Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

XXV. évfolyam. 47. szám. TVyirefzyliá/a, 1004. november 30. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. ^ Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a v lap szellemi rrazét kuuezö küldeményét, Hirdetési dijak: :o8tan vagy helyben hhzhoz hordva: lap szétküldése tárgyában leendő fcUaé- a ; ÜÜT * i Minden négyszer b.«ábxoi; petit tor egraieu Egész ívre 8 korona, landások JÓHn Klek kiadó-tulajdonw ^Jhatnak ol ' keiekt

ő' (ka«lé

8e 1 > fillér; több«Sri kö,léVe.eteb

en 8 fill. Félévre * . könyvnyomdájához iskola-utcza 8. S7.ám . .. - ... A nyilt-téri közlemények dija «oronkint Öi> fillér. „ • , T ,„„ ,!,„ ,,„,., „ ( • „ f kiíratok csak vila^o, i.ivanatra * az Apró hirdetések 10 niigA 'fii. .minden tovibbi ni Negyedévre 2 , (J.nm^.ky h.i/.j : r. . , le! jére kfl l fi'. Vwtag beiAvel Aedett *ét««me« .zimit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát" Altalános Tudósító és Grünmandel Henrik és Társa cltíjl Budapesten, Haasenstein és Vogler iiolajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország es Sveicz fővarosaiban. A népoktatás reformja, B. e. br. Eölvö.s József, Magyarország egykori kultuszminisztere volt az, ki az li68. évi XXXVIII. t.-czikkel hazánk népoktatásügyének alapját megvetette. Ezen épült fel az 18 G. évi évi XXVIII. t.-cz. a népiskolai hatóságokról, az 1875. évi a tanítói nyugdíjtörvényről, az 1893. évi XXVI. t.-cz. a tani lói lizetés rendezéséről, az 1891. évi t.-cz. a kisdedóvásról stb Bátran elmondhatjuk, hogy dr. Berzeviczy Albert hazánk jelenlegi kultuszminisztere, — eltekintve attól, hogy folyó évi junius havában Budapesten tartolt tanitói szaktanácskozmány-ankétből kifolyólag minden oldalról, minden tekintetben informálódott — erőt, alapot az új népoktalásügyi törvényjavaslathoz, melyet oki hó ÜÜ-án a képviselőház asztalára lelett, az 1868. évi XXXVlll. t.-cz.-ből merítette, illetve legalább ezen fundamentumra építette. Ezen törvényjavaslat, miben nitics okunk kételkedni, — törvényerőre emelkedik, — népoklatásügyünk hajója ismét egy hatalmas lépéssel közeledik a szenl czél megvalósításához, — az egységes magyar nemzeti kulturához. Bölcs miniszterünk jól ludta a törvényjavaslat megalkotásához, hogy mely eszközökkel kell bírnia, s mily tényezőknek kell közreműködni, hogy a népoklatásügyet gyökeresen reformálhassa. Számot vetett az ország pénzügyi helyzetével, számot vetett a körülményekkel és a helyzethez képest úgy oldotta meg a kérdési, hogy mig egy részről a magyar nyelvet őt megillető A di L e ány 8 z ö k te tés. Irta : PATAKY ISTVÁN. Gálosházai Réchei György fülesi bittokos nagy luragba esett Menyhéit Péter de Zuann.i soproni birtokos és Sopron város polgármesterivel. A nagy harag pedig valami kis vízimalom használ tta miatt esett, mindkét fentnevezeit uraság homlok egyenest ellenkező véleményeit lévén epen a tulajdonjog kérdésében. Mind a kettő erősen védie a maga igazai, és pedig annyira erősen, hogy a két jó barátból halálos ellensé,' lett. A kis rongyos vízimalom miatt Rechei még azt is elfeledte, hogy M-nyílért li éves nővérével Erzsébetlel jó barátságban volt, s nem egyszer beszelt a két barat arról, hogy sógorok lesznek. Na de nem beszéltek a vízimalom ügy után semmiről sem. Három esztendő telt már el, midőn egy pozsonyi ünnep 'lyeti Réchei meglátta Menyhért Peter de Zuanna urannt egy gyönyörűséges szép hajadonnal. Nagyot dobbant a Réchei szíve. E'. volna az ő kis baratnéja Erzsébet ? Hogy megnőtt, hogy megszépült. Milyen egy feleség volna ebből. Pe kinek a f Lsege ? Tudta, hogy neki azt felelné Menyhert, hogy a leány „nem eladó.