Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-16 / 16. szám
1 XXVI. évfolyam. 1(J. szám. r v t(m Nyíregyháza. 16Q5. ápri lis 1Ö. r 1DEK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. - «>•£ > Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések $ a k l aP szellemi részét képező küldemények, poetén vagy helyben hézhoz hordva : lap szétküldése Uírgyában leendő felsió- " «im. alatt kéretne* beküldeni Minden nég T«er ba»4b«ott petit .or Egész évre 8 korona, lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fordulnak e e i«mert ke.ekWl kStlése 1 ' fillír; tflbb«Bri kltaléY ewlébeTg tll. könyvnyomdájához iskoia-utcza 8.' szám . . . . ' . ... ... . A nyilt-téri költemények dija soronkint 60 ailéli (Janószky ház) mtezendók. , k,^ aí o kSÜl* 0*** "™ atra 8 " fPJ. 6 '? <!«>•• "»«<»«« t**4bbi ..6 Fél évre 4 Negyed évre 2 illető költségére küldetnek viasm. 4 61. Vastag betűvel medelt kétneresen iiámit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát. Altalános Tudósító es GrUnmandel Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstei n és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Vasúti közlekedésünk bajai, A vármegye k zigazgatási bizottsága csütörtökön tartott üléséből, az alább egész terjedelmében közölt felirat intézését határozta el a kereskedelt mügyi miniszterhez. A felirat a nyíregyháza —kisvárdai vonal mizériáival foglalkozik, s a keserves közlekedési viszonyok feltárásával igen helyesen reámutat a kisvárdai és kemecsei vasúti állomás épületek további fentartásának lehetetlenségére. Valóban, aki csak egyszer is megfordult például Kisvárdáu a vasúti állomáson, meg ha idegen is, akinek nincs tudomása arról, hogy milyen nagy személy és teherforgalmat bonyolitauak le ebben a kis, pusztai állomásra ha illő, piszkos, közönséggel és személyzettel túl zsúfolt központon: az elsó pillanatra kell, hogy lássa az állomásnak botrányosságig lehetetlen állapotát. Ilyen viszonyok vannak a kemecsei állomáson is. A nyíregyházi vasúti állomás állapotáról ez alkalommal szólani nein kívánunk. A felirat így szól: Figyelemmel kisérve a m. K. államvasutak vármegyénk területén lévő vonalainak forgalmát, sajnálattal kell ismételten arról meggyőződést szereznünk, hogy különösen a nyíregyháza—csapi vonalon a forgalom sűrűbbe tétele és a közönség igényeinek kielégítése iránt, néhány víz állomás berendezése és az alépítmény javítása és erősítésén kívül, úgyszólván évtizedek óta semmi intézkedés sem történt. E vidéken köztudornásiá vált, hogy az ungvölgyi h. é. vasút államosítása és az osztrák-lengyel hatarvonal kiépítésével az említett megyei vonalunk is megfelelő átalakítást fog nyerni. Ezen feltevés azonban kegyes óhajjá törpült, mert a várva várt átalakítás II „Nfiraiftk" tárnája. A Bernát András keserűsége.* Irta : Tarozali Dezső. 1 híznia falu határaban, az ügynevezett Csókás-tanyán lakott B.'rnát András kisgazda, élete párjával, a házsártos Rébék asszonynyal, meg a leányával, azzal a kökényszemü, geszt' nyebarna liaju szép hajadonnal, Juliskával, kinek a pus/ia láthatásáért is bomlott a közeli falu legénysége. Hát meg ha vasárnap vagy ünnepnip délutánján az édes anyjával bement a talu korcsmájaba, a hol a fiatalság tánczolni szokott: a lelke idvesséüét is oda adta volna az a legény, aki Juliskával legalább tánczba mehetett. A falu legényei versengtek egy-egy pillantásáért, a leányok pedig amiatt mind irigyei valának a szép fiatal leánynak, aki üdeségével, bájos szépségével magahoz vonzotta a fiatalságot. Emiatt aztan nem volt egyetlen baratnéja sem. leánytarsnői húzódoztak tőle s ha anyja nem lett volna vele, bizony egy szót sem válthatott volna a legényeken kivül senkivel sem. Juliska szomorúan tapasztalta leánytársai idegenkedését és nem is járt szívesen a faluba ; de hat az édes anyja ösztökélte rá, aki mindig azzal hozakodott elő : — Leányom, most pünkösdkor töltötted be eleted tizenhatodik esztendejét, inost már nagy leány vagy te is; ott a helyed, ahol a többinek. Juliskának akarva, nem akarva, szót kellett fogadnia az édes anyjának, hiába állott Bernát András uram is a leánya partjára, hogy van még ideje a legényekkel megismerkedni; nem használt az ellenvetés semmit, mert amit Rébék asszony egyszer kimondott, annak úgy kellett történnie. Már