Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

jegyes pár polgári összeedását eszközölte, mely aktusnál tanukként Kallay András, vármegyénk volt főispánja, a menyjsszony nagybátyja és id. ü oliesánvi Lajos, a vőlegény nagyi atyja szerepellek. 12 óra le;t m.re elrendezkedett a kúria udvarán a hosszú kocsisor, mely lá négyes és 50 kettős fogatból állott 2 kilométer ho szusagban fejlődött ki az országúton. A lov.k egytől-egyik pompás selyem kendőkkel ékeskedtek, a menyasszonyt vivo négyes pedig élő virágokkal volt művésziesen túldiszitve. Valóban igé^ő látvány volt! Ugy tünt fol mintha csak álomlátás lett volna. A nagykulloi plébánia Umplom előtt pedig ekkor már óriási embertömeg várta türelmetlenül a menet megerkezését. A rend fenntartásáról itt a teljes diszben kivonult nagykálioi önkéntes tűzoltóság gondoskodott, mely a templom ajtaja előtt köiélkordont vont. Bent a templomban előkelő közönség varia, az oltárnál pedig Ftrenczy Bertalan nagykállói prépost fogadta Leljem főpapi diszben, dr. Szent-lmrey Gábor napkori plébános es Matuszka Miiialy nagy kallói asszisztentiaja mellett a jegyes part, mely a Fauszt induló hangjai mclhtt lépett be a Kallay György üvegházainak délszaki növényeivel pazarul díszített templomba. A fénytől és pompa tói ragyogó nászkiseret elhelyezkedese ulán Ferenczy Bertalan préposi magas szárnyalású, kenelteljcs beszeüet intézett a jegyespárhoz, mely utan a gyűrűk megáldása, s a hűségeskü leletele következttt. Minden szem a bajos menyasszonyon, s a deli vőlegényen lüggötUk, — kiknek ajkairól bátor hatarozottsaggal hangzott ti az ünnepélyes csöndben a .holtomiglan — holtodiglan." A főpapi áldás utan a Lohengrim nászinduló hangjainál vonult végig a virágokkal behintett templom bajon az uj par és a nászser.g s ujia megindud a díszes kocsisor a kis-kállói kuiia fele, a hol uiár a Benczi Gyula bandája vána es fogaata a Rakóczy-indulóval. Delüen 2 órakor lakomához ült a vendégsereg, melynek ízléses felszolgálása es szíves, baráisagos hangú ata a báz nagyasszonyának es a hazi asszonyi tisztben stgédkező leanyanaK, llraL.ovszky Uuidonénak, a régi magyar úrasszonyok jó szoüasaiuan es erkölcseiben való ritka gazdagságáról lett tanúbizonyságot; airól a valóban ritka gazdag ágról, csak úgy egyszerűen amelyet belénevelni nem lehet senkibe, mert azt örökölni kell. A tósztok torát id. Okolicsányi Lajos násznagy nyitotla meg eszmegazdag, emelkedett hangú pohár köszöntővel, melyet csakhamar nyomban követlek a Kállay András, Szikszay Fal, Killay Rudo.f, Kauzsay Tibor, Raba Lás<lu es Kauzsay Ödön gondolatdús poharkösiőnlői. Az ünnepelyes beszedes szülle ünnepélyes hangulatba, elenk derültség t vegyített közben pompás huu.oru, szellemes lósztjaval az óiökitju násznagy Jósa Andris bácsi. A dús lakoma után az öregek a nagy akáczta alatt vígan loiyiattak tovább a p^z.-gőzést és a politizálást, mig a íiaialsag tüzes tanczra perdült a czigány előtt, s a töitneií igazsag érdekében meg kell jegyeznem, hogy a lancz heveben kipiiult aiczok, a csárdás tüzeben kétszeresen ragyogó szemek egy-egy deresedő gavallért is el-e csábítottak a fcher asztaltól. A boldog fiatal párt kevéssel 4 óra után röpített el négy pompás p-*j az egész vendégsereg üdvkivanatai es islei.ho/zadjai Közt Kemtcsj tele. UUőzbin kedves meglepetésben is volt részük, amennyiben a ligyeimes Oios, híiht a bogdanyi jaras határközsége, diadalkapuval várta s mozsánövesekktl üdvözölte lőszolgabiráját és ifjú feleségét. A nagy vendégsereg pedig Kis-Kalloban Lovább folytatta a mulatságot, ősi magyar szokás szeiint ugyanazon asMalhoz ülvén le vacsorazni is, amelynél megebédelik A vacsoránal Hrabovszky Guido mely érzéstől át-lialoll, nmek pohárköszöntővel nyugtatta meg az arvan maradt nagyasszonyt, kit laihatolag megvigasztalt a mii.dunielól lolhangzo szeretet nyilvánítás. Ho^y azulán asztalbonlás után, hogy folyt a mulatság világos regg lig, arról mar a nagybőgő meg a kisbőgő tudunnak mesélni inkább, mint az én kalamárisom. Be is IVj zem hát tudósilásomat, beszámolva végül a jelen vol aktól és a toilletekről. A nieiiy a szony ajour hímzéssel diszitett fehér selyem uszályos ruhában, fején myrtus-koszoruval. özv; Kallay Oltóne, öröm anya, szürke selyem, Okolicsányi Mínyhértné, örömanya, fekete selyem toilet teben. Mint nászasszonyok szerepelték : Kauzsay Tiborné (rózsaszín broc t hímzett liberty-vel álhuzva), Kállay Andiásné (lila brocat csipkevel), Kállay Jenőné (szürke durchesse erisre deux-vei), L izar Kálináuné (zöld selyem;, ilj. Okolissánj i Lajosne (türkiszkék moirée gnipure csipkékkel) Rába Lás Ióné (lila selyem guipure csipkével). Mint násmagyok: Farkas Balázs, Hrabovszky Gu dó, Jósa András, Kállay András, Lázár Kálmán, id. Okolicsányi Lajos ; mint koszorusleanyok : Farkas M <gda (rózsaszín selyem créme csipkével), Horkovics Aranka (rózsaszín selyem crépe de soid-val po nt de lar), Kállay Laura (rózsaszín selyem virágokkal) Luby Piroska (rózsaszín duícn sse fehér aplikaccióval) : mint vőfélyek: Jaimy Menyhert, Kauzsay Ödön, Kállay Emil, Okolicsányi József. Mint vendegek: Dohnál Józsefné (világos ké.. selyim tüldisszel, festett rózsákkal), Farkas Balá.sné (fekete selyem), Horkovics Sándoiné (fekete greddine applikációval) Horkovics Erzsike (lehér baliszt;Hrabovszky Aurélné (rózsaszín merveux csikkével és ciépe de soid-val). Hrabovszky Guidóné (szecessziós világos kék selyem), J isa Rózsa (rózsaszín selyem csipkével), Okolicsányi Anna (créme selyem), Szalachy Sandorné (világos kek atlasz entre deux-vel); Okolicsányi Menyhért örömapa, dl. Dohnál József, br. Feilitzsch Berthold, Ferenczy Bertalan, Ferenczy Emánuel, Hajdú Béla, Hrabovszky Aurél, Kauzsay Tibor, Killay Gyula, dr. Kallay Rudolf, Kállay Tamás, ifj. Okolicsányi Lajos, Pecliy Gábor, Péchy Gyula, Radvánszky György, Raba László, Simák János, Szal chy Sándor, dr. Szentimrey Gábor, Szikszay Pál, id. Vay Péter és e sorok irója. * * * Most már újra csöndes a kis-kállói kúria udvara. Csak a nagy akáczfák zugn ik még mindig, egyre, hervadt leveleket hullatva le az ut fővényere; mintha hajNY I Ft VIDÉK longó lombjaik búcsút inlegelnének valaki ulán, mintha sárguló leveleikkel valakinek a lába nyomát akarnák szép lassan betakarni. J|. JJ, — Kitüntetés. A körünkből nemrég távozott Popp György kir. tanácsos, pénzügyigazgatót megérdemlett szép kitüntetés érte, amennyiben — mint biztos forrásból értesülünk ő felsége a király, kiváló szolgálatai elismeréséül részére a IlI-ad osztályú vaskorona rendet adományozta. Szabolcsvárm> gye és Nyíregyháza város közönsége, mely oly fájdalmasan vette Popp György kir. pénzügy igazgatónak Zomborba való távozását őszinte szívvel gratulál a legmagasabb kitüntetéshez. -4- — A nyíregyházi Kákóczy-iiniiepnek ma van a napja. Lelkesedessel és kegyelettel szenteljük e napot