Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-05 / 10. szám

N Y I R V I D E K 3 toltak, addig a munkásokat a gazdaság élelmezte körülbelől annyi értékű élelmi szerrel, hogy azt felszámítva csak arra az eredményre jutunk, hogy ezeknek az aratási munkája sem kerül kevesebbe, hanem talán még többe. De hogy az aratás és hordás feltétlenül több ideig tartott, mint azon gazdaságokban, ahol nem kaptak élelmezési, az egészen bizonyos. A munkások keresete tehát körülbelül egyforma lehetett, mert akik inagok élelmezték magokat, az aratás ideje alatt annyi értékű eleséget valószínűleg elfogyasztottak, mint amennyivel több részt kaplak, mig a másik mód szeiint dolgozóknak az eleségre femrai kiadásuk nem lévén, hihetőleg megmaradt a részből ugyanannyi terményük. Kerestek tehát a munkások a békési terméshez arányosítva: 1200 négyzetöles holdankint á 715 kg.-os termést számítva, a terménynek az árát q-ként IC kor.-ás egységált véve alapul, 1 I kor. 44 fillért. Learatott minden pár munkás 16 holdat, tehát az aratási munkaidő alatt a keresetük pénzértékben kitesz 183 kor. 1 fillér összeget. Ezen összegből a marok szedőjének kiadott 35—40 koronái, tehát maradt neki a saját keresménye fejében 143 04—148'04 korona, ami ha mindjárt egy hónapi időt számítunk is, mégis többre jön ki, mint napi 5 K keresel. Ez a részes munkának az eredménye, a mit a békésniegyei gazda még sem sajnált, mert az érdeke a munkáséval azonos volt. A munkás is tudta ezt és ugy ahogy, igyekezett is a dolgát úgy végezni, hogy sem az urasági, sem a részül jutó, tehát saját termésében kárt ne okozzon, ami sokszor nagyon is számottevő cselekmény. Kapta ezen keresetén kivül még a szalmát, polyvát és töreket is, ami azon az alapon, hogy azt az aratótól nem mindig lehet 10 koronáért megváltani, ily összegre biztosan felszámitható. Lássuk most mit kereshet az arató a legjobb körülmények között, ha az aratási munkát készpénzért fogja végezni. Ha ezt holdszámra leszi, akkor azért nem kérhet el semmi esetre sem többet, mint kis holdanként 8 koronát. Ennyinél többet a számító gazda már csak azért sem (izet, mert ilyen munkadíjért meg csak nem is tótokai, hanem a legjobb vasmegyei munkásokkal köthet szerződést, akik jól, szorgalmasan és minden okoskodás vagy feleselgetés nélkül végzik a munkájukat. Hozzá még egyetlen munkáshoz sincs egy szava sem, azoknak az élelmezés're semmi gondja, mert hiszen arra való a „pajtamester" vállalkozo, hogy a/, emberei között tartson rendet és azoknak mindenféle ü^yél végezze, a gazda csak a földek területéi méri fel és ahány holdat learattak, azért fíze'. Tehát 8 koronás ár mellett majd ha nagyon megszorítja magát, le fog aratni 20 holdat Ezért kapni fog: 160 koronát, amelyből ha kiad a félrészesének 35—40 koronát, neki maradni fog 120 — 125 koronája. Mondjuk, hogy ezen mód szerint való aratás löbb időt nem vett igénybe mint 20 munkanapot, de a 20 munkanaphoz jár 24 naptári nap, tehát az előbb számilott 30 napból már csak C napja marad fent, tud-e ezen 6 nap alatt annyit keresni, hogy a különbözetet tevő 20 koronát megkeresse ? Határozottan mondhatom, hogy nem, inert a hat napból egy az áldomás és szetosztozkodás, egy az uj munkakeresés, egy az ahhoz való készülődésre biztosan elpocsékolódik, három nap alatt pedig annyi pénzt keresni sehogy sem lehet hordási vagy cséplési munkával, ami az aratásnak a rendes folytatása. Azonkívül még hiányzik a szalmája is, amelyet ha pénzen kell beszereznie, biztosan nem tud annyiért megvenni, mint a mennyit keresett a 3—4 nap alatt. Tehát a pénzért való aratással ily módon több keresetre nem tehet szert. Lássuk most, hogy más módon való díjazás mellett mit kereshet ? Napszámért nem hiszem, hogy kaphasson aratást! De meg talán ő sem vállalná azt el, a gazda nem adhathatja ki a termésének a learatását ily módon, mert akkor nem győzi meg magát felügyelővel, gyakorlott hegymászónak de az én sík talajhoz, nyíri homokhoz szokott lábaimnak — az én kényeskedő tüdőmnek szokatlan gymnastika! Kgy óra alatt mégis fonti voltunk. Hűvös szellő fújdogált a tetőn : mélázva alltam meg a kicsiny roskatag kápolna kökeres/.tje elölt, melyre annyiszor tekintettem fel bentről emésztő vágygyal: Meggyógyulok-e annyira, hogy feljuthatok oda? S íme! Itt álok, s szemem könnybe lábad: Keresztre feszitett Istenkép itt s Te ott fenn a felhők felett mindnyájunk közös Atyja — légy áldott, a miért itt álluk! Kék tenger áradata vesz körül .-sugaras csillogás ott a habokon emitt már fátyolos árny, — tiszta aether, kék rezgésében fény s derii. mérhetetlen messzeségen át eljutok e oda is. hová lelkem minden képességével vágyódom: haza! Hol nincs kék tenger, csak sivár szürke por — de a hol a/, otthon a haza van — s kedveseim várnak s/.iwszakadva ? Zöldelö olajfákkal övezve lenn Lussingrande bájos képe, túl rajta a tenger; s a tengerentúl?—- Hófelhök hóvihar — hová lettetek? Tündöklő kristály fényességben emelkedik ott a Vellebit: a már lemenőbe ha jló nap rózsaszínű fénybe vonta a frissen hullott havat a bérezormokon, mint egy költemény örökszépen csengő refrainje olyan ilt ez a Vellebit — szüntelen visszatérek hozzá. Tündéri látvány : közvetlenül a tenger mellett emelkedve — a folyton felszálló vízpára tömege kölcsönzi neki e mesebeli kristályos fényt. Délibáb csalóka káprázata-e, hogy c fehér s halvány-rózsaszínű csillogásból tornyok s boltíves kupolák emelkednok ki egyszerre ? — Nem ez valósiig Arbe az ; a levegő oly tiszta, hogy mintha közvetlenül a hegység lábainál terülne el — pedig messze van még oda a hasonnevű sziget cz ódon. romantikus vámsat látjuk csillogó fehérségében — mintha az Ezeregyéj mesevilága elevenedett volna meg szemeink előtt. Bármilyen szép is hegytetőn járni — távol s túl az emberi szenvedélyeken egyszer mégis le kell szállni róla — visszatérni a földre. es munkással és valószínű, hogy az tovább megtartana mint amennyi ideig kár nélkül megtartani szabad. A munkás meg azért nem vállaihalja, mert az időjárás vegeit csak ritkán számíthatnának neki egész napot heverésért pedig nem szoktak fizetni. Hogy is tudna például a munkás és munkaadó megegyezni az esetben, ha esle a napszálla alkalmával, még széjel Iívó, vagy éppen felkötetlen kévéje lenne ? Olt hagyná azt uiasnapig? Vagy olt a helyszínen kötnének annak az elvégzésére uj alkut ? Ez nagyon sok vita és kellemetlenségre Siolgiltatna okot! Feltéve azonban, de meg neui engedve, hogy ez napszámban lenne valamelyik gazdasagban végezve, akkor a következőkép gondolom a számítást felállítva. A gazdának az érdeke azt kívánja, hogy legkésőbb 20 munkanap alatt az aratásával végezzen. Ezt aztan ha urasan togja fizetni, ad az egész részesnek 6, a félrészesnek pedig 3 korona napibért, lesz tehát a keresej ép annyi mint az előbbi számításnál is kitűnt, a/.az 120 korona, de a szalma, polyva slb. ez esetben is hiányozni fog. Azonban sem napszámban, sem holdszámra ilyen díjazásban nem fog részesülni, mert az araló gépek fognak azon legtöbbet segíteni, hogy az aratás annyiba ne kerüljön. Mosl, amikor av.t latjuk, hogy a munkások ezen okoskodása az ő részökre nern hasznos, nézzük azt vájjon a gazdákra nézve származik-e ebből haszon ? Bizonyára nem származik! Mert a részes munkánál minden esetre arra fog a munkás vigyázni, hogy a gazdával egyező érdekét érvényre juttassa. A pénzért való aratásnál már megszűnt a közös érdek, tehát a munkás jóakarata is annak tisztességétől lügg. Már pedig nemcsak ők. hanem mások is nagyon sokan avval a jelszó val élnek, „pénz beszél, kutya ugat" és nincsenek tekintettel arra, hogy mily módon, hanem igenis minél hamarább tudják a pénzt megkeresni. Ez állal n m ritkán olyan károkat okoznak, amelyeknek a következményeit, előre még csak el sem lehet képzelni. Ha pedig napszámban végeznék az aralási munkát, akkor meg azon lennének, hogy az aratás minél tovább tartson és ezáltal minél löbb keresethez jussanak, mi ismét csak a gazda zsebére töriénik a sok napszám fizetésével épp ugy, mint azon káiral, ami az elkésett aratásoknál nem éppen megvetendő összeget szokott kitenni. Nagyon rosszul cselekedtek tehát azok az apostolok, akiket inkább a kolompos szóval szokás emlegetni, amikor a munkásokat ilyen elhatározásba hajlották. Ugylátszik nem számítoltak arra, hogy mielőtt az ilyen szerződesbe belemenne az ugyis sok bajokkal küzködő gazda, számítást tesz, hogy ez újfajta munkabérnek mi az előnye és hátránya. Nem hiszem, hogy a békésmegyei munkással szemben egy gazda is rosszakaratú lenne, de azl sem hiszem egyről sem, hogy önmagának egy is egy csomó kárt és ugyanannyi kellemetlenséget szerezzen csak azérl, mert a kolompos uraknak talán kevesebb gondot ad a tagdíjak beszedése, ha azok pénzért dolgoznak, de csak a nyári hónapokban, ezt pedig nagyon jó lesz megjegyezni. Elhiszem én azt szentül, hogy abból a 7—8 q. keres tből nem lelik a munkás embernek lagos szám csizma, az asszonyok és leányoknak pedig perkai szoknia és selyem viganóra, de biztosan megadja a leire való kenyerei, sőt még lehet is belőle egy ködmönre valót minden évben elcsípni, amire pedig esik 8—10 évben lesz szükség, hogy megujitsuk. Nagyon rossz útra tértek azok, akik a munkás népet ezen az úton akarják boldogítani, így az egyesülésük nem lesz czelhoz vezető ! A czií'rálkodást hagyják egy kicsit abban, legyenek úgy, mint az öreg békésniegyei munkások és csiládjaik lettek, akik a rőlös árust soha sem ismerték, mert mig a férfi népség az egesz országban szétoszlott a télen végezhető munkákkal keresetre szert tenni, addig az asszonynépség megfonta, szőtte az egész család fehér ruháját, ami ha egy kicsit durva szálú volt is, de évtizedeken át fedte az erős lestben lakó őszinte munkás szívet I Tenyész állat kiállítás. A Kis várda-Vidéki Gazdakör márczius hó 12. és 13-án Kisvárdán Reiznian Hennán úr vasúti állomás mellett fekvő gazdasági majorjában vásári czéllal és díjazással összekötött tenyész állat kiállítást rendez. A vásári czéllal rendezendő kiállítást figyelmébe ajánljuk ugy a magán birtokosok, mint különösen a községeknek, mert itt alkalmuk lesz arra, hogy a szükséges tenyészapa állatokat az alább felsorolt kiváló tenyészetekből saj.it választások után s a m. kir. állattenyésztési ker. Felügyelőségek támogatásával több fel évi részletfizetés mellett előnyösen szerezhessék be. A kiállítás és vásár márczius 12-én fél 10 órakor nyílik meg s másnap 13-án d. e. 12 óráig tart, az első nap megvásárolt apaallatok amennyiben tulajdonosaik d. u. 3 óráig eladásaikat bejelentenék es a kiállítási irodában leszámollak, még ugyanaznap d. u. 3 órakor átvehetők és elvihetők, a második nap vásárolt ailatok azonban csak 13-án délben 12 órakor a kiállítás zárta ulán hajt hatók el. Községi megbízottak állal a hivatalos pecsét elhozandó. A kiálitandó allatok márczius 11-én <1. u. 4 óráig a kijelölt helyiségekben okvetlen elhelyezendök. \ kiállítás ugy a kiállítandó ál'atok számaranya, mint a látványosság tekintetéből is megnézésre érde ie s A kiállításon a következő tenyészetek lesznek képviselve és bemutalva : Gr. Dessewlfy Dénes 2 éves S, 3 éves I. Csorvásy Miklós 2 eves 1. Haás Ignácz 2 éves 4, 3 éves 1. Jarmy Andor 2 eves 6, 3 éves 1. Jánuy Imre 1 éves 4, 2 éves 12. Jármy Márton 2 éves 3. Jármy Miklós 2 éves 3. Jászóváry Prépostság 2 éves C, 3 éves 3. Klár Sándor 1 éves 1*) 2 éves 2*) 3 éves l'). Kubinyi István 2 éves 2. Nozdroviczky György 2 éves 8, 3 éves I. Reizmann Hermán 2 éves 14*), 16, 3 éves 8, idősebb 1. Stern János 2 éves 2. Szalánczy Bertalan 2 éves 8, idősebb 1. Ifj. Szalánczy Ferencz 2 éves 5. Tólh Miklós 2 éves 6. Br Vécsey László 1 eves 4, 2 éves 4, 3 éves 4. Zoltán Sándor 1 éves 2*). "sszesen 143 bika, ebből a *)-al jegyzett 20 drb. nyugati, a többi 123 drb magyar fajta. Il-ik nap d. e. 9 órakor" Kisgazdak altal kiállított 1. 2. es 3 eves üszők díjazása. A kiállítás területére csak szeuielyenkint 40 filléres jegygyei lehet belépni. Az allatok gondozói és kísérői díjmentes jegyet kapnak. A jegyek láthatóan viselendők. A kiállítás helyén alkalmas s több vendéglő all a közönség rendelkezésére. Bővebb felvilágosítások kerhetúk s szobák márcz. :->-ig előre rendelhetők a kiáll. biz. elnökségénél Komoró u. p. Fenyes-Lilke. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. MEGHÍVÁS. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület Razsó Imre magyaróvári gazdasági akadémiai tanár szíves közreműködésével „a műtrágya es annak haszualatá'-ról Nyíregyházán a városháza nagytermében márczius hó 8-án d. e. 1 -10 órakor és Kisvárdán az allami fiúiskola tantermében márczius hó !i-én d. e. 1 .10 orakor szakelőadást rendez, melyek úgy a nagy-, uiint kisgazdák, valamint az összes érdeklődök tisztelettel meghivatnak. Kell Nyíregyházán, 1905. febr. hó 29. Szikszay Sándor, GrófVayTibor, e. titkár. e. elnök. ÚJDONSÁGOK. — Márczius 15, Nyíregyháza varos közönsége mini minden évben, úgy az idén is kegyeletes módon megünnepli a máczius 15-ikét. Az ünnepély d. u. 3 orakor lesz megtartva a városháza udvarán, kedvezőtlen idő esetén a Korona-szállo dísztermében. Az ünnepélyt M á j e rs z k y Béla vámsunk polgármestere fogja megnyitni. Az alkalmi beszédet dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkész mondja el. Szavalni il>. Szabó László ügyvéd fog. Az ünnepély a szokáshoz híven a dalárda közreműködésével lesz, esle pedig fél S orakor, közvacsorára gyűlnek ös?ze a Korona-szálló díszlermébeu — A Nyíregyházi Templom-Egyesület. A múlt év folyamán a helybeli ág. h. ev. egyház tanácsa megbízta Paulik János lelkész urat, es ő általa felkérte Májerszky Beláné úrnőt, ind tsau.ik mozgalmat a hívek között a templom be só renoválása ügyében. Amennyiben e kérdés megoldása napról napra égetőbbé válik, a Paulik János úr felhívására a múlt év deczemberében lefolyt értekezleten is élénk visszhangra talált. A jelen volt hölgyek és urak nagy lelkesedéssel kimondottak, hogy az egyházi élet bensfísegénck erősítésére és közelebb a templom belső renoválására, az orgona,a padok, az oltár kicserélésére állandó egyletei alakítanak, s ebbe az egyesülésbe belevonják az egyház tagokat minél nagyobb számban. Ez az értekezlet Májerszky Béláné úrnő es Paulik János úr elnöklete alatt egy bizottságot nyomban kiküldött, hogy e Templom Egyesületnek alapszabályai! dolgozzák ki. A bizoltsag február hó lolyamán elkészült munkálataival, s a múlt vasárnapra összehívóit nagybizottság elé terjesztette az alapszabályokra vonatkozó javaslatát. A gyűlésen nagy számmal jelentek meg az egyház hívei, hölgyek és urak egyaránt. Jelen vollak Májerszky Beláné úrnő és Paulik János úr elnöklete alall Imre Jánosné, Paulik Jánosné, Bírzó Jánosné, Hibján Dánielné, Palicz Lajosné, l'alicz Jánosné, Huhmann Andorné, Zsák Endréné, Konlhy Gyuláné, Nóvák tíyuláné, Kubassy Artűrué, Szopkó Alfrédné, Gyurcsán Ferenczné, Hibján Lajosné, Andrássy Béláné, dr. Vietórisz Józsefné, Gáspárné Bölcsházi Vilma, Dietz Sándorné, Gsengery Gyuláné, Báth íry Istvánná úrnők, — Palicz Juliska és Erzsike úrleányok, — Májerszky Béla, LeíTler Sámuel, dr. Trajtler Soma, lluray Sámuel, Balla Jenő, dr. l'rok Gyula, E^tók Károly, Szkubán Mihály, Barta Mihály, Styevó An.hás, b'ajcsik Dániel. Fábiái{József, l'ovazsanyecz József, Magyar József, Jarkó János, Styevó János, Vilál András. E nagybizottság jóváhagyta a kuü'dőtt bizottság munkálatát, megállapította az alapszabályokat, melyeket az egyház lanácsa elé terjeszt megerősítés végett. E szerint a Templom-Egylet alapító tagjai lehelnek azok, kik egyszersmindenkorra 50 koronái fizetnek, rendes tagjai évenként 3 koronát fizetnek, még pedig 3 részleiben, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor, párlolo tagjai letszésszerinti adománynyal. Az egylel evenként márczius 25-iken, a templom alapköve letételének évfordulóján közgyűlést lart, melyen megvalósítja lisztviselőit. Az egylet jövedelmei esetleg r- n ezendó mulatságok is fogják tmelni. A közhangulat határozott jelét adla, hogy a Templom-Egylet eszméje megérett. Az egyház minden rétegében lelkesedéssel fogadják, a mi bizios jele a sikernek. — Tanyai téli vizsgák Az ág. hitv. evang. tanyai iskolákban az elmúlt héten tartattak meg a szokásos félévi iskolalátogatók, amelyek egy-egy kis vizsgáknak felelnek meg. Az iskolalátogatásokon az iskolaszék elnökségen kivül megjelent dr. Vilt György kir. tanfelügyelő, az iskolakat segelyező város képviseletében Balla Jenő közig, tanácsos, továbbá a szülők es inas érdeklődők ra/y számmal, közlük Csengery Kálmán és Csengery Gj}nla, akik ezidén is csaknem valamennyi viz.-gan jelen vollak. A megjelentek örvendetesen tapasztalták a felmutatott kiváló eredményeket és pedig nemcsak a tanulmányokban, hanem a magyar nyelv elsajátításában eléri nagy haladásokat is. Általában tapasztalták, hogy a tanyai fiatal és képzett tanítói karnál a tanyai tankötelesek oktatása a legjoba kezekben van. — A Galánli'y család A lapok legkóíelebbi számában GalánlYy Sándor városunk szülöttjének miniszteri tanácsossá előléptetése közöltelvén, mindenkinek feltűnt, hogy a miniszteri tnnV?os ,Gi '< fi- vau