Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

XX VI. évfolyam. 13. szám. INyiregyháza 1005. márczius 19. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A J*P «eHemI részét képező kflldeinénj-ek, postán vagy helyben házhoz hordva : lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * 8zerkt

í"

t5 czlme alatt k"

etn

e* bekaldeni. Hirdetési dijak: Minden négyaier hasábzott petit nor epTsioi i Közévre 8 korona, lambísoh Jóba Elek kiadó-tulaidonos f

0£

raaut?r"

,

ei

len leTel6

k "

ak i,mert keiekt5

1 közlése 10 fillér; t3bb«i5ri kfalés eseteucn S 611. Félévre 4 , köny vnvoindájához isko.,-utcza 8. száui , wx , . t t ... . A n^lt-tíri köx'emények .hj> soronkint öli fillér. „ " „ ' •/TA i.i.i. j.i A kéziratok csak vilasos ktranatra s az Apró hirdetések 10 sióig-l • Sl.. min. k-n további sic Ma.......) i) (Janoszky haz) intezendok. ' • •--• • - • Negyed évre ;Iletö kaluégére küldetnek vissz*. 1 fii. Vastag butival aíjdeit kéuier.tsen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk reszere a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ú szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát. Altalános Tudósító és Grünmandel Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein PS Vogler irodájában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaib A magyar szó, Nyíregyháza város közéletének ez a legnevezetesebb és mindig aktuális kérdése megint kopogtat a fórum előtt. A Nádasy-féle lázadás óta — a nagy és | méltó felháborodás nyomában valamiféle elcsiiggedés szállotta meg azokat a férfiakat, akik előre fejlődésünknek ebben a legnevezetesebb munkájában odáig lelkesen vettek részt Most a gazdaközönség sorából történik a megmozdulás. Paulusz Mártou s vele gazdaközönségünk legeleje indítványt adtak be az ág. hitvallású evangelikus egyház ' képviseletéhez, a magyar nyelvnek a templomi istenitisztelet kiszolgálásánál való érvényesülése, jobban mondva térfoglalása érdekében. Lapunknak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja azt hiszszük eléggé ismeretes arra, hogy szinte felesleges hangoztatnunk, hogy a legkisebb el re lépést is, mely a nagy czél felé — ha csak egy vonalnyira is előbbre visz, nagy örömmel üdvözöljük. Az indítványt, melyet ma délelőtti gyűlésében tárgyal az egyházi képviselet, közöljük a következőkben: Nagytiszteletü és tekintetes egyházi Kép viselötestület! Szeretett városunkban a magyarosodás, a magyar nyelv elsajátítása örvendetes módon halad előre. Gyermekeink az iskolákban nemcsak az iskolai tantárgyakat, hanem a magyar nyelvet is tökéletesen megtanulják; még azok is, akik talán egy szót se tudnak magyarul akkor, amikor az iskolába kerülnek. k Dl U Mióta azonban az iskolai tauitás nyelve teljesen magyar, azóta az iskolából kikerülő gyermekek legnagyobb ré?zben tótul sem írni, sem olvasni, sem éuekelni nem tudnak. Nem ismerik tót nyelvű egyházi énekeinket, sót nagyrészük a tót nyelvű istenitiszteleter az egyházi beszédeket és imákat sem érti meg. Legalább nem olyan tökéletesen, ahogy ez az istenitisztelet bensőségéhez, a vallásos áhítathoz szükséges volna. Ennek az állapotnak a fiatalabb nemzedékre a vallásosság ^empontjából felette hátrányos volta minden komolyan gondolkozni tudó evangelikus hitsorsosunk előtt ismeretes. Szükséges tehát arról gondoskodnunk, hogy enuek a fiatalabb nemzedéknek vallásos és egyházi igényei valamely olyan módon nyerjenek kíelég-tést, amely alkalmas arra, hogy az istenitiszteletet teljes mivoltában megértsék és ennek megfelelő buzgósággal megbecsüljék. Vagyis gondoskodni kell olyan magyar nyelvű istenitisztelet tartásáról, amely lényegében és külső formájában is megfeleljen a jelenlegi tót nyelvű istenitiszteleteknek. Tartatnak ugyuti^ézidő szeriut is magyar nyelvű istentiszteletek. Ámde azok, míg egyrészt a tót nyelvű szertartásokkal nem azonosak, addig másrészt olyan időben — délelőtt 11 órakor — tartatnak, hogy azokat a tauyai lakosok nem látogathatják s ezenfelül minthogy azoknak rendes közönsége is más, a legtöbben szerénykedésből sem vesznek részt azokon. Ilyen körülmények között leghelyesebb és egyedüli megoldási mól az, hogy havonként egy vasárnapon, a húsvét és pünköst ünnepek 1905 március 15. Alltatok c már egekbe nyúló Felhőkkel küzdő, büszke szirttetőn ! Hol kékebb az ég s tisztább levegő Dagasztja keblünk üdén, éltetőn ? Körülfog fennkölt gondolatvilág. Szivünk melyebben, tisztábban érez, Mintha a lelek közelebb volna Naphoz, csillaghoz, örök istenéhez . . Ugy érzek én e szentelt ünnepen, A köznapi port lerázza lelkem Az emlékezet merész röptivel Szállok, repülök, felemelkedem . . Megnő, kitágul lenn a láthatár, Messze lát szemem . . időbe . . térbe . Egy félországot . . négy évszázadot . . Míg elvész a kéklő messzeségbe. Látok — Mohácsig . . Látom Budát is. — Ozmán kézen Mátyás palotája - Körültök széles, tágas rónaság. Szántóföld talán ? Tán eke járja ? Nem. Inkáb harctér. Harctér . . temető . Kelettük lelkem elborulva száll . . Jeltelen sírok . . letört lobogók . . Üszkös házak közt a halál kaszál. Látok szerteszét tábori népet. Ide hallik bús tárogatójuk . . . . Áldatlan tusa . . elveszett csaták . . Igy zokog a dal, igy zokog róluk . . Majténynál csend lett . . Rákóczy elment ^fol vannak régi, derék vezéri ? . . Magyar szabadság lelkes bajnoki. Hol van Bercsényi ? . . Hol Bezerédj ? . . Elhal a nóta . . Pusztaságot látok . . Haláltusában vonaglik a hon . . Síri csend ül bércen völgyeken . . A nemzet felett síri nyugalom . . . . . De hallga, mi nesz ? . . Alattam a szírt Mintha mozdulna. Megremeg a táj . . Talpra magyarok 1 Rajta ! Rajta fel' Álom volt a csend ' Álom . . nem halál ! Március van im ! Rügyező tavasz. Az idők telje elkövetkezett ! Hallj atok-é Petőfi szavát? Mint riasztja az alvó nemzetet . . . Alkotmányunknak, szabadságunknak Pünkösd-ünnepe ez a mai nap, Égő tűzrtyelvek beszélnek hozzánk . . Kossuth hívogat katonáinak. Áldott légy te nap ! Áldott ujhodás ! A polgárjogért köszöntelek én ! Áldott te üde friss hullámverés Nagy Magyarország uj történeten ? Te benned öltött testet az álom . . Te benned vált valóra a remény. Mit századokik őrizett, ápolt Egy elnyomott nép szíve rejtekén ! Mi is hirdetjük szent eszményidet. Szabadságért élünk. Élünk, vagy halunk. Ezért küzködünk, . . ezért dolgozunk . . Ezért áldozzuk éjünk, nappalunk ! A nagy munka nincs még befejezve . . Sok balsiker uj küzdelemre int. Aknamunkával hányszor nyűgözik Szent törekvésünk öinin véreink! vas. ruapját, valamint karácsony és újév üuuepnapjait, amennyiben azok vasárnapra esnek, kivéve, a