a nagy szabadsághős emlekezetenek, akinek alakj i és emléke zászlója lett a magyarnak: a szabad, a független, az önálló Magyarország isteni jelvénye. A nagyszabású ünnepről a következő felhívás ad részletes felvilágosítást : Nyíregyháza város Polgárai, Honfitársak! Kétszáz esztendeje annak, hogy dicső emlékezetű vitézlő fejedelmünket, 11. Rákóczy Ferenczel, megváltója kent üdvözölte a rabigába görnyedt, vérrel szerzett, verrel áztatott honában hontalan magyarság. Kttszáz esztendeje annak, hogy a legeszményibb magyar megkezdette pályafutását, mely az olthatatlan fenyb.n ragyogó, önfeláldozó hősiességnek utján a hontalanság Goigothájára vezette. De az eszme, melyért Ö élt és halt, nem halhatott meg, mert Ő halt meg érte! Es kelszáz esztendő mu tával, újra visszaszállt hozzánk az Ó halhatatlan szelleme: Rákóczyról zeng újra a köl ők lantja, Rákóczy nevet harsogja a puszták vihara, larogatók riadása, az égnek haragja, s a hantjainkat öntöző eső bujdosó kuruezok könnye hullatása! Jertek Polgártársak, ne engedjétek, hogy a közö nyösség hulló hideg hava lábuk áldott nyomát eltakarja! Jertek el igaz magyar szívvel arra az ünnepre, melyet 1. szeptember 27-én, vasárnap délelölt 11 órakor a varosháza udvarán tartunk nagy Rákóczy Ferencznek áldott emiékezelére a következő targysorral: 1. Megnyitó beszéd, tartja dr. Meskó László. 2. A dalegylet éneke. á. Ünnepi beszéd, tartja dr. Bartók Jenő, 4. Kurucz dalok, énekli a dalegylet. 5. Czinka Panna Rodostóban, irta és előadja dr. Vietóri.-z József. 6. Dr. Meskó László indítványa a 11. Rákóczy Ferehczet hazaárulónak bélyegző törvenyezikk eltörlése s a nagy fejedelem hamvainak haza szállitasa iránt. 7. Szózat, énekli a dalárda és a közönség. Polgártársak! Szeptember hó 27-ére lobogózzuk fel házainkai, hadd hirdesse a lengő háromszínű zászló, hogy méltóan akarjuk leróni hálánkat és kegyeletünket nagy fejedelmünk halhatatlan emieke iránt! A rendező bizottság neveben: Dr. Prőhle Vilmos, Dr. Meskó László, rendező biz. jegyző. rendező biz. elnök. Ugyancsak folyó hó 27-én este 8 órakor a Korona szálló nagyttrineben a nyíregyházi dalegylet Kurucz dal estelyt rendez, melyet örömmel ajánlunk t. honfitársaink figyelmébe. Az estély műsora a következő: 1. Őseink emléke (Hej Rákóczy, Bercsényi) Huber, előadja a dalegylet. 2. Alkalmi beszéd, tartja dr. Prőhle Vilmos 3. Rákóczy Sámuel (1664) Káldy, előadja a dalegylet. 4. Rákóczy trombitáj i B. Szabó Imre, előadja a dalegylet. 5. „Rákóczy" Szávay Gyulától, szavalja Bencs Etel urieány. 6. Dal a dalról König Péter, előadja a dalegylet. 7. Elvennélek Erkel F-.től, előadja a dalegylet. 8. a) Kurucz tábori dal 1572. (Huber), b) Satyrikus dal (II ik József idejéből) Huber, előadja a dalegylet. 9. Rákóczy induló, Benczy G/ula zenekara kíséretével — Huber, előadja a dalegylet. Belépti díj személyenkint 1 korona 20 fillér. — A Samassa alapiUány ez év kamatait Szikszay Pál alispán a következő szegény sorsban levő özvegyeknek osztotla ki: u. m 50 -50 korona segélyt kapott özv. Soltész Jánosné szül. Borsodi Mária és özv. Machnyik Jánosné szül. Ferencz Erzsébet nyíregyházi lakosok, továbbá özv. Szilágyi Jánosné szül. Szulger Mária napkori lakos, özv. Kapási Palné szül. Harcsa Borbála Encsencs községi lakos, özv. Botár Elekné szül. Menyhárt Mária piricsei községi lakos, özv. Lipcsey Jánosné szül. Veréb Erzsébet kenézlői lakos, Czomba Istvánné Matuz Teréz