Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-15 / 3. szám

2 N Y I R V I D E K I. A kisvárdai választó kerületben: Választási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke Okolicsányi Menyhért. A második szavazatszedő küldötlség elnöke és választási helyettes elnök Kovács Lajos. Helyettes elnökök : Petrovay János és Somogyi József. Az első szavazatszedő küldöttség jegyzője Moravek, Gusztáv. A második küldöttség jegyzője Tóth József. Helyettes jegyzők : Révész Menyhért és Bedeö Lajos. II. 11. A tiszalöki választó kerületben : Választási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke Liptay Jenö. A második szavazatszedő küldötlség elnöke és választási helyettes elnök Vereb Antal Helyettes elnökök Boócz Ferencz és Veres Ferencz, Az első szavazatszedő küldöttség jegyzője Szitha Ferencz. A másodiké Kabay József. Helyettes jegyzők Virányi János és Bakos István. III. A nyírbátori választó kerületben : Választási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke Péchy Gyula. A második szavazatszedő küldöttség elnöke és választási helyettes elnök Várady István. Helyeltes elnökök L. Molnár Gyula és Vai/ István. Az első szavazatszedő küldöttség jegy/ője Nemes Béla. A második küldöttségé Kéky László. Helyetles jegyzők Tatos Lajos, Uray Miklós. IV. A nyirbogdányi választó kerületben : Választási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke Szalánczy Ferencz. A második szavazatszedő küldöttség elnöke és választási helyettes elnök Mezössy Gusztáv. Helyettes elnökök Horváth Ferencz és Jeney István. Az első szavazatszedő küldöltség jegyzője Majos Fereticz. A másodiké Andó Sámuel. Helyettes jegyzők: Erdélyi Farkas, Ritli Gyula. V. A nagykállói választó kerületben. Valasztási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke Beretöy János. A második szavazatszedő küldötlség elnöke és választási helyettes elnök Lévay Sándor. Helyettes elnökök: Kauzsay Tibor és László Imre. Az első szavazatszedő küldötlség jegyzője Seres József. A másodiké ifj. Magos József. Helyettes jegyzők : Nagy József és Balogh Lajos. A. A kisvárdai választó kerület első szavazatszedő küldöttsége előtt a következő községek az alábbi sorrendben fognak szavazni : Kisvárda, Benk, Berencs, Döghe, Zsurk, Tiszaszentmárton, Epeijeske, Fényeslitke, Gyulahaza, J ke, Kanyár, Karász, Kékese, Komoró, Magyores, Pap, Tomyospálcza, és Veresmart. A második küldöttség előtt: Mándok, Ágtelek, Ajak, Annrcs, Bácsaranyos, Kisvarsány, Nagyvarsány, Szalóka, Bezdéd, Csen peskenéz, Dombrád, E-zeny, Gemzse, Gyüre, l\i báka Kopocsapáthi, Lövő, Lövőpetri, Nagybáka, Mezőladány, Thuzsér. elragadó szép. A zöld növényzet közül, mint rideg mementó. bukkan ki a sárgás-szürke trachitszikla. Míg clbotanizáltam, addig a mennyég Grandé s a Vellebit felöl egészen felderült, de nem kék színre; a kék csak itt-ott, mint egy-egy szeme az Istenségnek néz ki a fehér felhők közül. . . . De a Vellebit felett már derűsebb színek is mutatkoznak s a tenger fehér, különös, tompa-fehér színű amott, míg errébb még kékes-szürke s itt az öbölben smaragdzöld. Es most, dél f'clé jár az idő, a mikor a nap — 110 már a mikor nem rejtőzik lustán felhöfüggönyei mögé — a Set. Giovanni tetejéhez közeledik s ime! Kívánságom teljesül, a felhő kárpit szétlebben s bár bágyadt fénynyel. de mégis megjelenik Phöbus s Isten látja lelkemet, mennyire akaratom ellenére, de eljutottam azon mesés tartományba, hol a szivárvány „vége nyugszik messzi-messzi tengeren!" Meri most a nap sugarai a Cherso felé gomolygó felhőkön megtörve, óriási, mesés ivet alkottak a Quarnerolo közepén s c szivárványon keresztül nézem a tenger tükrét, mely óriási lapos gyöngykagylóhoz hasonlít most: a gyöngyház szürkés, de azért irizáló árnyalataiban, a legvilágosabbtól a legsötétebbig. Megyek a felhők, a szivárvány után, mig a másik, nagyobb öbölhöz, a Vaí'd'Argnehoz érek el. mely nevét