* Vagyis, hogy csak R:chinek nem, m.isnak igen. És pedig az enyém lesz — dühöngött Réchei, hiszen mi regen szeretjük egymást. El legalább most is szeretem, de hát ő ? Ez a bökkenő. Három év óta nem látta a leány, talán hírét se hallotta. Ha pedig hallotta, nem jó hír lehet az, amit Menyhérttől hallott róla. E közben le nem vette szemét Réchei a szépséges lemyzóról, mig egyszer Erzsébet is megérezte, hogy valaki ő, nézi s arra fordítva meglátta, s ő is megismerte Récheit. Mosolygott leié és szemével inteti, de látszott jogaiba helyezv, egy csapással véget veteti a nemzetiségi izgatásoknak, a titkos aknamunkáknak, addig másrészről a nemzet napszámosainak anyagi helyzetén javít, erkölcsi értékét, tekintélyét emeli. Igen, mert a törvényjavaslat szerint tanítóul még ideiglenes minőségben is senki sem alkalmazható, aki a magyar nyelvet beszédben és Írásban annyira el nem sajátította, hogy azt a népiskolában kellő sikerrel taníthassa és aki magyar állampolgárságát nem igazolja. Nagyon helyes, a koi'm inyizgalóknak, államellenes tanokat hirdetőknek soha sem nyújtson pénzbeli segélyt, csak azért, hogy a jól tevő kezet— erőhöz jutva — kígyó módra megmarja, vagy hogy az állam testén élősködve azt gyengítve, léiét biztosítsa. Kimondja a törvényjavaslat, hogy nemcsak a mindennapi iskolába, hanem az ismétlőbe való járás is kölelező s a mely növendék 6 év multán nern mutál fel kellő eredményt az elemi népiskolai tantárgyakban való jártasságáról, az az osztálytanító javaslatára az iskolaszék határozata értelmében még egy évvel tartozik megpótolni a mindennapi iskolába való járást. íme a tanító oly fontos tényezőjévé válik a magyar népoktatás ügynek, hogy nemcsak a nevelői, de sőt az itélői szerep is az ő tulajdonává leáz. Egy öreg veterán kartársunk pár évvel ezelőtt, ha a tanitó tekintélyéről volt szó, ezt kiáltotta oda a vitatkozóknak: „Adjatok egy mákszemnyi hatalmat s megélhetést a magyar néptanítónak, úgy csodákat fog mívelni s a haza szebb fényre derül." — Iine az ige testet ölt. Az uj törvényjavaslat nemcsak hogy 1000 korohogy nem akar hozzászólani, de az is látszott, hogy azért, meri nem szabad. De többször nézett Récheire. Minthogy tulajdonképen volt is mit nézni. Réchei egyike levén a megye legszebb férfiának, Réchei ekkor 26 éves volt. Addig, addig settenkedett Réchei, hogy ki'esett egy alkalmit, s mintegy félóráig egyedül h belelt Erzsébettel. Mily gyorsan kellett e félórának eltelni, hogy gyermekkori emlékeiknek csjk kis reszet elev nithették fel. > — Erzsébet — szólt hirtelen Rechei — emlékszik arra, hogy azt Ígérte feleségem lesz ? — Emlékszem — felelt pirulva Erzsébet. — Ali meg-e fogadás? Nekem ez a legfőbb óhajom, és a mit mint gyermeknek ígért m maginak, most is Ígérem. Áll a fogadás. — Áll — felelt bátran a leány, — békítse ki a bátyámat. — Mindent megkísérlek erre. De ha nem békül, akkor, mi lesz ? Enyém lesz akkor is ? — Magae György, akkor is, minden körülmények között Réchei tekintetével simogatta, csokolgalla a leányüde arczat s aztán szolt : Erzsébet, gondolja meg, életem van a kezében. Réchei levélben értesítette Menyhértet, hogy a kérdeses vízimalmot visszaadja, mert meggyőződött, hogy nem volt igazsága A p^rt megszüntette, Menyhért azonnal válaszolt, hogy most már a malom neki nem kell, lessék jó egészségben használni. Majd másként, jó barátai utján igyekezett közeledni Menyhérthez, de ez mindent visszautasított. Végre levélben kért bocsánatot Menyhérttől, felhívta figyelmét a barátságra, melyben voltak, s hugy nem egyszer koczkára tették életük't egymás'rt, lehetetlennek tartotta, hogy a szerelet, mely uket összekötötte, végkép elhamvadt volna, stb. Megalázta magát Réchei, pedig lu Ha, h igy neki volt igaza, mig ellenben Menyhértet félrevezetlek. nára emeli az 1893. évi XXVI. l.-cz. keretében, illetve alapján a tanító minimális fizetését, de hatalmat is ád a kezébe akkor, a midőn a tanitó ítélőképességére bízza a 12 éves tanítványok előlépénét vagy visszatartását. Hát ha még megemlítjük a tanitó védelmére hozott s a tanítónak a 4 iskolában való sérthetetlenségét kimondó szakaszt, akkor talán a legvérmesebb reményeket tápláló kartársak is meg lesznek elégedve az uj törvényjavaslattal, különösen azért is, hogy az ország anyagi helyzetének jóvoltával a tanítók fizetése is újból és pedig gyökeresen rendeztetni fog. Nagyfontosságú tény a javaslatban a zugiskolák megszüntetésére irányuló szakasz (7. §.) Kimondatik hogy zugiskolának tekintendő az olyan vallásiskola is, amely nem az illető hitközség felügyelete alall áll; amely nem bír e czélra bereudizett és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő külön helyiséggel; továbbá amelyben a vallásoktatáson kivül — amelyre a nyilvános elemi iskola tanítási idején kivül, - naponként legföljebb J2 óra fordítható, világi tantárgyak is taníttatnak. A külön vallás-iskolába 8 éven alul levő gyermekek egyáltalán nrin járhatnak. Végül, ha hozzávesszük, hogy az új törvény a tanítóképzést is gyökeresen átalakítja s a tanítójelöltet csak egy-két évi gyakorlat után bocsájlja tanképesito vizsgára, a hol is a magyar állam szakközegei által alapos vizsgálatnak lesznek kitéve ; lehetetlen örömmel nem üdvözölniük az új népoktatási törvényt. Menyhért a levélre nem is válaszolt. Ekkor Erzsebetnek irt Rechei. Elmondla kísérleteit bátyjaval semben, s minthogy ez sikerre nem vezetett, kérte írja meg szereli-e, hajlandó-e vele bátyja beleegyezése nélkül egybekelni Y H i ig ;n, ő közölni fog,a mikor lesz a városon kivül fjgatjával, akk >r jöjjön, á papig meg se állnak. Erzsébet válaszolt; szeretem, m gyek. E;y fülesi zsidó vitte be Erzsébetnek a levelel. Jákob, Mordechii fia ügyes ravasz em'ier volt. Valamikor ő is soproni lakos volt, de a kiűzetés után Récheihez ment Fülesre, aki mindenre felhaiznilta az alkalmazkodó embert. S'.erelmes postának nem valami jól nézett ki ugyan Jákob, Mordochai fia, de a jelen esetben annál aUalmasabb volt, mert Sopronnak mind;n zeget-zugát ismerte. Be.'.llilolt egyenesen Menyhért polgármesterhez s annyi mindenféle panaszszal hozakott elő, ho^y végre a polgárm sttr kidobatta. De e kidobatás olyan zajjil járt, hogy tóbb ajtó kinyilt s kíváncsi nófejek jelentek meg. Jákob, Mordcchai lia gyanította, hogy a kivanc-iak közt ott van urának -zerelmese is, de ha ni'g nem volni is ott biztosra vette, hogy amit ő kiabálni fog, megmondjak Erzsébetnek. — Én a gáloshizai R chei György urembere vagyok, és igy bannak velem. Ájvaj! Én vissza jövók, ha a kert felé is, a kert felé. a kert felé. Ezen kiabalas után aztán engedte, hogy kidobják az utczára. A ravasz ember jól számitott. Midőn az utczat megkerülve a kert rácsos kerítéséhez ért, már ott látott sétálni egv szép fiatal leányt — Jehova segíts! — Szólt a zsidó — ez nem lehet más. — Kisasszony — k állott azután. A lány a rácshoz ment. — Erzsébet kisasszonynyal szeretnék beszélni. — Én vagyok. Hallottam, hogy ön Réchei embere, igaz ez ? Mérnöki iroda. StfAG-lT ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizszabályozo társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd úr házában. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat es epület tervezéseket.