Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

XXV. évfolyam. szám. ^'-Viregyháza, 1904. jixlius ÍO. VIDÉK A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Elöüzetési feltételek: postán vagy helyben házhoz horlva : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 , Negyed évre 2 , Hirdetési dijak: Minden négysier hasibiott petit aoregyater Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A ,

aP szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- S "retae. bekaide^ lamlások Jóba Klek kiadó-tulajdonos fogadtatnak®! 18 te,ekta

l kSiléae M fillér ; tObbai&ri kailéa esetAOen 8 fill könyvnyomdájához iskola Iltcza 8. szám . . . ... ,, . A nyílt-téri küileménvek dija aoronkint 60 fillér (Janoszky ház) intezendők. ^ w^í'^.

0* "vaaatra a a, Apró hirdetéaek 10„óig4 ) fii.,minden tóvibbi mi illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Vastag betűvel siedett kétaiereaen aiámit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiado-hivatalban (II. kerület iskola-uieza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, es Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A vidéki városok, Az a haladás, mely az utóbbi években a vidéki városok életében — általában — tapasztalható és produktivitásában is szemmel látható volt, nem csak, hogy csökkenőben vau, de megállapítható, bogy a legtöbb helyütt pangás lépett a haladás helyébe, tíz pedig nagyou sajnálatos jelenség, nemcsak nemzetgazdasági szempontból, de amaz érdekek szempontjából is, amelyek a magyar nemzeti állam teljes kiépülését a vidéki városok fejlődéséhez fűzik. Mert a vidéki kózpoutok társadalmi és gazdasági megerősödésétől várhatjuk csak annak a megvalósulását, hogy a magyar határok között egészséges magyar uemzeti élet fejlődjöu, a kultura minden vonatkozásaiban. Egy-egy virágzó vármegyei vagy csak járási székhely, mint egy-egy kissebb uap, éltető sugarak melegével táplálja az egész környéket, forrásait uyujtván a megélhetésnek, vagyonosodásnak, kivezető csatornái lévén a műveltség terjedésének. Nagyou aggodalmas jelenség az, hogy a vidéki városok, e fontos góczpontok stagnálnak, hanyatlauak. — Sok oka vau eunek! Az első az, hogy a nagy főváros megteremtéséuek az ideája még ma is, amikor már a hatalmassá fejlődött Budapest teleszítta magát a vidéki városoktól elvont erőkkel, még ma is kormáuyzati elv. Budapest, az ország szíve; de euuek a szívnek hiányzik az a szervi tulajdonsága, aminek pedig — egészséges organizmusban meg kellene lennie, hogy nem csak vér gyűjtő, de vér elosztó orgauizmus is legyen. A nagy, az impozáns fővárost megteremtettük; kultúránknak, kereskedelmünknek, iparunkuak központját. Közel 800,000 ezer lakosa vau már Budapestnek s olyan forgalmit, iniut akárhány világvárosnak. Budapest már nem szorult többé arra az állami gyámkodásra. amit idáig — a vidéki központok rovására nyert és élvezett. Ami ott még fejlődésre, á JNjírridiék" témája. A méter áruk királya. L. I'. után szabadon átírta IIminy Sándorné Újhelyi Vilma. Nincs kereskedő, ki az ujjabb korban olyan hírnevet szerzett volna magának, mint Staword Tom, ki e napokban hunyt el, Londonban. A népszerűség, az elismerés és a hála őt röviden a .méter áruk kiralya* melléknévvel tisztelte meg, a mit ő meg is erdemeit. A kik nem látták, s közelebbről nem ismerték ezt az egyszerű s tiszta polgári erenyekkel fölruházott üzletembert, nemis képzelhetik el vállalatainak óriási terjedelmet jótékonyságának nagysagát, es szilárd becsületes üzleti elveit. Londonba érkezve, a Southberry-hotelbeli főkomorna csakhamar figyelmeztetett, egy középtermetű aggastyánra, ki a fogadóval szemben levő palotájában lévő irodája ablakának párkányáról a havat söpörgette. Ez az öregember Stoward Tom volt, száztíz millió vagyon tulajdonosa, a világ első kereskedője, és Angliának legnagyobb jólékonyságot gyakorló polgára. Azok közé tartozott, kinek nincs ellensége, kit mindenki szeret. Írországban született, és szegényen érkezett Londonba, hol néhány dollár segélyével hazalni kezdett rövid-árukkil, magával hordván összes raktárát. Később kisebb üzletet nyitott, daczára