nagykallói lakos és özv. Juhász Józsefné született Müller Mirgit Rakamaz községi lakos. — A nyíregyházi szabadelvű párt e hó 24-én délután 5 órakor a Korona szálló kistermében, Martinyi József párt-elnök vezetése alatt, rendkívül látogatott értekezletet tartván, hosszabb vita után a következő határozatot hozott: A Nyíregyházi Szabadelvű Párt hazafias lelkesedéssel helyezkedik a Debreczeni Szabadelvű Párt álláspontjára, mert tudja, hogy törvényben gyökere/ő joga.az a magyar nemzetnek, miszerint a magyar hadseregben a magyar nemzeti jelleg minden iiányban érvényesüljön. Épen azért mi, a Nyíregyházi Szabadelvű Part is azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk az Országos Szabadelvű Párth íz, hogy a politikai helyzet bölcs figyelembe vétele, a gazdasági erőfotrások okos mérlegelése mellett oda működni méltóztassék, hogy Magyarországon a katonai nevelés magyarrá tétessék, hogy a magyar hadseregnek, mint az egész hadsereg kiegészítő reszenek, magyar tisztek vezetése alatt magyar legyen a vezenyleti nyelve, magyar a jelvénye. A mennyiben pedig a legújabban megjelent Hadparancs közjogi sn-elm-ket tartalmaz, sérti állami letelünket, s megtamadni latszik alkotmányunkat, — sőt a mennyiben a grof Khuen—Héderváry Károly újonnan kinevezett miniszterelnökhöz intézett legfelsőbb királyi kézirat sem oszlatta el kétségeinket, kifejezést adva aggodalmainknak és hazafias fájdalmunknak, — kérvekérjük a mélyen tisztelt Országos Szabadelvű Pártot arra is, hogy 'tömörülve szellemben, törekvésben, czélban egyesülve, a törvénykönyvvel kézben, a törvény betűihez, szelleméhez ragaszkodva, igyekezzék a félreértést, az alkotmány ellenes felfogást eloszlatni, hogy ugy a béke és egyetértés, nemzet és alkotmányos királya közölt, ismételten teljes legyen a haza javára. Jegyzette Dr. Hoffmann Mór. Martinyi Jószef, a párt elnöke. — Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Varady Dezső szabolcsmegyei kir. tanfelügyelőségi tollnokot jelenlegi minőségében Ugocsavármegyébe áthelyezte. — Kinevezés. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke Bozán Gyula ügyvédjelölt, nyíregyházi lakost a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Katonai lóvásár. A miskolczi katonai lóavató bizottság ok'óber hó 18-án délelőtt 8 órakor Nyíregyházán, október hó 17-én délelőtt '/,10 órakor pedig Mándokon katona lovakat fog vásárolni. — Dr. Meskó László a ti-zavidéki ág. hilv. ev. egyházmegye felügyelője részt vett a magyar protestáns irodalmi társaságnak e hó 23-ikán és 24-ikén Nagyváradon lartott közgyűlésein, egyházmegyéje nevében üdvözlő beszédet intézeti a díszgyűléshez. A társaság ülései ulán, e hó 25 ikén elnöktársával, Materny Lajos főesperessel a nagyváradi egyház vagyon kezeiésót vizsgálta meg. — Ipari érdekeink képtiselete. Tömő Gyula úr, a nyii egyházi ipartestület újonnan választott jegyzője, a következő levelet intézle lapunk felelős szerkesztőjéhez : Tekintetes Szerkesztő Úr! A hírlapoknak — bármilyen irányt kövessenek is — főtörekvésük mindenkor az, hogy a nagyközönséget támogassák, érdekeiket előmozdítsák, s kellő támogatásra is csak ugy számiihatnak a hírlapok, ha a közönség minden rétegeinek egyaránt szolgálnak.. Városunkban az iparosság már olyan tért foglal el, mely méltán igényelheli a helyi lapok támogatását, igényelheli, hogy az iparosságra nézve közérdekű dolgok közöltessenek s ezekről mindnyájan