mintegy hetedik vasárnapja járnak be a faluba, de azért minden alkalommal kiütött emiatt a Csókáshelyett a beruházási tőrvény csak a vonal teljesítő képességének fokozását hozta néhány, a rendes forgalomra értéktelen kitérő épitésevel. Ezen mostoha bánásmód ellen most már fel kell hogy emeljük szavunkat és kell, hogy felvilágosítsuk Nagy inéit óságodat azon állapotokról, melyek ezen vonalon uralkodnak és vegre kérnünk kell a visszás helyzetnek orvoslását. Az utazó közönségre első sorban bir fontossággal a menetrend. Ezt illetőleg jelenthetjük, hogy az jelenlegi alakjában a legsürgősebb igényeknek megfelel ugyan, de a beállított három vonatpár a vidék, összes igényeit kielégíteni nem képes. A vonal által átszelt vidék a legélénkebb összeköttetésben áll e vidék legnagyobb góczpontjával Debreczennel és ezen át a magyar Alfölddel és Erdélylyel. Ezen összeköttetés felöleli a kereskedelmi, gazdasági és jogszolgáltatási érdekek egész coinplexumát. És mégis mit tapasztalunk; azt; hogy e vonatkozásban a Nyíregyházától észak-keletre fekvő nagy vidéknek nincs oly összeköttetése Debreczen vidékével, hogy onnan ugyanazon napon hazatérhessen és az Alföldre és erdélyi részekbe sincs közvetlen összeköttetése. Közönségünk érdekeben kérnünk kell ti hat Nagyméltóságodat, hogy ha máskép nem, esetleg ket uj motor menetnek beállításával e bajon segíteni méltóztassék. De szóvá kell hogy tegyük a vonalnak kezelését is. A nyíregyháza -csapi vonal tudtunkkal teher és személyforgalomra egyaránt egyike a M. A. V. legerősebb vonalainak. A sok teher moz^ísitás azonban a vonalat már oly állapotba hozta, hogy a tisztviselők a legnagyobb igyekezet mellett sem képesek a forgalmat lebonyolítani, és a személy vonalok sokszor hosszú időt kénytelenek Pátrohan vagy Demecserben vesztegelni, mert főleg a kemecsei és deinecseri állomások — legfőképpen az utóbb n:vezett mint keresztezési állomás — szűkek, a inai forgalmi viszonyoknak többé meg nem felelők. Kérjük ennélfogva a kemecsei és demecseri állomások megfelelő kibővítését sürgősen elrendelni. Végül Nagyméltósagod figyelmébe kell, hogy ajánljuk azt, hogy a felvételi épületek és ezek váró helyiségei nem megfelelők. Egy ízben Nagy méltóságod 48417. III. 1904. sz. leiratában jelezte volt a kisvárdai épület •Mutatvány a szerzőnek most megjelent „Névtelen könyv cz elbeszélés kötetéből. tanyán a patália, mert Juliska mindig sirva készülődött, az öreg Bernatnak meg megesett a szíve a leánya keserűségén, emiatt aztán mig kikészültek, mindig volt egy kis összezördülés a házasfelek között. — Hejh anyjuk ! a ki áldója van, de nem szeretem én ezt a dolgot! — szokta mondani az öreg Bernát, — Hiszen ha nem tudnám, hogy olyan vén csoroszlya vagy, azt hinném, hogy neked tetszik ott va !amelyik legény, azért mégy oly szívesen ; de hát tudom, hogy az ördögnek sem kellesz már, hát minek kényszeríted ezt a szegény leánykát, amikor nincs kedve ? — Már megest bolondokat beszél itt kelmed összevissza ! Persze kelmed azt nem tudja, hogy a leányt nem szokták kérdezni, akar-e, nem-e; annak úgy kell cselekedni, ahogy a szüléje kívánja. Én tőlem sem kérdezte az édes anyám, hogy tetszik-e, nem-e, ha ő akart valamit, annak úgy kellett lennie : azért mégis itt vagyok la ! Hát mi talan nem is a tánczba ismerkedtünk meg egymással, mi ? Persze kigyehned azt már réges-regen elfeledte; pedig hejh ! de sokat járt utánam. Hat majd itthon tartom a kelmed lányát a sutba, hogy senki meg se lássa. Jó lesz úgy-e ? Kigyelmed nem is bánná, mert ahogy megszületett, nem törődött vele, nekem volt meg vele a bajom mindétig, nem kigyelmednek ; nohát most is csak az én dolgom, hogy mit cselekszem vele. — Tyűh anyjuk, de szaporán jár a nyelved, nem bánom én, cselekedj ahogy neked tetszik, haDem aztán baj ne legyen, csak azt mondom. — Ne féljen kigyelmed, ha baj lesz, ott leszek én is. De már ezt nem hallotta Beináturam, mert kiment a házból, m igára hagyván anyát s leányát, aki a csetepaté alatt folyton könnyezett. Végre elkészülődtek és elindultak; B-rnát uram pedig otthon maradt, mint rendesen, házőrzőnek, végig heveredve a lornáczon lévő szalma-ágyon. Ott heverészett jó ideig, csak nem jött álom a szemére, hiába erőlködött pedig, hogy elszunnyadjon. Ott motoszkált a fejeben az ő fiatalsága, meg az. hogy Rébék asszonynyal hogy ismerkedett meg, aki hajdanában épp oly átalakításának elrendelését. De ezen rendelkezés végrehajtasa mindezideig késik. Azonban nemcsak a kisvárdai, hanem a többi felvételi épületek, a bogdanyi és fényeslitkei kivételével mind olyan állapotbm vannak, a szűk, bűzös városzobak oly elhelyezésű k, hogy azok további fentartása nézetűnk szerint teljesen lehetetlen. Ezen felvételi épületeknek átalakitasát az utazó közönség egeszségenek megvédése érdekében is kérjük, mert mostani állapotukban es az altal, hogy az utazó közönség a szabadban kénytelen a vonatokat bevárni, határozottan közveszelyesek. Tükördarabok az emberismeret világából. VIII. A mult alkalommal azzal fejeztem be fejtegetéseimet, hogy az emberi gyarlóságra, a véletlen esélyekre, vagyis úgynevezett végzett e még visszatérünk. Hogy ez irányban gondolatainkat logice tovább fűzhessük, kénytelenek vagyunk az emberi elet megnyilatkozásai közt, a tapasztalat által igazolt es el nem tagadható azon tényre rámutatni, hogy az emberek vérmérséklete nem egyforma. A regi orvosok a vérmérséklet alatt a kedélynek külömbözö megnyilatkozásait értettek, a melyek a szövet nedveknek bizonyos keveredése által jönnenek létre. Ezen felfogást azonban a modern tudomány nem fogadja el, de azért a vérmes, az epe s, a méla, a nyálkas veralkat kifejezések, mint oly jelzők, melyekkel az idegrendszer egyéni reakcióit röviden fel lehet tűntetni, még a modern tudomány terén is fentarlották magukat a közhasználatban, a mely ténnyel tehát a modern tudomány — tagadása daczára — is elismeri, hogy a természet, jobban mondva: teremtés ereje — melyet bátran elnevezhetünk a v e g z e t akaratanak, véletlennek, eselynek — különféle alaptehetsegekkel és véralkattal ruházta fel az embert, tehát jórészben attól függ életünk boldogsága vagy boldogtalansága, hogy a véletlen esetlegesség milyen véralkalot es tehetséget juttatott nekünk, mert alapjában véve ezek vetik meg agyát az ember jövőjének, észjárásának, kevonull előtte sok-sok mindennel az a kép is, hogy mennyire féltékeny volt ő Rébékre, és hogy mennyi küzdelmébe került neki, mint akkori szegény zsellérlegénynek, feleségül kapnia a büszke Baky Gáspár leányát, aki után epp úgy bolondult a falu legenysége, mint most az ő Juliskája után. Rébék asszony miatt vált halálos el.enségévé Bernát uramnak Kádár Mihály a jelenlegi törvénybiró, a miért nem hozzá ment feleségül s ezt az ellenségeskedést még most is folytatja. Itt játszódott le ez a szerelmi történet is a Csókás-tanyán, ezelőtt haiminczhat esztendővel. Azóta sok búbánatnak és keserűségnek volt ez a tanya a színhelye, de nagyon kevés őrömnek. Itt lőttek le orozva ezelőtt tíz esztendővel Bernit uram huszonkét esztendős derék legényfiát, máig sem derüli ki. hogy ki volt a legény gyilkosa, aki pedig soha sem vétett a légynek sem; egyetlen bűne az volt, ho^y szerette a ven gőgös Kádár Mihály törvénybiró leányát s ezért kellett ilyen csúfosan lakolnia. A legény utáni bánatában elemésztette magát a leány is ; neki ment a Tiszának. Keresték a legény gyilkosát, a pandúrok összefogdosták az egész falu legénységet, beidézték Kádár Mihály tőrvénybirót is a városba a törvény elébe; szabadon is bocsátottak mindenkit, mert nem tudtak rábizonyítani senkire semmit. Azóta már kissé behegedt Bernát uram fájó sebe, bár sok baj érte azóta is: tűz, viz, j. g és egypár rossz termő esztendő elvitte a tanyaja felét; de most már néhány év óta csend és nyugalom uralkodik a kis lányán. Most meg a leánya nőtt meg, ez okoz gondot Bernát Andrasnak, mert hejh ! ha ránéz a leányára, arra a szép virágszálra, bizony csak megdobban a szíve az öregnek, ha rágondol arra, hogy maholnap férjhez kell adnia. Ilyenkor mindig fia holt tetemét látja maga előtt, aki olyan derek fiatal legény volt es mielőtt boldog lehetett volna, gyilkos kezek altal kellett elpusztulnia s a gyilkosa bizonyara boldogan él valahol még most is, anélkül, hogy a törrény sújtó keze elérhette volna. Mérnöki iroda. szép virágszál volt, mint most az ő Juliska leánya. ElNAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. sz dr, Prok Gyula úr házában, május 1-től nagykállai-utcza 27. sz. saját ház. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat és épület tervezeseket.
