Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

N Y I R V T D E K A főeiedmény az volt, — a mit különben is tud haliam vi/na, — hogy mentül többet lapasztalunk, annál inkább bel itjuk ösmereleinknek fogyatékosságát. Ezen tudat, de meg azon tudat is, hogy a mi ős­kori, — különösen bronzkorszaki — gyűjteményünk hazánk vidéki muzeumai között leggazdagabb, bátorta­lanná ett arra a vállalkozásra, hogy muzeumunkat ugy rendezhessem be, hogy az a szakféríiak kritikáját is ki­állhassa. E miatt már egy év óta huzakodtam ezen beren­dezéstől. A sok közölt a mi muzeumunk is a „Muzeumok ói könyvtárak országos fő felügyelősége" alá lévén he­lyezte, indítványomra a vármegye közönsége megke­reste a ÍUélügyl'-s rel, hogy szakfélfiat küldene segít­ség ül a szakszerű b rendezésre. A válsz az I tt, hogy ez felesleges, mert bennem teljesen m.gbiznuk. Csakhogy kettőn áll a vásár. Nini érezvérf magamat a nyeregben olyan biztos­nak, hogy arról egy gáncsoskodó kritikus le ne vethes­ii, a vai megye közönsége ismételve lelkrrte a főfel­ügyelőség-. t egy szakértő támogatónak leküldésére. A főlelügye.őiég dr. C.erny Béla gyu'afehérváii lűgimnáziui tanait jelölíe ki ; a ki Alsó Fehérmegye i mai korúnak lúrénetét egy nemcsak vaskos, de ala­po.-> munkái, n irla meg és a ki ezen kornak hazánk­. n ma Ji'g laposabb ösmerője ; olyan, a milyennek öt — legújabb külföldi utazásom alatt szerzett tajékozu­nm zerin az ottani tudósok is ilyennek ösmernek. Tei ni' '/. les dolog, hogy végtelenül megörültem annak, hogy a szakszerű berendezés erkölcsi felelőssé­••ben a muzarm ;k es könyvtárak országos felügyelő­sége is osztozik Má-r -zl .-.ónban egy kissé megrökönyödtem azon gondolattól, hogy most mar á berendezésben hátul fo­gok kullogni. Ez a ki hiu-ág árthat ugyan nekem, de használ­hat azon légés'.' ii sportnak, melyet harminchét év óta ugy, a hogy — vármegyénkben sokak támogatásá­val űzök. Hazánknak legelső íég sze dr. Hainpel József is portnak iiev. zi a régészetet, de olyan sportnak, mely a történelem tudományának is szolgálalaban áll és egy kis o.ajnin. i;.-ul képes kissé bevilágítani azon kor. m ^sötétségbe, mely az irott törlénelnm előtti időket sze­ii ünk elől eddig teljesen elzárta. Fel ír tehát legalább is a lófuttatás, agaraszat, k i a, tornászát, vívás, evezés, Law.i Tennis, labda­rúgás és különösen a barbár bikaviadal sportjával, a ni lmellett a spanyol nemzet olyan nagyra emelke­! lt es a mely magaslatra némelyek már nálunk is tö­i'ív >znek, mert vannak urak, kiknek az ngorkafa egy kissé alacsony. L gszanulmasabbak a vagyongyűjtés sportjának bolondjai. Sokat ösmértum közülök, de keveset olyant, a ki ii' érezte volna szerencsétlennek magát azért, mert 'in s ni g egyszer annyija, mint a mennyi van. Akkor tértek volna észre, mikor uiar a gyékényt kirántottak alóluk, de egy kissé elkéstek. Ezen ferde nézetekben felrengve, a gymnázisták­nak múlt havi sóstói majálisán számos barátom előtt II ;inondoltam, hogy pár nap múlva elindulok, néhány ni tors/. i.. i Ő .-régészeti tárgyakut is őrző muzeumokat befutni azon célból, hogy dr. Gserny tudós barátom túlságosan le ne fűzzön. En már jó előre rakásra vertein a bankót, hogy zen utat mindén támogatás nélkül megtehessem. Lipluy Jenő régi jó barátom azt mondja. Hallod-e, hiszen ez nem magán, de közügy ! Hozzá akarok utadhoz járulni. Vedd' ezt a száz lorinlol. — Köszönöm nem fogadom el. — Ha el nem oguii.-d szét tépem. — Mit lett volna az, a ki ezen soiok.U o.vu sa. Nem is kérdem. Azt, a mit én. Erre Mandei De/.-ő, a kit csecsemő korától ösmertem és a •ncu apj F suaid Nyírbátort azzá a virágzó várossá '•in ' , u ii ilyennek ma ösmerjűk, hasonló fenyegetés­sí I rontott m g száz forinttal. Tudtommal illetlen dolgot soha sem követtem el lemben ; igy tehát sértésnek tekintetleni volna azt . Ii'vy él. oti utru valaki nekem segélyt ajánljon fel. .. tudok en utazni a magam emberségéből is; hanem i'iülv. uni ..k, hogy ezen két barátom a kereskedelmi minisztériummal versenyez, a segelyt köszönettel vág­tam zsebre, tudván azt, hogy N •metországban pincz r­nők szolgálnak fel, a kiknek nem iilik csak pár kraj­czár borravalot adni, a mi pedig az én magán bugye­lárisomból nem igen tellett volna ki. Ha már egyszer bele bot ottam a pinczérnőkbe, el el is kell mondani róluk azt, a mit láttam, csak is olyat mondok amit láttam, mert daczara annak, hogy idehaza fogadkoztam, miszerint utamban Je fogom vetkőzni azon rosz természetemet, miszerint senkivel szóba nem állok, iionem mindenről igye­kezni fogok magamat tájékozni ; há' bizony én alig váltottam szót mással, mint azon tuló^okkil, a kik gyűjteményeknek élén állottak. Csau szemléletből állítom tehát azt, hogy az a németországi pir.czérnő nem hasonlítható össze a mi íogadóbeli szobalányainkkal v .gy a kávétlázi u. n ka­czéinőkkel, még pedig azért n<'in, mert az oltani pin­czérnők nyolez, tíz asztalt szolgálnak ki, a melyek mel­lett ők fizető pinczérnők is, a kik épen ugy, mint a fogadóbeli sz'melyzet, daczara az itt nyert tájékozta­tásnak a borravalót talán még jobban m'gigényli, mint a mi hasonló alkalmazottjaink. Mint afféle vagyongyüjtő ember, s mint a ki Németországban már régen nem jart Scl lchltr Gyula és Leffler Samu világlátott barátaimtól igy < keztem mi g­tudni, hogy borravaló dolgában mik n l illik rmeda el­járni. Azt mondották, hogy ez csak rosz r> agyar s?o­kás. Meg ne merjek borravalót felajánlani, mert inzul­tusnak tehetem ki magamat. Azt merészeltem hinni, hogy az okos ember nem szamár ember. Hát ennek a téves hitnek mi lett az eredménye ? Az, hogy Nürnbergben két napi tartózkodás ulán a csi­nos szobaltánynak a féle gentry módra ötven pfenniget adtam, kézcsókot remélve tőle. — E helyett gúnyos Danket kaptam Ezután aztán Liptay Jenőre és Mandei Dezsőre gondolva, észre tértem és ugy lelltm, mintha én vol­nék ők. Dr. Jósa András. (Folyt, köv.) Rendkivüli közgyűlés a vármegyén Szabolcsvármegye törvényhalósága e hó 12-dikén kedden d. e. 10 órakor, a vármegyeháza nagytermében renkívüli közgyűlést tért, a következő tárgysorozattal : 1. Belügyminiszteri leirat a vár megyei alkalmazot­laknak az 1U04. X. t.-cz. alapján fizetési osztályokba és fokozatokba való sorozasa és illetményeik megállapí­tása tárgyában. 2. Belügyminiszteri rendelet a községi és körjegyzők hivatalos és magánmunkálati dijainak megállapítására vonatkozo szabályrendelet elkészítése tárgyában. 3. A vármegye alispánja a h. é. vasutak segélye­zésére megajánlott összegnek kölcsönvétele tárg'yaban egyes budapesti pénzintézetektől bekivánt ajánlatokat bemutatja. 4. A vármegye alispánjának előterjesztése a tör­vényhatóság kö/uti i pitke/.éseinek végrehajtása czéljá­ból a kormány további segélyének igénybevétele iránt. 5. A vármegye alispánj inak előterjesztése a zsurk— mándok—jéke—kisvárdai községi közlekedési (vicinális) közút jéke —kisvárdai szakaszának törvény­hatósági vámos uttá leendő nyilvánítása es részbeni kiépítése iránt. 6. A varmegye alispánjának előterjesztése a szent­mihály—ti ; alök—tokaji községi közlekedési (vicinális) közutnak, a szentmihály—tiszalöki törvényhatósági kö. út­nak és a tiszadob—tiszalök—rakamazi községi közleke­dési (vicinális) közút tis/aiök—rakamazi szakaszának állami utta Kendő nyilvánítása végett a kereskedelem ügyi m. kir. ministerhez felirat intézése. 7. Alispáni jelenlés az országos központi liitel­szövetkezetnel a köz és arva pénzek elhelyezesének be­szüntetése tárgyában. 8. Alispáni jelentés az „Erzsébet" kórház tartalék és kórházi alapoknak külön naplóban történt, kezelésének beszüntetése tárgyában. 9. Alispáni jelentés a Monografia és Könyvtár alapoknak a rendelkezési alapba való olvasztása tár­gyában. nél-szebb öltözékeket, az összes háromszáz varrógépet I jlja, a mi egészségi szempontból megbecsülhe­tetlen. A i. puli I alsó pinczehelyiségeiben nagy termeket í glal I a szőn; gvarrási műterem, s igen érdekes az eljárás, mellyel itl a szőnyegek összevarrását eszközlik. Hosszú asztalra fektetik az összevarrandó szőnyegek széleit; uz asztal ilőtt annak teljes hosszában kettős issin nyúlik el, s ezen kocsiuluku k. szülék áll, melyen v írógép van alkalmazva; ezt a kocsit aztán az asztal e cyik \ g u . „á Ii uk, a varrótűt a fekvő széleibedug­jak, a gépel hajtó ígyen a kis kocsiba ül, s megindítva a gépel, a kocsi dőre halad, összevarva a szőnyeget, inig a noss/u asztal végére ér, s igy megy ez le s föl, míg a szükséges varrás be nincs fejezve. Naponként ezerötszáz yard szőnyeget varnak olt i^y össz". Staword ez üzlete huszonkét szakos/.tálybol áll; uz árurak tár-készlet, ötvei hatmillió shilling értéket képez: ugyanennyi az évenkinli forgalom e kicsinyen eladasra szánt üzletben. A csomagok sze küldéséie negyven ló, liusz koca ea hét automobilé áll rendelkezésre, melyek iiapoiikein 8—10000 csomagot szállítnak szét csak a városban. F tekintetben is nagy a rend, s minden vmusresznek meg van a halálozott ideje, melyben az uiukat uda küldik. Nagyszerűen gyakorlati ilt minden az üzlel be­rendezesenél. Az idény megnyíltakor egész hasábokat el­loglalo hirdetésekben hivta meg Staword a közönsé­get a reliúe. eil nagy uiukiállitásra, melyet szabad be­menet mellett mindenki megtekinthet, l.y díjmentes aiukiállit; okul, melyek in.aden idényben kél hétig tartanak, Európában más helyütt nem ismernek. Nagy kitüntetésben részesített az öreg Slawoid, hogy j'Ui pi.iuua.ru ii ódájában elfogadni szíveskedett. Meghatott e derek ember tiszteletet gerjesztő külseje, galambősz hajával. Eiegánsan volt öltözve, s fehér nyakkendője elárulta a gazdag embert. — Madam magyar nő ? — kérdezte ; — en nagy rokonszenvvel viseltetem az ön nemzete iránt. Telszik-é önn*k London ? Megnézte-é üzletemet? Mi a véleménye? megvan-e rendszeremmel elégedve? Örvendek, hogy luttam; tartson meg szíves emlékében. Ezek voltak köiülbelől szavai a tíz pereznyi el­fogadási idő alatt. Nyáj is, barátságos volt, de kiszárai­lotlan rövid. Midőn elhagytam a százmilliós ember magán­irodáját, Düfdeifer főnök igy szólt hozzám : — Örü het e kitüntelésni k madame, mert az ő ideje nagyon értékes : ő rendkívül gyorsan s rövidtn végez, s igen jól tette madaui >, hogy dicséretekben nem ömlengett előtte, mert ei nek ő nem barátja. Staword emb'.rszeretete és jólekonysága határta­lan volt. Eíelőlt egy évrel adta át rendeltetésének ama pompás vaspalotai, melyet a londoni szegényebb mun­kásnők számára építtetett, a hol azok igen olcsó áréit teljes ellátási nyernek. A szépművészeteknek is nagy pártolója vol\ s évekin át egy megbízottja a párisi .Sálon* legszebb képeit majd mindig megvette az ő számára. Gyermektelenül halt meg most nem régen 82 éves korában. N°je szintén nagyon öreg lévén, térjével együtt már ezelőtt pár évvel elhatároztak, hogy száztíz milliót érő vagyonukat joFkony czelra hagyjak. Eleté­ben is Staword volt London egyik legnagyobb jói­tévője. >< 10. Alispáni jelentés a Czukker, Kállay András, Samassa, Propper, Thassi szegény, Ibrányi kisdedóvó es Kossuth s/ohor alapítványoknak külön alapokkénl történt kezelésének beszüntetése tárgyaban. 11. Alispáni jelentés a vármegyeház építési és a járási székház alapoknak együttes kezelése tárgyában. 12. Alispáni jelentés a milleniumi és milteninmi kórházi alakoknak együttes kezelése tárgyában. 13. Alispáni jelentés a tisztviselői nyugdijtörzsva gyon és a tisztviselői rendelkezési alap együltes kezelese tárgyaban. l-t. Alispán előterjesztése az „Erzsébet" közkór­haz alapszabalyainak módosítása tárgyában. 15. Alispáni előterj szté, a „Kisvardai" közkórház alapszabalyainak módosítása tárgyában. 16. Alispáni jelentéi a kisvárdai kórházi tartalék es a kisvardai korházi alapoknak együttes kezelése largyab n. 17 Alispáni jelentés a házi pénztár X. rovatának kimerült hitele folytán gyakorolt hitel átruházasa tár­gyúban. Iá. Alispán előterjesztése a módosított ebtarlási szabályrendelet tárgyában. 19. Alispán jelentése a gávai tüzkárosultaknak kiutalt segely tárgyában: 20. Dombrád község képviseletén, k határozata a sóstó-d mbradi h. é. vasul altal igénybe veendő közte­rület átengedése iránt. 21. Nyíregyháza város képviseletének halározala a sóstó-dombrádi h. é. vasút által igénybe veendő közterület átengedése iránt. 2j. Kotaj község képviseletének határozata a sóstó-dombradi h. é. vasút által igenybe veendő köz­terület átenged se és a vasút czéljaira szükséges terület kisajátítása iraut. 23. Halász község képviseletének határozata a sóstó-dombrádi h. é. vasút által igénybe veendő közterület átengedesének megtagadasa tárgyában. 24. Ibrány község képviseletének határozata a sóstó—dombradi h. é. vasút altal igénybe veendő közterület átengedese tárgyában. 25. Nyíregyháza város képviseletének halározala a nyíregyháza vásárosnaményi h. é. vasút segélyezése tárgyában hozott hatarozatának módosítása tárgyában. 20. Balkáriy község kérvényé a balkány—nyiradony i községi közlekedési (vicinális) közutnak törvényhatósági ulta le.-ndő nyilvánítása és kiépítése iránt. -7. Tisztiügyészi vei mény Nyírbátor községnek a piaeztér feltöltese tárgyában hozott határozatára. 28. Tisztiügyészi vélemény Nyírbátor községnek a köiorvosi választásban részt venni hivatott képviselő testületi tagok választása tárgyában hozott hatáio/.ai és az ennek^alapjáu megejtett körorvosi választási eljárás ellen Várady István és tarsai, valamint Petróczy Jáno.­által beadott fellebbezésre. 29. Nyiradony község kérvénye a nagyszállás— nyirábrányi törvényhatósági közút jelenlegi irányá­nak meg változtatása iránt. 30. Tisztiúgyészi véleméi y Nyírbátor közsegnek dr. Fiikor Lajos által, önálló községi orvosi állás szer­vezése tárgyában beadott indítványra hozott s nevezett nyírbátori lakos által megfel?bbeöetl határozatra. 31. Tisztiügyészi javaslat Veresmart község kép­viseletének a dóghei ev. ref. templom felép :lésének segé­lyezése tárgyaban hozott határozatára. 32. Tisztiügyészi javaslat Veresmart község képvi­seletének az ev. ref. egyház segelyezése tárgyában ho­zott határozatára. 33. Tisztiügyészi javaslat Döghe község képvisele­tének az ev. ref. egyház segélyezése tárgyában hozolI határozatára. 34. Tisztiügyészi javaslat Nyíregyháza város kép­viseletenek a „Szarvas" epület bérbeadusa tárgyában hozott határozatára. 35. Tisztiügyészi javaslat Ajak község képviseleté­nek italmérési jog kiadása tárgyában hozott határozatáru. 3ti. Tisztiügyészi javaslat Gyüre községnek a te­mető terület tulajdonjoga tárgyaban. 37. Tisztiügyészi javaslat Apagy község képvisele­tének temető terület s.erzese tárgyában hozott határo­zatára. 38. Tiszliügyeszi javas at Eszeny község képvisele­tének a községben működött kataszteri mérnököknek adott lakás és iroda lakbérének megallapitása tárgyában hozott felebbezéssel megtámadott hatarozatára. 39. Tisztiügyészi javaslat Ibrány község képvisele­tének a faiskola kezelő tanító jutalmazása tárgyában hozott határozatára. 40. Tiszti ügyészi javaslat Nyírbátor község kép­viseletének, második szalmakalap tanfolyam szervezese tárgyában hozott határozatára. 41. Tiszliügyeszi javaslat Nyírbátor község képvi­seletének az iskolák állainositasa tárgyaban hozott ha­tározatára. 42. Tiszliügyeszi javaslat Nyíregyháza város kép­viseletének a heti állatvásártér áthelyezese tárgyában hozott határozatára. •J3. Tiszliügyészi javaslat Levelek község képvise­letének vadászterület bérbeadása targyában hozol t határozatára. : 43-. Tisztiügyészi javi.s'at Kanyár községnek 1000 kor. kölcsön felvétele táigyában hozott hatarozatára 45. Tiszliügyeszi javaslat G. jgeny község l' OOO koronás kölcsön felvétele tárgyában hozott határo­zatán" . <10. Számvevőségi javaslat Kemecse község kép­viseletének a betel szerkesztési költségek fedezése tár­gyában hozott határozatára. 47. C-.obaj község 1903. évi számadása. 48. Vasmegyei- község 1903. számadasa. 49. Téth község 1903. évi számadása. 50. Nyirbogdány község 1903. évi számadása. 5k Buj község 19(>3. évi számadása. 52. Viss község 1903. évi szamadása. 53. Kemecse község 1903. evi számadása. 54-. Szabolcs község 1!I03. évi számadása. 55. Halász község 1903. évi számadása. 50. lbrony község 1903. évi számadása. á7. Kércs község 190í. évi számadása. 58. Székely község 1903. évi számadás*.

Next

/
Thumbnails
Contents