Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

XXI v. évfolyam. Nyíregyháza, 1903. október 25. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. • Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. «>g )• Előfizetési feltételek: A z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak: postán vagy helyben házhoz hordva : lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * 8Zűrl£e3Zto c" m e alatt kéretnem beküldeni. Minden négyszer hasibzott petit eor egysier Egész évre 8 korona, lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos Wad^nakel 08 I9merfc keZekto 1 közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében 8 fill ™ 4 , könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A kéziratok csak vilá.os kívánatra . AZ Negyed évre 1 , [ (Jánoszky ház) mtezendők. illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Vastag belüvel szedett kétszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskoia-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító által Buda­pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Villamos világításunkról, Nyíregyházának pompás villamos világítása van. Ha esténként végig nézünk a Vasuti-uton, a Szarvas utczán vagy akár a Kossuth utczán, az izzó lámpák ragyogó vonala eszünkbe juttatja a Dunasort. Hát még az ívlámpák! Hála Davy Humphrynak. a nemes feltalálónak, ezekből az elektromos csodákból nálunk ma már egész légió űzi el a sötétet és ostromolja meg fényé­vel a magasságos eget. A várostól már tíz kilométernyire látszik, hogy amott messze van egy boldog város, egy gazdag város, a mely fényes ünnepi kivilágítást rendez minden este. Ez a gazdag város — a melyben bizony jó volna, ha nappal olyan világosság lenne mint este — Nyíregyháza. Az országban nincs ilyen jól világított vidéki város mint Nyíregyháza. De nem tuiom, van e hely, ahol olyan drága volna a világí­tás, mint ugyancsak Nyíregyházán. Ideje, hogy a város képviselete tegyen vala­mit a közönség érdekében. Módjában áll. Van ugyanis a városnak egy szerződésben biztosított kedvezménye, a mely szeriut min­den újonnan felállított 500 izzó lámpa után 4 ívlámpát kap a villamos társulattól. Ezen a réven már szép számú ívlámpa fogyasztja a drága áramot szerte széjjel a városban a köz javára Most már elég volna az ívlámpákból. Ég már az erdő bejárásánál is, hogy a varjak hat hónapon át biztosabban oda találjanak az éjjeli szállásra. Ég már a Debreczeni ntcza A „lyfarriiék" tfgciája. Versek. 1, Bárcsak lennék . . . Bárcsak lennék csillogó drágagyöngy Odalenn a tenger mélyiben — Ét te lennél gyöngyhalászleányka Szivem üdve, drága kedvesem ! Andalító, méla éjen, midőn Csillagsugár fénylik a habon ; Rejtelmesen suttogó hullámból Fölvonna majd hálód angyalom. És azután ott pihennék édes — Kebelednek puha bársonyán, Dobogó, kis angyalszíved felett — Bűbájos, szép gyöngyhalászleány. Néha-néha rózsás ajakadhoz Vonva hókezecskéd kedvesem .... Miért is nem vagy halászlányka és én Drágagyöngy a tenger mélyiben f 2. Dalaim. Nem szárnyal a dalom Fellegek hónába. Mért is menne ? Hiszen Rózsabokrot szeret A dalos madárka. Nótás csalogányok A dalaim nékem; Egy kislányhoz szállnak Rózsás hajnallatkor S csillagfényes éjen. Pihegő kebellel Ablakára szállnak; Fájó szerelemmel, Epedve dalolnak Annak a kislánynak. derekán is nagy szolgálatára a tudósoknak, a kik kényelmesen tanulmányozhatják, hogy villamos világítás mellett hógy fejlődik a nádtetőkön a moha. Mondom ég már elég. Hát már most mondassa azt a íómérnök ur és a gazdasági taná­csos ur annak a társulatnak, hogy változtassunk az eddig követett gyakorlaton egy kicsit. Mit is fogyaszt egy ívlámpa? Óránként 30 — 35 fillért. Egy egy ív lámpa 20 napon át ég hónaponként este 11 óráig. Egy év alatt 240 napon át átlag 4 és fél órá­jával számítva, tehát 1080 órán át: 330 — 380 korona értékű áramot fogyaszt egy lámpa, négy lámpa pedig 1300 —1500 koronányit. Egész szép summa! Már most ha a város az új ívlámpák felállítása helyett azt kívánja a társulattól, hogy ezt a nagy összeget írja a nagy közönség számlája javára és ennyi­vel számítsa olcsóbban az áramot, nagyon nobilisán jár el. Nem világíthatja ugyan ki a vásárteret és a Morgó korcsma előtti teret, pazar ívlámpákkal, de igenis olcsóbbá teszi a világítást. Ha kétszer háromszor négy ívlámpa költségeit igy konvertálja, v>pr a Mező-utcza, Pacsirta-utcza, Honvéd-uteza lakói is bevezet­hetik a villamos világítást és kidobhatják a a bűzös petróleum lámpát, mely eleszi előlük a levegőt. íme egy kis szociális kérdés. Jusson a villamos fényből minden házba. A társulat még jól jár a változtatással, mert az ívlámpa gondozása, drága szén pálczikákkal való töméae, igen sok utánjárást és gondot okoz Dalolnak . . . dalolnak Boldogtalanságról, Egy szerető szívű, Ábrándos fiúnak —­Égő fájdalmáról. Hejh ! de az a kislány Nem figyel a dalra, Szivem vergődését, Epedő lelkemnek Bús szavát nem hallja. Lelke álmodozva Egy máson andalog Künn a hideg éjben Sírnak a madárkák. Zokognak a dalok . . . Kéky István. Levelet irok majd Levelet irok majd, Szépet — szellemeset: A hangja meg éppen Szivemből ellesett . . . Megszólítom bátran! Megmondom majd Néki, Hogy nélküle nem tud, Nem fog szívem élni ! S robogott a vonat. Minden zökkenése Közelebb hozott a Rég várt üdvösséghe'. Megláttalak aztán ! Bágyadt arezom kigyúlt, Hangtalan ajakkal Kezem kezedért nyúlt, Benéztem szemedbe, Te is az enyémbe ! . . Van-e olyan ajak Mely többet beszélne??! ! . . A A nagyobbról most térjünk át a kisebbre. A városi színház világítása körül elférne egy kis újítás. Hogy belül, a színpad haszná­latára nincs egy projektor, a mi nélkül egy szimplex holdvilágot sem lehet a fenék színre varázsolni, nem hogy egy Sulamithhoz való vadmacskát, az kisebb hiány, de az, hogy a nagyérdemű közönség homályos uton botorkál végig a Szent Mihály utczán a Lipták-féle ház szegeletéig a durva kövezeten, mig a széna tér közepén hatalmas ívlámpa tündököl, az már nagyobb fogyatkozás. A Sesztay palota és a Lipták ház között igazán elférne egy ívlámpa. A színdaraboknak mindjárt nagyobb lenne az erkölcsi sikere. Mert a közönség ha nem csetelve-botolva, boszú­san jutna a színházba, hanem fényesen világí­tott rosz kövezeten, jobb szívvel tapsolna. Azután: A színház bejárója mellett a fő­kapu és a vomitóriumok közt — vasrostélyos kicsiny ketrecben ül — egy-egy jámbor izzó lámpa. A régi petróleumos lámpa szépségver­senyen lemaradt ketrecében ég a villany. Tessék megnézni a vidéki színházak bejáróit, milyen takarosan vannak világítva. Inkább illenék oda egy-egy Nernst-féle ívlámpa, ha csak akko­rácska, mint a milyen a kaszinó olvasó termé­ben utánozza a szél zúgásától a pőcsik züm­mögéséig az összes zúgásokat, dongásokat és zümmögéseket. A közönség nagy része ott tölti a szüneteket a bejáró előtt. Ha már a világításról irok, még közre adok egy ötletet. A városi orvosok kapui előtt égő Haza! Égbenyúló hegyek fehér fejükkel Komoran néznek szerte-szét. A természet ritka szép csodáit — Pazarul osztá — mindenét! Kicsiny falu. Az emberek jók. Szegények bár — de boldogok ! De én csak vágyom homokos hazámba, Itt én megszokni nem fogok! Néha elfog egy nagyszerű érzés: Istent imád itt minden élő lény 1 Hatalmas munkáját hódolattal nézem . . . Hiába 1 Haza vágyom én ! A Látogatás a szülőföldön. Szép szál úri ember szállt le a kis-mágócsi vasuli állomáson a vonatról. A bakter mély tiszteieltel nyitotta ki előtte a sorompót. Városi ur ritkán fordul meg a falu határain belül s ezért igen tiszteli az urakat a nep. Az ur nagy lassú léptekkel haladt előre a koros uton Kis-Magócs felé. Örömmel hordozta szét szemeit a környéken. Ugylátszik, ismerős volt neki ez a taj. Fel­felcsillant a szeme, mikor felfedezte régi ismerőseit: a rozzant téglaházat, a nagy eperfát a falu szelen, a csőszkonyhát a kukoricás között, a régi kedves belye­ket, melyeknek láttára felzsongtak sziveben a gyermek­kor emlékei. A szembe jövő alázatos kis parasztok mélysége­sen megsüvegelték a nagyságos urat - mert nyilván az volt Pedig ha tudnák, kit süvegelnek? A néhai öreg meszes zsidó, Karfunkelstein Simon fiát, Lazart. O jött megnézni a szülőhelyét sok évi távollet utan. Igaz, hogy már nem is Lázár, hanem Lehel Nem is Karfunkelstein, hanem Kardfogó. Nem is zsidó, hanem keresztény. MAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, orosi-u. 3. sz. a (törvényszékkel szemben.) Elvállal mindenféle mérnöki munkát^ u^m. ^Jw vasúti és vízépítési munkálatokat stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents