Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

N Y I R V I D E K 3 Na leányok szóljatok, kinek mi tetszik. Egyik theát, más'k kávét szürcsölt vagy pecsenyéztek a lehető leg­jobb kedélylyel, örülvén, hogy a nagy vakáczió ilyen "tiamai beköszöntött. Egyszer csak oda sompolyog hozzám a pinczér és csodálkozva, kérdő hangon megszóllit. ,,Ez a sok szép kisasszony mind a tekintetes uré ?" A biz a! még pedig ikrek! „Tyhü !!! Ez már aztán igazán nagy Isten áldási!" A biz a! Az egész váró publikum folyton körül állott ben­nünket. Bámulták a sok szép bakfischt, de leginkább az ,.apál". Nem is éreztem soha magamat olyan nagy legénynek. Na de most már folytassuk utunkat Würzburgból Aschaffenburg felé. I)r. Jósa András Nyíregyháza váro3 vámszedési joga. Nyíregyháza városának 1884-ben 20 évre engedé­lyezett vámszedési joga 1904. dec. 1-én lej ir. Ugyanak­kor lejár az a magasabb vámszedési jogosultság melyet a keresk. miniszter úr 1900. évben engedélyezett a városnak oly célból, hogy a város keresztülvihesse nagyobb szabású ú'épités programját s az ebez szük­ségek kölcsöntőkék törlesztésére a vámjővedelmek fedezetet nyújtsanak. A város kimutatása szerint az évi törlesztési és útfentartási teher 68,000 korona. A vámjövedelmek pe­dig 1901-ben 05,900 1902-ben 65,643, 1903-ban 67,817 korona ősszegben mutatkozlak. A város az iránt tett lépéseket, kogy vámszedési jogosultsága ujabb 20 évre, az 1900-ban megállapított felemelt vámtetelek alkalmazásán ik joga pedig 1901. decz. 1-től ujabb 5 évre engedélyeztessék. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága első fokú határozás előtt ismerni kívánja a kamara véleményét. A kamara tilkara helyszíni tárgyalást tartott a kamara nyíregyházi kültagjaival s az ottani kereskedő érdekelséggel. Az érdekeltség panasza kettős irányú : kifogásolják a vámszabályzat azon rendelkezését, hogy a vasúti for­galom áruira nemcsak a bevitelnél, hanem a kivitelnel is alkalmazza a vámokat, a mi a közvetítő helyi keres­kedelem rovására történik, — kifogásolják továbbá egyes kereskedelmi tömegáruk magas vamiélelet s arra kérik a kamarat, hogy e kettős^panasz orvoslására törekedjék. Külön fellebbezés utján kéri egyik nyíregyházi sőrkereskedő cég a sörre vetett 21 filléres teteinek 4 fillérre leendő leszállítását s a kiviteli vám törlését. A vámszabályzat az árukat és terményeket hét csoportba osztályozza, 2, 4, 12, 16, 24, 32 fillérre és végül darabszámra megállapított vamtetellel. Olyan statistikai adatgyűjtés, melyből elkülönítetten megítélhető lenne, hogy mennyi a behozatali es mennyi a kiviteli vámbevétel s mi esik ebből az egyes árul'ajokra — nincs. Ichát csak hozzávetőleges megítélésekre lehet szorítkozni s az útfentartási költségszámítás adatait lehet bírálat tárgyává tenni. Minthogy az utak épiléséte fordított kölcsöntőke törlesztése, a kamatozasa, valamint az utfenlartás szük­séges kiadásai fedezetet kivannak, a vám ételek akként koinbinálandók, hogy e fedezet sikerüljön. A vámtételek osztályozását vizsgálva lehetőnek tartjuk az áruk oly osztályozását mely a vámteher arányta'anságát megszünteti s végeredményeben körül­belül ugyanazon összbevételt éri el. A helyi érdekeltek ez uj elosztást a kővetkezők szerint tartják helyesnek és igazságosnak: I. Felsőbb vámosztályba sorozanaók: aj Az 1. díjosztályból a 2-ba: Cserép és cseréptégla fedése; gyári és ipari mellék­termekek; szőlőkaró. b) A 2. díjosztályból a 3ikba: Aczél- és vassin, bab, bor hordókban, tűz- és víz­szemeim elölt, az ő kedves lungja csengett fülemben, amint édes mosolylyal ajkán lágyan suttogja: ,anyám !' — Mily szép, és mily nemes ! — gondoltam, mi alatt fantáziám csillogó, délibábos képeket varázsolt elém. Nyugtalanság fogott el, ha arra gondoltam, hogy már holnapután el fog távozni és talán sohasem látha­tom viszont szép arczat, mosolygó, fényes szemeit . . Pedig a terebesi jó két ezer fikete hold — gon­doltam — ha engemet el bir larlani atyámmal, — tu­dod, hogy jó atyamon kivül senkim sines — akkor csak őtet is elbírná még .... akár ma is letehetné az uni­formist. Ilyen gondolatok közt hánykódva töltöttem az éjt csak a hajnal ln zott álmot számomra, amikor fátyolom arczával betekinti tt ablakomon s faradl pillaimra szel lem kezekkel hűs harmatot hintett. Az én szép katonám ezen a napon kora hajnaltól fogva künn a mezőn exercirozott valahol a csapattal. Úgy délután öt óra felé, mikor a hőség alábbha­gyott s friss keleti szellő szeldeste szét a nyári nap forro páráit: jó atyámmal rendes szokásaink szerint sétako csizni indultunk. Két hollótekele telivér tánczolt könnyű homok­futónk előtt. Gyorsan maradoztok mögöttünk a fehérre meszelt házikok, a sugár legenyék s a kis falu kima­gasló, csillogó bádogos tornya. Amint az erdőt megkerültük, ulunk hazafelé épen a katona-gyakorlótér közelében vitt el. Utunktól balra, oldalt volt felállítva a sorkatona ság. Ott vonultak előttünk le s fel a fényes, hosszú phaláncok s fegyvereikről vitszaverődőtt a nap csillogása. A süppedő homok, mely fölött elhaladtunk : elfogta a kocsizörejt és lovaink lába dobogását. Kardját bal hóna a'á fogva ott állott az én szép tisztem nekünk épen háttal fordulva, nem is sejtve persze, tilos közelletünket. hatlan tégla, faszén, főzelék és zöldség, kőfaragó- és kőművek durván faragva vagy fürészelve, márvány, gránit és egyéb kőékitmény épitési czélokra, pala- és helhein-tábták. c) A 3-ilc díjosztályból a 4-ikbe: Cserépedény, gyümölcs, friss, kőfaragó áruk és műkövek csiszolva, márványtábla, mindenféle, malom­kövek, savanyított káposzta es répa, vetemeny- és gaz­dasági magvak. d) A 4-ik díjosztályból az 5-ikbe: Dió, mogyoró, drogue aruk, festett áruk, gyapjú, hal, élő, sózott, szárított, iró- es rajzszerek, mák. tna'ala, pokrócz, paprika, posztó és posztoáruk, tehén- es lud­zsir; vad és vadhús, virág és viragmagvak. e) Az 5-ik díjosztályból a G-ikba: Bor, üvegekben, szőnyeg- és bútorszövet, liquer és minden éle szeszesitett essentia, tövidaruk, férfi es női pipere-czikkek, tollak és pelyhek, gyógyszerészeti áruk. fj Az 1. díjtételből a 3-ík osztályba: Élőfák és bokrok. g) A 3-ík díjosztályból az 5-ikbe: Baromfi (házi szárnyasok), kén darabokban, rudak­ban, sírkövek, salétrom, szörp, borkő. II. Alsóbb díjosztályba sorozandók: a) A 3-ik díjosztályból a 2-ikba: Petroleum, rizs, magyarhoni táblaüveg, sodronyszeg. b) A 4-ik díjosztályból a 2-ikba: Csomagoló- és fedélpapir. c) A 5. díjosztályból a 3 ikba: Czukor (koczka, por vagy süveg pilé), élesztő, rézgálicz, szóda-jegecz. dj Az 5. díjosztályból a 4 ikbe: Szesz, sör. A külön fel nem sorolt áruk a jelenleg fennálló díjtételek mellett hagyandók meg. Ez az érdekeltseg kerelme és javaslata. Vizsgálva az u fentartási kiadások szamadásait, mindenekelőtt azt látjuk, hogy mig a Pesii Magyar Keresk. Banktól felveti 340,000 koronás kölcsönnek 50 éves amartizácziója 4'80°/o-kal van megoldva — a mánk kölcsönnél, melyet a város saját regále kötvényeinek tel használásával teremtett elő 196,459 kor. kölcsöntőkének 11.787 korona evi törlesztési és kamatlevonás van be­illesztve, a mi teljes 6°/o-nak felel meg. Helyes és mél­tányos számítás mellett ez utóbbi kölcsönnel sem szük­séges 4 8°/o-nál magasabb törlesztési és kamatozási resz­letet beallitani a költségvetésbe s ily kamat mellett e kölcsön évi rátája 9430 kor., vagyis a felvett összegnél 2357 koronával kisebb lenne. Csökkenthető a fentartási köllségek magassága az által is, hogy szigorúbb ellenőrzésben részesülnek a szá­mítási elemek. Például a műszaki tiszt, mint a ki bizo nyara nem pusztán útépítéssel foglalkozik, tizetésenek csiik legfólebb egy reszevel eshetik az úlfentarlás terhere. Mindezek alapján részint az útfentartási kiadások szigorúbb felvétele, részint az áruk vamosztályozásának modositása utján oly állapot teremthető, hogy a kiviteli vámok mellőzésével is födözik a vámbevételek a ki­adásokat. A kiviteli vámok feltétlenül mellőzendők volnának az oly kereskedelmi jelentőségű városoknál, mint Nyíregyháza, a forgalom fejlődésének ez öngyilkos es/.közei semmiesetre sem jöhetnek alkalmazásba ; ily vamuk csak a mezőgazdasagi jellegű, sem iparral, sem kereskedelemmel nem bíró községek vámszabályzatának van még megengedve, a melyeknél a sorompóvámot helyettesíti. Legelső szükségességnek mutatkozik emellett a vámjövedelmek kezelése terén oly statisztikai adatjegy­zést életbelép'.etni, a mely áttekintést nyújt avámbeve­telek részleteiről. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara vélemé­nye e kérdésben a következő : A kamara nem ellenzi Nyíregyháza város vámjo­gosultságának 1904. decz. t-tői számítandó ujabb 20 évre való engedelyezését. Indokoltnak tartja azt is, hogy az 1900. évben életbe léptetett magasabb vámtélelek bizonyos rövidebb időtartamra átmenetileg engedelyez­Egy közlegény lepett elébe a csapatból s feszes, katonás tartasba helyezkedett. Nem tudom, mi bűnt követhetett el szegényfeje. hogy „Raportr"-ra vonták. A szél felénk verte a hangot. Miután az én szép ideálom harsogva az .anyja istenéi* lekáromolta, kinyújtotta azt a szép kis, puha feher kezét s úgy ütötte arczul a szegény katonát, hogy annak menten kibugygyant a vére, orrán, száján . . . — Pfúj! — szólek — önkénytelenül és elfordítva tekintetemet a brutális látványtól. — No, jó éjt szép ideálom ! . . . Aznap este már a szobámba hozattam fel vacso­rámat a cseléddel. Még másnap köszönni sem mentem le, s csak a kapufélfahoz lehetett utoljára szerencséje. * Hej ! bizony nehéz is nekünk lányoknak manapság szerencsésen ferjhez menni, mert ú.'yláts ik a sors igen szeszélyes ós oly kétértelműin osztja el ajándékait, hogy­hogy a tartalomhoz csak nagy ritkán ad alakot, . ahol pedig ez utóbbi megvolna : ott legtőbbnyire a tar­talom hiányzik . . . Most aztán ism t egyedül ülök itthon falusi maga­nyomban, mint egy elátkozott király kisassony, és vá­rom én is álmodozva, azt a hullámos hajú, bátor és szép királyfit, akivel egyszer csak megjelenik a griff s engemet kiszabadít unalmas börtönömből, aztán hófehér paripájára emel s etröpit a szerelem tündérszép biro­dalmába, ahol nem kell ügyvédkedni, sem kato náskodni, és nincs seem ősz, sem tel, hanem csak változatlan, végtelen örökké mosolygó tavasz . . . Ezek után kedves soraidat elvárja és számtalan szor csókol forrón sze. elő: Irénkéd." Záhonyay Ferencz. tehenek. Feltétlenül mellőzendőnek tartja a kiviteli vámok szedéséi, s azon meggyőző­désben van, hogy a forgalom évről-évre való fejlődése, egyejs áuünak uj osztályozá-a, az útfenntartási kiadások szigorúbb merlegelése mellett a vámbevételek a vám­lárgyak fenntartására, kezelésére s a befektetett tőke törlesztésére szükséges ös-zjövedelmet megfogják hozni. Hogy e tek ntetben hozzávetőleges szám lások helyébe, a statisztiía által igazolt biztos számítások lephessenek, javaslatba hozza a kamara, hogy az ervenyben álló ma­gas vámtarifa — a kiviteli vamok mellőzésé­e 1 — további három évre engedélyeztessék, ez idő alatt gondoskodjék a város arról, hogy a vámbevételek­ről statisziikai adatgyűjtés történjék, mely három év el­multával abba a helyzetbe hozza a varost, hogy vám­politikáját teljesen biztos és reális alapra helyeztesse, "égül joindulalu megfontolásába ajanlja a kamara a árosnak azt a kérelmet, melyet a nyíregyházi érdekel­tek az áruosztályozás módosítása tárgyában előter­jesztettek. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. i. Értesítjük az érdeklődőket, hogy az Aridon ren­dezendő országos nemes baromfi-vásár bejelentésének határideje f. é. okt. 10-éig meghosszabbi Itatott. IL A m. kir. állami lótenyészetekből ki sorolt szám feletti kancza és herélt lovak Budapssten a Tattersall helyiségeiben 1904. szept. 30-án s esetleg folylatolag oktober 1-én árverésen fognak eladatni. Az árverés ula kerülő lovak jegyzeke egyesületünk titkári hivatalában megkapható. 111. Szives figyelmébe ajánljuk t. gazdatarsainkna't Cselkó Istvántól a Köztelek 190J. év 66-ik számiban megjeleni s most czímünkre megküldölt ,A darall csö­vet tengeri" cz közleményét. IV. Felhívjuk mindazon gazdáinkat, kiknek eladó — fonásra alkalmas nyírvesszőjük, valamint szinten fonásra alkalmas gyékényők van, hogy az eladasra szánt k^sz­letők mennyiséget, helyét és árát, valamint a legköze­lebbi vasúti állomási egyesületünk titkári hivatalával mielőbb közölni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Felhívás előfizetésre. Lapunk e száma utolsó lévén ez év­negyedben, tisztelettel kérjük a lejárt elő­fizet esek szives megújítását. Tisztelettel: A „Nyirvidék" kiadóhivatala. — Kinevezés. A vallás-és közoktatásügyi minist­l r Lőrinczy Géza gimnáziumi rendes tanárt a nagy­kállói állami gimnáziumhoz kinevezte. — Samassa egri érsek új titkára. Dr. Samassa József egri érsek dr. Halászy Ciesar, jog- éi állam­tudományi tudort, zsinati vizsgálatot tett egri főegyház­megyei áldozárt, középiskolai valláitanárl, fiunevelffinté­zcti aligazgatót, e^ri joglic/eunii tanárt, ki hosszabb időn át voll nagykállói káplán kinevezte érseki titkárrá. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Balogh Ferencz nyírbátori lakosnak a nyír­egyháza—mátészalkai h. é. vasul Nyírbátor állomásától Piricse, Nyirbéltek és Peníszlek községek érintésével a m. kir. államvasutak Émihalyfalva állomásáig, továbbá ugyancsak Nyírbátortól Nyirvasvári és Csauafjs községek érintésével a m. kir. államvasutak Nagykároly állomásáig vezetendő rendes nyom'.ávu gőzüzemű h. é. vasulvonalra az előmunkálati engedelyt egy évre megadta. — .Megerősítés. A vallás- es közoktatásügyi ini­niszt r, mint a „N'agykálló és videke" irja, Jancsó Géza tanárt a nagykállói internátus igazgatói állásában végleg megerősi'ette. A miniszter ilyetén rendelkezése altalános örömet okozott Nagykallóban, mivel ismerjük, hogy daczára e terhes állásnak, mely a tanár úr min­den idejét igénybe ve-zi, atyai szivvel a legjobb taná­csokban részesiti, szigorú erélyével a legigazabb irány­ban vezeti, mély tudasával a legnagj obb sikerrel oktatja az internálusban rea bizott gyermekeinket. Gralulalunk. — Törvényhatósági ipaitanács. A debreczeni kereskedelmi és iparkamira a törvényhatóság ipirtaná­csába rendes lagokul Rosenlhal Ftrencz kereskedőt és Stoller Feren.z iparost, póltagokul Csapkay Jenő kereskedőt es Barzó Mihály iparost választo'ti meg. A vármegye közigazgatási bizottsága szinten kél rendes és két póttagot fog az ipartanácsba választani. — Gyászrovat. Alulírottak mély fájdalommal meg­tört szívvel tudatja* a nagyszámú rokonság nevében is, hogy forron szeretett édesanyjuk, legjobb anyósuk és forrón szeretett nagymamajuk. testvér es rokon őzv. Jeszenszky Jánosné szül. Mezei Vilma folyó hó 19-én 3 órakor éleiének 50-ik évében hos3zis és kinos szenvedések után jobbletre szenderült. Kedves halottunk földi részei f hó 21-én délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a helyi közös sírkertben örök nyugalomra tetetni. Nagykálló. 1901. évi szeptem­ber hó 19-én. Áldás és béke porai feletl! Literáty Mórné Jeszenszky Mariska és gyermekei: Ervin, Gábor, Géza, Zoltán és Erzsike, Biro Lajosné Jeszenszky Vilma és gyermekei: Lászió és Lajos, Jeszenszky János, mint gyermekei és unokái. Literáty Mor, Biró Lajos, mint vejei. Molnár Ferencz, apa, Mezei Viktor, min' testvér.

Next

/
Thumbnails
Contents