Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

XXV. évfolyam. 4!>. 8záin. rSyiregfyhága, 1004. dcczember 4. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. £,iotizetésl feltételek: pestén vagy halyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre i Negyed évre 2 , Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l

aP "elletni régiét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * "J™ í*" Minden nég

7„er hat.4b.ot. petit .or e

g

T„e, i támlások Jót»l Elek kiadó-tulajdonos W*dta

tnakeí ke.ektól ktaltfee 11 fillér; Wbba.öri kailéVesetébeíSíll. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám 4 bx . „ ^ . A nym-téri ka«ieniínvek dija soronkint 6J ÍUér. (Jánószky ház) intézendők. utJ Aliiig kiranatra 8 " AP

r

ó ^rdetóaek 1

0 ! «'•• illető költségére küldetnek viasn. 4 fii. Vastag betűvel medett Kétiieraien milmit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító es Grünmandel Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A bsrharcz, Viharos politikai helyzetünkben a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdések háttérbd szorulnak éa a nagy közönség alig figyel azokra a nagyjelentőségű tényekre, melyek anyagi jólétünk es lejlodésüuk gyökereit érintik. Ilyen fontos és nagyjelentőségű kérdés az, melynek törvényhozási rendezésével foglalkozik most a Budapesti K -reskedelmi és Iparkamara. Nagyterjedeluiü muukálatot dolgozott ki, melyet kedden uagy»záinu gy ülekez ;tben*tárgyalt, hogy azután a kormány elé terjess«e kívánságait és kérje a törvényhozási intézkedést. EÍ a fontos ipari ügy: a bérharcz. közgazdaságunk fejlődésében a bérbarezok, főképp a leguiubbt ídókbeu, nagy és egészükben hátrányos h tásuak voltak. Hátrányuk nemcsak abban nyilvánul, hogy a bérharezok kivivá ában beálló munkaszünetelések a vállalkozók és önálló iparosok szerzeményét csökkentik, illetőleg a bérbarezok ideje alatt a bérharcz alatt álló vállalatok keresete szünetel; de hátráuyuk kivált két irányban kezd súlyos következményü lenui, a bérharezon tul t^nedö ÍI|ŐI<I-U í. Csökkenje"! focia a macrvar •i Oá O J iparosság inegbizhatóságát, melyet a megrendelőkkel szemben átvállalnia kell. Mihelyt az iparos munkásaival szemben a bérharezok eshetőségétől tart, lehet Jtleu, hogy a munkaszállitásra biztos határidót vállaljon el, vagy ezt c&ak ugy vállalja el, hogy bérharcz esetében a szállítás alól föluientessék. A szállítás poutossagára nézve tddig sem fölötte nagyon noegbizhitó magyar iparosság igy mintegy természetes okot nyer arra, hogy megbízhatatlanabbá legyen! Es ez az oka ezután annak, ha 11 it Szoborének. Édes hazánk gazdagsága Meseszerű, végtelen ; Ami ritka, ami drága Benne bőven megterem. Dús keblének titkos mélyén Ezer kincset takargat, Nem csoda, hogy rajta élvén — Szobor kell a magyarnak ! Ha már szépen itt van készen Mindenféle eszközünk : Nagy eszmében, nagy művészben Szegények csak nem leszünk ! Dehogy hagynánk a világon Bárkinek is nyugalmat Mikor szobor, mindenáron Szobor kell a magyarnak ! Meglehet, hogy a dicsőség Sokat érő drágakincs. Hírnek szárnyán hordja hősét — De mit ér, ha szobra nincs ? Az marad meg, ami látszik. Bármit mond a fukar had ; Becsülettel sohse játszik — Szobor kell a magyarnak ! ,,Hol van a hős ércalakja ?" Kérdi majd a nagy világ, „Már a magyar megtagadja, Elfelejti nagy fiát? !" az osztrák s főképp a bécsi iparosok erósebb tért foglalnak náluuk, m rt a megbízhatóságra és a szállítás pontossígára nagyobb biztonságot nyújtanak. De még további hátránynyal is járnak a folytonos bérharezok és ez a hátrányuk épp most, a mikor az iparfejlesztésre oly nagy fUlyt fektet k rraány és közvélemény, igen súlyos következinéuyü A bérharezok a munkások rendes és o'C'ó muukájára nézve a teljes bizonytalansággal járnak. Hogyan vállalkozzék a tőke ujabb gyárak megteremtésére, ba a gyáripar egyik legfontosabb tényezője, a mudkáselem folytonos forrongásban van? Ily viszonyok kózt iparfejlesztésről nem, de igen a fennálló vállalatok gyengítéséről, sőt megszüntetéséről lehet szó. A bérharezok s-otnoru következményeit iparunk nagyon jól érzi. Cs k alig multak el a napok, hogy ös zes építkezéseink munkások hiányában szüneteltek; asztalos- és lakatosiparunk alig tud a lefolyt bérharezok súlyos következményeiből kilábolni; nyomda-iparunk csak nagynehezen tudott bo-S'.u küzdelmek utáu n hány évre békességes helyzetbe jutni. A bérharezok mellőzését és békés viszonyok Icífaiuéóéfc mindenki, vállalkozó és rnuukás, s talán t lsó sorban közgazdaságunk határozottan követeli. Nagy kérdés azonbau az^ hogyan lehet a bérharezokat megszüntetni? Es itt találkozunk egy nagy és mély gyökeret vert nézettel, mely teljesen hamis és ez az, min'ha a bérharcz törvényhozási ulou volna szabályozható. A törvényhozás lépjen közbe az ipar terén jelentkező erőszakos bérraozgalmakuál. Ez most a haugos követelés. Tekintsük közelebbről ezt a kívánságot. .Hisz minden szem ránk irányul, S aki sérti, jaj annak ! Hűségének zálogául Szobor kell a magyarnak ! Ország dolga nem mi gondunk, Majd elvégzik odafenn ; Valahogy még mindig voltunk, Sehogy nem lesz sohasem ! Bolond, akit jókedvében Ilyesmi is zavarhat, — Bánatában, örömében Szobor kell a magyarnak ! Tudományra nincsen pénzünk, S ha volna is, nem adunk ; Kevéssel is megelégszünk. Lassan tovább haladunk 1 Akárhogy is dédelgessék, Biztosít-e hatalmat ? S hatalomhoz nem műveltség, Szobor kell a magyarnak ! Közjólét — az sehol sincsen, Ki hogy lehet, űgy éljen ! Majd könyörül a jó Isten, Ha akar, a szegényen . . . És ha nem, hát űtrakelhet, Kit a teher sanyargat; Itthon minden ínség mellett Szobor kell a magyarnak ! Magyarságunk — de már ebből Egy betűt se engedünk! Éljen a hon! — s mindjárt megdől Mindenféle ellenünk. Diadalmas lobogóval Robogunk a viharnak . . . Nincs megverve elég jóval: Szobor kell a magyarnak ! Az iránt már nálunk is tisztában van a közv letnény, hogy a sztrájk épp oly kevéssé tiltható el, mint a muuKából való kizárás Egyik sem tilos Cselekméuy. A most fennálló ipartörvény is ezen az állásponton áll Más országok tanulsága is mutatja, hogy tilalom e részben nem használ; erőszak ebben az irauybau czélra nem vezet. Erőszakkal szocziális kérdéseket megoldani uem lehet. De ezzei horáutsein mondom, hogy a törvényhozás és a kozhatalom tétlenül nézze a fcérbaic/.ok ügyét. A bérharcz társadalmi kérdés; a társadalombau pedig az állam, a torvényhozás és a közhatóság fontos tényező. Kivált nagy hivatás jut a közhatalomnak a bérharezok idejében abból a szempontból, hogy az egjéui elhatar^zás szabadságát biztosítsa, a bérbarezok alatt felmerülő tiltott cselekedeteket meggátolja, esetleg megtorolja és a társadalmi és állami re det inegzavartatui ne eugedje E részben eddigi törvényeink is bő anyaggal rendelkeznek és hatóságaink határozottan mulasztást követtek el, midón a fennálló törvényeket a bérharciok alatt vagy általában nem, vagy uem elég erélylyel és főképp nem kellő időben, nem elég jókor alk linazták. A bérbarezok ellensúlyozása, illetőleg káros hatásuk megelőzése lényegileg az állam hatalmán kivül, az iparos-társadalom kezében fekszik. Az iparosok maguk hivatvák e részben békés állapotot teremteni, és a kiként ez

u a nyugati országok története mutatja: ez a béke c?ak akkor biztos, ba a béke megteremtését a két érdekelt fél, a munkás és a munkaadó, közős egyetértése hozza létre. Az iránt legyünk tisztában, hogy iparunk jelenlegi állásábau a munkás legaláob is oly Szobor kell ma mindnyájunknak. Fejünk hordjuk magasan, Nem sajnáljuk aranyunkat, Fizetünk rá urasan. Szobor nélkül mi az élet ? Mi ad érte jutalmat ? Ha már minden semmivé lett : Szobor kell a magyarnak ! Szobor kell még akkor is, ha Gyarlóságunk hirdeti, Optimista, pesszimista Bámulója lesz neki! Szép is az, hogy nagyot tudnak, Akik nagyot — akarnak . . . Létráján az égi útnak Szobor kell a magyarnak ! Rajta, rajta, int a pálya, Munkáljatok éjt-napot. Hadd hirdesse, kiabálja : Nemzetünk mit alkotott! Eszme, hűség — lárifári. Hímet arról nem varnak ; Minek várni ? Jöjjön bármi : Szobor kell a magyarnak ! Rajta, rajta, be a sorba, Mind tegyen ki magáért: Kis szoborra, nagy szoborra Áldozzon a — hazáért! Mit, hogy a szép, cifra vért is Koldűsrongyot takargat ? Törik-szakad, csak azért is Szobor kell a magyarnak ! V. J. Mérnöki iroda. NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13 sza.n a Nytrv.zszabályozó társulat .„ellett dr, Prok SyuU ügyvéd úr házában. Elvállal u. ,„. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítést munkalatokat es epulet tervezeseket.