszonáns hang, hogy az egyhangúlag hozott határozat ünnepiességét megzavarja. A ii Akáczfa strófák. (Költemények prózában.) I. As öreg útczaseprő. Ave Máriára kondúl az estharang s hangjának lágy zengését a néma esti szellő ölbekapja, viszi, ragadja tova, el, el a messzeségbe, fel a magasba s a rezgő hanghullámok végre is elenyésznek a semmiségbe .... a mindenségbe .... Csendes sóhajtással megremegnek az ákáczfák, szerelmes lágysággal borulnak t*gymásra a zöld lombok, integetnek egymásnak a nyilló fehér fürtös kicsi virágok és ha a néma epekedést nem érti meg a párjuk, elküldik bódító illatukat hozzá, hogy ringassáK szerelmes szendergésbe, borítsák kéjbe, gyönyörbe .... És az édes illat útra kelve balzsamossá teszi a léget, összesimulnak az emberpárok és attól az illattól rajongás, szerelem száll a szívbe, suttogás kel az ajkon s akiket az élet ezer baja, millió apró akadály távol tart egymástól, azoknak ajkáról az a szerény illat, meg az az áhítatos harangszó egy közős mély sóhajt csal ki, egy sóhajt, egy elrejtett vágyat, egy édes-bús ábrándot .... Az öreg útczaseprő egyhangú lassusaggal sepri az utcza szemetét. Szenvedés volt az egész elete. Dísztelen, öröm nélküli, ah, de hosszú nagyon hosszú utat járt meg, tövissel hintett utat és a meddig járta, haja őszbe csavarodott, kezei reszketőkké valtak — nincs is már más oltalma, csak az imádság. Ave Máriára kondul a harang s hangjának lágy zengését a néma esti szellő viszi, ragadja tova . . . Megáll a vén útczaseprő, leveszi kalapját, keresztet vet magára s míg homályba vesző, megtört alakja A közgyűlést szerdán d. e. 10 órakor nyitotta meg báró Feilitzsch Berthold főispr.n, kit a terembe való belépésekor zajosan megéljeneztek. A főispán ur kegyeletes szavakkal emlékezett meg mindenek előtt József főherczeg elhunytáról, színes jellemzéssel emelve ki az elhunyt főherczeg egyéniségének legfőbb-jellemvonását: erős magyar érzését, s ezután a következőleg folylatta : A mai gyűlés tárgysorozatán szerepel Ö Felsége a király bizalmából megalakult uj kormánynak leirata is, melyben hivatalos működésének megkezdéséről a törvényhatóságot értesiti. Nem képezi feladatomat, már már alkotmányválsággal fenyegető politikai helyzetét az országnak e helyt bővebben fejtegetni. D; kötelességemnek tartom a megyei önkormányzatot és a közigazgatás menetét érintő különleges megyei helyzetűnkkel, kapcsolatban az én személyemmel néhány szóban foglalkozni. Tudomására hozom a megye közönségének, hogy állásomat a kormány rendelkezésére bocsátottam. Minthogy azonban a kir. kormány előttem is ismételten hangsúlyozta, hogy kizárólagosan törvényeink keretén belül óhajt kormányozni és a válság mielőbbi alkotmányos megoldásán fáradni, vállalkoztam arra, hoaddig, mig a kormány lemondásom felett végleg határoz, a vármegye élén maradjak. A kormány ezen határozott kijelentésével szemben és minthogy én lőispáni m'llóságomat sohasem tekintettem kizárólag politikai bizalmi állásnak, hanem a politikai pártok (elé helyezkedve, alkotmányos szellemben gyakoroltam a törvényekb?n gyökerező jogaimat, jelenleg még nem látok arra okot fenforogni, hogy felmentésemet sürgessem. A megyei kormányzat élén eltöltött időben követett magatartásom talán fel is mmtene következő kijelentésem megtételétől, még is e rendkívül súlyos és válságos időben megnyugtatni kívánom a megye közönségét, a midőn kifejezést adok azon megmásíthatatlan elhatároszobor-mereven áll az utcza közepén — ősz hajával pajkos játékot űz a szellő — míg gépiesen suttogja . . . .üdvöz legy Mária, malaszttal teljes . . sokat szenvedett lelke olt jár az azúrkék égben, 'gondtalan ifjúságának idéjében . . . Akkor is Ave Máriára kondult a harang, midőn a viritó ákáczok illata két ajkat csókba forrasztott s midőn ő kél csókos ajakat két ütéssel holt-merevvé változtatta : a csábító legény és hűtlen feleségét . . . Aztán elvitték, sötét börtönbe vetették, nehez, örökös rabságra, a hol elhervad, elsorvad az élő, a hol meghalnak a szív reményei, vágyai és nem támadnak életre többé soha . . . Hogy a sivár, kietlen mult gyászmadarai: a sötét emlékek feltolulnak lelkében, nem veszi észre, hogy egy gyorsan száguldó kocsi feléje tart . . . A rúd lökéstől elkábulva az utcza porába roskad, s míg a megvadult lovak őrült vágtatásban rohannak rajta keresztül tova, — reszkető kezének utolsó mozdúlatával keresztet vetvén magára elhalóan rebegi: az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében, ámen . .. És a mit a sors csapásai alatt feljajduló szóval annyiszor kivánt: a halál észrevétlenül szállt le rája, hogy elvezesse lelkét abba a jobb hizába, a hol a virágok csak nyílnak, a hol nincs hervadás, a hol a »zív csak szeretni tud, gyűlölni nem ... A harang szavát a kis csengő csilíngelése váltja fel s a viritó ákáczok illata, meg az a csengő harangszó kísérik az öreg útczaseprő pihenni vágyó lelket a semmiségbe, a mindenségbe .... II. A t>atia. Leáldozoban van a nap, búcsúcsókját küldi vissza a véghatárról az égboltozatnak, amoda nyugaton tüzfenvbe gyújtva a szelid kéksegel . . . Szellő támad, szellő szálPá táj felett, csókdossa a a kelyhüket bezárt virágokat, altató dalt dúdol a fehér ákáczvirágoknak, — de nekik a halál néma érintése az. zásomnak, hogy eskümhöz hiven, csakis alkotmányunk és törvényeink értelmében és szellemében fogok eljárni és semmiféle törvénytelenség vagy erőszak végrehajtásában segédkezet nyújtani senkinek sem fogok. Sőt kijelentőin azt is, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között a törvényben biztosított rendkívüli jogaimmal élni hazafias aggodalmaim miatt nem tudnék. De viszont kérem a közönséget is, miszerint tanácskozásaiban és határozatainak m^ghozatalánal bölcs megfontolással a törvényesség leréről le nem lépni és engem addig, mig e helyen vagyok, nehéz, de tiszta hazafias érzéstől vezetett és a megye javára irányilott eljárásomban támogatni szíveskedjék. A közgyűlés a vármegye főispánjának hazafias kijelentéseit többször megujuló zajos éljenzéssel fogadta a főispán indítványára József főherczeg elhunyta felett érzett fájdalmas részvétét jegyzőkönyvében örökítette meg s erről az özvegy főherczegné ő fenségét feliraton értesíteni rendelte. Tárgyalás alá vétetett ezután báró Fejérváry (Jé/a leirata, melyben tudatja, hogy Ő felsége által miniszterelnökké neveztetett ki s értesiti a vármegyét a kormány megalakulásáról. A közgyűlés e leiratra a következő határozatot hozta : Szabolcsvármegye törvényhatósága a báró Fejérváry Géza miniszterelnöksége alatt megalakult korminynyal szemben, mely az országgyűlésnek királyi leiratlal történt elnapolása által elkövetett alkoUnányellenes cselekedetével a nemzeti akarat törvényes megnyilatkozását, nemzetünk jelen válságos napjaiban lehetetlenné tette és a mely az országgyűlés mindkét házában történt leszavaztatása daczára a helyén maradva, a nemzet kifejezett akarata ellenére tovább kormányozni, a nemzet közvagyona, jövedelmei felett, az országgyűlés egyenes tilalma daczára jogosulatlanul rendelkezni kíván : legnagyobb fokú bizalmatlanságát nyilvanitja és ezen alkotmány ellenes kormány tovább működésé ellen baSzerelmes lágysággal borulnak egymásra a zöld lombok, egymásnak integetnek a nyillo feher fürtös kicsi virágok, egész lányük lágy odaadást, reménytelen szerelmet mutat . . . Aztán belelehelik illatukkal szűzi lelküket a légbe — kinos szerelmük megértetlenül maradt — idegen nekik a hang, a vágy, a mit titkos imádójuk a déli szellő suttog s ők hullnak csendesen, megtörten le . . . De a langy fuvalom holt kedvesét nem hagyja olt, viszi magával fárasztó vándorutjára, örökös bolyongásába . . . Olyan volt a baba, mint egy kis ákaezvirág a faóriás milliónyi virága közt, — egy kis filigrán remekmű, melyet nem féltenek az elveszéstől, mert nem ismeri belső értékét senki . . . Kis ezukrász lány volt, mindenkinek adott egyformán édes süteményt, jó szót és mindenki arra vágyott, a miben egyedül fukarkodott, a mit csak egy számára tartogatott: édes csókra . . . Mézédes, szerelmes szavakat sultogtak fülébe, hogy letéphessék mint a rozsát s ha elhervadt, eldobják, mint a rózsát . . . Utóljara is belefáradt az örökös küzdelembe s most ott van szülőváros iban a repülni vágyó fáradt kis madár anyja puha feszkében, a hol minden, minden gyermekkori ismerőse a hol nem a hallgatag, szomorú, szárnyaszeget madár, de a dalos pacsirta ismét . . . Csak néha száll rá a kinos bánat, vágyakozó szomorúság . . . .Istenem nyújts vigasztalást, adj tavaszderüt sötétlő egemre, vagy végy migadhoz . . .* És ott látja magát ismét a régi társaságban mézédes, szerelmes szavak suttogása hallik fülébe, csábítás, igeret, hazug eskü .* . . Mosolyra nyillik ajka, tüz ragyog szemében . . . .Visszamegyek oda! . . .* | f 1 inájus 1-től lrodamat ^ saját házamba Eállaí-UtCZa 27- SZ. alá vittem át. Elvállalok minden mérnöki m. földméréseket, tagositásokat, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat és ek készítését. oki. mérnök.
