Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-04 / 36. szám

XXV. évfolyam. 36. szám. Nyíregyháza, 1QQ4. szeptember íDEK. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK | és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. »

>•» Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a ^ '

aP rtz

e"

e

m' részét képező küldemények, Hirdetési dijak: , i - 'i i 1- r 1 • a "zerkesito ezime alatt keretnex beküldeni. ... , DOBtén vagy helyben házhoz hordva: lap szétküldésé targyaban leendő felszo- • ,_,_,„ Minden négvaier ha»4b»ott petit «or egvs»«r Egész évre 8 korona, landások Jóba Elek kiadó-tulajdonos foeadtatjnak^l 08 Haier

t keiektől köilése M flllé?; t5bb»

8ri kö.léV

a

f,.Ub,n

K « fill . , WAnvvnvnrndáiához kknl»-iití>7a 8 wám A nyílt-téri költemények dija aoronkint 6d fillér Félévre 4 • Könyvnyomdájához issoia-utcza s. szam A kéziratok csak vUásos kívánatra » m Apró hirdetések t0.iólg*J fii.,mUdeitoribbittó Negyed évre 2 , (JanÓSZky ház) intezentlők. illető költségére küldetnek viasz.-.. 4 fii. Vastag betűvel aiedett kétsxeresen atárnit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivaialban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító és Grllnmandel Henrik és Társa tlt 1 Eudapesten, Haasenstein és Vogler irodajaban Bécsben, és Budapesten, \alamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Takarmány inség. A takarmány-itiség leküzdése és az élelmi szerek túlságos drágulásának meggátlása foglalkoztatja az összes társadalmi köröket és úgy szólván mindenki részt vesz ezekben a mozgalmakban pro és kontra. A takannány-inség leküzdhetése érdekében ugyan az egész nemzeti közvélemény egyhangúlag kívánja a legerélyesebb állami és társadalmi akczió megindítását, mert abból hasznot legfeljebb egyes takarmánygyárak és a kevésbbé tisztességes spekuláczió meríthetnek, egyébként pedig következményeit keservesen megsínyli az összes termelő és fogyasztó közönség ; ám az élelmiszerek drágulása már erős érdek-ellentétet támaszt a termelők és logyasztók társadalmában, és itt a helyes középutat eltalálni, az érdekellentéteket elsimítani bizony nem könnyű feladat. Az élelmiszerek megdrágulása voltaképen a takarmány inség következménye. Kenyérnek való ugyanis termett annyi, hogy abból rendes körülmények közölt kivitelre is kerülne, sőt meglévő készleteinkből Ausztria szükségletét is fedezhetnénk. De nem termett takarmány, nem pedig főleg az emberi táplálkozásban is nagy szerepel játszó burgonya és tengeri; tehát a kenyérnek való szükséglet is jelentékenyen emelkedni fog és igy a szokollnál kevesebb marad abrakolásra. De másnemű takarmány se termelt, a gazdaközönség tehát kénytelen összes nélkülözhető jószágállományán túladni, mert takarmánya nincs, vásárolnia sincs honnét s ha volna sincs módjában, mert nincs jövedelme, a miből a már most is méreg drága takarmány árát kifizethesse. A jószág elkótyavetyélése azonban a tej-, hus stbi termelés megcsökkenését és ennek kifolyásakép 1 „Nyínriiék" tárcsája. Első szerelem. (Lyra.) I. Te vagy a lény, a szín, a vágy nekem, Te rólad szól majd legszebb énekem. De te ne tudd meg azt soha, soha, Hogy te hozzád sír mindenik sora, Csak hamva szálljon hozzád neszleien Ilyen szerelnie-, csöndes éjfélén. Mikor a kinom éget végtelen — A dalt szivemnek lángján igeiem. S neved az éjben elrebegve. Hamvát rabizom a szelekre Vigyék le hozzád, — párnádon elöntve, Legyen veled ölökre, mindörökre. S legyen rajt álmod, tiszla, hófehér, Mint a halott dal, mely szivedhez ér. II. Ila a robotban kimerülve Párnámra hajtom bús fejem, Lelkemre, mintha galamb ülne Te édes képed megjelen. A fényes álmok a liéid, — Azokat mird neked adom, Álmodjam bár azokat végig Selyem párnán vagy kőpadon . . a legszükségesebb élelmi czikkek megdrágulását eredményezheti. A takarmányinség tehát végkövetkezményében valóságos éhínséget s ezen kivül a jószágállomány milliárdokra rugó értékveszteségét okozhatja, amelynek következményeit az után évek hosszú során át megsinylené nemcsak a gazdaközönség, hanem az egész magyar társadalom. Amiből azonban nem következik, hogy a válság következményei teljes borzalmasságukban be is következzenek. Egy rendezett kultur-állaiuban, a mienkhez hasonló hatalmas forgalmi eszközök melleit, tűrhető államháztartási viszonyok között, egy rossz takarmánytermés ily katasztrofális jellegű hatása ma már be sem következhetik, következményeit megszenvedheti az egész társadalom, a termelő és fogyasztó közönség egyaránt, de e szenvedés megkönnyítésére nagyon sokat tehetnek úgy az állam, mint a társadalom. A kormány állal elrendeli takarmány kiviteli tilalom remélhetőleg konsolídálni fogja a takarmányár-fejlődési viszonyokat részben talán csillapítani ama pánikszerű riadalmat, amelylyel a gazda közönség nyakra-főre dobta a piaezra soványmarháját, mely rövij i

f

lő alatt 30 -40%-os árcsökkenést okozolt. De ezzel még korán sincs segilve a bajon, mert az idei takarmánytermés ha mind benn marad is az országban, kevés, és az osztrák trrtományok e kevésre is erősen konkurrálnak. A magyar gazdaközönség legnagyobb része azonban már a mai árakon sem bir takarmányt vásárolni, mert hiszen nincs miből azt megfizetnie. Amiből most már nem az következik, hogy az állam ingyen takarmányt osszon szét az Ínséges gazdák között, hanem is az, hogy a megszorult gazdaközönség méltáÉn álmodom arany hajaddal, Lágyan körülfon, átölel — De virrad, itt a hajnal, Varázsa kép, búcsúzni kell. Elűzlek, mint a nap az égről A fényes hajnalcsillagot — — Habár a fájdalom terhétől Napestig összeroskadok . . . Asmadal. Furcsa harag. Mérgesen csapta be miga után az ajtót, izgatottan ment végig a hosszú folyosón egész addig a kis szobáig, mely még tavaly ilyenkor kizárólag az ő birodalmát képezte, melybe az apján kivül férfi a lábát soha be nem tette s a mint oda ért, l;dobta magát a kanapéra s eleinte szomorúan bámult maga elé, majd lassan mind fényesebb lett az a gyönyörű buzavirágkék két szeme, medrándult angyali arczának egy-egy izma, s aztán kitört belőle teljes erővel a sírás, zokogott hangosan, fájdalmasan, szivettépően, nem jó lelt volna valakinek látni görcsös vonaglását annak a silphidi sz^p termetnet, könyárját azoknak az örökké mosolygó két szép szemnek. Csak az Isten tudná azt megmondani, mikor lelt vége ezen eszményi szép asszony szivettépő zokogásának. — Ha valaki azt végig nézte volna : bizonyosan valami óriási nagy családi összetűzést gondolt vőn okanak : vagy legalább is azt, hogy ferje a l:gundokabbul megcsalta azt a gyönyörű asszonyt! Pedig hát nem ez volt az oka, hanem sokkal nagyobb. óriásibb ! ! . . . Épen három hónapja van annak, hogy Győry Béla, a hires szép gavallér nőül vette a megye legszebb leányát, Kávássy Margitot. Mindenkire nézve a legjobb parti voll s mindenki, nyos árban és olcsó hitelre szerezhesse be azon legszükségesebb takarmányt, amely nélkül jószágállományát fenntartani nem képes. Vagyis, hogy erélyes állami beavatkozással gátoltassék meg a meglévő állatállomány elkótyavetyélésére és a legszükségesebb állati termelés biztosításával az élelmiszerek aránytalan drágulása. A földmivelésügyi miniszter ismételt nyilatkozataiból tudjuk, hogy a kormány ez irányban is erőteljes mentő akciót tervez, és az eddigiekből következtetjük, hogy ez akció szervezése immár erőteljes folyamatban van. És erre a kormánynak számos eszköze vau, amelyek között tetszése szerint válogathat, és amelyet legjobb belátása szerint kombinálhat Hogy terveit a kormány ma még elnern árulhatja, mert az élelmes spekuláció nagy mértékben gátolhatná, illetőleg a maga javára használhatná föl annak eredményeit, azt teljesen elismerjük és méltányoljuk. De tenni valamit kell és ez végeredményében csak az lehet, hogy nagyobb szabású Ínséges állam kölcsön folyósitlassék, jutányos feltételek mellett a gazdaközönség rendelkezésére akár készpénz, vagy ami még jobb, jutányos áru takarmány anyagok, alomszalma és koratermésü takarmány vetőmagvak stb. alakjában. A kormány tehát ma még bár, minden esetre tetemes összeg fölhasználásával, de még is az államháztartás jelentékeny megterheltetése nélkül nagyon is enyhítheti a takarmányinség veszedelmét. És ha ez megtörténik, semmi ok sincs arra, hogy a gazdaközönség kétségbeessék a jövő felett és a piaezra dobja legszükségesebb jószágállományát. a kik ismerték őket, zavartalan boldogságot jósollak nekik. S valóban úgy volt. Ember nem volt még olyan boldog soha, senki nem szerette még ugy egymást, mint ők. Csodálatra méltó volt az az egyetértés (ezt onnan tudom, hogy egyszer náluk voltam ebéden) az az iinádást is meghaladó rajongó szeretet ; olyan boldogan, olyan odaadással néztek egymásra, mint csillagos, szép nyári éjszakán a tele hold milyen bámulva, mosolyogva néz az alvó földre ! Az egész ebéd alatt alig tudtam valamit enni ! Irigyeltem azt a véghetetlen szerelmet, a mely az őszivükben fakadt. Erős deczemberi nap volt. — Farkasorditó hideg van odakint. Apró, ritka pelyhekben szállong a hó olykor-olykor végig süvölt a hideg, dermesztő szél a kastélyhoz tarlozó park százados fái között, s ügy megkapja a fütyülő szél azt a kis apró hópelyhel, hogy a jó Isten tudja csak, hol talál a földre I A kastélyban, a tágas szép, fejedelmien bútorozott ebédlőhen épen most áll fel ebédtől a fiatal pár. A férj megvonja magat a szeles kanapé szélén s gyönyörű szép felesége mellé ül, liliom karjaival átkarolja férje nyakat, reá tapasztja ajkát a ferfl ajakára s szilaj szerelemmel csókolja, mintha hozzá akarna forrni. Sokáig tartják igy egymást átölelve forrón, . . . szenvedélyesen s a mámor, a kéj, a csóközön közt pirulva súgja meg a gyönyörű babaasszony férjének, hogy már neki .két szive van.' Alig mondja el a nagy, erős férfi ölebe ragadja a piruló asszonyt, alig tudja kijejezni örömét, csókokkal halmozza el az ujja hegyétől egész a hajaig, gügyög hozzá édes szavakat . . . s . . . S azután — épen mint ket gyerek, — elkezdenek tanácskozni, hogy milyen nevet adjanak, ha hu, milyet ha lány lesz. . .Tudja édes, ha fiu lesz Benjaminnak, ha leány lesz Zsófiának neveztetjük el', szól a férfi. „Nem muezus, szebb nevet adunk neki, nem olyan csúnyát, vagy Ákos lesz vagy Heléna" ! ! ! NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizszabályozó társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd úr házában. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat es epület tervezeseket.