valószínűleg csillag-alakjától nyerte. Itt számtalan bárka vesztegel: itt kötnek ki azok. kik tliandeból Piccolóba jönnek, jó darabot sétálnak, jól emelkedő úton, míg beérnek a városba, hogy az ember egyenesen a szép piccolói sirán köthessen ki, nagy. több órai utat kellene tenni bárkán, nagy kerüléssel. . . . Én azonban most megelégszem azzal, hogy megpihenek egy kicsit s két kisebb hegy között leltiinve, nézem az Osserot, mely éppen szemben van most velem s Pieoló egy pár régi tornyát, mely innen nem messze emelkedik. Dél van. indulok haza, mert szép a tenger s az égboltozat s a szivárvány, de a Branzinó vagy a rózsaszínű rák a Scampi. mely csak itt s az éjszaki tengerben van, sem megvetendő ám: s ha magamat Sancho l'ansa, Barataria sziget kormányzójához is kell most hasonlítanom, nem kapják el előlem — mint szegény B. A tiszulöki választó kerület első szavazatszedő küldöttsége előtt a következő községek az alábbi sorrendben szavaznak : Tiszalök, Polgár, Tiszaladány, Tardos, Tiszadob, T'szadada, Szentmihály. A második szavazatszedő küldöttség előtt Báj, Tiszaeszlar, Balsa, Csobaj, Kenezlő, Pthrügy, Vencsellő, Nagyfalu, Rakamaz, Szabolcs, Taktakenéz, Tímár, Tiszabüd, Viss, Zalkod. C. A nyírbátori választó kerület első szavazatszedő küldöttsége előtt a következő községek az alábbi sorrendben szavaznak: Nyírbátor, Nyirmada, Pusztadobos, Rohod, Jakó, Ramocsaháza, Vaja, E3r, Nyirbakta, Lóránthaza, Magy, Besenyőd, Levelek, Petneháza, Ibrony, Kércs, Liskod. A második szavazatszedő küldöttség előtt: Kállósemjen, Nyirlugos, Nyirbétlek, Pócspelii, Ofehértó, Encsenes, Kisléta, Máiiapócs, Piricse, Pilis, Nyírbogát, Gyulaj, Pusztabánháza. D. A nyirbogdányi választó kerület első szavazatszedő küldöttsége előtt a következő községek az alábbi sorrendben szavaznak : Nyírbogdány,Tetii, Székely, Berkesz, Thass, Pálroha, Gégény, Demecser, Keék, Beszterecz, Pazony, Oros, Napkor, Apagy. A második szavazatszedő küldöttség előtt. Vasmegyer, Raád, Túra, Senyő, Gava, B.-ic*el, Buj, Paszab, Ibrany, Kotaj, Kemecse, Halasz. A nagykállói választó kerület első szavazatszedő küldöttsége előtt a következő községek az alábbi sorrendben szavaznak: Nagykallo, Kiskátló, Biri, Szakoly, Balkány, Nyirábrány, Márlonfalva. A második szavazatszedő küldöttség előtt : Uj fehértó, Hugyaj, Gesztered, Nyiraesád, Nyuadony, Bóköny, Gelse. Mihálydí. Magyar törzs gulya eladas. Országos jelszó mosl mindent elkövetni a li-zta magyar fajta szarvasmarha megmentébe érdekeben, mely értékes és pótolhatatlan fajtát a tarka maiha fokozatosan kiszorítja, úgy, hogy maholnap már alig lehetne tiszta tenyeszetet találni. Ezen mentő aktióban leginkább azon városok hivulotiak részt venni, hol ezen fajta tenyésztésére a viszonyok kedvezők. Kenéz Zoltán, a kecskeméti gazdasági egyesület ügy buzgó titkára, átértve ezen mozgalom nagy nemzetgazdasági fontosságát, a kezdeményező lépéseket azonnal megtelte és utalt arra, hogy Kecskemét Ih. város kiterjedi Bugacz pusztája kiválóan m gfelel ezen czélnak ís a nagy alföld sziveben, Kec=kem,'ten kötelessége is az rtt lakó gazdaközönségnek mindent elkövetni, hogy ezen kiváló állatfajtát a végkipusztulastól megments:. Lelkes beszédének hatása alatt azonnal összeállt tötb tekintélyes, lelkes gazda, kik vállalkoztak arra) hogy közköltségen be fognak szerezni es fenn fognak tartani egy törzsgulyát, azt tőrtskönyvezni és szakértői felügyelettel lovabb fejleszteni lógják. A Ny hegy hazára onnan áthelyezett Ernst Vilmos ni. kir. aliatorvostól ertesültek a sz^bolcsme gyei előrehaladott magyar szarvasmarha tenyésztésről és midőn Kenéz Zoltán megtudta, hogy Janny Imre uperjeskei hires lőkegulyája eladó, Héjas Ltvan es Koncz József előkelő gazdák és Tóth József bugaezmonostori intéző ál atorvossal együtt Nyíregyházára utaztak, hol felkerték Ernst kir. állatorvost, mint a kecskeméti gazdasági egyesület á latte nyész ési szakosztályának volt jegyzőjét, csatlakozásra és együtt Eperjeskére uiaztak. Sancho elöl, mielőtt megkóstolhatta volna — a tálakat tudós doktorok, úgy a hogy az édes otthont elkapták. Nincs már felhő az égen, sem köd, sem eső, süt a nap s szinte túlságos, vakitó világosságot áraszt, az ég is kék: egy óriási kék baldachin fejünk felett kifeszítve s szinte bántó, hogy e kétséget sehol még a legkisebb bárányfelhő sem szakítja meg; a napsugár meleg s mégis, ha kilépünk örökzöld otthonunkból, ha egyik szük sikátoron keresztül a kikötőbe érünk, jéghideg fuvallat ér bennünket; sivító, bömbölő, fütyülő hangok hallatszanak : a Bóra az ! Reggel még csak fiacskája : a Barino volt itt, hogy bágyadt ellenfelét a Seirokkot elűzze; és sikerülvén, megjelent az öreg ís kelet, vagy éjszakkelet felől s hatalmába kerítette a Quarneröt; ott' trónol most a Vellebiten s elküldte onnan heroldjait: a nekivadult sirályokat, kik sivítva keringenek a bőszült hullámok felett: a tenger mélyébői tritonok, delphinek s Neptun többi szájtátói mind szövetségeseivé szegődtek s vigan nyargalnak ide-oda a fehér taraju hullámokon, majd egymásnak, majd a szakgatott sziklafalaknak uszítva őket, hogy az évezredek óta kínzott és ostromlott scoglie sír fájdalmában, a hogy a márvány sírhat, míg a hullámok dühös erővel robbannak fel. . . Hl ülünk lenn védve a magas sziklafal által, közel a scogliehez, itt nem ér úgy bennünket a szél heve, de alapos sósviz-inhalatiókban részesülünk, mint docile betegekhez illik : egész pára felhők gomolyognak körülöttünk, a tenger felett óriási magasra, fel á legfelsőbb terrasscig is. . . . Innen nézem a Quainerolot; amoda Veglia s (.liersa felől ultramarin színű a víz, s a tajték, mit a Bóra feltúr benne, úgy vegyül e színnel, mintha hófehér eres sötétkék márvány lenne, míg közeledve szürkészöld árnyalatok vegyülnek bele s a kikötőbe érve a hullámtömeg, valami különös, tompa s halvány sárgászöld színt öli fel; körül a láthatáron mindenütt hófehér tajtékzuhatagok törnek meg a sziklapartokon: ágyúdörej, égzengés morajával hirdetve ellenük a hullámok harczát. Éppen előttem a legszeszélyesebb sziklaformatiók egyike: inost közeledik egy óriási hullám . . . most odaütődik a sziklához s menydörgésszerü robajjal nyolez-tíz méOtt Jármy Imre tőkegulyáját a czélnak megfelelőnek találták és meg is vették. Ezután megtekintették Jármy Miklós nagyhírű magyar gulyáját, hol a legnagyobb elismeréssel kellett adózniok Jármy Miklós szakértelmet illetőleg és különösen a növendék állatoknál volt alkalmunk példát látni arra, hogy milyen irányban kell a veit lörzsanyaggal haladni. Jármy Imre igaz magyaros vendégszeretete és a kedves hangulat a Kecskemétieket teljesen megnyerte, kik a vendégszerelő házigazda és Jármy Miklós meghívására megígérték, hogy a Kisvárdán márcziusban tartandó állalkiállilásra testületileg el fognak jönni, mely alkalommal m°g fogják szemlélni a vármegye állattenyésztései, és gazdasági viszonyait. Részünkről nagyon örvendünk, hogy ezen kiváló tőkegulya ép Kecskemétre, a „hirös" városba került, hol sokáig fogja hirdetni a szabolcsi előrehiladott magyar marhatenyésztést, de másrészt örvendünk újonnan le.elepedett kir. állatorvosunknak is, ki ezáltal bebizonyította, hogy régi munkássága helyén föltétlen bizalmat hagyott maga után, de ugyanezen szorgalmat és ügybuzgóságot a köz érdekében itt is ki óliajija fejlem. Kivánánk neki hozzá sok szerencsét. Egyúttal felkérjük a minden közgazdasági ügy iránt erdeklődő és munkálkodó vármegyei gazdasági egyesületünket és annak előzékeny és lelkes titkárát arra, hogy lépjen a kecskeméti gazd. egyesületlel érintkezésbe, tamogassa azt czeljuk magvalósításakor és hívja meg őket szintén az állatkiallitásra, mely alkalommal kövessen al mindent, hogy ezen lársegyesüiet minél tubbel láthasson és tapasztalhasson. Mi meg mijd el fogunk menni Kecskemétre a baraczk és gyümölcs termelés terén tapasztalatokat szerezni és meg fogjuk ugyanakkor ízlelni Mathiász János világhírű es a töiabi híres termelők borát és iparkodunk majd eldönteni, hogy a két homoki bor között melyik hat igazán a jobb. Magyar nyelviskola. Foglalkozzunk már egyszer a nyilvánosságra szánt magyar beszéd lonákságaival is. Egymás közt a családi életben vagy laiáti körben, ha beszélgelüik, a gondolataink nyomán ajkunkra toluló szavak természetesen, a m gyar nyelv törvényes rendszerében illeszkednek egymáshoz. Ez a mesteriellen beszéd érthető is. Más a sor, ha a nagy közönség szamára van moudaní valónk. Ilyenkor ünneplőbe öltöztetjük a beszédet, de ki is vetkőztetjük minden eredetisegeből. A szósok száján va^y nyomtatasban elvész a magyar nyelvnek méltán földicsért minden szépsége. Mas nemzetek irodalma aprólékos gonddal ügyel arra, hogy termékeiben a nemzeti szellem sajátságai ép-zégüket megtarlsák, sőt első renden azt nézi föladatának, hogy e megkülönböztető vonások mennél föl ünőbben kidomborodjanak; ellenben nálunk fattyuhajtások tenyésznek s megvesztegetett Ízlésünk idétlen szólásokit, n)akalert mondatszerkesz'éseket itél jónak. A mult század hetvenes éveiben támadt erős usszahalás e baj elhatalmazásának gátat vetett; de meg nem szüntette. Csak íróink legjava becsüli meg a magyar észjárás eredetiségeit; a nagy általánosság belerögzött az átplántált formákba s esupa kényelme=kedésből, mert egy kis gondolkozással jár, a magunk kincseit tudatlanra véve, idegen, tehát hamis bájakkal — foltoknak mondanám — ékeskedik. S a közönség ? Nap-nap után, olvasna a busa, tömeg, szentély, jogar, áldozár, szilárd, festész, élveteg, jegecz, áruda, bérencz, érme, védnök, vidor, mérv, észlet, cs ib, alkusz, horderő, menház, hadastyán, emberbarát, tudomásul vétetik, jól néz ki, hajótörést szenternyi magasságra szökken fel s a napsugárban tündökölve, óriás gyöngyzuhatagként hull alá. . . . Most egy másik hullám a mélységből kavarodik fel tölcséralakban s fehér, halványzölden csillogó habjával elönti az egész scogliet. . . . S "egyik hullám a másik után, egymás ellen s végül oly vehemencziával támadnak, hogy nincs többé maradásunk itt lenn e félelmesen szép látványosság közepette, de meg egy-egy különösen vitéz hullám annyira elfelejtkezik irántunk tartozó kíméletéről, hogy tiszteletlenül nyakon önt bennünket. . . . Fel tehát, a sziklába vágott lépcsőkön (a világító lámpaoszlop mellé a sarokra), hadd lássuk, mit mondanak antediluviális ágyuk ehez a háborúhoz ? Az ám! Csakhogy ember fia legyen, a ki itt fönn megáll a szélrohamban; sós párával tele arezunk, szemünk s mégis ajkaimon a bámulat kiáltása tör fel: ismét Szivárványországban vagyunk, ezúttal a sziklasarkon, az ágyuk felett: eddig csapván fel a víz-zuhatag, itt közvetlen előttünk, akár megfoghatnám, ha hagyná magát, de nem olyan a fajtája, itt épült fel a szivárvány hidja a Campanile felett trónoló nap sugaraiból. Tehát itt van előttem — a Szivárvány! Ködös messzeségből, gyermekkorom álmaiból, régi vágyakra eszmélek: ... a ki a Szivárvány hidja alatt keresztül búvhat, fiúból leánv, leányból fiu lesz; felejt bút-bánatot; teljesülnek vágyai, hadd látom hát! Ajánlatomra a társaság többi tagjai is követnek s' megfogózva az oszlopba, sorra átbújunk a szivárvány alatt s kinyitjuk a szemünket: ugyanazok vagyunk, a kik voltunk, a tüdőnk is, fájdalom, a régi s szívünk bánata, öröme is . • . maradt, a mi volt. A Bóra sívít körülöttem, a sirályok ujjognak: égzengés s ágyúdörej, kék az ég s én itt árván alatta — nem vagyok otthon — szeretteim között! Csaló a szivárvány! Itt, a Quarneronak ez a része, mit Quarnerolonak neveznek, a "Bóra igazi otthona. Veglia keleti partjain legerősebb a hullámtörés a Canale Maltempo s a Canale della Morlacca-nál, aztán Veglia s Cherso között a Canale di Mezzo-nál s Cherso s az isztriai szárazföld között a Canale di Farasiná-nál.