Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

N T t R V D É K Nem zárhatom le a múltról szóló jelentésemet a nélkül, hogy ne adózzam a legőszintébb elismeréssel Okolicsányi Géza pénztáros úrnak, ki ez év folyamán pénztárosi állásáról visszavonhatlanul lemondott. Érdemes szolgálatainak, hűséges pénztárosi tevékenységének legyen jutalma elismerésünk s az a boldog tudata, hogy körünk évkönyveiben a megalakulástól kezdve 5 éven út telje­sített buzgó működésével kitörölhetetlenül élni fog neve. Kérem helyét most már állandóan betölteni. Ugyancsak őszinte rokonszenvünk kiséri a távolba Popp György igazgató-választmányi tagot, a ki minden nemesért lángoló lelkével körünknek is nem egy feled­hetetlen szolgálatot tett. Helyét szintén ez alkalommal kell betöltenünk. * • * A mennyiben úgy a dolog természete, mint az alapszabályok rendelkezései is azt hozzák magokkal, hogy a jövő évi működési tervet legalább főbb vo­násaiban megismertessük a t. közgyűléssel, az igazgató­választmány idevonatkozó javaslatait a következőkben van szerencsém ismertetni. Mindenekelőtt általánosságban jelzem, hogy habár a helyi műkedvelők szereplésére épen a kör tagjaiban rejlő közművelődési erő kifejlesztése érdekében nagy súlyt helyezünk, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy városunk társadalmának sok oly köre, egyesülete van, a melyek majdnem kizárólag a helyi műkedvelők szíves közreműködésére vannak utalva, a kik elöl körünkben raló gyakoribb foglalkoztatás által elvonni az ottani mű­ködési tért nem lehet feladatunkban. Ugyancsak ide tar­tozik megemlíteni azt is, hogy a társadalmi érintkezés fonalán megismertetett működési programm általános tetszéssel találkozott, úgy, hogy azt teljes nyugalommal hozhatjuk a t. közgyűlés elé. A részletekre térve, van szerencsém jelezni, hogy a mostani ősztől kezdve a jövő őszig 5 estély rendezé­sét vettük tervbe. És pedig egy háti estélyi, a melyre nézve hazánk egyik legtiszteletreméltóbb tia, gr. Zichy Jenő, v. b. t. t., országgy. képviselő úr ö kegyelmessége volt szíves minket eleve is hálára kötelező oly ígéretet tenni, melynélfogva vetített képek bemutatásával kap­csolatosan felolvasást fog tartani nagy horderejű ázsiai kutatásairól. Ez estélyt ingyenesnek tervezzük. Azonban, amennyiben körünk Rákóczi Ferenc emlékének most országszerte folyó ünnepléséből részét nem vette ki, s tette ezt azért, mert a város, a dalárda s egyes iskolák ünnepélyén egyes tagjainak hazafias lelkesedéssel való megjelenése által lerótta a kegyelet adóját, — ám, hogy nyoma legyen annak, hogy tényleg is hozzá akar járulni az általános nemzeti ünneplés maradandó eredményeinek létesítéséhez, — talán helyén való és mondhatnám, ép ez alkalommal stílszerű dolog is volna ez ingyenesnek tervezett estélyen belépő díjak helyett önkéntes adomá­nyokat szedni a közönség részéről a Kassán tervezett Rákóczi-szoborra. Másik estélyünk volna a Sauer Emil-estély. A világ egyik elismert első zongoraművészét, a ki eddigi tár­gyalásaink fonalán rajongó szeretettel beszél hazánkról, — úgy gondoljuk — szívesen hallgatná és igazán él­vezni tudná körünk és városunk, de talán a vidék érdek­lődő közönsége is. Tervben van továbbá egy ú. n. humoros-estély ren­dezése is, melynek ének és zenei részét Lindh Jenny k. a., Dienzl Oszkár úr, szavalati részét dr. Vietórisz József tagtársunk és Hegedűs Gyula úr, a Vígszínház kitűnő művésze, — felolvasó részét pedig dr. Fodor Gyula úr, a szatmári Kölcsey-Kör tagja s ott kiválónak ismert humorista látná el. Müvész-este cím alatt szerepelne továbbá az a valóban kiváló műélvezetet igérő alkalom, a inelylyel Vasquez Molina gfnöt, a m. kir. Opera nagyhírű énekes­nőjét, Mosshaminer Román urat, az Opera szintén első­rangúnak ismert hárfaművészét s a m. kir. zeneakadémia szaktanárát, és kettős zongorán való játékban Krisztin­kovich Réla urat, ez általunk ismert kiváló műkedvelőt és Horánszky Emilia úrasszonyt halhatnék. Végül Japán-este cím alatt szerepelne az az össze­jövetelünk, melyen dr. Prőhle Vilmos tagtársunk, a ki egyébiránt a házi estély sikerének előmozdítása érdeké­ben is szíves volt eljárni, tartana felolvasást a japán kultúra legjellegzetesebb vonásairól, és helyi műkedvelők szíves közreműködése mellett bemutatásra kerülne a japán dal, zene és színművészet; a mely estély tervszerinti összeállításában azt hiszem, szintén nagy vonzó erőt gyakorolna a műélvezetet kereső közönségre. Persze — mindezen estélyek nagyobbára a terve zés stádiumában vannak s hogy utolsó pontig a bemu­tatott vázlat szerint sikerüljenek, arra nézve teljes ke­zességet nem nyújthatunk. De megnyugtatásúl mond­hatjuk, hogy a névleg is felsorolt kiváló irodalmi és művészi erők legjelentékenyebb részétől van már hatá­rozott ígéretünk az eljövetelre, s így, ha az igen t. köz­gyűlés a tervezethez hozzájárúl, a jövő téli idény a leg­élvezetesebbek egyikének ígérkezik. Ezekután szívből köszönetet mondva az elnök úrnak, hogy tapintatos, bölcs és áldozatkész vezetésével körünk­nek ismét lehetővé tette egy esztendei eredményes tevé kenységét, tiszttársaimiak s az igen t. választmányoknak hathatós támogatásukért, a melyet a körünk nemzeti je­lentőségű céljainak elérése érdekében továbbra is buzgón kérek, — jelentésem tudomásul vételét, a benne foglalt tervek, javaslatok, indítványok szíves elfogadását kérve hazafias üdvözlettel vagyok Nyiregyháza, 1903. október 10-én Geduly Henrik, főtitkár. ÚJDONSÁGOK. — Harang aratás. A nyíregyházi ág. ev, egyház ujjáöntette — mint azt már megírtuk — két harangját egy soproni harangöntő műhelyben, a honnan a haran got a múlt szombaton megérkezvén, ünnepies felavatá suk a mult vasárnap délelőtt ment végbe, egyházi szer tartás keretében, a templom bejárója előtt felállított oltár előtt, Geduly Henrik és Paulik János laitottak egyházi alkalmi beszédet az óriási közönségnek, mig magát a felavatás szertartását Materny Lajos esperes a debreczeni ág. ev. lelkész végezte. A megaldás ulán megkezdődött a harangok felhúzása a toronyba, amely mintegy 1 órai időt vett igénybe. Közöljük e helye n annak a szép éneknek a szöve­gét, melyet ez alkalomra dr. Vietórisz József tanár irt: Harangszó. (A nyíregyházi gyülekezet új harangjainak felavatására szer­zett ének ) Dallama: Vigyázzatok azt kiáltják. Csendűl-kondúl új harangszó, Hozzád szálló, mennyekbe hangzó, Atyánk, jóságos Istenünk! Ide szólít templomodba, Hol te hozzád felfohászkodva Vigasztalást, békét lelünk. Tiszta áldozattal: Hittel, alázattal Ünnepeljünk; Jertek, jertek, Hívő lelkek, Üdvötökre ünnepeltek! Csendűl-kondúl bús harangszó, Hozzád szálló, mennyekbe hangzó Élet-halál nagy Istene! Ha sírjában megpihenhet, Ki néked élt s meghalt Te benned: Porában is ott vagy vele! Földnek szenvedését, Váltja új reménység Szebb hazánkban; Rár az élet Semmivé lett: Él örökre fent a lélek! Csendűl-kondúl víg harangszó, Hozzád szálló, mennyekbe hangzó, Örök, hatalmas Istenünk! Megtöri a bűn hatalmát, Hirdeti a menny diadalmát, Te voltál, vagy s leszel velünk! Add hívő lélekkel, Szent, igaz élettel Magasztaljunk; Veled járjunk, Hozzád vágyjunk, Mindörökre téged áldjunk! Dr. Vietórisa Józief. — Kinevezés. A vármegye főispánja Nozdroviczky László végzett jogászt ideigl. minőségű fizetés nélküli közig, gyakornokká nevezte ki, szolgálattételre az alispán által a nagykállói főszolgabírói hivatalhoz osztatott be. — Uj főispáni titkár. Szentgyörgyi Ernő főispáni titkár szolgálattételre — saját kérelmére — a belügy­minisztériumhoz rendeltetvén be, a belügyminiszter Jármy János tb. vármegyei aljegyzőt díjtalan belügy­miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki s szolgálattételre, mint főispáni titkárt, Szabolcsvármegye főispánja mellé rendelte. — Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága e hó 22-én a dadaí felső, és e hó 23-án a tiszai járás főszolgabírói hivatalának űgy­és pénzkezelését megvizsgálta. Szikszay Pál alispán e ho 23-dikán a nyírbátori járás főszolgabírói hivatalának ügy- és pénzkezelését vizsgálta meg Fejér Imre t. fő­ügyész kiséreteben. — Deák Ferencz születésének 100 éves fordu­lóját az izr. elemi népiskolák is szép ünneppel ülték meg. — A Bessenyei-Kör tagjainak ügyeimébe. Tekintettel a múlt idény alatt szerzett tapasztalatokra, a Kör igazgató-választmánya a f. évi okt. hó 10-edikén tartott ülésén a jegyek darusítására nézve a következő határozatokat hozta: 1) Nem tesz különbséget a Kör tagjai között, akár viselnek tisztséget, akár nem. 2) Minden tagjának lehetővé teszi helyének tetszés szerinti biztosítását a következő intézkedések foganato­sításával : a) Mind a négy estére szóló bérletjegy váltható, melynek ára egy-egy tagnak 9 kor. Ez összeg fizethető vagy egyszerre előre, vagy három részletben, és pedig az első estély előtt 5, a két következő estély előtt, de mindig a megállapított időben, 2—2 koronás részle­tekben. b) A bérletek megváltása alkalmából fennmaradt ülőhelyeket, továbbá soronként 4—4 ülőhelyet, melye ket mindenképpen az egyes estélyek számára tart fönn, minden egyes estélyt megelőzőleg, az általános jegy eladás előtt egy héttel, elővételi árhan fog elárusittatni, még pedig jegyenként a tagra nézve 50 fillér, nem tagra nézve egy kor. ráfizetéssel. * * • Az általános bérletárusitást f. hó 30-adikán,31-edikén és nov. hó l-én dr. Popini Albert, a Kör pénztá­rosa, saját lakásán (Széchenyi-tér, 3. sz.) végzi. Novem­ber hó 2-odikától 7-edikóig bezárólag Jakobovits Fánny kisasszony dohánytőzsdéjében lehet bérelni. Azontúl már nem lehet többé az idényre bérletet váltani, hanem csak egyes estélyekre szóló jegyeket esetröl-esetre. Vidéki tagok jegyeikre nézve bármikor sürgönyileg is rendelkez­hetnek. • * • A Bessenyei-Kör népszerű estélyeinek sorát novem­ber hó 13-adikán kezdi meg; az estélynek, melyen Sauer Emil, az erurópai hírű zongoraművész, és Pékár Gyula, a kiváló magyar író és országgy. képviselő szerepelnek, teljes műsorát lapunk következő száma hozza. A Kör ezenkívül még négy estét rendez ezen idényben, melyekre nézve a lapunk mai számában közölt főtitkári jelentés nyújt bővebb fölvilágosítást. * * • Azok, a kik a Bessenyei-Körbe belépni óhajtanak, szíveskedjenek erre nézve Geduly Henrik főtitkárhoz vagy dr. Popini Albert pénztároshoz fordulni. A tagság­díj egy évre öt kor., s minden családtag után további egy kor.; a tagság-díj azon félévtől számítódik, a mely­ben az illető belép. — Szinház. Ismét áljötlek hozzánk Debreczen­böl a színészek három előadásra. Csülörlökőn játszottak először rs már a szombati előadással be is végződölt a rövid színi szezon. Csütörtökön Brieux színműve a „Patyolat kisasszony" kilünő előadásában gyönyörködött az a kis számú közönség, a mely az este a színházat megtöltötte. Pedig az előadás is, a darab is, a direktor is megérdemelte volna a nagyobb érdeklődést. Menszá­ros Margit, Sebestyén, Szilágyi, és a két újonnan szer­ződtetett tag: Arday Ida és Csíki László föltétlen meg­érdemlik a külön dicséretet. Makó direktor pedig a ki Krémer helyett Bonenfant útkaparót alakitolta —"töké­letes volt. — A pénteki előadás, pedig már igazán magasabb művészi nive.un állolt. Szinre került ifj. Dumas 4 felvonásos színműve: ,Denise'. Az est sikere főleg Menszáros Margit és Sebestyénnek az érdeme habár Hahnel, Jetzenszkyné, Pataki, Szilágyi és Csiki László is mind kitűnő alakítást mulattak be. A szerepek is — a darab is igen háládatos, egy kis jóakarattal igen szépen ki lehet dombot ítani. Az összjáték szintén kitűnő volt, nem hagyott semmi kívánni valót. A két színmű ulán szom­baton. Bracco 3 felvonásos vígjátéka került színre. Az idő ugyan ma sem volt jobb mint az előző napokon a színház azért ma egész sz-'pm megteli. Az est elég jó volt, a közönség mú'atott es evvel a czél — legalább részben — el lett érve. A főszerepet Hahnel és Pataki játszották meg dicsérttet érdenilőleg. Legközelebb már csak deczemberben lesz részünk ismét egy 3 napos színi szezonban, debát mi vagyunk — közönség — az oka, hogy ritkábban jönnek — nem hogy sűrűbben — át hozzánk, mint a hogy tervezve volt. — A nyiregyháza—sóstó-dombrádi motoros vasut előkészilő bizottsága Májerszky Béla polgármester elnöklete alatt tegnap ülést tartott, melyen megállapí­tották a legközelebbi (ennivalókat. Ezek között egyik legfontosabb a még hiányzó 300,000 korona előterem­tése. E czélból aláírási iveket fog az előkészítő bizottság kibocsátani a helybeli pénzintézetekhez, magánosokhoz és a vasút által étdekelt birtokosokhoz. Most lehat ezen aláírások eredményétől függ, hogy a vasút minél előbb létesüljön és pedig létesüljön akként, amint azt tervezik, hogy ellérőlrg az eddigi viczinílis vasulaklól, a vasutat maga az érdekeltség építse meg és tartsa forgalomban ugy ahogy az a tulajdonos érdekeltség valódi érdekei­nek legjobban megfelel. — Halálozás. Zollán Ödön haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki : Özv. csepei Zoltán Ödönné, születelt vajai és ibrányi Ibrányi Piroska a maga, valamint az ár­ván maradt gyermekek : Éveline férjezett Ujváry Béláné, Dénes és ÖJönke, Vay Mariska és Dénes, továbbá az elhunyt testvérei: Zoltán Elek, Aurél és Géza és a többi számos rokonok nevében is fajdalomtól megtört szívvel jelenti jó áldott férjének, a szerető édes és mostoha apának, hű testvér és rokonnak idősb csepei Zoltán Ödön úrnak Rohodon, 1903. évi október hó 16. napján, reggel 5 órakor, életének 64-ik, boldog házasságának pedig 5 - ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. A drága halottnak földi maradványait a gyászoló háznál, Rohodon történt beszentelés után, f. hó 18-án, d. u. 1 órakor a vajai katholikus temetőben örök nyugalomra helyeztetett. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 19-én, d. e. 10l órakor a nyírbaktai róm. kath. templomban mutat­tatott be a Mindenhatónak. Áldás és béke lebegjen drága hamvai felett. — Agarászat. A szatmármegyei agarász egyesület ez évi agár versenyét Mátészalkán, november 3-ik és kővetkező napjain tartja meg, a következő programmal: November hó 3-án, d. u. V a3 órakor egy futamu trapp­verseny kettős fogatok részére. November hó 2-án, este 10 óiakor közg)űlés a Sarkady szállodában. November hó 3-án, reggel 8 órakor gyülekezés a Sarkady szálloda előtt. November hó 3-án d. u. 6 órakor társas ebéd a Sarkady szállodában. November hó 4-én, d. u. 1 óra­kor az agár-verseny terénumán agarász egyleti tagek részére agarász lo.aikon vadász-verseny és '/,tl órakor sík-ve seny. Dijak: Agár-versenyre: 1-ső díj 400 kor. készpénz, és tisztelet-díj. 2-ik díj: a tétek fele. Ugy a trapp, mint a vadász- versenydíja tiaztelettárgy az 1-ső, 2-ik és 3-ik fogat, ilhtve ló részére. Tétek: Az agár­versenyre tagoknak 10 kor., nem tagoknak 20 kor. A trapp-, vadász- és síkversenyre külőn-külőn 10 kor. Nevezési határidő: Az agár-versenyre november l-én d. u. 5 óráig Keér-Semlyénbe (u. p. Nábrád), és 2-án e.-te 10 óráig a Sarkady szállodában. Trapp-versenyre novem­ber hó 2-án, d. e 10 óráig a tilkárnál a Sarkady szállo­dában. A vadász- és tik versenyre 2-án este 10 óráig a titkárnál a helyszínen Altalános szabályok: I. Trapp-ver­seny távolsága 40JQ méter. II. C-akis egyleti tag fogata indulhat, csakis rgyk ti tag által hajtható. III. Trapp­verseny országúton és idő ellen lesz futva, úgy a vadász mint a síkversenyben csakis egyleti tag lova fúlhat, csakis egyleti tag által lovagolható. IV. A vadász- és síkver­senyben csakis oly ló indulhat, a mely nov. 3-án legalább két nyúl után futott. — A tolatás áldozata. F. hó 20-án, d. e. 9 óra­kor a helybeli állomáson Hegedűs János napszámos ember a teher kocsik tolatása alkalmával, saját vigyázat­lansága folytán két összeütköző kocsi közé került és az irlózalos zúzódás következtében azonnal szörnyet halt. — (íyászrovat. Deák Jánosné Huszthy Erzsébet mint leánya, Deák János mint veje, Deák Margit, Katalin, János és Erzsébet, valamint Hu-ztby Katalin mint unokái, Vágó Lajos és családja, Huszlhy Ferencz mint testvére és gyermekei, Husz hy Juliánná Klajnik Károlyné mint testvérének gyermekei és az összes rokonok nevében is szomorodott szívvel jelenlik a felejthellen jó ap.i, após, nagy apa, testvér, nagybátya és jó rokonnak Huszthy Istvánnak N) iregyházán 1903. év október hó 22-ik nap­ján, reggel 5 órakor, éleiének 83-ik, özvegységének 3-ik évében hosszas szenvedés után tőrtént elhunytát. A boldogúlt hűlt tetemei folyó év október hó 23-ik nap­ján, délután 4 órakor fognak pazonji utczai 53. számú lakásáról az ev. ref. egyház szertartása szerint, a pazonyi­utczai sírkertbe örök nj unalomra elhelyeztetni. Nyíregy­házán, 1903. október hó 22. Áldás és béke hamvaira! — Árvák szüretje. A nyíregyházi jotékony nő­egylet Ertsébet árvaházában megvonúlt árva leánykái

Next

/
Thumbnails
Contents