Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-05 / 10. szám

\XH. évfolynm. ÍO. Kzáin. rVyircpryhliza. lOOCí. márcziuN C*. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. ^ Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Elolizetési feltétttlek: postön vagy helyben házhoz hordva : Egésx évre 8 korona. Fél évre 4. Negyed évre.. , . i Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jjnószky haz) nuez.endők. A lap Hzellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czirne alatt kéretne* beküldeni. Hirdetési dijak: Kiteli- levelek csak ionért ke,éWI | A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig4 1 fii.,minden további bzó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költ.égére küldetnek vissza. Hirdetések cliu

b-„.balnak lapunk részere a K.ado-Invata.ban (II. kerület iskola-utcza 8-.k szám); továbbá: Goldbergcr A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító és GrUnmanucl H

c"

rik es lársa alt

;'' Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A: ön illó vámterület és vármegyénk mesö* gazdasága,*) Azon eszmék között, melyek társadalmunk gondolkozását, érdeklődését foglalkoztatják, Magyarország önálló vámlerületenek eszméje mar j . idó óta épen uetn k esi nyelhető mértékben előtérben áll. Önálló érdekeinknek, jobban megfelelő vámtarifa »z eddigi vámkülfuldd••! szembea egyrészt, a vamsorompók felállítása az eddig vamkülfóldet nem képezó Ausztriával szemben mászrészt: ebbeu a dolog léuyege. A lelkes próféták agitáczíoját hamarosan követte .nyomon a siker s mar a legutolsó választások eiótt is ama bizonyos várva-várt jobb kor és az ónálló vámterület azonos fogalommá vált. A választások azután egészen aktuálissi is tették az ügyet. Ma már bátran konstatálhatni róla, hogy a legidőszerűbb és a legéletbevágcbo kérdés létére, ü>m esik foglalkoztatja hanem valósággal lefoglalva tartja az elméket a nélkül, hogy ebbeu jelentőségének túlbecsülése rejlene. Ezúttal csak különösen a mi legszorosabb vidékünkkel kapcsolatosan óhajtanék róla egyet-mást elmondani, hozzátéve természetesen azt is, hogy csakis a gazdasági szempontok mérlegelésével, a minek külön való megjegyzése annyival inkább szükséges, mert különben a dolgot egyszerűen gazdasági kérdésnek minősíteni egyáltalában nem volna helyes, lévén a politikai oldala legalább auynyira előtérben Azon kérdés tárgyalá-.a, hogy váljon tnilyeu lesz a mi legszorosibi vidékünknek hely zete, gazdasági viszonyainknak alakulása, szemben az önálló vámterülettel, azt hiszem jogosultsággal kétségtelenül bir s ezt nem fogja tagadásba venni seuivi Hiszen nem a lokális érdekeknek az egyetemes nemzeti érdekkel való szembeállításáról van szó, a mi országos ügynél ne ncsak hibás, dj büaos manipuláczio, hanem egyszerűen arról, hogy számba vegyük, tisztába hozzuk, hű-n mérlegeljük, az előbbieket is. Ezt pedig nem csak lehet, hanem kell is tennünk, különösen akkor, a mikor e számbavétel eredményében hasznos kiábrándítás, a túlcsigázott várakozásoknak, a vérmes reményeknek reális alapra való visszavezetése rejlik. Mert nem tagadhatom — legalább nálunk, a mi vidékünkön — miután az önálló vámterülettel kapcsolatban túl sok és nehéz hátrányt és igen kevés előnyt látok, e várakozásokn k és reményeknek objektív okait nem vagyok képes felfedezni — Lássuk előbb az előnyöket. Az Ónálló vámterület előnyeinek sulypon.ja az erős, hataiinas gyáripar kifejlődése. Azt kell tehát első sorban vizsgálnunk, hogy ez a nem vitatott tény miként nyer majd alkalmazást nálunk? Fog-e vidékünk és ha ige mennyiben a termékeny ipartelepek, a füstölgő gyárkémények színhelyévé válni ? melyet