jelenlegi tót nyelvű istenitisztelet helyett, de ugyanazon szertartással, magyar nyelvű istenitiszlelet tartassék. Meg vagyunk győződve arról, hogy azou bitsor»osaiuk, akik a tót nyelvű istenitisztelethez ragaszkodnak, szintén belátják ezen csekély változtatás szükséges voltát és lesz bennük annyi jóakarat a magyar nyelvet jobban értő hitsorsosaik irányában, hogy az évenkénti 52 vasárnapból 10 vasárnap délelóttjét átengedik. Mert lehetetlen be nem látui azt, hogy erre gyermekeink és általábau a fiatalabb nemzedék vallásossága érdekében immár elengedhetetlen szükség vau. Mindezek alapján indítványozzuk, hatarozza el a nagytiszteletü és tekintetes Képviselőtestület, hogy ezután, illetve az 1906. évi január hó 1-től kezdve minden hónap első vasárnapján, kivéve, ha erre a napra újév, húsvét, pünköst vagy karácsony ünnepe esik — a jelenlegi tót nyelvű istenitisztelet helyett ugyanolyan szertartással magyar nyelvű istenitis/.telet tartassék. Szabolcsvármegye selyemtenyésztése. Folytatás és vége. Dombrád községben ez idén egy tenyésztővel kevesebb volt mint a mult évben, mégis a gubótermés nagyobb, az átlagos kereset pedig 14 koronáról '21 koronára emelkedett. Legmagasabb keresete egy tenyésztőnek 32 korona volt. A lakosság, különösen annak szegényebb része, nagy hajlandóságot mutat ugyan a selyemtenyésztés iránt, de sajnos a tenyésztők számát mindaddig nem növelhetjük, mig a község megfelelő szederfaállománnyal nem fog rendelkezni. A legmelegebben kérjük tehát a t. előljáróságol, már csak saját községe szegényeinek érdekében is, karolja fel a szederÓh ! küld le hozzánk márciusi nap Átható, gyújtó, fényes szellemed A kik nem értik az idők szavát. Hogy azok is mind-mind megtérjenek ' .ló egyetértést hozz a magyarra. Ihless önzetlen honszerelemre . . . . Ha mindannyian összefogózunk, Nincs szükségünk más segedelemre ' Mi remélünk rgy boldogabb jövőt. Melyben független, szabad lesz hazánk ! Vezess bennünket márciusi nap ! Az ég hatalmát áraszd mireánk ! Had vívhassuk ki harci lobogónk Zengzetes nyelvünk ősi jogkörét! Szakadjon le végre yállainkrót, Az Istenverte osztrák kötelék ' Legyünk szabadok és függetlenek, Mint Mátyás alatt . . Mint Mohács előtt . . Óh ! Küldj le reánk magyarok istene ! Küldj márciusi ifjú tetterőt! ! Dr. Szabó László. Asszonyi szeszély. Irta: Nyiri Zoltán. Nagyon szerelmes voltam akkor. Szerelmes a szép Elzába. Annyira az, hogyha akkor kezembe nem kerül egy latin bölcs könyve, vigasztalhatatlan lettem volna. Mert hisz a nagy t=alódás, mely a nagy szerelem nyomában jár, engem sem került ki s kétségbeesett. Ekkor került egy lat in bölcs könyve a kezembe s különösen ez a mondása ragadta meg figyelmemet: — A nő csalárdsága sohse ingassa meg a férfi hitét a szerelemben. Mert van igaz szerelem, csak nem minden asszony igaz. Az a férfi, ki ilyen csalfa nőnek jutott közelébe, az a férfi ne e=-en ketségbe. Csalódása nyereség neki a jövőre s a jelenre vigasztalás: ezen Mérnöki iroda. íreffvházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizszaházában. Elvállal mindmiféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, liíd, vasúti, vízépítési muukálatokat és épület tervezéseket. NAGY ELEK okleveles mérnök Ny bályozó társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd ur