ludomást szerezve, boldogulásukat, s előrehaladásukat a helyi lapok ily módon elősegítsék. Ei re való tekintettel tisztelettel kérem a tek. Szerkesztőséget, miszerint az iparosok érdekeit felölelő, s azokat támogató czikkeket becses lapjában iparosaink érdekében díjmentesen közzétenni szíveskedjék. Tekintettel pedig arra, hogy az iparosságnak találkozó helye s mintegy gyújtópontja az ipartestület, iparosaink érdekében én készséggel megteszem, hogy a hozzánk érkező általános érdekű ügyeket Tek. Czimniel minden esetben közölni fogom. Nyíregyháza, 1903. szeptember 25-én. Teljes tisztelettel: Tömd Gyula, ipartestületi jegyző. Felesleges is lalán jeleznünk, hogy az ipartsstületi jegyző úr vállalkozását a legnagyobb készséggel fogadjuk, s egyúttal örömünknek adunk kifejezést a fölött, hogy végre valahára — legalább minden látszat szerint — arra való ember jutott az ipartestületi jegyzői állásba, akinek, — mint fentebbi sorai is mutatják — érzéke van ama jelentős hivatás iránt, melyet betöltenie szép hivatásául jutott. — Gyászrovat, özvegy Török Pélerné, néhai Török Péter városunk egykori tekintélyes polgárának és előkelő kereskedőjének özvegye, a kiváló családanya, e hó 19-én, élete 61-ik évében elhunyt. Temetése 21-én, délután 3 órakor óriási részvét mellett ment végbe. Elhunytáról a kiterjedt gyászoló család a következő jelentést adta ki: Fájdalomtól megtörve jelentjük, hogy a legjobb édesanya, testvér, nagyanya, sógornő és rokon özv. Török Petemé született Remenyik Paulina folyó hó 19-én esté '1,9 órakor, életének 61-ik évében, hosszas szenvedés után örök álomra szenderült. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 21-én délulán 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint, a Zöldségtér 11. számú gyászháztól a Morgó sírkertben levő csáládi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1903. szeptember hó 19-én. Álma legyen nyugodt és emlékezete örök! Török Gyula és neje Szabó Laura, Törők László és neje Márky Jozefin, Török Margit és férje Vereb Antal, Török Jolán és férje Diószeghy Zoltán, Tőrök Anna és férje Buday Aladár. Testvére: Remenyik Ottilia, és férje Márky Elek, ifjú Török László, Török Zoltán, Vereb Margit, Vereb Mária, ifjú Diószeghy Zoltán unokái. Nyíregyháza város kereskedői testületének egyik kiváló régi tagja: Friedmann Sándor, e hó 24-én meghalt. E.huny Iáról a hátramaradt család a következő gyászjelentést adta ki : özv. Friedmann Sándorné, valamint az alulirotlak szomorodott szívvel tudatják, hogy Friedmann Sándor életének 63-ik, boldog házasságának 35 ik évében, folyó hó 24-én, d. lelőtt 10 órakor jobb létre szenderült. A boldogultnak földi maradványai f. hó 25-én délután 2 órakor az izraelita vallás szertartásai szerint fognak a nyíregyházi izr. sírkertben őrök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1903. évi szeptember hó 24 én. Nyugodjék bekével! Özv. Hercz Árminné sz. Friedmann Gizella, Dr. Kain Józsefné sz Friedmann Róza, Hoffmann B. Béláné sz. Fiiedmann Irén, Schönfeld Henrikné sz. Fri.dmann Etelka, Jenő és Gyula, gyermekei. Friedmann Farkas, Fenyes Lajos, Wohl Izsákné sz. Friedmann Róza, testvérei. Hercz Kálmán, Hercz József, Kain Annuska, Hoffmann Mariska, Hoffmann Pista, Schönfeld Ernő, Schönfeld Tibor, unokái. Glück Bernát es neje, apósa és anyósa. L'mk Lipót és neje, Fischbein Ignácz és neje, Glük Béla és neje, Gál Jenő, sogor es sógornői.