nyomon kóvet a muuka, a munkát a pénz, s igy tovább a forgalom, a jólét hatalmas lendülete. A szóban levó fejlődésnek a legkülönbözőbb ágai, az ágakLak a legkülönbözőbb feltételei vannak. De mig egy-egy feltétel is a legkülönbözőbb módon nyilvánulhat, úgy, hogy kétségbevonhatatlan erejű következtetésekkel előállni talán nem volna képes az sem, a ki ') K> z,.liilk e nikkel, arjaű a meljegyzéssel, hogy írója indoUUIU- .1 ...1.1 nmiiwl nézi az ..nálló vámterület rnegvalóiiulíuwnAfc •• mi mei ttodgi vietnnyainkra való eshetőségeit. tökéletes szaktudással vagy kimerítő e tárgyra vouatkozó — tanulmányokkal mérlegelné az esélyeket. Annál kevésbbé van módjában ily következtetéseket axiomak gyanánt e czikknek kinyilatkoztatni. Azonban bizonyos, minden i setben jelentőségteljes tényeknek figyelemre méltatását ez nem zárhatja kí. Például igen meguyugtató volna abból a szempontból, a melyből most vidékünk előfeltételeit vizsgáljuk, ha azt valamely hasznos nyersanyag lelhelyével hozhatuánk kapcsolatba Ugyanide tartozua, ha már is kitüuó, vagy sok ipari munkásokkal birnáuk — u agva gyanánt az ipari munkások jövőben való fejlódeséuek — s nem kellene azokat annyi áldo,attal a legelsőtől a legutolsóig nevelni (Jelenleg még a cz.ukorrépa ásást JS nagyreszt más vidékekről való munkás tkkal kell végeztetni) Előny volna, ha valamely vízi forgalommal rendelkezhetnénk és forgalmi erek, folyamok felhasználása volua lehetséges. Vagy bírnánk egyáltalábau más forgalmi elonyuyel, ha sonkái kisebb mértékben is, de olyau értelemben, miut a hogy Debrec<enuek a mult században azért volt uagy jelentősége, inert közvetített Magyarország és Erdély, az Alföld és a hegyvidék között, régebben kassának azou közvetítő szerep folytán, melyet Lengyelország és Magyarország között vitt. Lehetne előnyünk — és pedig a fogyasztás szempontjából — a különösen sűrű lakosság is, ha — mindezek nemcsak negatív voluának velünk kapcsolatba hozhatók. Külöuben csupán a példának okáért lettek felemlítve a uélkül, hogy oly értelmet akarnék nekik tulajdouitani, mintha az iparfejlődés nélkülözhetetlen előfeltételeinek taxatxv felsorolását képeznék. Elfogadnék bírmeiy más körülményt is — legyen az akár a termelés, akár a forgalom, akár a fogyasztás szempontjából előny, — de másként miut negatív, magam egyről sem tudnék említést tenni. És ne,n hallottam mindeddig mástól sem. Ez pedig nagyon elég gyárkéméuyeink iránt kétségeskedő, a létezőnél sokkal peszimisztikusabb felfogásra, a mi egyenlő avval is, hogy n.-künk másutt kell keresői az önálló vámterülettel járó előnyöket Meg is találjuk : más vidékek esetleges fejlődésinek reflex hatásaiban, mert a gazdasági jelenségek sohasem, vagy igeu ritkán szigetelendók el, de e reflex hatások csak jelentékenyen gyengébbek és jóval későbbiek lehetuek, semhogy .vérmes" remények alapjául szolgáljanak. Pedig még hátra v tn az érem másik oldala : a hátrányo'c, a melyekből aztán már igen bőven kivesszük részünket. A mezőgazdasági, u. u. agrár szempontok ha valahol — akkor nálunk birnak ama sajátsággal, hogy nem süthető rájok a szűkkeblű osztály-felfogás bélyegé. Ett merem állitaui bátran Világos elmével, tiszta látással tudni, ismerni kell mindeukinek »zt az összefüggést, mely a többi összes osztályok érdekeit emezekéhez — nálu ik különösen — szinte felbouthatatlanul hozzáfűzi. Újat sen* mondtam vele, mert hallottuk ezt már többé-^vésbbé általánosítva is hazánkra, De a mi helyi ászonyaiunat tekintve elfogadhatjuk minden tenfartás nélkül és kiterjesztő értelemb3n a mennyire csak lehet. Ám tess k elképzelni a mi kis, csak lokális társadalmunkat, a mai — bár sok bajjal itüzkődő, — mégis erőteljes gnzdaosztály nélkül, azaz annak tönkszélére jutásával Ertem a kis és közép gazdákat egyaránt.*) A kereskedő állítsa össze nélkülök vevői lisztáját, az iparos megrendelőinek, az ügy véd klienseinek, az orvos páczieuseínek névsorát; Vagy tessék elképzelni csak a mi szükkörü, társadalmi, kulturális vagy humánus intézményeinket, a szóban levó forrásból származó erők támogatása nélkül, ha tigyau e rikító torzképek elképzelése nem volna talán felesleges is, mert kézzel fogható, hogy a mai jóformán egyedül szilárd alapot képező g tzdaosztály fizetési képességénekcsökkenése vagy emelkedés", kö vetkezéskép fogyasztásának redukálása va/y kiterjesztése, a kedvező vagy kedvezőtlen fejlődés, a viszonyok javuló vagy rosszabbodó teudencziája — ép.-n, mert itt van gazdasági életűnk súlypontja — mily eléggé nem hangsúlyozhat) fontossággal bir e gazdasági élet minden ágában és egyetemes elbírálásánál is. Már pedig az önálló vámterület legsötétebb árnyoldala épen a mezőgazdaságra esik, a mi ránk — szemben más érdekekkel — talán még aggasztóbb körülménynek tekinthető. Igaz, hogy ha gazdasági életünk eme fordulatának megítélésénél magában véve elegendő volua az érdekelteinek ez irányban való magatartása, egészen más diagnózist kellene csinálni, melyben bőség és gazdagság, öröm és jólét kerülne első helyen említésre. De amikor világos, mindenki által egyaránt mérlegelhető körülmények épen az ellenkezője mellett szólauak, ugy, hogy valósággal megfoghatatlanná teszik, miszerint a lelkesedés tüzét még sem képesek mérsékelni, akkor e magatartással nem érhetjük be, hanem meg kell állapitauuuk e magatartás ellenére, hogy a kik nálunk a legjobban hevülök közt vannak, épen azokra nézve jelenti az önálló vámterület a legkétesebb és a legnehezebb viszonyok beálltát. Vagy lehet a felől kétség, hogy ha termelésüuk elveszti az osztrák piaezot, az óriási tulproduliczíó nem rohamosau fogja-e csökkenteni az árakat, lenyomva az előállítási költségek alá? Hisz a helyzet, a mi az árakra való hatását illeti, ugyanaz, mintha az osztrák piacz megtartása mellett a termelés emelkedne valamiképeu horribilis módon. Minden malomnak a szükséghez képest még egyszer annyi búzát kínálnának, minden vásárra még egyszer annyi disznót, ökröt hajtanának. Kell-e ehez nemzetgazdasági kommentár, amikor oly egyszerű és átlátszó, hogy szinte az a kérdés merülhet fel, váljon nem ez az egyszerűség hozta zavarba az embereket. Nem akarom figyelmen kivül hagyni azon ellenvetéseket, a melyeket az itt mondottak ellen felszoktak hozni. A legklasszikusabbat legelőkelőbb napilapunkban, az önálló vámterületes B. H.-ban olvastam. Ez igy hangzik: „gazdáinkat a tönkremenéstől megvédi, hogy ma már legnagyobbrészt nemcsak földjükből, hanem hivatalukból is élnek." Igen tanúlságos érvelés ez — különösen azon gazdák számára, a kiknek nincs hivataluk. Azonban van ennél komolyabb is. Az első: a belföldi fogyasztás emelkedése. Ez kétségtelen. De talán egyik évről a másikra? Nem, hanem kedvező esetben is, csak igen tetemesen hosszabb idő alatt, a nélkül, hogy az arány a termelés és fogyasztás között a mainál akkor is csak valamivel is kedvezőbben alakulna. Riszánta-e hát magát, *) A latifundiumok tulajdonosait legrosszabb esetben megmenti 8 .tönkremenéstől* a hitbliominy intézménye. II' "I " ' J NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a NyirvizszaMPPnnkl IPflfm hályozó társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd úr házába... Elvállal mindenféle mérnök, munkát Iliül IIUM II UUU. u föld méréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat es épület terveteket.