Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

4 NYIRVIDÉK Özv. gömöri Havas Jánosné szül. szécsénkovácsi Krúdy Erzsike és gyermeke Ilonka úgy maguk, valamint az alulírott rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett férj, gyermek, testvér, sógor és rokonnak gömöri Havas János kereske­dői.ek élete 24-ik s boldog házasságának első évében Diósgyőrött, 1904. szeptember hó 13-ikán, rövid szen­vedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. évi szeptember hó 15-íkén d. u. 4 órakor az ev. ref. egyház szertartásai szerint fognak az anya­földnek az itteni ev. ref. temetőben átadatni. Diósgyőr, 1904. szeptember hó 13-án. Áldás és béke lengjen drága halottunk hamvai felett I Zathureczky Gyula, Zathureczky Malvinka mint testvérei. Zathurcsai és vendégi Zathureczky Gyula és neje szül. Maiina Juliska mint szülők. Ozv. Szécsénkovácsi Krúdy Gyuláné szül. Gsáky Júlia inint anyósa. Krúdy Gyula és neje, gyermekeivel, Krúdy Péter Krúdy Ödön, Krúdy János, Krúdy Ilonka, Krúdy Laczika mint sógor és sógornő. — Közgyűlési ebédek. Illetékes helyről értesitik lapunkat, hogy vármegyei bizottmányi tagok körében mozgalom indult meg arra nézve, hogy a vármegyei törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlései alkalmából a vármegye székhelyén, Nyíregyházán összegyűlő bizottmá­nyi tagok, a közgyűlés első napján közös ebédre jöjje­nek össze. A mozgalom meginditói vármegyei köz- és társas életünk élénkítését és tartalmasabbá tételét várják és remélik az összejövetelektől, s épen ezért mi is a legnagyobb örömmel üdvözöljük az eszmét s óhajtjuk megvalósulását, mert ebben a rideg korban, midőn a közdolgok iránt való önzetlen érdeklődés csaknem telje­sen kiveszett: a — sokszor kifigurázott „fehér asztal­nál való barátságos érintkezés melegétől közéletünk valamelyes fölpezsdülését még is remélhetjük. Értesülé­sünk szerint a mozgalom már annyira előrehaladt, hogy az október 11-én megnyílandó őszi közgyűlés alkalmá­ból az első közebéd már minden valószínűség szerint megtartható lesz. — Katonai lóvásár. A Miskolczon állomásozó 7-ik sz. lóavató-bizottság október 7-én Nyíregyházán d. e. 8 és 9 óra között, október 17-én Mándokon d. u. 4 és 5 óra között katonai lóvásárt fog tartani. — Felolvasások az ipartestületben. A nyíregy­házi ipartestület kebelében mozgalom indult az iránt hogy szakfelolvasások tartassanak vasárnap délutánonként az iparosok szelLmi képzettségük növelése czéljából. S minthogy ilyen irányú felolvasások megtartására si érült már is több kitűnő egyéniségnek szíves közreműködését megnyerni. A felolvasások folyó hó 25 én délután 4 órakor az ipartestület dísztermében megkezdetnek, melyre az iparosok és érdeklődő közönség b. figyelmét ez uton is felhívja és számosabb látogatását kéri az ipartestület elnöksége. — Lóverseny Kisvárdán. Mint az utóbbi évek mindegyikén, ezidén is lóversenyt rendez a Kisvárda­vidéki gazdakör 1904. októbar 16-án. Az eddigi siker­ből arra következtethetünk, hogy az elnökség szak­avatottsága és tevékenysége mellett érdekes lesz a verseny ez évben is. Alább közöljük a versenv fel­tételeket : I. Forgácli dij. Sikverseny tiszteletdíj I-nek adva gróf Forgách László által, Szabolcs, Zemplén, Szatmár, Beregniegyében nevelt nyeretlen félvér lovak számára' lovagolva urlovasok által. Táv. 1000 m. teher kiegyenlí­tés nélkül. Tét. 10 kor. f. v. f. II. Lovaregyleti dij. Sikverseny. Dij: 1000 kor. adva a magyar lovaregylet által a földmivelésügyi miniszter által engedélyezett subventióból. Ebből 700 korona az 1.-nek, '200 korona a Il.-iknak, 100 korona a III.-nak, 3 éves és idősebb lovaknak. Távolság 2400 méttr. Teher 3 éves 65 kg. 4 éves es idősebb 71 kg. Minden 1000 korona értékű verseny nyerésért 2 és fél kg. több. Halmozva 7 és fél kgig. 1800 kor. értékű vagy nagyobb verseny nyerője 10 kg. több, nyeretlen lo 5 kg. felvér ló, azonfelül 5 kg. engedve. Beiratásí dij 10 kor. további 20 korona az indulóktól. III. Urlovas szövetkezet dija. Sikverseny. Dij : 1500 korona adva az Úrlovas szövetkezet által Ebből 1000 korona az elsőnek, 250 korona a másodiknak, 150 korona a harmadiknak, 100 korona a negyediknek. 3 eves lovaknak melyek 1000 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratásí dij 20 kor. további 20 kor az indulóktól. Teher 56 klg. minden 300 kor. össznyere­mény után 1 klg. több, 9 kiig. Belföldi proffeszionátus lovasok állal lovagolandó. IV. Asszonyságok dija. Gát verseny tiszteletdíj .-nek. 11. télét menti Gazdaköri tagok tulajdonában levő 3 éves és idősebb félvér lovaknak. Táv. 2400 m teher 3 éves 65 kg. 4 éves 72 kg. idősebb 75 kg. nyertes lo 3 kg. több. Tét. 20 kor. f. v. f. V. Földmivelésügyi m. kir. miniszter dija. Akadálv­verseny. Dij: 1000 korona; ebből 700 az I.-nek ''00 a Il.-nak, 100 kor. a 111.-nak 4 éves és idősebb' lovak részére Táv. 4S00 m. Teher 70 kg. versenynyertes 3 kg. több nyeretlen ló 5 kg. engedve, 4 évesnek, azon­kívül j kg. engedve. Beiratásí dij 10 korona további 20 kor, az indulóktól. v, u x, V/-,, G, ludakön d i>- Gátverseny. Dij 1000 korona. Ebből .00 korona az I-nek, 200 kor a II-nak, 100 kor. alILnak Tav. 2400 m. 3 éves és idősebb lovaknak X ? JT 6, 5 k g" 4 éves 70 5 és idősebb i ^'vernek 5 klg. engedély után, nyeretlen ló 5 kg. engedve, Beiratásí dij 10 kor. további. 20 korona az indulóktól. VII. Mezei gazdák versenye. Sikverseny. Szabolcs­megyei gazdak lovai részére. Dij 100 korona. Ebből 50 korona az elsőnek, 30 korona a másodiknak, 20 korona a harmadiknak. Egyszer a palya körül. Nevezés az osz­lopnál. let nincs. Általános határozmányok. 1. Nevezési záridő október 2-án este 10 óra 2. A versenyeknél a „Magyar Lovaregylet" verseny szabalyai mérvadók 3. Az Írásbeli vagy távirati nevezések: a .gazda­köri titkárhoz Kisvárda" intézendők ; távirati nevezések Írásban is megerősitendők. 4. Nevezendő a ló tulajdonosa, a ló neve, kora, színe és származása, a ló terhe a melyet _a versenyben vinnie kell szintén bejelentendő. 5. Minden díjból 10 százalék, valamint a beiratásí dijak a gazdaköri pénztárt illetÍK. 6. Lovagolni csak színekben vagy egyenruhákban szalaggal lehet. Az az ellen vétők 10 koronától 50 koro­náig büntethetők az igazgatóság által. 7. A versenypályát a verseny napján Lipthay Béla ur hivatalosan fogja megmutatni. 8. A versenytéren felállított akadályok használata a verseny napján reggeli 8 óráig van megengedve, mi­kor is a zászlók kitűzetnek. Ezen rendszabály ellen vétők rögtön a helyszínén 10 kor. bírságot tartoznak fizetni minden ugrásért. 9. Minden versenyben csakis gözdaköri tagok tulajdonában levő s ilyenek által lovagolt ló indu'hat. Tagok felvételre a verseny kezdetéig mindig jelent­kezhetnek. — Személyközlekedés beszüntetés. A debrecen­szerencsi vonalon, a Nyíregyházáról este 8 óra 42 perczkor induló és Debreczenig személy szállítással közlekedő tehervonatnál a személyszállítás csak bezá­rólag október 3 l • ig tartatik fenu. — Hetivásár Bűdön. Tiszabüd község hetivásár tartásának engedélyezését kérelm te a kereskedelmi mi­niszternél, a ki a kérelmet a deureczení kereskedelmi és iparkamarához küldte le véleményadás végett. A ka­mara tekintettel a 30 kilométer körzeten belül fekvő községek beleegyező nyilatkozatára és arra, hogy a heti­vásár, melyen úgyis csak helybeli iparosok árusíthatnak, ipari és keresk. érdekeket nem sért, az engedély meg­adása ellen észrevételt nem tett. — Közgyűlés. A budapesti k. m. tud. egyetemi bölcsésethallgatók segítő egyesülete folyó évi szeptember 14-én d. u. tartotta meg bizottság-választó közgyűlését s a bizottság kebelében a tisztikar következőképen ala­kult meg : elnök Tangl Endre, alelnök Hazai Olivér, fő­titkár Schindler Gyula, másod titkár 0 verle Alajos, ellenőr ifj. Gsepey László, pénztáros Fogel József, főjegyző Schidalla István, aljegyző itj. Serényi Antal, főkönyvtáros Móricz Dezső, alkönyvtáros Mayer Márton, levéltáros Timkó Károly, háznagy Kengyel Miklós. A bizottság ez­úttal is felhívja a nagy közönség becses figyelmét, hogy korrepetitori, nevelői, Irodai, stb. állások betöltése veget t bizalommal forduljon a segítő egyesülethez, mely áz ilynemű megkeresésekre teljesen díjtalanul mindenkor a legkészségesebben, lelkiismeretesen jár el. Gzim: A „Böl­csészethallgatók Segitő Egyesülete" II. titkári hivatala, Budapesten, Központi Egyelem II. emelet. — A kivándorlás és az amerikai hatóságok. A belügyminiszter valamennyi törvényhatóságot körren­deletben figyelmezteti arra, hogy az amerikai bevándor­lási hatóságok a bevándorlok bebocsátása elé napról­napra ujabb nehézségeket gördítenek. Ujabban minden bevándorlót, akinek utazási jegyét valamely ottlakó ro­kona vagy ismerőse fizette meg, vagy akinek útiköltsé­geihez bárki valamivel hozzájárult, egy külön bizottság vizsgálat alá ve^zi és csak akkor bocsátják be a száraz földre, ha bebizonyul, hogy a bevándorló nem fog köz­segélyre szorulni. E rendszabály alól csak azok a kiskorú gyermekek, kiknek viteldiját a szülők fizették és azok a nök vannak kivéve, akiknek vit.ldiját a férjük fizette. A vizsgálat czimén mindenkit, aki Amerikába előre vál­tott jegygyei jön, a vizsgáló állomáson napokon át visszatartják, amíg a vizsgálat kellemetlenségein át nem esik. A miniszter ennélfogva felhívja a tőrvényhatóságokat, hogy figyelmeztessék a lakosságot, hogy lehetőleg kerül­jék az előreváltott jegyekkel való utazást. A belügymi­niszternek egy másik rendelete, amely valamennyi járás főszolgabirájához, a rendőrkapitányokhoz és a községi elöljáróságokhoz van intézve, megengedi a kivándorlók­nak, hogy abban az esetben is, ha útlevelükben útirá­nyul Hamburg vagy Bréma van megjelölve, Fiúmén át utazhassanak. — Ami nálunk is helyén való volua. A vesz­prémi rendőrség, mint egy lapban olvassuk, elrendelte, hogy valamennyi péksüteményt és gyümölcsöt áruló kofa áruit finom tüllel betakarva tartsa, mert különben meglesznek büntetve. A por és piszok ellen akarja ezzel védeni a rendőrség az élelmi czikkül szolgáló árukat. A vidéki tejfeles asszonyok figyelmeztetve lettek, hogy tej­feles edényeik lekötésére és betakarására tiszta fehér vászon szövetet használjanak ne pedig holmi elviselt fehérruhák darabjait. E rendelkezések szigorúan ellen­őriztetnek. Az ilyen intézkedések bizony nálunk is helyén valók volnának — Szüretelés előtt. A nyíregyházi szőlőtelepeken maholnap megélénkül az élet, eleven sürgés-forgás támad nemsokára a barázdák közt és esténkint fethangzik a dal a szőlőkben. Az időjárás nem kedvezett valami nagyon a szőlőnek. Noé apánk kedvelt szőlővesszejének mosolygó fürtjeit legtöbb helyütt megérlelte ugyan a nap sugara, de sok helyen megakasztotta rendes fejlődését. A ter­més általában véve szép lesz, a tőkék eléggé megvannak telve, a szőlő édes, mint a méz. Ez idén tehát jó borok lesznek. Egyes helyeken a szárazság hatása megviselte a termés mennyiségét, a minőség azonban aligha hagy fenn kívánni valót. A szőlősgazdák örömmel fogkatnak a szürethez. Csak az a nagy kérdés, lesz e a bornak ára ? Az öröm igazán csak akkor lenne teljes, ha a fáradtságos munka megtalálná a jó borárakbau méltó jutalmát. — A vármegyei pénzkezelés. Lukács László pénzügyminiszter körrendeletet intézett a pénzügyigaz­gatósághoz, az azok mellé rendelt számvevőségekhez, számvevőségi kirendeltségekhez és a megyei székhelyeken levő állami pénztárakhoz, adóhivatalokhoz, a vármegyék székhelyén levő pénztáraknak, adóhivataloknak, mint vármegyei pénztáraknak a postatakarékpénztár cheque és clearing forgalmába való részvétele tárgyában. Ez a rendelkezés kapcsolatos azzal az intézkedéssel, amelyet a belügyminiszter tett a mult hón elején a főszolga­birákhoz továbbítás vagy rendehetési helyükre való juttatás végett beérkezett úgynevezett átmeneti pénzek­nek postatakarékpénztári úton való kezeltetésére vonat­kozólag. Úgy ez intézkedés, valamint ezzel kapcsolatban a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-cz. 36. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek végrehajtása, mely szerint a közigazgatási hatóságok a közpénzeket rendszerint postatakarekpénztári uton továb­bítják és főleg az a törekvés, hogy a községi elöljáró­ságok a vármegyei pénztárt és alapokat illető pénzeket a főszolgabíró közvetítésének lehelő mellőzésével egye­nesen a vármegye szekhelyén levő állami pénztárba (adóhivatalba), mint vármegyei pénztárba postatakarék ­pénzlári uton küldessék, szükségessé teszi, hogy a vár­megyek szekhelyén levő állami pénztárak (adóhivatalok) mint vármegyei pénztárak a postatakarékpénztár cheque­clearing forgalmába belépjenek. A postatakarékpénztári kezelés a varmegyei gyampénztárakat nem érinti s azok kezelésére nézve az eddigi rendelkezések változatlanul fentartatnak. A rendelet október 1-én lép életbe. A pénzügyminiszter a rendelettel kapcsolatban közli az érdekelt pénzügyi hivatalokkal a belügyminiszternek a járási pénzkezelésre vonatkozólag legutóbb kiadott ide­vágó szabalyzatát is. A „Felső-tiszai vármegyék hitelszövetke zeti szövetségnek, mint az 1898. XXIII. törvényezikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet Kép­viselőségének" f. hó 29-re Perbenyikbe hirdetett köz­gyűlését október hó 4. délelőtt 11 órára halasztották. Október hó 4-én reggel fel 8 órakor a sátoraljaújhelyi, fél 9 és 1 1 órakor a perbenyiki vasúti állomásnál Blasek Jenő szövetségi titkár fogja várni a t. ven légeket. — Uj szeinélytlijszabás életbeléptetése a Najy­bánya-Felsőbányai h. é. vasúton. Ezen vasúton a meg­nyitás napján zónarendszerü személydijszabás lep életbe, mely a migyar királyi államvasutak dijszabas elárusító irodájában (Budapest, Gsen^ery-utcza 33. sz.) 20 fillér­ért kapható. — A papir drágább lesz. A papirgyárosok leg­nagyob része körlevélben tudatta vevőivel, hogy a fa­tartalmú és famentes papírok árát decze nber elsejetől fogva fölemelik. — A szabó varrógépe nem foglalható le. Egy végrehajtási ügyből kifolyólag a kassai kir. ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatta, az előterjesztésnek helyt adott, a végrehajtási jegyzőkönyvben összeirt varrógép lefoglalására vonatkozó végrehajtási eljárást megsemmisítette s ebből lolyóan a varrógépet a bírói zár alól feloldotta és ítéletét a következőkép indokolta meg: A szabóipar mai fejlettségénél fogva kizártnak tekinthető, hogy egy városban élő szabó mestersegét varrógép nélkül eredményesen, vagyis olykép folytat­hassa, hogy megélhetése biztosítva legyen; a törvénynek pedig az a czélja, hogy a végrehajtást szenvedő a végre­hajtás által a megélhetés feltételeitől meg ne fosztassék. Ezeknél fogva a varrógép is szükséges és az 1881. évi LX. t.-cz. 51. §. n) pontja alá tartozó munkaszernek tekinlendő, nem pedig olyannak, a mely csak a munka­képesség fokozása s a gyári munkával való versenyké­pesség előmozditásara szolgálna, miért is a lefoglalt varrógépekre nézve az előterjesztésnek helyt adni kellett. — A nagyváradi in. kir. bábaképezde az 1901/5. évi téli tanfolyamra a beiralások 19J4. okt. hó 1 — 10-ig tartatnak. Felvétel végett szükséges okmányok: Kereszt­ievei, esketesi-, erkölcsi-, illetőségi- és orvosi bizonyít­vány. Kelt Nagy varadon, 1904. szeptember 18-án. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. — Megint visszatartják a katonákat. Egy kis keserűség az idén is maradt hátra katonáéknál. Ennek oka az, hogy az idén is lesznek visszatartások. Csakhogy mig a mult esztendőben a harmadik évüket kiszolgill legénységet tekintet nélkül altiszti rangfokozatára tartot­ták vissza, addig az idén csak az altisztekre van szük­ség. A mult esztendei felfordult viszonyok miatt ugyanis egyetlenegy ezred sem rendelkezik elegendő ujonczki­kepző altisztekkel. Abban az esetben pedig, ha a har­madik évüket kiszolgált altiszteket hazabocsájtanik, a kiképzés teljesen fennakadna. Ez kikerü ;endő a hadügy­miniszter elrendelte, hogy a 3-ik évüket kiszolgált allisz­tek deczember 31-ig visszatartandók az október 6-án bevonuló újonezok kiképzésére. Az igy eltöltött 3 hónap két gyakorlatba számíttatik be. — A házalás rendezése. Régi kívánságot igyek­szik kielégíteni a kereskedelemügyi miniszter azzal az intézkedéssel, hogy rendezi a házalás ügyét. Nemcsak az iparosoknak, hanem a kereskedőknek is régi panasza, mert ma már nemcsak falvakban, hanem olyan helyeken is folyik a kész iparcikkekkel való házalás, ahol rendes kereskedések fedeznék a szükségletet. A kereskedelemügyi minisztériumban most folyik az anyaggyűjtés és valószínű, hogy a miniszter a házalási ügy rendezésére nézve rövi­desen tárgyalásokba kezd Ausztriával. Ez ügygyei kap­csolatban kívánják rendezni a nyílt piaezon való árulás ügyét is, mely szintén nagy károkat okoz a kereskedők­nek és iparosoknak. — A helységek uiegmagyarositása. Tisza István gróf belügyminiszter felszólítást intézett az összes var­megyékhez, hogy a megye területén levő idegen nevű községek magyar névvel való ellátása ügyeben tegyenek hozzá előterjesztést. A belügyminiszter czélja a Magyar­ország területén levő összes, idegen hangzású nevvel biró helységek neveinek niegmagyarositása. — A szölögyógyinód, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Alkalomszerű és hézagpótló hazai szak­irodalmunkban az a könyv, melyet fenti czimmel adott ki legújabban dr. Drucker Viktor gyakorló-orvos Buda­pesten. Nálunk kevesen tudják, h gy az emberi táplá­lékul szolgáló gyümölcsfélék közt nincs meg egy, mely — okszerűen alkalmazva — egyúttal oly kitűnő gyógy­szer is volna, mint a szőlő. Gyomor-, bél-, máj stb bajoknál előírás szerint használva, megfelelő életmód mellett a szőlőkurával gyakran csodálatos eredmenyt lehet elérni, mely a (főleg külföldi) költséges lurdozest nélkülözhetővé teheti Erre vonatkozólag ad bőséges lel ­világosítást dr. Drucker Viktor könyve, mely bevezetésé­ben a szőlőkura történeti részét és alkalmazhatók agat hazánkban ismerteti; azután áttér a szőlő azon alkat­részeire, melyeknek a gyógyításban jelentőségük lehet. Harmadik részében foglalkozik azokkal a betegségekkel, melyek gyógykezelése, gyógyítása vagy enyhítése a szőlő rendszeres fogyasztása révén lehetséges; végre pedig elő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents