Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-19 / 29. szám
XXIV. évfolyam. 29, szám, Nyíregyháza, 1903. julius 19. A SZABOLCS VÁR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLÍSMEGYEI TANITO-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik Uotcnlnnt esryszer, vasárnapon. T^ Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : A 7 előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, f a p szétküldése tárgyában leendő felszó- a szerke.stő cz.me alatt kéretne, beküldeni. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit sor egyszeri l am tások Jóba Elek, kiadó-tulajdonos fo^adtatna'k'eí' 611 leTele k ^ " mert kezekt5 1 Wzlé, e 1U fillér; többszöri közlés esetiben 8 fill. kó nyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . .. , A nyM-téri k3z'emények dija soronkint 60 fillér. Kgész évre 8 korona. fél évre 4 „ Negyedévre •••••• • • • 2. . i kö n.'•„ fkéziratok csak világos kivanatra s az Apró hirdetések 10 azóígiim:, minden tovAbbí' sVó \ köz-ég! jegyző és tanító uraknak eges* évre I (Janoszky ház) intezendok. illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. •-ak n^gy korona. Egy a/ám Ara 30 flllér . _____— " Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiad(f llivatalba n < IL kerület iskol a"Ulcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító állal Budapesten, Haasenstein és Vogler irodaiábar 1 Becsbe n> Prágában es Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Egy pár fontos s:ó az édes mamil^ 02 , II. De tán félre érteuek engemet. Azé r^ e n" gedjenek meg, hogy kimagyarázzam m, a'8 amat és megmondjam, mit értek én az alacsc* 1 3^ t a" laj, az elviselhetetlen hőség, a tisztát£ llans aS és a rossz táplálék alatt? Az alacsony talaj alatt értem én a nev e" lésben azokat az alacsonyságokat, m eiyekben sok zsenge lélek élni kénytelen. Avagf nem alacsony, nem egészségtelen talaj-é a gy ercn e' i lelkének az a ház, melyben ő oda van dobva a cselédek társalgásának? Nem alacsony a gyermeki lélek számára az utcza s anü a' í miazmás levegője, azok a beszédek és lá tványok melyek az utczán tárulnak a szeme elé" Wem alacsony vidék-é a lélek számára az a fe>lf°g a 9' az az elet, az a gondolkozás, mely sok bázban divatos, a hol nem egészen tiszta az e r CS1 nézet, a hol vigyázatlanok a szavak é^ m eS~ gondolatlanok az Ítéletek. S aztán a-/ az őrizetlen tanítások, melyeket sok édes a nJ a' s még tóbb nagypéni s más rokon egy-ep/ hatatlan perczben beszél a leánynak az ® ® ° ' az emberekről, az iskoláról, s az ottani dolgokról, vájjon mindez nem arra veszélyes tal aJ ra vezeti-é a lelket, a hol a mérges pá raz at° k törnek elő a földből és megtámadják aí eg és z" séges szervezetet ? S mind ennek a kö v e^ ke z7 ménye azután a láz, az emésztő, a nyugt ani 0 nehéz betegség s a lélek egészségtelen ál' aP° t a • az erkölcsi ingadozás és bizonytalanság, éppen ugy a lent fekvő talaj idézett el 0' 1111111 akármilyen közönséges maláriát. S hát az a nyomasztó hőség, mel^ a Kállay Béni. Szabolcsban azt tartják, hogy minden Kálla^ SP-" CZ 1" álitás, s az volt Kállay B^ni is, csakhogy nerrf e® er e" lemben vett specziálitás. Aránylag fiatalon, alig^ a gI a"" négy éves korában halt meg (1839. deczembr r " en születeti) ; és várailanul is, mert, bár mindig veko ny dongáju, beteges ember volt, szívósnak tudtuk s re m^' hettük, hogy a kórral, a mely munkás és has? no s _ " tét kioltotta, győzelmesen birkózik meg most í®- Kozel negyven évet töltött a közpályán, n.m ragyogás a n' lleul sütkérezve a népszerűség verőfényében, de min dlg kában, a legtöbbször igen népszerűtlen dolgok? s eS uve diadalra. A munka, a poziliv alkotás volt az P. sP ecz l* álitása; arra termeti, annak adta áldozatul ep e® z el e" tét. Mint képviselő a Sennyei-párthoz tartozott' .. ^ legkevésbbe népszerű frakcióhoz s a konzen a ok akkor szakított, a midőn egy nálunk merőben n eP sze rűllen kérdés, Bo znia es Heiczegovina okkup^ as a P" isan a Tisza-kormanyhoz csatlakozhaiott. 1 meg benne az emberi hiúságnak az a fajtája, a me J az emberek különben is megbízhatatlan szeretr ee r. ' az állhatatlan népszerűségért, a kortársak altal vr° u, n" e' peltetésért eped. Gzeljai vollak s talán lassaft o'ytoi talán kerülő utakon is, mindig azok felé tört. boka volt újságíró, azián képviselő, legtovább statusférfi ? ez mástól annyira elülő habitusokban is mindv. m t;®~ tartotta eiviteli természetét. Poli ikai dogmai h'™etesere újságot alapított, a Kelet népei (1875-ben); a raely elegáns, okos, Ízléses, némely dolgokban éppel 1 t,nl l> a_ s hírlap volt; de néhány konzervatív mágnaí° n ^J 1 senki sem olvasta, a közvéleményre sem hr Kallay s,i coruan a polilikánál marad s nem c> aP a" a diplomácziára, a hova leinperamenluma, hajlí 1" 3''. a~ numanyai is vontak, őszinte becsületes, de mei ' t í " végekben ka lódik el élete. A konzervatív zi uu i" a k' a hogy azt Sennyei és páitja tanította, nem v°. , s® lu gyökere, sem hitele; Magyarországon senki sei 11 lvan a> kosabb a lélekre, miut a sárgaláz az afrikai tropikus vidékeken? Az semmi egyébb, mint a nagyzolás perzselő, izzasztó hajszája, mely azokat a szegény gyermekeket is bele viszi a korán érettség hervasztó temetőjébe, s az üde, friss, tiszta levegőt egészen elzárja gyermeki kedélyük elől, Oh, édes mamák, higyjék meg sir az emberben a lélek, ha látja a pusztulást, a mit ez a gyilkos láz: a nagyzolás láza idéz elő immár nem csak a nagyokban, de a kicsinyekben is, s ez ellen az iskola nem tud gyógyító szert, mert a bajt az iskolába is kívülről, igen sok esetben otthonról hozzák a gyermekek. Itt csak az édes anyák segíthetnének, ha valami láthatatlan, de annál erósebb közös megegyezéssel elhatároznák, hogy a legszigorúbb, egyszerű és puritán felfogásokat viszik bele mindnyájan a saját házukba s ez által a gyermekeik lelkébe is. Ah, ezért milyen hálás volna ó irántuk a késő nemzedék, melynek füleibe majd évek multán is vissza-vissza csendülne mindig egy-egy hang a rég múltból, még az életnek legelfásuttabb állapotában is, s ez emlékeztetne azokra az erkölcsi kötelességekre, arra az erkölcsi habitusra, melyet formál az édes anya, midőn a gyermek még térdein ül és hallgatja tőle a dajka meséket. A tisztátalanságot megmagyaráznom azt hiszem felesleges : ez a lelki szenny, a mi olyan mint a miazma: benne van a levegőben s magasra kell emelkednünk, nagyon tiszta és fennkölt világban kell élnünk, hogy ideig-óráig szabaduljunk tőle. Itt keilene igazan az iskola és a csaladi nevelés kölcsönös összhatása, a gyomnak együttes irtogatása; ah, de nem tapasztaljuk-é, hogy az iskola nevelő munkáját hogy mulatis mutandis, visszaálljon az a Magyarország, a melyben 1848 előtt éltünk. Hogy a tehetetlen törekvéssel szakított, az nem szerencséjét, de ösztönét dicséri. Mindjárt kezdetben, a hogy lerázta magáról az iskola porát s kissé szétnézett a világon, azon az uton indult el, a melyre rátermett; konzul volt Belgrádban. Diplomatának a XlX-ik század második felében a Balkán vajúdó államai voltak a legjobb iskola; Kállay azt járta ki igen dicséretes sikerrel. Hét évet töltött Belgrádban, 1868-tól a fúzióig s mert már minden készsége különben is megvolt reá, ott ismerkedett meg alaposan, aprajára a már másfélszázados keleti kérdéssel. Diplomatapályáját az újságírás s a képviselősködés szakította két egyenlőtlen félre. Csak három evig volt szerkesztő és képviselő s ez a három esztendő életében aránylag a legmeddőbb időszak, pedig sokat dolgozott, de lehetetlen czélok szolgálatában. A meddő politizálásból elszakította a bosnyák okkupáció immár több huszonöt esztendejénél. Az a párt, a melyhez tartozott, hallani sem akait az okkupálásról s Kállayt ez a körülmény kergette az Andrássy Gyula és Tisza Kálmán táborába. 1878 nyaran történt ez; ekkor lepett Kállay a magának való útra; ekkor vállalt Haymerle alatt osztályfönökséget a külügyminisztériumban. Nem volt még negyven éves, a midőn a politikától első szerelméhez, a diplomácziához visszatért. Negy évet töltött a külügyminisztériumban, aztán 1882. őszén, tehát innen-onnan huszonnégy éve, átvette a közös pénzügyminisztériumot s vele a megszállt tartományok: Bosznii és Herczegovina kormányát. Ez a megbízás részben európai volt, a berlini kongresszus állította ki a mandátumot Ausztria-Magyarországnak, hogy a két tariományt, a török szultán névleges fensősége alatt, kormányozza. A föladat nem volt könnyű ; Kállay vasakarata, szinte jóltarthatatlan energiája, álihatatossága, hideg, józan okossága végrehajtotta a csodát, a melyben a könnyebbvérüek sem mertek bizni: nemcsak paczifikálta a két örökké lázongó tartományt, a mely négyszáz esztendőnél tovább viselte a török igát, de kultuiára kapatta s európaivá tette. Nem szabad kicsinylenünk ezt az eredményt; mert a föladat szinte lehetetlen volt, eszközeink pedig, a ménem segitik elő a szülék s e tekintetben érintkezésük áltuem játszanak kezére az iskolának. S mi lesz aztán a következmény, egyéb, mint az, hogy a lélekben sok oly csira marad benne, mely ott majd egyszer tán kisarjazni is fog és hoz oly vágyakat, oly indulatokat, melyek halálos betegséget mérnek a szegény vergődő lélekre. Még a táplálkozási mizériákról kell csupán beszélnem s akkor világos lesz előttünk az elmondottak utáu, hogy mire kell ügyelni a nevelésben az édes anyának, mert a betegség okai itt az erkölcsi világban is ugyanazok, mint a melyek a testi betegséget idézik elő. Ára a táplálékok kérdéséről sincs hely bőven beszélni s én csak rámutatok egyszerűen arra a sok rossz regényre, arra a sok léha színdarabra, mindenféle újságra és szenzáczióra, a melyekkel táplálkozik szellemileg a mai emberiség. Ilyen táplálék mellett ugyan miként volna egészséges az emberi lélek? Pedig íme a gyermeki világban s a nevelésben is látjuk, hogy az éde8 anyák a táplálkozásra nem fordítanak elég gondot: hány anya van, a ki viszi gyermekét színházba és konczertbe, nem ellenőrzi olvasmányát, sót sokszor nem is tudja mi az, a mit az a gyermek lelkébe foglal bele ? Hány anya van, a ki nem tudja, hogy azokban a társaságokban, a hol gyermeke megfordul, mit beszélnek, mit suttognak s hogy nem az az óra-e egy nehéz lelki megrázkódtatás keserű golgotája a gyermek lelkében, midőn ó elfordította tekintetét s maga is kereste a maga gyönyörűségeit. Aztán az ilyen megmérgezett lelkekkel mit kezdjen az iskola szépet és jót? Holott beléjük van hintve a sok tövis, a sok lyekkel vállalkoztunk rá, meglehetösn fogyatékosak. A siker erdeme tehát osztatlanul a Kállay Bénié, kinek volt rá joga, hogy az okkupálás mellett harczoljon, mert annak a végrehajtására megvolt a képessége. Ebből a szempontból a magyar politikai géniusz egy ritka s kevésssé ismert oldalát revelálta. Katona és politikus ösztöneiért általán dicsérik a magyart; nem tartják azonban rátermettnek a diplomácziára. Hogy ez az állitátás körülbelül jobban hangzik, mint a mennyire igaz, alig szorul bizonyításra, hisz Andrássy Gyula es Kállay Béni nemcsak vérbeli diplomaták, de törzsökös magyarok is. Kállay oly családból születelt, a mely a származását fölviszi a honfoglalás korába; ősei, a BalogSemjén nemzetség tagja volt a honszerző száznyolez nemzetségnek. Az oklevelesen is bízonyitható, hogy a Kállayak első név szerint ismert őse, Ubul, a XlI-ik század első feleben vérét ontja királyáért s hogy vérével szerezte meg a szabolcsmegyei Napkort, meg a guthi pusztát. Ez az ősrégi család azonban, bár vagyonos volt, sohasem játszott országos szerepet; meginaradt köznemes sorban a XVIIl-ik század végéig. A megyében, még a Báthoryak mellett is, a mely Szabolcsban szintén olyan törzsökös, olyan ősrégi család volt, mint a Kál'ay, hatalom és tekintély volt s a megye régi székhelyének, NagyKáliónak, vagy nevet adott, vagy attól vette a nevét. Benepossessionatus nemesek voltak tehát a Kállayak, a kik hatszáz esztendőn át nem igen vágytak ki a megyéből s nem igen jutottak tul a megye határain. A szarmazás s a vagyon révén azonban a legrégibb, a leghatalmasabb családokkal kerültek vérrokonságba. Annak a Kallay Zsuzsának, a kit Kemény János, a fejedelem első feleségül vett, Báthory leány volt a nagyanyja. Nagy vagyonú, tekintélyes család volt a Kállay-nemzetség, de nem oligárka, a mint nem volt az a Károlyics.lád sem a XVIII ik század előtt. Két ágon: orosi es napkori ágon szaporodott napjainkig. Az orosi ag egyik lazja, János, talan agglegeny, talán m"ddő házas a XVIIl-ik tzázad második felében Mária Tereziatol grofsagot kapott, de vele sirba is szállott a grófi ág. Kallay Béni a család orosi ágából született, az egyetlen Kállay gróf apii dédbátyja volt. A család, bár