hogy nem voltak sem kereskedelmi ismerelei, sem gyakorlata, de megvolt benne a kereskedő első létföltétele: határozottsága kínálkozó feltétlen sikerhez Kevés kereskedő él Londonban, ki oly példátlan szorgalommal működött volna üzletében, mint ő. Tizennyolc/, óra munkaidőt töltött naponként üzleté ben. Egyedül végezte minden teendőit, sőt még a vásárlott árucsomagokat is maga vitte haza vevőihez. Üzlete kifejlesztésre vár, azt pz ott összehalmozott auyagi és intellektuális erő megcsinálja már a maga erejéből — az a fóvároi, amely évi 35 milliós budgettel dolgozik Most már azt kívánjuk, hogy ugyan azt a ügyeimet és áldozatkészséget, a melylyel negyven esztendő óta Budapest iránt viseltetnek, szenteljék a vidéki városoknak, amelyeknek részben rovására nőtt uagygyá a mi szép Budapestünk. A kö/javakból most már ini is követeljük a bennünket megillető részt. A vidéki városok polgármesterei eszteudőről-eszteudóre kongresszusokon gyülekeznek össze, hogy megbeszéljék a vidéki városok s azok tisztviselőinek bajait s hogy e bajok orvoslása czéljából szövetkezzenek, szervezkedjenek. Eddig azonban semmiféle tényleges eredményét e polgármesteri kongresszusoknak nem tapasztaltuk. Csak őröluek a beszéd malmán, a nélkül, hogy csak egy kis liszt is kerülne ki belőie. Az állami hivatalnokok, a vármegyei tisztviselők, a községi jegyzők, a vasú ások megértek már a fizetés-rendezést, csak a rendezett tauácsu városok nem jutottak még tovább a polgármesteri baukettlrozásnál. Pedig kétségtelen, hogy az erélyes mozgalomnak meg lenne a kívánt sikere, annál is inkább, mert az illetékes körök, miután már megadták az állami, vármegyei, vasúti tisztviselőknek a fizetés rendezését, nem zárkózhatnak el az elől sem, amit a városok kérnek. Természetesen, nem csak a tisztviselők helyzetének javítását kell kérni, hanem ami annál fontosabb: a vidéki városok határozott istápolását. Sok féle módja vau ennek így például subvei.tiouált iparvállalatok létesítése, kultur-intézmények alapítása, vasutak épités3, első sorbau a vasúti szállítási díjaknak oly kedvezményes csökkentése, amely olcsóvá tegye a szállítást és utazást a megyei és járási székhelyekre. Budapest például bénitólag hat a vele szomszédos városok forgalmára az által, hogy az egész kornyékéről mesés olcsó áron gyorsan gyarapodott, s nemsokára a legnépszerűbb lett Londonban. E sikert némi.eg a hölgyeknek is köszönhette. Ő ugyanis észrevevén hogy a vásárló hölgyek szeretnek csevegni, üzletében csupán ügyes, művelt udvarias segédeket alkalmazott, s nemsokara Londonban közbeszéd tárgya lett, hogy Stawordnál mily kellemes vásárolni. Főelvül tűzte ki az olcsóságot, s minden idény végével tnladolt a megmaradt árukon, s így elérte azt, hogy rakláraban mindig uj áru volt kapható. Szerencsés kereskelmi vállalatok csikhamar gazdag emberre tettek, s ma nemcsak Anglia minden nagyobb varosában vannak liók üzletei, hanem Európa minden gyári városát an is, hol némely gyár csakis az ő szükségletére dolgozott. Londonban két nagy üzlele van; a Broadwey és a Chimbor-street sarkán egy fehér márvány palota, melyet a nagyban kereskedes számára alapított. Mig a Broadwey északi részén egy vasból épült óriási palota áll, melyben a kiskereskedés foly, melyet érdekes elmondani. E vaspalota fel angol mértföldnyi területet foglal el. négy utczara néz, s nyolez emeletes földszinten fölül és három emeletes földszinten alól. Midőn ez üzletet meglátogattam, Dűlderfer, az üzlet egyik osztályfőnöke vezetett körül. Stoward üzletének berendezése elüt mindama modortól, melyek előttüni ösmeretesek. Az épület közép n teljes inagassaguan, valamennyi em-le!en vegi„' egy atogon alakú kupola emelkedik, felülről való világítás végett. A földszint egyenlő nagyságú n?gyszőg-osztályokra van osztva, m lyekben a különböző áruk oszályozvak, az egyikben selyem, a másikban csipke, a harmadikban bársony és így tovább. Az állványok ez osztályokban nem magasak, hogy kézzel elérhetők legyenek. Létrát itt nem használnak. Az aruisztal előtt a széles folyosó teljes hosszá an apró gombaalaku vörös bársony ülősek szállít a vasút embert és árut Budapestre. A vidék i központoknak is adják meg ezt a kedvezményt. Mi haszna, hogy van egy gyönyörű, gazdag metropolisunk, ha az ország valódi felszívó erői: a vidéki központok sorvadoznak! Egy kis kirándulás NémetországbaAzt hiszem, hogy ezen sorok irója, a mit a mai szecessziós vilagban nem illik ugy mondani, hogy „Én", honfoglaló őseink valamelyikétől származik, mert ha nem is vagyok czigány, hiszen pöszkének születtem, és csak most 70 éves koromban lettem nem ősz, hanem barna hajú, meg is szorult belém valami őseink nomád hajlamából, mert azt tartom, hogy mindenütt jó, de mégis legjobb mindég otthon, de másutt Is lenni. Á világegyetem azon elenyésző parányi kis porszemének telületét, a melyet földgömbnek nevezünk és a melynek én is egyik pirazitája vagyok, mindég szerettein volna ösmerni, még mielőtt Gábriel arkangyal trombitája összerakandott volna, hogy az utolsó Ítélet alkalmával mii épsegemben jelenhessek meg a legfőbb bírónak ítélőszéke előtt. Fiatal koromban az Amazon folyónak vidékét óhajtottam volna élvezni, a melynek 00 olyan mellékfolyója van, a mely a mi Dunánkkal egy kaliberű és a *Wly "fotyó 300000 négyszögmértfőldnyi tropikus őserdősegnek vezeti le fölösleges vizeit az allanti óceánba és a mely erdőnek mikroskopikus utánzatában ai osztrák császári schönbrunni és ennél nagyobb frankfurti pálmakertekben tátotlam el szemet-számat. Miután azonban Baross Gábor már ott van, a hova mi is mihamarább el fogunk jutni, azután meg a serdülő kort egy kissé már túlhaladtam, kevés kilátásom van arra, hogy feláru jegy váltására jogosító arcképes igazolványnyal vagy pláne szabadjegygyei mostanában av. Amazon folyóra eljuthassak. Egyszer volt Budán kutya vásár. Én is csak egyszer, — tavaly — folyamodtam főispánunk ajánlatával a kereskedelmi minisztériumhoz szabadjegyért, hogy muzeumunknak helyes berendeziietésének érdekében a Dunántuli muzeumokban tanulmányokat tehessek. Szárazon elutasítottak, tehát többé nem volt kedvem szemtelenkedni. Azt hiszem, hogy ezen elutasítás miatt nekem nincs okom szégyenkedni. Az utat megteltem saját emberségemből, a melynek eredményéről annak idejeben a „NyirviJék" hasábjain hűségesen be is számoltam. állanak, tét lábnyira egymástól, a padlóhoz erősítve. A székhordozást a londoni segéd nem ismeri. Különös inlezkedés a londoni üzletekben a pénztári fiuk alkalmazása, s ez is a Staword találmánya. A londoni segéd eladja az árut, a többit azlán elveszi a ,cash boy.' Ö viszi a pénzt a pénztároshoz, az árut a csomagolohoz, s visszatérve a nyugtázott számlával é» becsomagolt áruval a vevőhöz, ő fejezi be a megkötött üzletet. Stawor.tnál kétszázhetven ilyen cash boy van alkalmazva, kik 3 — 4 schillinget keresnek naponként. Ha a fiu hajlandosá.;ol és tehetséget mutat a kereskedéshez, megtartják s idővel segéd lesz belőle, míg ellenben már az első héten túladnak rajta. Idény kezdelével rendesen olvashatók voltak Stoward hirdetései, melyekben tudatja, hogy 70—80 cash boyra van szüksége. A Slowardnál alkalmazott segéJszomelyzet szama 2000—--00 közt valtakozik, csupán amaz üzletben, hol a kicsinyben való eladást eszközlik. A kupola alatt vannak a pénztárak és csomigoló asztalok, az emeleten levő áru-osztalyokba széles lépcsők Teletnek föl, melyeket azonban leginkább a segéd-személyzet használ, mig a vevők az elevátorokat, e pompás' emelő-g.peket használjak. Kepzeljünk magunknak egy pompa- miniatűré termet, dús aranyozással, tükrökkel, csilárokkal, fényes világitassal és bársony pamlagokkal. E di,zes elevátorok egesz nap jarnak föl és alá, s.állitva a vásárló közönséget. Az emeleti áruraktarak hasonlók a földszintiekhez. Minden osztálynak megvan a maga főnöke, ki naponkent tartozik jelentést tenni a netani áruszükségletről es az osztály ügyeiről. A negyedik emeleten van a szőnyegraktár, melynek gazdigsagi és változatossága mindenkit meglep. De még erdekesebb ennél az ötödik és hatodik emelet, a hol a női ruhák készülnek, melyeken háromszizötven varrónő dolgozik állindóan. Nem m'ndennapi látván? ez osztály fiatal nősereg', mely gépein oly gyorsan terem'i elő a szebb-