Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-04 / 36. szám

N Y í R V I D E K S korlátolt kerelél en nem is tehetjük, de rámutatunk, hogy egy nemzet felvirágoztatását nem eszközölhetjük csak egyoldalú produktumokkal, hanem aira kell ősszeműködnünk, hogy inindan irónyban egyenletes i ' rmeljünk, hu koczkázalnak nem karjuk kit-nni az igeszet. A tudomány, a művészet mellett, mint a szellemi é'tt emeltyűi mellett nagy feladat várakozik mindnyájunkra, az anyagi erő termelő k' pas; égének nagyon tág leren. Egy nemzetet sem tejt még nagygyá pusztán a tudomány és művészet, ha ezek melleit elmulasztotta az anyagi erű fejlesztését. Minden nemzet haladásának, felvírágoyusának, kellő tekintélyre emelkedésének kulcsaje kettőben rejlik. — Egyiket a másiknak rovásáéa elhanyagolni nem 8'/abad. A szellemi erő termelésére valók a tudományos pályák ; inig az anyagi eró megteremtésére pedig a reális pályák — mint például: a mezőgazdaság, ip.ir, kereskedelem, gyáripar vannak hivatva. Közismeretü dolog, hogy nálunk a tudományos pályák túltermelésben vannak; mig a reális pályák nagyon cl vannak hanjagolva. Ez a nagyzolásból származó divatkór termeli aztán az ország tetemes kárára a szédelgő proletárokat, a személy és vagyonbiztosság veszélyeztetőit, inig a reális téreken ez a sajnálatos e.emény nagyon is érezhetővé teszi a munkás hiányt. Ország-világ nagyon jól tudja, hogy földmivtlőnép vagyunk, a miben rejlik fő fő anyagi erőnk. Kérdés a mezőgazdüság mivelésének olyan magas fokán állunk-e, hogy ezzel ennek a nagy kincsbányának kiaknázását képesek vagyunk-e eszközölni? Nem ! Mert még ma is a régi ósdi rendszer szerint folytatják legnagyobb részben mezőgazdáink a rengeteg tér kultiválását. Szakértő gazdáink vajmi kevés számmal vannak. Népünk nagyon nehezen zökkenthető ki megszokott rendszeréből. Actán csak sopánkodik, békétlenkedik, zúgolódik, ráfogja a kormányra, az uralkodó rendszerre, hogy ez az oka mindennek; megöli a népet a nagy adóval, slb. de arra nem gondol, hogy hátha ezt a nagy teherviselést egy kis józan gondolkodással, rgy kissé nagyobb utánné/.éssel elviselhetőbbé lehetne lenni. És ebben rejlik a nagy baj! De menjünk lovjbb : 's kerdezzük meg magunktól, hogy állunk az ipar, kereskedelem, a gyáripar terén ? 10 kérdésre sem adhatunk megnyugtató választ. Nem mert ezekkel úgyszolva, még csak a kiindulás pontján állunk. Mert az iparkereskedelcm szaksze ü űzésélől csupa idegenkedésből húzódnak niég az alsóbb rendű és rangú honfitársaink is, nemhogy az uii osztályból valók ezeket magukhoz méltónak, érd meseknek tekintenek. Tőkepénzeseinkben pedig vajmi kevés hajlandóság, vajmi lanyha vállalkozási szcllun van arra, hogy pénzknket a gyáripar fejlesztésére és felvirágoztatására fordítanák. Ezek volnának pedig azok a terek, melyeken való hathatós, kitartó munkával a 11 m/.et anyagi erejét — mint alapot — fejleszteni, felvirágoztatni, a külállamokkal szemben versonyképessé lehetne tenni. De hát mindezekre S2akérlő munkás sereg; vállalkozási szellem kellene!! — Ugy de, ha ezekre az emberek — illetőleg a pályateret kereső iljak önként, jó kedvvel nem vállalkoznak, kötéllel fogni nem lehet, de nem is lenne azon Isten áldása, mert a mely kopói bottal vernek a nyúl után — mint a közpélda szó tartja — úgy sem fogja cl az azt soha sem. Sajnos, hogy ez igy van! De mig igy lesz nem is fog nemzetünk anyagi ereje kellő mérvben emelkedni, l'edig erre éppen olyan nagy szükségünk van, mint a mindennapi kenyérre. Az eddig felemiitetteken kivül van még egy pálya, melyen különösen égető szüksége van hazánknak az igazi magyal nemzeti szellem ápolására. Érijük a védelmi vagy más szóval a katonai pályát. Ez már fényes is, biztos is, de ránk magyarokra 1 ézve életkérdés is. Hogy miért emeljük ki ezt különösen, ennek bővebb tárgyalásába nem bocsájlkozunk, nehogy ennek politikai színezetet tulajdonithassanak. Aztán meg azért sem, inéit sokkal ismertebb ez mindenki előtt, mintsem hogy erre nagy szükség lenne. A miket e czikk keretében elmondottunk, azért mondottuk el, hogy merítsenek okulást belőle nemcsak az iskoláztató szükk, hanem a pálya választó ifjak is. Bár no lenne jóakaralu tanácsunk falra hányt borsó ! Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Felhívás. Hivatkozással a m. kir. földmiv, lésügyi Miniszternek a kedvezőtlen időjárás okozta takarmányhiánynak állatállományunkat veszélyeztető voltából állatállományunk fenntartására irányult szándékát és intézkedéseit, felhívjuk vármegyénk gazdaközönségét, hogy úgy azok kik esetleg saját szükségletüknél több takarmánnyal rcudelkcznek és ennek következtében idegen marhákat telelésre elvállalni hajlandók, — valamint azok is, kik szükségletűknek megfelelő takarmánnyal nem rendelkeznek és ennek következtében azt kitelelni nem képesek és annak bizonyos részét esetleg más helyen teleltetni óhajtanák — egyesületünk titkári hivatalánál akár szóbelileg, akár Írásban mielőbb jelentkezni szíveskedjenek. írásbeli bejelentésnél közlendő hogy az illető hány darab, minő nagy marhát képes vagy hajlandó telelésre fogadni vagy adni, minő takarmányozásban hajlandó vagy kívánja rzokat részesíteni, — a teleltetés költségeit állatok száma, avagy takarmány mennyisége szerint kivánja-e elszámolni s minő feltételek mellett. Végül pedig mely gazdasagba vannak a kitelelendő állatok vagy hova volnának azok hajtandók. Értesités. Egyesületünknek ezukortermelőink érdekében a szerencsi czekorgyárhoz intézett kérelmező megkeresése folytán a szerencsi ezukorgyár — tekintettel mostoha termelési idényünkre — méltányolva kérelmünket, a termelőre szerződés Heg rótt azon kötelezettségétől, miszerint az aug. 27-től kezd ődőleg naponként és holdanként legalább egy métermázsa ezukorrépát szállítani tartozik — elállt és azt egyelőre a termelők kel később közlendő szállítási kezdetig felfüggesztette. Felhívás! Ismételten felhívjuk gazdaküzönségünk szives figyelmét a Miskolczon okt. 1. 2. és 3-ik napjain, valamint Áradon okt. 28 —30-áig tartandó baromfi, valamint az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület áltat Budapesten okt. 2—12-ig tartandó országos gyümölcskíállitásra. Közelebbi felvilágosításokkal szívesen szolgál egyesületünk titkári hivatala. Felhívás a Nagyérdemű közönséghez! A közelmúltban városunk sürün volt kitéve tűzveszélynek s a Gondviselésnek kegyelme mellett első sorban a helybeli tűzoltóság lelkiismeretes buzgalmának és hivatásszeretetének köszönhető, hogy szeretett városunkat nem érte oly fokú szerencsétlenség, milyenről, sajnos, az ország számos részéről érkeztek megdöbbentő hirek az utóbbi időben. Minthogy azonban a gyakori és erős használat tűzoltóságunknak felszerelését oly mértékben megviselte, hogy a szükséges javítások és pótlások a rendelkezésére álló anyagi segédforrásokból csak hiányosan volnának fedezhetők, bizva a nagyérdemű közönség szives jóindulatában s a közjó iránt érzett meleg érdeklődésében, azon alázatos kéréssel fordulunk városunk tehetősebb polgáraihoz, hogy szi\-eskedjenek tűzoltóságunknak minden irányban való fejlesztése és emelése érdekében egy forintnyi, vagy esetleg annál magasabb évi járulék megajánlása mellett pártoló tagjaink sorába 5 évre beiratkozni. Dr. Koutliy Gyula, tűzoltó főparancsnok. TANÜGY. Pályázat. A nyiregyházi iparos tanoncz iskolában alkalmazott egy igazgató, egy rajzvezető és nyolez rendes tanitó három évi megbízatása lejárt, ennek következtében azon helybeli tanítók, kik magukat jövő három tanévre ezen iskolánál alkalmaztatni óhajtják, a felügyelő-bizottsághoz czimzett kérvényeiket folyó hó 9-ig Májerszky Béla bizottsági elnökhöz adják be. Nyíregyházán, 1904. szeptember 3. A felügyelő-bizottság. Értesités. Van szerencsém az érdekelt szülőket arról értesíteni, miszerint az építkezés folyama alatt lévő Körte utczai ág. h. evang. iskolában úgy a beiratás, valamint a tanitás is csak folyó hó 15-én, esetleg 19-én veszi kezdetét. Kelt Nyiregyházán, 1904. szeptember 2-án. Az ág. h. ev. iskolaszék megbízásából : Fazekas János, ev. tanitó. Értesités. A nyiregyházi kereskedő tanoncz iskolában a beiratások az 1904—1905-ik tanévre szeptember hó 1 t-én délután 2—4-ig a központi ág. h. ev. népiskolában tartatnak (a IV. fiúosztály tantermében). Egész évi tandíj 16 korona. Ez összegnek fele része a beiratáskor, a másik fele része február 1-én fizetendő. Ezen kivül minden tanuló beiratási dij fejében 2 koronát, a könyvtárra pedig 40 fillért fizet. Beiratáskor minden tanuló tanonezszerződését s ezen kivül [lehetőleg a születési és ujraoltási bizonyítványát is tartozik bemutatni. A javitó vizsgálatok szeptember hó 11-én délután 2 tartatnak. Javitó vizsgálatot tehetnek azon tanulók, akik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által az 1897. évi május hó 24-én 25314. sz. a. kiadott „Szervezet" értelmében : Mihelyt valamely növendék ifjú kereskedő tanoncczá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanonc ziskolába, ilyennek hiányában az általános iparos tanoncziskolába beíratni. Ily iskola hiányában a tanuló köteles a népiskolához tartozó ismétlő iskolába járni. (1884. évi XVII. t.-cz. 62. §. c. pontja.) Az elkésve történő bejelentés mulasztásnak tekintetik, mely büntetés alá esik. A kereskedő tanoncziskola első osztályába a népiskolai mindennapi tanfolyamot, vagy ennekmegfelelő polgári, illetve középiskolai második osztályt [sikeresen végzett 12-ik életévüket betöltött kereskedő tanonezok vehetők fel. A tanoncz mindaddig, mig tanítási ideje a főnöknél tart, köteles a tanoncz iskolába járni. (1884. éri XVII. t.-cz. S2. §.) Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól. Azonban a III. osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanítási ideje még le nem járt, a tanoncz iskola látogatása alól a kir. tanfelügyelő által felmenthető. A tanoncz iskolába, a rendelkezésre álló helyhez képest, segédek is felvétetnek. Ezek a segédek rendtartás és fegyelem tekintetében ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a tanonc ok. Felhivatnak a f. főnökök, hogy tanköteles tanuló kat a fentjelzett időben múlhatatlanul írassák be, mett a későbben jelentkezők a törvény értelmében mulasztóknak tekintetnek s mint ilyenek az illetékes hatóságnál feljelentetnek. Nyiregyháza, 1904. augusztus 11-én. Ruhmaiin Andor, igazgató tanitó. Iskolaszékek, tanitók és tanítónők figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úrnak f. évi augusztus hó 9-én kelt 66270—1904. sz. rendelete értelmében tudomására hozom az iskolaszékek és Unitóknak, hogy az 1849/9. évi szabadságharczi muzeumban 11-ik Rákóczy Ferencz, Deák Ferencz és Arany János arczképe hat korona helyett két korona 40 fillérért — a postai csomagolási költségeket is beleszámítva — kapható. Az állami elemi iskolák részére az arczkép azonban csak ott szerezhető meg, a hol az iskolának még Il ik Rákóczy, Deák, illetve Arany arczképe nincs meg s ahol a vételár az iskola költségvetésében fedezetet talál. A megrendelések az alábbi czimre küldendők: „lS48/9-iki szabadságharczi ereklye múzeum, Budapest IV. ker. Városház utcza 14." Nyiregyháza, 1904. augusztus 26. Dr Wilt György, kir. tanfelügyelő. ÚJDONSÁGOK. — Személyi bír. Báró Feilitz- ch B>ilhold főapán e hó 1-én este Balaton Földvárról székhelyére visszaérkezett. — Hivatal vizsgálat Szikszay Fal alispán a mult hó 31-én, Fejér Imre t. ti ügyész kíséretében megvizsgálta a bogdányi járás főszolgabírói hivatalának, ügy és pénzkezelését. — Áthelyezés. Dr. Bertók István helybeli r. katli. liitoktato Egerbe helyeztetett al > helyét hasonló minőségben Farkas Fal pasttoi I oktat o^togkdtu el. — Adományok a t&zkárosnllukuak. A belügyminiszter a k.-apátlii tüznárosultaknak .'N', a vencsellíi jenek 390, az apagyiaknak 3á0 kerona segélyt adományozott. — Anyakönyvvezető! kinevezés. A belügyminiszter a demecseri anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetőül Kállay László h. jegyzőt nevezte ki. — kivándorlás-. A kivándorlás szabalyo7.a>.» tárgyában alkotott lörvény rendelkezés? szerint aug. hó 1-től kezdve az úthveleket a vármegye alispánja adja ki. Az új eljárás óta, t. i. augusztus iio folyamán 198-an folyamodtak útieveiért a? alispáni hivatalhoz, csaknem kivétel nélkül mindannyian Amerikába. — XagylelkU adomány. Propper Sámuel turai birtokosi karlsbaadi üdülése alatt olvasván a varmegye alispánjának a közönséghez intézett felhívását lűzkárosultjaink érdekében, áOO koronát küldött e c ólra az alispán kezeihez s tudatta, hogy .'> 111111. vetőmagot bocsájt a szerencsétlenül jartak raodelkezótice. — A tanfelügyelői hivatal tdmgleMMn a d.breczeni-utcza sarok épületebe tétetett at. (M.u-.uisz.kyfele szeglet ház.) — Halálozás. Bekefy László, in. kir. pü. inkái valamint gyermekei: Jolán, Elemér es Margit, továbbá lestvére: Szentpétery Erzsébet Deák Jozsel'né úgj u saját, mint a kiterjedt rokonság nevében szomorodott és fájdalomtelt szívvel jelentik a legjobb feleség, szerebi anya, testvér és rokonnak Békely Lászlűné szül. S/.entpétery Ilonának folyó évi augusztus lm 29 én d. e. 1 i 12 órakor éleiének 42-ik, boldog házasságának '.'J-ík éveben hosszas és kínos szenvedés után történi gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt telemei f. é. augusztus I10 31-én d. u. 4 orakor fognak a Virág-utca 20. szánni gyászházból a vasút melletti síi kertben, az ev. ref. vallás szertartusai szerint, örök nj ugalomra az anyaföldnek átadatni. Nyiregyhaza, l'JO). evi augusztus ho 2

lJ-en. Legyen könnyű a hant, mel) a drága hamvakat fedi! Alulírottak fájdalomtól megtölt szívvel tudatjuk felejthetetlen férjem, illetve apank, ajtósunk és nagyapánk szunyoghi Szunyoghy Miklós földbirtokos, szabok vármegyei bizottsági tag es volt m. kir honvéd huszárfőhadnagy urnák f. hó 1-en, éjjeli 11 órakor, éleiének &8-ik évében hírtelen töitént elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 3-án délután 4-órakor az ev. ref. egyház szertartása szeii t, a gyuszhá.nál tartandó rövid ima után a helybeli ev. ref. sírkertben fognak örök nyugalomra letolni. UjMiérló, 1904 szeptember hó 2-án. Neje: Özv. szunyoghi Szunyoghy Miklósné született: üyiko Uoza. Gyermekei: Béla; Ilonka férjével Dr. Leövey Elekkel és gyirmekei: Margitka es Sárika; Ferenc nejével Hegedűs Erzsikével es Erzsike leánya. Áldás lengjen porai felett ! — A nyíregyházi—sóstó—douibríul li é. vasat közigazgatási bejárását a kereskedeh mügyi miniszter elrendelte s az eljárás megkezdésének határidejéül 0 ho 14 ik napjának délelőtti 9 óráját, ö /. jó> ételi helyeül pedig Nyiregyháza város tanácstermet lu/.le ki. A eljárás vezetésével a kereskedelemügyi miniszter Kádár Gusztáv műszaki 'anácsost bízta meg. A közizazgalási bejárás sorrendje a köveik ző lesz: A tárgyalás ideje A lárgyalás helye A meghívandó községek! Szeptember 14. d. e. 9. Nyireg)huza városház Ny regyhuxa, Fazony, Kotaj, Ibrány Szept. 15. d. e. 9V». Ibrány községháza iiuj, i'aszab, N.-Halász Szept. IC. d. e. 9'/,. Dombrád községháza Dombrád E helyűit értesítjük a közönségei, hogy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta Nyiregyháza váró inak azt a határozatát, amellyel a va-ul czeljaira 200,000 korona hozzájárulást szavazott meg, továbbá Buj község határozatát 30,000 korona és Kotaj közt.g határozatul 15 000 korona hozzájárulás megszavazása tárgjaban. Ami Dombrád és N.-Halász .községeknek a hozzájárulás tekintetében hozott határozatait ilh li. tek nltlivl az azokban foglalt, a vonal vezetésre vonatkozó műszaki kikötésekre, a kereskedelmi miniszter ezek jóváhagyasd iránti határozatát a közigazgatási bejutás eredményéhez képest fogja meghozni. _ Dr. Kelemen Adolf rabbit, a helybeli izr. népiskolák igazgalójat, mint lapunk legutóbbi száinaban már megírtuk, Fogaruson főrabbivá választottak. A távozó főrabbi tiszteletére itteni barátai bucsu-bankettet rendeztek, amelyen a sok elhangzott felköszönő között különösen feltűnt a dr. H a r t s t e i n Sándor ügyvédé mert éleíen jellemezte a nyíregyházi teljesen magyar zsidóságnak a templomi nyelvhez való helyzetet. A pohárköszöntőnek ezt a részét épen azért helyen valónak látjuk közölni. Helybeli hitközségünk története alig nyúlik vissza a Bach korszakba. E sötét korszak letűntével kivetkőzött társadalmi életünk az egész vonalon e korszak undok fcrdeségeiből. Hitközségünk azonban 'is? ítrr r dl, Ijfgyökeres